Itt az új Tankcsapda!

Túlzás nélkül állítható, hogy a Tankcsapda az 1989-es alakulás óta napjainkig ívelő karrierje egyedülálló a rendszerváltás utáni magyar popzene történetében. Mert bár Magyarországon számtalan tehetséges rockzenekar működött a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, kevesen tudtak csak kitörni az underground szűkre szabott keretei közül, így sok szépreményű csapat vérzett el néhány demófelvétel vagy egy szerzői kiadású lemez után, gyakorlatilag visszhang nélkül. A Tankcsapda számos sikeres lemez után most Mindenki vár valamit címmel készítette el legújabb albumát. Hallgasd és töltsd le az első slágert!

A rendszerváltókat figyelmezteti Kuncze

Nyílt levélben szólította fel csütörtökön Kuncze Gábor a "rendszerváltó liberális" szavazókat arra, hogy a második fordulóban a jelenlegi koalíció jelöltjeit támogassák. Kuncze szerint egyedül az SZDSZ képviseli a rendszerváltás örökségét. Orbán Viktor korábban a Fidesz Kossuth téri és a budai Várban rendezett nagygyűlésén is próbálta megszólítani a liberális szavazókat.

Szili: senki nem vonhatja kétségbe a kitüntetetteket

Ha egy közösség valakit oda emel, hogy az államtól elismerést kapjon, akkor nincs joga és lehetősége egyetlen közjogi funkciót betöltő embernek sem ezt kétségbe vonni - mondta egy szombat reggeli televíziós műsorban Szili Katalin, aki arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta ez volt a legtermékenyebb parlamenti ciklus.

Az MTA elnökének sem tetszik Marjai kitüntetése

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a kormányt minősíti, hogy a nemzeti ünnep alkalmából Marjai József rendszerváltás előtti volt miniszterelnök-helyettest kitüntette. Vizi E. Szilveszter szerint ugyanakkor a köztársasági elnök által szintén kifogásolt Fekete Jánosnak, az MNB elnökhelyettesének és Mosonyi Emilnek, a bősi vízlépcső tervezőjének a kitüntetése szakmailag még indokolható.

Nagy hatalmú volt vezetőkön akadt fenn Sólyom

Nehezen megítélhető és vitatott személy mind Marjai József, mind Fekete János, akiknek - akárcsak Mosonyi Emilnek - március 15-i kitüntetése ellen Sólyom László köztársasági elnök kifogást emelt. A Kádár-korszakban mindketten az ország gazdasági irányításának kulcsszereplői voltak, ugyanakkor fontos szerepük volt a rendszerváltáshoz vezető politikai-gazdasági lépések megtételében.

Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé

Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplő egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás előtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.

Elhunyt Veér András pszichiáter

Elhunyt 67 éves korában az ismert pszichiáter, Veér András. Veér nevéhez fűződik többek között a Magyar Orvosi Kamara megalakítása vagy az utolsó magyar hadifogoly, Toma András hazahozatala. Veér a rendszerváltás után politikai tisztségeket is vállalt az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és a Köztársaság Pártban.

Hunyady György: Európában erős marad a kulturális közösségi kötöttség

Hunyady György szociálpszichológus a Vendégszobában a nemzeti sztereotípiákról beszélgetett a látogatókkal.

A magyar rendszerváltásról oktattak irakiakat

Iraki diplomaták továbbképzésen vettek részt Magyarországon. A fiatal irakiak a Corvinus Egyetemen hallgattak többek között politológia és nemzetközi jog előadásokat, a Külügyminisztériumban pedig azt tanulmányozták, hogy hogyan működik egy európai külügyi tárca. A "tanulmányi kiránduláson" Magyarország rendszerváltó tapasztalataiból is ízelítőt kaptak, hátha otthon a gyakorlatban is tudják hasznosítani a hallottakat.

