szovjet megszállás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- második világháború
- Kádár János
- Hruscsov
- 1956-os magyar forradalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.
Kádár János pokolbéli víg napjai
Mind a történettudományban, mind a köznyelvben Magyarország 1956 és 1989 közötti időszakát, a 20. századi magyar történelem Ferenc József és Horthy Miklós mellett harmadik legmeghatározóbb historikus személyisége után Kádár-korszaknak hívják. A nevével fémjelzett harminchárom éves periódus kezdetei az 1956-os forradalom és szabadságharc utolsó napjaira nyúlnak vissza.
Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek
A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.
Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt
A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.
Szovjet katonákat kapott karácsonyra Budapest
A szentestére készülő budapestieket sokkhatásként érte az első szovjet katonák felbukkanása 1944. december 24-én. Megkezdődött az ostrom.
Honnan kellett újjáépíteni Magyarországot?
Magyarország nemzeti vagyonának 40 százaléka pusztult el a második világháború alatt. A nemzeti jövedelem (GDP) 1945-re az előző évi felére csökkent, az ország pedig romokban hevert. Hogyan és mikorra sikerült helyreállítani Magyarország gazdaságát?
Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése
1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?
Hideg gyűlölet fogadta Kádárt '56-ban
A forradalom nem ért véget 1956. november 4-én, a szovjet bevonulás idején. December közepéig folytatódott az aktív ellenállás, hol fegyverrel, hol politikai eszközökkel. Amikor december 22-én a Bakonyban harcoló utolsó felkelőket is letartóztatták, végleg elcsendesedett a reménytelenségbe süllyedt ország.
65 éve kezdődött a berlini blokád
1948. június 25-én a szovjet csapatok körülzárták a szövetséges csapatok által felügyelt Nyugat-Berlint, így akarván kényszeríteni őket, hogy az élelmet és üzemanyagot a szovjet hadsereg biztosítsa a számukra is, evvel tulajdonképpen átvéve Berlin teljes irányítását. Ám a szövetségesek közel egy évig kitartottak, az utánpótlást repülők szállították.
"Eltusolni a kivégzéseket" - Kik voltak a szovjetek magyar áldozatai Ausztriában?
Tíz magyar volt abból 104 emberből, akiket Ausztriában tartóztattak le és Moszkvában lőttek főbe az ország 1945-55 között tartó megszállása idején. A bűnük a szovjetek szerint az volt, hogy együttműködtek az amerikai titkosszolgálattal, ami időnként abból állt, hogy vonatokat számláltak az állomáson - derítette ki néhány osztrák kutató évtizedeken át elzárt titkos büntetőperes aktákból. Az áldozatok családja vélhetően a mai napig nem tudja, mi történt pontosan a hozzátartozóival. A magyar áldozatok listáját és fotóit az [origo] elsőként közli a kutatást vezető Barbara Stelzl-Marx-szal készült interjúval együtt.
A Vörös Herceget is meghívta Sólyom október 23-ára
Sólyom László köztársasági elnök meghívta október 23-ára azt a Giorgio Napolitanót is, aki 1956-ban kommunista politikusként támogatta Magyarország szovjet megszállását. A magyar államfő sajtófőnöke szerint az olasz elnök "bizonyosan" átértékelte már akkori véleményét, miközben az [origo] által megkérdezett szakértő úgy véli: az olasz politikusok nem szoktak bocsánatot kérni, de Napolitanónak nincs is miért.
- 1