tengeri emlősök
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- cetek
- tengerbiológia
- hosszúszárnyú bálna
- bálnák
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Végre egy jó hír: már nem számít veszélyeztettt fajnak a hosszúszárnyú bálna
A szigorú természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően a hosszúszárnyú bálnák ausztráliai populációja az 1960-as évek 1500-as egyedszmáról mostanra 40 ezresre növekedett. A hatalmas tengeri emlős azonban továbbra is védett faj marad.
Már 25 tonna salátát etettek meg a floridai lamantinokkal
Már 25 tonna salátát etettek meg a floridai lamantinokkal, vagyis manátuszokkal, hogy megmentsék őket az éhhaláltól - közölték az állami program felelősei szerdán.
Sikerült megmenteni az Athénnál partra sodródott ritka cetet
A gondos orvosi kezelés után visszatérhetett a nyílt tengerre egy sérült fiatal csőröscet, amely a görög főváros, Athén strandjának sekély vízében rekedt pénteken.
Kiderült: roppant falánkak a világtenger legnagyobb óriásai
Az eddig becsült mennyiség akár háromszorosát, 16 tonna rákot esznek meg naponta a kék bálnák egyedei - egy új kalkuláció szerint.
Végveszélybe került a legritkább tengeri emlős
Csaknem 10 százalékkal csökkent tavaly az északi simabálna, az egyik legritkább tengeri emlősfaj populációja - közölte hétfőn az Északi Simabálna Konzorcium fajmegőrző csoport.
Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek
Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...
Barázdásbálnák bukkantak fel a spanyol partvidéken
Drónokkal figyelik meg a Spanyolország északkeleti partjainál évente összegyűlő és táplálkozó barázdásbálnákat, amelyek között rendszeres visszatérők is vannak.
Rekordszámú floridai manátusz pusztult el
Aggasztó számú, több mint 400 floridai manátusz pusztult el 2021 első két hónapjában, több mint háromszor annyi, mint az elmúlt öt év azonos időszakában.
Évekre kiható következményei lehetnek a rejtélyes namíbiai tömeges fókapusztulásnak
Már 5000 és 7000 közé becsülik a namíbiai partvidéken elpusztult fókák és fókabébik számát, és szakértők szerint ez évekre kihatással lehet a helyi medvefóka-állományra.
Nagy ámbráscetet próbálnak kiszabadítani Szicíliánál
Halászhálóba gabalyodott nagy ámbráscetet próbálnak kiszabadítani Szicília környékén, a Lipari-szigetek partjainál. A nagy ámbráscet rendkívül ritka tengeri emlősnek számít a mediterrán vizeken.
Farok nélküli hatalmas bálnát láttak Szicília közelében - videó
A Földközi-tengerben élő ceteket vizsgáló olaszországi Tethys Tengerkutatási Intézet szakemberei napok óta követik annak a hatalmas barázdásbálnának kínkeserves vándorlását, amelynek teljes egészében hiányzik a farokúszója. A Tethys Intézet kutatói szerint vagy hajócsavar, vagy pedig halászháló szakíthatta le az óriási sziláscet úszóit. A szakemberek úgy vélik, hogy ezzel a sérüléssel a Földközi-tengerben honos, ám nagyon ritka cetnek rendkívül kicsik a túlélési esélyei.
Különleges látogató érkezett a toszkán partokhoz
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
Elképesztő rekordok: levegő nélkül a feneketlen mélységekben
A szabadmerülők extrém mélységekbe merülnek le légzőkészülék, és egyéb felszerelés nélkül. A egyetlen visszatartott lélegzetvétellel végrehajtott jelenleg érvényes mélységi rekordot az osztrák szabadmerülő, Herbert Nitsch tartja 214 méterrel, a légzésvisszatartást pedig Stig Severinsen szabadmerülő 20 perc 10 másodperccel, aki ennyi ideig képes visszatartani légzését a víz alatt.
Száz éves rejtélyt oldottak meg a tudósok: ezért nem lehetnek még nagyobbak a bálnák
Ha már ennyire nagyok a bálnák – mert hogy a bálnák tényleg nagyon nagyok –, miért nem lehetnek még nagyobbak? A rövid válasz: mert annyi ennivaló a világon nincs, ami fenntartaná az ennél is nagyobb élőlényeket.
Tudja-e, miért nem ájulnak el a mélyre merülő tengeri emlősök?
