Hetvenöt éve kezdődött a hidegháború

Kereken hetvenöt éve, 1946. március 5-én mondta el nagyhatású beszédét a Missouri állambeli Fultonban Sir Winston Churchill, volt világháborús brit miniszterelnök, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a náci zsarnokság legyőzésében. Churchill, aki a klasszikus bismarcki reálpolitika egyik utolsó nagy alakjának tekinthető, a fultoni Westminster College hallgatósága előtt elhangzott és világszerte nagy visszhangot kiváltó beszédében az Európát fenyegető új zsarnokság, a szovjet bolsevizmus térhódításának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A volt londoni háborús kormány egykori miniszterelnökének fultoni beszédétől szokás számítani a ...

Hisztérikus rohama volt, sokat szenvedett odafent, de visszatért az első női űrhajós

Valószínűleg a Volga-menti kis faluban született Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova álmában nem gondolta volna, hogy egyszer majd történelmet ír, mégpedig a világ első női űrhajósaként. Pedig nagyon is messzire sodorta a szél a szegény családból származó kislányt.

Meglepő dolgot is feltárt a szigorúan titkos hidegháborús projekt

A hidegháború egyik titkos katonai műveletében fagyott talajmintákat is begyűjtöttek Grönlandon. Mindez azonban egy másik rejtélyt is feltárt: rejtett kövületeket, amelyek körülbelül egymillió évesek lehetnek. A legutóbbi elemzés növényeket tárt fel, amelyeket olyan kitűnő állapotban őrzött meg az idő, hogy pont „úgy néznek ki, mintha tegnap pusztultak volna el".

Holtan érkezett vissza a Földre az első űrállomás személyzete

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. Az űrállomás rövid működését azonban súlyos tragédia árnyékolta be.

Így próbálta eltitkolni a kommunista diktatúra Csernobilt

1986. április 26.-a gyönyörű verőfényes tavaszi nappal köszöntött a késő Kádár-kori Magyarországra. A kellemes idő a hétvége miatt különösen sok embert csábított ki a szabadba, megteltek a városi teraszok és a kirándulóhelyek. Ekkor még senki sem sejthette, hogy az országtól pár száz kilométerrel keletre, az ukrajnai Csernobil Lenin Atomerőművében kora hajnalban, a sorozatos emberi hibák miatt bekövetkezett reaktorrobbanás miatt fenyegető radioaktív felhő tart Magyarország, és Közép-Európa határai felé.

Feloldották a Cár-bomba titkosított felvételeit - videó

A Szovjetunió az 1950-es évek közepén fejlesztette ki és 1961. október 30-án a dobta le a történelem valaha megépített legnagyobb hatóerejű hidrogénbombáját a sarkkörtől északra fekvő távoli sziget, a Novaja Zemlja fölé. A robbanás erősebb volt, mint 50 millió tonna TNT, és több száz kilométerre is érezték a hatását. A bomba a hidegháború során propagandacélokat szolgált, amit nyugaton neveztek el Cár-bombának.

Eltitkolt lázadás a kommunizmus ellen: egy szovjet hadihajó meg akarta dönteni Brezsnyev rendszerét

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz" szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából.

A világ legnagyobb gázrobbanása: egy vonat fékezése megsemmisített egy egész völgyet

1989. június 4-én helyi idő szerint kora hajnalban vakító tűzgömb oszlatta el a szibériai éjszaka sötétségét. A transzszibériai vasútvonal déli szárnyán, a cseljabinszki területen, az Ufa és Asa között történt gázrobbanásnak olyan nagy volt az ereje, hogy a légnyomás a robbanás epicentrumától 13 kilométerre fekvő Asa városában betörte az ablakokat. Az iszonyatos detonáció akkor következett be, amikor két, nyaralásra utazó iskolásoktól zsúfolt szerelvény haladt el egymás mellett. A közlekedéstörténet egyik legsúlyosabb balesetének 780-1000 áldozata is lehetett.

Nézegessen képeket a Kádár-diktatúra tengerparti nyaralásairól

A szovjet holdprogram elhallgatott titkai

1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 űrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsőként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával később Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldőlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülődött az elsőség megszerzéséért.