Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves

Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...

Egy új mérés szerint is egységes a Világegyetem

Újabb kísérleti tény igazolja, hogy a Világegyetem belátható részében ugyanazok a fizikai törvények érvényesülnek, ugyanaz a fizikai állandók értéke. Német csillagászok a Science hasábjain közölt tanulmányukban az elektron-proton tömegarány állandóságát igazolták.

Nem fog összeomlani az Univerzum a világ legnagyobb részecskegyorsítójától

Néhány hónapon belül megkezdődhetnek a kísérletek a világ legnagyobb és legújabb részecskegyorsítójában a Genf mellett lévő részecskefizikai kutatóközpontban, a CERN-ben. Az itt végzett megfigyelésekből az Univerzum kialakulásának és az anyag szerkezetének soha nem látott titkaira derülhet fény. Ám furcsa dolgok, például apró fekete lyukak vagy "időutazás" megjelenése is lehetséges, sőt olyan spekulációk is vannak, hogy már a tesztüzem alatt az egész Világegyetem eltűnik egy fura vákuumbuborékban. A tudósok véleménye alapján megnyugodhatunk: szerintük ezek a dolgok már természetes módon is megtörténhettek volna, minden másodpercben ...

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.

Az eddigi legnagyobb robbanást észlelték a világűrben

Március 19-én minden korábban észleltnél nagyobb energiájú robbanás történt a Világegyetemben, amely több milliószor volt fényesebb a korábbi legfényesebb szupernóvánál. Az eseményre 7,5 milliárd éve került sor, amikor a Világegyetem kora valamivel kevesebb mint a fele volt a jelenleginek. Képek és animáció az eseményről.

A mindenség kivételesen egyszerű elmélete

A mindenség kivételesen egyszerű elmélete (An Exceptionally Simple Theory of Everything) címmel került fel még november elején az internetre A. Garett Lisi tanulmánya. A tanulmány hamar felkeltette a laikus közvélemény érdeklődését is. Ebben szerepet játszott a sokat ígérő cím, amely egyszerű választ ígér egy évtizedeken át sikertelenül ostromolt kérdésre, a Világegyetem egyetlen átfogó elmélettel való leírására. Az érdeklődés felkeltésében a téma mellett a szerző nem szokványos egyénisége is szerepet játszott.

Rejtőzködő fekete lyukak nyomára akadtak

Az elméleti fejtegetések alapján régóta feltételezett ősi és aktív galaxismagok, bennük pedig fekete lyukak nyomára akadtak a szakemberek a távoli Világegyetemben.

Portermelő ősi kvazárok

A távoli és ősi Világegyetemben lévő meglepően sok por kialakulásának eddig nem ismert módjára utal egy friss megfigyelés, amely szerint a kvazárok környezetében is keletkezhetnek apró kristályok.

Fizikai Nobel-díj 2007

A francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta megosztva az idei fizikai Nobel-díjat - jelentette be kedden, hazai idő szerint 11:45-kor Stockholmban a Karolinska Intézet illetékes bizottsága. A kutatók egy fizikai jelenség, az úgynevezett óriás mágneses ellenállás egymástól független felfedezéséért részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A felfedezés legfontosabb gyakorlati alkalmazása a merevlemezek adatait olvasó fejek kifejlesztése.

Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévő törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelső generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.

Hatalmas lyuk a világűrben

Minden korábban ismertnél nagyobb méretű, látszólag minden anyagot nélkülöző üres térségre, egy gigantikus "lyukra" akadtak az űrben.

Fényes, ősi óriásgalaxisok - a hét asztrofotója

Olyan porban gazdag ősi galaxisokat azonosítottak, amelyek rendkívül heves csillagkeletkezést mutatnak. Tömegük túlságosan nagy ahhoz képest, amit mai elméleteink alapján a Nagy Bumm után már kétmilliárd évvel elérhettek volna.

A szomszéd galaxist felfaló óriás fekete lyukak

Olyan távoli kvazárokat azonosítottak, amelyekben a központi fekete lyukba áramló gáz bekebelezett csillagvárosokból származik. Utóbbi, kisebb galaxisokban a csillagkeletkezés még gyenge, ezért kevés nehéz elem szóródott szét gázanyagukban. Az elnyelt galaxisokból így szinte tiszta hidrogén- és héliumkeverék áramlik a központi fekete lyukba.