A mélyre alámerülő tengeri emlősök nem vesztik el eszméletüket, toleránsak az alacsony oxigén szinttel szemben, míg egy ember mindezt legfeljebb csak néhány percig bírja ki. A jelenség kutatása fényt deríthet a stroke-ra, amelynek segítségével csökkenteni lehetne a betegség okozta agykárosodást.
Tudta-e, hogy a delfinek fantasztikus öngyógyító képességgel rendelkeznek?
Egy delfin akkor sem vérzik el, ha óriási tátongó sebet szerez, és ez csak egy a fantasztikus öngyógyító képességükből. A kutatók utánajártak, vajon hogyan lehetséges a tengeri emlősök e csodás gyógyulása, és remélik, talán mi is tanulhatunk ebből valamit.
Három cetfaj veszélyben, egyiket a kihalás fenyegeti
A kanadai vizekben előforduló cetfélék közül három is veszélyben van a veszélyeztetett fajok státuszával foglalkozó kanadai bizottság (COSEWIC) hétfői jelentése szerint.
Korlátok nélküli bálnavadászatba kezdenek a japánok
Japán bálnavadászhajók egy csoportja idén július 1-jén fut ki a tengerre, hogy 31 év után újra megkezdje a kereskedelmi célú bálnavadászatot - jelentette be a japán bálnavadászok egyesülete.
Éheznek és fogynak a kardszárnyú delfinek Amerika partjainál
A táplálékhiány miatt szaporodási problémáik vannak a Washington állam egyik tengerszorosában rendszeresen megforduló kardszárnyú delfineknek - derítették ki amerikai tengerbiológusok
Már csak harminc él a legkisebb tengeri emlősből
Kihalás előtt áll a világ legkisebb tengeri emlőse, a kaliforniai disznódelfin. A megőrzésére tett erőfeszítések ellenére is mindössze harminc egyed él belőle.
Guinness-rekorddá vált a tengeri tehén
Matuzsálemi korával bekerült a Guinness-rekordok könyvébe a Dél-floridai Múzeum akváriumának karibi manátusza, a 68 éves Snooty.
Először rögzítették delfinek "beszélgetését"
Orosz kutatók először rögzítették, ahogyan két delfin „beszélget" egymással. A tudósok egy olyan speciális, víz alatti mikrofont fejlesztettek ki, amely különbséget tudott tenni a tengeri emlősök különböző hangjai között.
Furcsa lény tartja lázban az internetezőket
Egy furcsa lényről készült videó tartja lázban a közösségi médiát. A kutatók azt próbálják kitalálni, milyen állatfaj látható a felvételen.
- címkék:
- cet
- tengeri emlősök
- videó
- állatok
- Címkefelhő »
Ritka tengeri emlős vetődött partra Ausztráliában
Egy nagyon ritkán előforduló, az ideje java részét irdatlan mélységekben töltő csőröscetféle tetemét vetette partra a víz kedden Ausztráliában, a délkeleti Új-Dél-Wales államban.
- címkék:
- cet
- tengeri emlősök
- ritka fajok
- állatok
- Címkefelhő »
Nem tudták megmenteni a gyilkos bálna borját
Hét gyilkos bálna esett egy homokzátony fogságába az ausztráliai Fraser-szigetnél. Az emlősök közül ötöt tudott visszajuttatni a vízbe a mentőcsapat.
Hogyan lát csukott szemmel a delfin?
A delfinek gondolkodását és érzékelését vizsgálja, ezen belül is elsősorban a delfinek tájékozódását kutatja a Hongkongban élő Mátrai Eszter. A kutató szerint a delfinek képességei más fajokkal összehasonlítva lenyűgözőek, és úgy véli, hogy még sok kérdés vár megválaszolásra velük kapcsolatban.
Először filmeztek hófehér gyilkos bálnát
Orosz kutatók első alkalommal örökítettek meg vadon élő albínó kardszárnyú delfint. Az állatot a vízből kilátszó kétméteres hátúszójáról Jéghegynek nevezték el.
Laptopon keresztül lehet kommunikálni a delfinekkel
Egy floridai óceánárium munkatársai az emberekkel való kommunikációra oktatnak delfineket hordozható számítógépek segítségével. A vízi emlősállatok a Panasonic katonai laptopját preferálják az Apple iPadjével szemben.
Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák
A hatalmas sziláscetekről eddig úgy gondolták, hogy életük nagy részét magányosan töltik. Ezért is okozott meglepetést néhány kanadai kutató bejelentése, hogy a hosszúszárnyú bálnák közt tartós kapcsolatok alakulnak ki. A fogascetek közé tartozó ámbráscetekről már régóta tudják, hogy kedvelik a társas életet.
