szabadságharc
címke rss- kapcsolódó címkék:
- forradalom
- 1956
- 1956-os forradalom
- Szovjetunió
- 1848-49-es szabadságharc
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kocsis Máté: Ma is megvédhetjük Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől
A Fidesz frakcióvezetője szerint olyan korban élünk, amelyben ismét megvédhetjük 1848 monumentális épületét, Magyarország függetlenségét a birodalmi törekvésektől.
Hidvéghi Balázs: A szabadságért újra meg újra meg kell harcolni
Az elmúlt harminc évben úgy gondoltuk, a nemzetek Európájában élve biztonságban vagyunk, ám úgy tűnik, tévedtünk: mára nyilvánvalóvá vált, hogy a szabadságért újra meg újra meg kell harcolnunk – jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója csütörtökön, a nemzeti ünnep alkalmából tartott karcagi megemlékezésen.
Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi
Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.
Tudja-e, hogy miért került Tell Vilmos a magyar kártyára?
George Washingtonhoz hasonlóan a szabadságért harcolt, és elképesztő bátorsággal hasította ketté a saját fia feje tetejére elhelyezett almát száz lépés távolságból a számszeríjával. A svájci hős, Tell Vilmos nem véletlenül vált nemzeti jelképpé. De hogyan került a magyar kártya makkfelső-lapjára?
Károlyi a tárgyalásokban, a balassagyarmatiak a fegyvereikben bíztak
Kilencvenkilenc éve, 1919. január 29-én véres utcai harcok bontakoztak ki Balassagyarmaton a várost önkényesen megszállt cseh katonai alakulatok, és az uralmuk ellen fellázadt polgárok között. A legújabb-kori magyar történelembe csak csehkiverés néven bevonult fegyveres felkelés során a balassagyarmatiak a honvédalakulatok segítségével kiverték a megszálló cseh legionáriusokat a városból, és az Ipolyon túlra kergették a basáskodó megszállókat. Az Országgyűlés Balassagyarmatnak polgárai egykori hőstettéért 2005-ben a Civitas Fortissima, a Legbátrabb Város kitüntető címet adományozta.
- címkék:
- Edvard Beneš
- Linder Béla
- Tomáš Garrigue Masaryk
- Vizy Zsigmond százados
- Károlyi Mihály
- első világháború
- Osztrák-Magyar Monarchia
- Károlyi-kormány
- Antant
- versailles-i békeszezerződés
- Balassagyarmat
- Csehszlovák Köztársaság
- géppuskás szakasz
- Civitas Fortissima
- szabadságharc
- megszállás
- felkelés
- zászlóalj
- Cseh Légió
- Címkefelhő »
Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen
Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.
Esztergomban kémkedtek az oroszok
A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.
Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.
- címkék:
- II. kerület
- szabadságharc
- 1956
- Címkefelhő »
Szovjet forgószél csapott le az országra
November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.
Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!
Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.