Ilyen még nem volt: gyilkos bálnák gyilkolnak fehér cápákat

A Fokföldi-félsziget térségében, különösen a nagy fehér cápáiról messze földön híres Vals-öbölben korábban még sohasem bukkantak fel a világtenger abszolút csúcsragadozóinak számító kardszárnyú delfinek. Úgy tűnik, hogy mostanra ez a helyzet gyökeresen megváltozott, és az emblematikus fekete-fehér mintás tengeri nagyragadozók rendszeres vendéggé váltak a fokföldi vizekben, komoly pánikot okozva az itt honos nagy fehér cápák között.

Állítják, ez a valaha észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápa

Tigriscápák tanulmányozására futott ki a hawaii Sand Island vizein az a tengerbiológusokból álló kutatócsoport, amely végül nem várt módon egy minden eddiginél hatalmasabbnak tartott nagy fehér cápával találta szembe magát. A sajtóban megjelent hírek szerint a hét méter hosszú, valamint kettő és féltonna testtömegűre becsült ragadozó világrekordernek számít, mert ez minősül az eddig észlelt leghatalmasabb nagy fehér cápának. De valóban így van-e?

Újabb titkait adta ki a mélytengeri világ

Mélytengeri korallzátonyokat és több mint 100, eddig ismeretlen tengeri fajt, köztük homárokat és puhatestűeket fedeztek fel ausztrál kutatók a Tasmania körüli vizekben végzett nagyszabású kutatás keretében. Mindez azt bizonyítja, hogy a mélytengeri élőhelyek kutatása még rengeteg felfedeznivalót kínál a tengerbiológusok számára.

Nemcsak a medve, de az óceáni fehérfoltú cápa sem játék

Búvárberkekben a világtenger ötven legjobb merülő helye közt tartják számon az egyiptomi Brothers-szigeteket. A partoktól távoli két apró sziklaszirt vizein novembertől veszi kezdetét a „Longimanus-szezon", azaz az óceáni fehérfoltú cápák gyülekezője, ami tömegesen vonzza ide a kalandra éhes búvárokat. A cápás merülés valóban nagy kaland, de csak megfelelő szaktudással és felkészültséggel felvértezve, mert ennek hiányában könnyen úgy végződhet, mint a Brothers-szigeteknél legutóbb történt eset.

Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát

Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.

Több ezer éves korallzátonyt fedeztek fel az Atlanti-óceán mélyén

Egy immár több ezer - vagy talán több százezer - éves az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel tengerkutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.

Vérző lábbal ment a tengerbe, ez lett a veszte

A hónap elején halálos kimenetelű cápatámadás áldozatává vált egy 41 éves cseh férfi a népszerű dél-egyiptomi búvárparadicsom, Marsza Alam közelében. A legelső híradások arról szóltak, hogy az áldozat búvároktatáson vett részt, és még az is kérdéses volt, hogy milyen cápafaj okozta, illetve milyen körülmények idézhették elő a súlyos tragédiát. A nemrég befejeződött szakértői vizsgálat ténymegállapításait mindenkinek ajánlatos megszívlelni, aki tengerparton nyaral.

Az első ismert melegvérű hal öt faját azonosították

Az első ismert teljesen melegvérű hal, a tündöklőhal, más néven királyhal (Lampris) öt faját azonosították amerikai kutatók, köztük egy olyat, amely óriási szemével és lila nyelvével tűnik ki a többiek közül.

Döbbenet: parányi rákok erős óceáni áramlatokat keltenek

Az óceán vizének elkeveredését, a végtelen víztömeg áramlását alapvetően a szél, illetve a hullámok okozzák, ezt eddig is tudtuk. A vízmozgás, a világóceán hidrodinamikája igen összetett rendszer, amelyet mindeddig kizárólag fizikai tényezőkre vezettek vissza. Ám egy új tanulmány szerint az óceáni áramlatok dinamikájában a szél és a hullámzás mellett létezik egy harmadik, kiemelten fontos faktor, mégpedig a zooplanktonhoz tartozó parányi rákok tömege. Azzal, hogy a tengeri biomassza részét alkotó apró ízeltlábúaknak igen jelentős a szerepük az áramlatok keltésében, emiatt – közvetett módon – még a klíma alakulására is kihat a tevékenységük.