Az üvegházgáz-kibocsátás újabb hatása: óceáni zajszennyezés
Egy kaliforniai és hawaii kutatók által végzett tanulmány szerint a légköri üvegházgázok fokozott kibocsátása nem csupán az óceánok elsavasodását eredményezi, de ezzel egyidejűleg a tengerek is egyre zajosabbá válnak.
Oroszlánfóka-áradat San Franciscóban
Hatalmas oroszlánfóka-horda árasztotta el San Francisco híres, turistákat vonzó partszakaszát, pontosabban a Pier 39 kikötőt: az állatok nem mindennapi látványa naponta turisták ezreit vonzza az öbölbe, ricsajuk messzire hallatszik.
Először vették filmre a jelenkor legnagyobb állatcsatáját
A BBC természetfilmeseinek először sikerült filmre vennie, amint 15 méteres, 40 tonnás hím hosszúszárnyú bálnák viaskodnak egymással, hogy végül eldőljön, melyik monstrum párosodhat a kiszemelt nősténnyel.
Különös vadászbanda az Atlanti-óceánon - kép
Először sikerült lencsevégre kapni, miként vadásznak együtt a tengerek nagyragadozójával, a gyilkos bálnával az albatroszok. Hasonló viselkedést eddig egyedül a trópusi tengerek madarai és a tonhalak között figyeltek meg.
Bálnát találtak a Temzében - kép
Egy 9,5 méteres hosszúszárnyú bálna tetemét emelték ki a hétvégén a Temzéből Londonban a Dartford-hídhoz közel. A hím állat az éhezés miatt pusztult el, derült ki a tetemén végzett vizsgálatokból. Ez az első eset, hogy hosszúszárnyú bálna úszott fel a folyón Londonig.
Először fotózták le egy újszülött hosszúszárnyú bálna első levegővételét - kép
Egy ausztrál bálnakutató házaspár húsz évnyi munka után érte el legnagyobb sikerét, amikor a nyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonynál első ízben sikerült megörökíteniük egy újszülött hosszúszárnyú bálna első lélegzetvételét.
A rendszeres búvárkodás megváltoztatta az emlősök molekuláit
A vízi életmód nagy kihívások elé állítja az élőlényeket, és ez igaz még a testük legkisebb molekuláira is. Amikor a jelenlegi tengeri emlősök ősei visszatértek a vízbe, fiziológiájuknak jelentős mértékben meg kellett változnia, hogy alkalmazkodjanak az új közeghez. Brit kutatók a Kísérleti Biológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be arról, milyen evolúciós változásokat okozott az emlősökben a visszatérés a vízi életmódra.
Vágással a nyakán vadászó bálnát vettek filmre
Soha nem látott módon vadászik halakra az a csukabálna, amelyet a kanadai Quebec partjainál figyeltek meg biológusok. A bálna testén, mintha a nyakát elvágták volna, súlyos sérülésből visszamaradt heg húzódik végig, ez lehet az oka annak, hogy egészen újszerű vadászati technikát alkalmaz. Ez az első megfigyelés, amely a halászhálók okozta sérülések, csonkulások közvetlen hatását dokumentálja.
Szonárok miatt jönnek fel túl gyorsan a felszínre a bálnák
A csőröscetek "keszonbetegséget" kapnak, ha túl gyorsan úsznak fel a felszínre - például, amikor a haditengerészet hajóinak szonárjaitól megijednek. Ezt az elméletet támasztja alá egy új tanulmány, amely a jövőben segíthet a kutatóknak megérteni, miért szenvednek a csőröscetek jobban szonártól, mint más tengeri emlősök.
Visszatérnek a simabálnák Grönlandra
Az északi simabálnák, úgy tűnik, visszetérőben vannak a Grönland partjainál húzódó vizekbe. Ezt jentették az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Központ munkatársai, akik műszereikkel több ezer bálnahangot észleltek Grönland déli csücskénél. A veszélyeztetett állatokat már fél évszázada nem látták a térségben.
Agyonvertek egy fiatal állatot delfinek
Bár számos emlősfajnál igen gyakori a fiatal egyedek legyilkolása, az erős szociális kötődéseikről ismert cetfajok esetében erre eddig csak kétszer láttak példát, palackorrú delfinek között. Egy nemzetközi tengerbiológiai folyóiratban újabb esetről közöltek meghökkentő beszámolót.
- 1