Falánk ősi fekete lyukak

Távoli galaxishalmazok megfigyelése alapján a csillagvárosokban lévő szupernagytömegű fekete lyukak gyorsabban nőttek a múltban, mint napjaikban.

Egy korábbi világegyetem nyomában

Egy amerikai kutató elképzelhetőnek tartja, hogy a mi Világegyetemünket megelőzően létezett univerzumról kaphassunk információt. Az eredmény forrása egy újfajta matematikai megközelítés, amelynek segítségével a kutatónak sikerült néhány olyan egyenletet megoldania, amelyek a Nagy Bummhoz közeli, extrém állapotú anyag viselkedését írják le.

Környezetszennyező fekete lyukak

Az új megfigyelések alapján a szupernagytömegű, a galaxisok központjában terpeszkedő fekete lyukak anyagkibocsátásukkal beszennyezhetik környezetüket. 

Részecskéket és nem-részecskéket várnak a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójától

Minden korábbitól alapjaiban eltérő merész feltevésekkel élt az anyag felépítését illetően Howard Georgi, a Harvard Egyetem kutatója a Physical Review Letters c. szakfolyóiratban közölt tanulmányában. A Világegyetem szerinte tele lehet egy olyan dologgal, amely nem részecskékből áll. A rendkívüliséget szóhasználata is mutatja, a feltételezett valamire nem a szokásos anyag szót használja, hanem a sokkal általánosabb dolog kifejezést. E valami alkotóelemeinek az "unparticle", azaz nem-részecske nevet adta.

Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm

"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.

Kép: Stephen Hawking előadása Brüsszelben

Vendégünk volt a Földön kívüli élet

Az [origo] chatszobájának vendége volt a Földön kívüli élet, ahol többek között a Marsról, az exobolygókról és az értelmes élet lehetőségéről is szó esett, ufókról viszont nem hallhattunk.

13,2 milliárd éves csillagot találtak

Sikerült a Tejútrendszerben egy rendkívül idős csillagot találni. Az égitest kora alapján Galaxisunk az Ősrobbanás után maximum 500 millió évvel keletkezett. Ezzel jóval idősebb lehet, mint azt korábban gondolták.

A legnagyobb térkép a láthatatlan anyagról

Elkészült a jelenlegi legnagyobb térkép, amely a Világegyetem anyagának zömét kitevő láthatatlan tömeg eloszlását mutatja. Az általunk is megfigyelhető galaxishalmazok ott csoportosulnak, ahol a legtöbb láthatatlan tömeg koncentrálódik.

Képes Világegyetem

Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különböző égitesteket a Naprendszerben és azon túl.

Kvazárok csoportosulásai az ősi Világegyetemben

Az Ősrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erős térbeli csoportosulást mutatnak, ami ősi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.

Túl fényes szupernóvák

Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.

A következő 50 év tudománya - 3. rész

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.

Az első égitestek sugárzása - a hét asztrofotója

A Spitzer-űrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévő, és ezért annak korai állapotát képviselő objektumokat tanulmányoztak. Az Ősrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét időszak végét jelölheti.

A következő 50 év tudománya - 1. rész

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő fél évszázadban? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre mondták el véleményüket a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők. A lap idén ötvenéves, ezért választottak az előretekintéshez is egy ilyen időszakaszt.

Meg nem született galaxisok

Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlődött galaxissá.

Sötét energia uralja a Világegyetemet

A Hubble-űrtávcső legújabb megfigyelései is megerősítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.

Csináljunk fekete lyukakat

Akár fekete lyukak is születhetnek a világ legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában, amelyet jövőre helyeznek üzembe a CERN-ben. A kutatók szerint nem kell félnünk tőlük: nem kezdik el magukba olvasztani környezetük anyagát, hanem azonnal elpárolognak.

Nobel-díj a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatáért

Két amerikai fizikus, John C. Mather és George F. Smoot érdemelte ki az idei fizikai Nobel-díjat. Az indoklás szerint "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért" kapták az elismerést.

Kozmikus háttérsugárzás - fizikai Nobel-díj 2006

A 2006-os fizikai Nobel-díjat John. C. Mather és George F. Smoot amerikai fizikusoknak ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia "a Világegyetem mikrohullámú háttérsugárzása feketetest-jellegének és anizotrópiájának felfedezésért".

Az Univerzum története - előadássorozat

Dávid Gyula (ELTE TTK Fizikai Intézet, Atomfizikai Tanszék) előadássorozata a Polaris Csillagvizsgálóban - 2006/2007-es évad.

