Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!

1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.

Így készíts egyszerűen és gyorsan kokárdát és huszárcsákót a gyermekednek

Közeleg az egyik legszebb nemzeti ünnepünk: március 15. Mindenki szereti, mindenkinek van valamilyen gyerekkori szép emléke arról, ahogy a szüleivel, vagy az iskolában ünnepelték. A gyerekek ilyenkor otthon és a suliban is szívesen készítenek a forradalomra és szabadságharcra jellemző tárgyakat: kokárdát, huszárcsákót, nemzeti színű virágot. Ebben próbálunk segíteni néhány ötlettel, melyet otthon, együtt is megvalósíthattok. 

Fotókkal emlékezünk '56-os szabadságharcosainkra

Orbán Viktor: 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet

A miniszterelnök Zalaegerszegen az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján mondott beszédet, amiről mi is beszámoltunk. 

Szabadságharc a filmvásznon: a forradalom kitörésétől a leverés utáni pillanatokig

A magyar történelem talán legismertebb és egyik legmeghatározóbb eseménye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Jelentősége vitathatatlan: az elmúlt 175 évben szerves részévé vált a magyar nemzeti identitásnak. Nem csoda, hogy az elmúlt hét évtizedben játékfilmek, dokumentumfilmek és irodalmi alkotások sokasága állított emléket a márciusi ifjaknak.

Mi köze a Lánchíd oroszlánjának a honvédekhez? Debrecenben kiderül!

Hogyan fogadták a debreceniek az 1849-ben a városba érkező több ezer fővárosi menekültet? Mivel töltötte kevés szabadidejét Debrecenben Kossuth? Mi köze Szabó Magdának Petőfi kardjához? És a Lánchíd oroszlánjának a honvédáldozatokhoz? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha felkeressük Debrecen forradalmi emlékhelyeit.

A honvédtábornok, aki sajátos ösztönzőt alkalmazott a harctéren

Kétszáztíz éve, 1813. március 31-én született Guyon Richárd gróf honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc hőse, a „branyiszkói győző".

Megnyílt „A Szabadságharc Mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban" című kiállítás

A Magyar Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió szervezésében, a Batthyány Lajos Alapítvány jóvoltából a Lónyay-Hatvany villa adott otthont az 1848-49-es szabadságharc 175. évi jubileumát ünneplő „A Szabadságharc Mécsesei – Női sorsok és szerepek a szabadságharcban" című kiállításnak. A kiállítás megnyitása egyben az idei évi Batthyány hét nyitánya is egyben, amelynek záróeseményére október 6-án kerül sor a Fiumei Úti Sírkertben lévő Batthyány-mauzóleumnál.

Új emlékérmét bocsát ki a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank „Pákozdi Katonai Emlékpark" megnevezéssel bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első győztes csatájának 175. évfordulóján, 2023. szeptember 29-én. A 3000 Ft névértékű emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozat tizedik eleme. Az emlékérmét Molnár Mercédesz Dorisz szobrászművész tervezte.

Az aradi vértanúk napja az egész nemzet gyásznapja

A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október hatodikát arra emlékezve, hogy 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvéd főtisztjét, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.