Tudta-e, hogy a bálnák koponyája antennaként működik?

Régóta ismert, hogy a bálnák énekelnek, búgnak, sőt, még suttognak is egymással, de mindeddig nem ismerték pontosan a kutatók, hogy hogyan érzékelik a hangokat a világóceán óriásai.

Új, a dinoszauruszoknál is ősibb cápafajt azonosítottak

Amerikai és belize-i tengerbiológusok összehasonlító genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy az ősi vonásokat mutató hatkopoltyús szürkecápa atlanti populációja az Indiai-óceánban valamint a pacifikus régióban élő szürkecápáktól olyan eltérő jegyeket mutat, ami miatt önálló fajnak kell tekinteni . A kutatócsoport az ezzel kapcsolatos eredményeit a Marine Biodiversity szaklapban publikálta.

Hátborzongató horror a Csendes- óceánon

A kaliforniai Dana Point kikötőjéből bálnalesre kifutó Dana Wharf cetmegfigyelő hajó fedélzetén tartózkodók aligha gondolhattak arra, hogy egy soha nem látott különleges lakoma kellős közepébe csöppennek.

Egekbe szökik a fókák stressz szintje, miközben átússzák a halálzónát

A Phys.org tudományos szaklapban publikált friss tanulmány szerint a dél-afrikai medvefókák, miközben minden nap elhagyják a szárazföldi életterüket, a biztonságos nyílt vízre kiúszás közben pontosan megérzik, hogy honnan leselkedik rájuk halálos veszély a felszín alól.

Újabb horrorisztikus tetemet sodort partra az óceán

Két hónapon belül immár az ötödik megcsonkított nagy fehér cápa tetemét mosta partra az óceán a dél-afrikai Gansbaai környékén. A napokban megtalált és már kiszikkadt tetemen az elmúlt két hónap esteihez hasonló sérüléseket találtak a tengerbiológusok, ezt a cápát is szabályosan kibelezték.

Bizarr kétfejű szörny akadt a halászok hálójába

Még a sokat látott halászokat is megdöbbente a látvány, amikor május 30-án az Északi-tengeren, a holland partok közelében a fedélzetre húzott hálóikban egy furcsa, kétfejű tengeri lény hullája bukkant elő a kifogott rajhalak tömegéből. A torzszülött sziámi-iker delfinről készített fotókat szakértők vizsgálták meg.

A semmiből bukkant fel hirtelen a bálnatetemnél a nagy fehér

Kalifornia csendes-óceáni partvidékén a felszínen sodródó bálnatetem elvontatására készülődő szakemberek ritka esemény szemtanúi lettek, a Dana Point közelében.

Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?

Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérű gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérű, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.

Nagy fehér cápa tetemét mosta partra a Földközi-tenger

Marokkó földközi-tengeri felségvizein egy nagy fehér cápa felszínen sodródó tetemét fedezték fel a partok közelében. A felfedezés azért számít jelentősnek, mert az elmúlt három-négy évtizedben drasztikusan lecsökkent a Földközi-tengerben élő nagy fehér cápák egyedszáma, és már csak nagyon ritkán lehet észlelni ezeket a ragadozókat a mediterrán vizeken. 

Rekordot úszott a jeladós makócápa

A Nova Southeastern University (Davie, Florida) tengerbiológusai által megjelölt röviduszonyú makócápa alig 142 nap alatt több mint 8000 kilométert tett meg óceáni vándorlása során.

Most megtudhatja, mennyire ismeri az óceánok titokzatos világát!

A Földet talán helyesebb lenne Víznek nevezni, mintsem Földnek, hiszen a bolygó felszínének 71 százalékát borítja el a világóceán, valamint a tavak és folyók víztömege. Ahhoz, hogy fogalmunk legyen a világtenger irdatlan kiterjedéséről, gondoljunk bele, hogy a Csendes-óceán több mint 166 millió négyzetkilométernyi felszíne egymagában is majdnem a negyedével nagyobb, mint az összes kontinens területe együttvéve. Az óceánok világa alkotja a föld utolsó nagy felfedezetlen foltját. Minden évben százával, ezrével írnak le újonnan felfedezett fajokat, és az abisszikus régiót, az örök sötétség és a rettenetes nyomás mélytengeri világát mégg ...