Továbbra sincs mágneses monopólus

A kitartó keresés ellenére továbbra sem találnak a kutatók mágneses monopólust, pedig az elméletek szerint léteznie kell.

Az eddigi legtávolabbi galaxis

Minden korábbinál távolabbi, az Ősrobbanás után 780 millió évvel létező galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy időben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.

A nagy galaxisok születtek először

Egy új felmérés alapján a legnagyobb tömegű csillagvárosok születtek elsőként a Világegyetemben, majd később követték őket kisebb társaik.

Portermelő szupernóvák

Első alkalommal sikerült bizonyítékot találni a feltételezésre, amely szerint a szupernóva-robbanások sok poranyagot termelnek.

Az első számítások egy korábbi univerzumról

Korábban már több kutató felvetette, hogy az Ősrobbanás "előtt" is létezett valamilyen univerzum, de csak a mostani számítások adtak először olyan matematikai leírást, amelyből ennek létezése és téridő-geometriájának jellege durván közelíthető.

A Világegyetem legnagyobb térképe

Elkészítették a Világegyetem eddigi legátfogóbb térképét, amely közel 5 milliárd fényéves távolságig körülbelül egymillió galaxist ábrázol.

Állandók-e a fizikai állandók?

Valóban állandók-e azok a fizikai állandók, amelyek alapvető szerepet játszanak világunk leírásában? Időről-időre szinte valamennyi állandóval kapcsolatban felmerül ez a kérdés. Legújabban a proton/elektron tömegarány változását mutatták mérésekkel. A változás, ha valóban létezik, természetesen kicsi és lassú, mindössze 0,002% 12 milliárd év alatt.

Új felismerés a galaxisok eloszlásáról

Régóta keresett jelenség nyomára akadtak a szakemberek: megfigyelések alapján a galaxisok hossztengelye általában merőleges helyzetű az ún. szuperbuborékok felületeire.

A legújabb adatok az ősi Univerzumról

A WMAP műhold mérési adatai alapján a Világegyetem őstörténetének eddig ismeretlen mélységeibe sikerült bepillantani. Az adatok az eddigi legerősebb bizonyítékot szolgáltatják az inflációs modell mellett: mindössze egybilliomod másodperccel az Ősrobbanás után az Univerzum már viharos gyorsasággal tágult. Az eredményeket az Astrophysical Journal hasábjain közlik majd, a legfontosabb megállapításokat hírlevélben tették közzé a kutatások vezetői, a Johns Hopkins és a Princeton Egyetem munkatársai.

Észlelték a legelső csillagok sugárzását

A Spitzer-űrtávcső felvételein olyan infravörös sugárzást rögzítettek a Világegyetem távoli és ősi részében, amely a legelső csillagoktól származhat.

Közelebb a rövid gammakitörések magyarázatához

A gammavillanások vagy gammakitörések a Világegyetem legenergikusabb robbanásaitól keletkeznek. Egy új eredmény szerint valószínű, hogy a rövid típusuk két neutroncsillag vagy egy neutroncsillag és egy fekete lyuk ütközésétől keletkezik.

A legősibb csillagok robbanásait kutatják

Elméleti számítások szerint a NASA Swift-űrobszervatóriuma képes lehet a legelső csillagok halálát kísérő gammafelvillanásokat is detektálni. Ezzel a rég letűnt, legelső csillagok történetébe nyerhetünk bepillantást.

Kozmikus népességrobbanás

Meglepően sok fiatal csillagot és galaxist örökítettek meg a távoli Világegyetemben. A megfigyelés alapján a csillagok keletkezése már korábban is sokkal intenzívebb volt, mint azt eddig feltételeztük.

A legtávolabbi robbanás

A SWIFT űrobszervatórium megörökítette az eddig legtávolabbi gammakitörést. A jelenségre akkor kerülhetett sor, amikor a Világegyetem kora a jelenleginek csak 7%-a volt.

Új eredmény a legnehezebb csillagok születéséről

Egy új megfigyelés választ adott az évtizedes kérdésre: hogyan keletkeznek a Világegyetem legnagyobb tömegű csillagai?

Ősi szerves anyag a távoli Univerzumban

A Spitzer-űrteleszkóppal szerves anyagokat azonosítottak a Világegyetem távoli részében, amely az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel uralkodó állapotot képviseli.