A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát

A Hawaii-szigeteki Haleiwában élő Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdős búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztően vakmerő, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testű ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élővilág megóvásának fontosságát is.

A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel

A világtengeren bekövetkező, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerű teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evező szörföst.

A hal neve Obama

Az amerikai elnök most épp a tengerbiológiai szakirodalomba írta be a nevét.

Tudja, melyik a világtenger legnagyobb fejlábúja?

Igazi zoológiai rémálom lehet az Antarktiszt övező fagyos óceán örök sötétségében rejtőzködő óriáskalmár. Még szerencse, hogy a gigászi fejlábúval aligha találkozhatunk; csak az óriás ámbráscet jelent valós fenyegetést a hatalmas puhatestűre, amely akár kétezer méter mélyre is lemerül, hogy elejthesse.

Nem mindig őszinte a delfinmosoly

A delfin aranyos. A delfin kedves. Hiszen mindig mosolyog, és gyakran annyira emberi a viselkedése. Sőt, még segít is a bajbajutottakon! Vajon ezek az általános vélekedések mindig megállják a helyüket? Vagy van a delfineknek egy „sötétebb”, agresszívebb oldala is?

Ceteket szekíroz a mélységek démonikus banditája

A cápákról többnyire a felszín alatt torpedóként sebesen sikló, áramvonalas, borotvaéles fogakkal felszerelt és esetenként akár az embert is veszélyeztető húsevő tengeri ragadozók jutnak az eszünkbe. Pedig a tudomány által ismert mintegy 450 cápafaj között akadnak egyáltalán nem „cápaszerűen” viselkedő fajok is. Ilyenek többek között a parazita életmódot folytató és a nyílt óceán nagy mélységeiben honos szivarcápák.

Egyes cápafajok viselkedése a fejlett emlősökéhez hasonlít

A halak állatkörén belül külön csoportot képeznek a cápaalakúak. Korábban úgy vélték, hogy a cápák primitív állatok, de ezt az elmúlt évek viselkedésbiológiai kutatásai rendre megcáfolják. Egy friss kutatási projekt eredménye szerint ,egyes fajok a fejlett emlősökével vetekedő összetett szociális csoportokat alkotnak.

Az óceán titokzatos állati elméi

A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.

Mesterséges bajusz deríti fel a fókák vadásztechnikáját

Nem szőrszál, hanem kifinomult nyomkövető szerv a fókabajusz, amely a vadászó fóka legfőbb segítsége a zsákmány üldözése során. De hogyan működik?

Cápamentés olasz módra

Nem mindennapi akció részesei lettek azok a fürdőzők, akik augusztus 27-én csütörtökön, Porto Pollo selymes homokján napozva élvezték a mediterrán napsütést.

Hétezer ember élhet majd az úszó városban

Az ördögrájára emlékezető monstrum önellátó lesz.

Spagetti szörny az óceán mélyéről

A mélyóceáni birodalom földünk utolsó nagy fehér foltja. Szinte naponta érkeznek hírek új, ismeretlen mélytengeri fajok felfedezéséről annak igazságát bizonyítva, miszerint sokkal jobban ismerjük a Hold felszínét, mint a világtenger mélységeit. 

Halálos állkapcsok az Adriai-tengeren

A Monarchia idején a bulvársajtóban a nyári uborkaszezon örökzöld, visszatérő híre volt a fürdőzőket ijesztgető, hétről hétre felbukkanó „fiumei cápa”. Napjainkban általános meggyőződés, hogy az amúgy is túlhalászott Adriai-tenger cápamentes területté vált. Összeállításunkban áttekintjük, hogy valójában mi is a helyzet cápaügyben a kék Adrián.

Kiderült, hogy a területtartó orkák is vándorolnak

Több ezer kilométert megtéve ingáznak a korábban rezidensnek tartott kardszárnyú delfinek az antarktiszi vizek és az új-zélandi Északi-sziget partjai között új-zélandi és olasz tengerbiológusok megfigyelései szerint.

Ínycsiklandozó teknősnek nézik az emberi végtagot a tenger ragadozói

Nem tekintik az embert ellenségnek, mégis előfordul, hogy a végtagjába harapnak: a cápák támadásai az elmúlt száz évben egyértelműen megszaporodtak. Az esetek többsége főleg az Egyesült Államok atlanti-óceáni partvidékét érinti, aminek megvannak a maga okai.

Sajátos módon kúrálják magukat a medúzák

A csalánozók népes törzsébe tartozó medúzák több mint félmilliárd éve népesítik be a világtengert. Ötszáz millió év alatt szinte semmit sem változtak, és bámulatos túlélőképességüknek köszönhetően harangjaik valószínű még akkor is ott fognak lüktetni a világóceán nagy kékségében, amikor a Homo sapiens már rég letűnt az élet színpadáról.

Hatalmas fehércápa pacsizott a búvárral

A csendes-óceáni Guadalupe sziget a világtenger egyik leghíresebb nagy fehér cápa „hot spotja”. Az amerikai és mexikói tengerbiológusok cápaketrecét megközelítő óriás hosszabb volt, mint a kutatók hajója.

Bizarr teremtményt mosott partra az óceán

A kaliforniai Santa Catalina nem csak arról híres, hogy korábban a Wrigley rágógumigyáros család magántulajdonában állt a sziget. Két éven belül a mostani a harmadik alkalom, hogy az óceán egyik legritkább és legkülönlegesebb élőlényének tetemét sodorta partra itt a víz.

Napelemes a legbizarrabb tengeri vadász

A Tokiói Egyetem tengerbiológusai egyedülálló vállalkozásba fogtak; jeladóval és nyomásálló apró videokamerákkal szereltek fel hét holdhalat. A halak világának talán legfurcsább, nagyobbrészt rejtett életmódot folytató óriásairól a projektnek köszönhetően sok új érdekes adathoz jutott a tudomány.

Tinédzser lehetett a legendás cápaszörny

Jóval méretesebbre nőhetnek a nagy fehér cápák,és sokkal tovább élhetnek, mint azt eddig feltételeztük. 

Kevesebb cápa esik áldozatul a levesevőknek

Csaknem 30 százalékkal visszaesett a cápauszony importja Hongkongban azóta, hogy kampánnyal győzködik a légi- és hajótársaságokat: ne szállítsák a Kína-szerte fogyasztott terméket, amely miatt milliószámra pusztítják a cápákat.

Hajóroncsokat tárhat fel a robotrák

Élő cápákról vágják le az uszonyt

Százmillió cápát ölnek meg évente, az agresszív túlhalászat a kihalás szélére sodor egyes cápafajokat kanadai biológusok elemzése szerint. Az értékes uszony a veszte a tengerek csúcsragadozójának.

Megszállták a Földközi-tengert az idegenek

Az elmúlt évtizedekben több mint 900 új idegen fajjal találkoztak a Földközi-tenger keleti partjai mentén. Az idegen betolakodók miatt az egész tápláléklánc megváltozhat és felborulhat az addigi egyensúly, állítja doktori értekezésében egy svéd egyetem tengerbiológusa.

Először azonosítottak műanyagevő baktériumokat az óceánban

Szemétlerakók környékén már korábban is sikerült műanyagevő baktériumokat azonosítani, most pedig óceánban úszó hulladék környezetében is kimutatták ezeket az élőlényeket. Az egyelőre nem ismert, hogy a műanyagok lebontása során mérgező melléktermékek is keletkeznek-e és hogy ezek bejutnak-e a táplálékláncba.

El kell engednünk a delfineket

A delfinek és az ember kapcsolata lesz az egyik legérdekesebb téma a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves ülésésén San Diegóban. Egyre többen állítják, hogy a delfinek fogvatartása pszichológiailag káros az állatoknak, ezért nem szabadna üzemeltetni a delfináriumokat. A nyaranta az Adrián delfinmegfigyelő táborokat vezető Kováts Kinga szerint a delfinek még azt sem szeretik, ha motorcsónakkal közelítik meg őket, Pereszlényi Zsuzsa tengerbiológus pedig arról beszélt, hogy az egykor szabadon élő egyedek szenvedésként élik meg a bezártságot.