Spórolunk a villannyal, de többet szemetelünk

A csatlakozó országok között környezetvédelem tekintetében előkelő helyen szerepel Magyarország, a régi uniós tagoktól viszont elmarad - derül ki az Európai Környezetvédelmi Hivatal jelentéséből. Magyarország a rendszerváltás óta egyre kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, takarékosabban bánik az energiával, a megújuló energiák aránya hazánkban viszont továbbra is alacsony, ráadásul egyre több szemetet termelünk.

Rendszerváltás az új EU-tagállamokban

2004. május 1-én nyolc olyan állam csatlakozott az Európai Unióhoz, mely a vasfüggöny leomlása előtt a keleti tömbhöz tartozott. Cikkünkben bemutatjuk, milyen gazdasági és politikai változások jellemezték leginkább ezeket az országokat a rendszerváltás közben a 80-as, 90-es évek fordulóján.

Türelmi időre van szükség!

A kelet-közép-európai országok (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) rendszerváltása a világtörténelemben az "...egyetlen [olyan] totális átalakulás, mely a nyugati civilizációban végbemenő gazdasági és politikai változások fő irányai mentén, békésen, erőszakmentesen és egyúttal elképesztően gyorsan ment végbe. Világtörténelmi távlatokban mérlegelve páratlan sikertörténet. Más a kép a mindennapi élet szemszögéből..." - írja Kornai János professzor legújabb tanulmánya bevezetőjében. A nagy átalakulás néhány vonatkozásáról beszélgetünk dolgozószobájában, a Collegium Budapesst ...

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György előadásának videováltozata

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Kiállítás és könyvvásár

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

Érdekesebb a Parlament, mint a politikusok

A parlamenti fogadóórán részt vevő középiskolásokat jobban érdekelte az Országgyűlés épülete, mint a politikusok által tartott előadások.  Az [origo] által megkérdezett diákokat nem hozták tűzbe a rendszerváltás részletei, az előadásokat viszont nem tartották annyira kínosnak, mint az iskolai ünnepélyeket. A politikusok hasznosnak tartják a parlamenti nyílt napot, szerintük a társadalom többsége a magyar politikai rendszer terén analfabéta.

Gyarmati György

Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949

Már sejtjük, kik vagyunk

Nálunk a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. A második részben is főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk. 1998-ra nagyjából kiderült, hogy melyik csatorna merre tart, mit akar, milyen eszközökkel, műsorokkal akarja elérni a célt. Ekkor már többé-kevésbé felismerték egymást az új kereskedelmi tévécsatornák frissen felvett munkatársai is a folyosón, nagyjából sejtették, min ügyködik a másik.

Űrgammáktól Dáridóig

A nyolcvanas években a kereskedelmi csatornák Európa-szerte támadásba lendültek, elhódították az állami televízióktól a nézők felét-háromnegyedét, régiótól függően. Magyarországon a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, milyen volt az utolsó békeév, hogyan nőttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. Főleg a jellemző műsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk: a pénzügyekről, a jogi problémákról, perekről talán egy másik sorozatban írunk majd.

Maguk ellen fordulnak a pártok a kis parlamenttel

Mint a rendszerváltás óta annyiszor, a jövő héten ismét egyeztetnek a pártok a képviselők számának csökkentéséről. A kisebb parlament gondolatát mindenki helyesli, azonban ehhez a választási rendszert is át kellene alakítani, ami a pártok választási esélyeit befolyásolhatja. Ezért a tízmilliós országok közül továbbra is Magyarországon lehet a legtöbb képviselő.

Veszélyesek a régi erkélyek

Ötvenévesnél régebbi bérház erkélyére csak az menjen ki, aki maga ellenőrizte a felújítást - tanácsolják szakemberek. Az épületek tatarozására nincs pénz. A rendszerváltás környékén a felújítási elmaradás 870 milliárd forint volt, az összeg mára elérte az ezermilliárd forintot - írja a Népszabadság.

Működő lifteket, jobb ablakokat várnak a panellakók a kormánytól

A kormány igérete szerint a következő két évben közel 8 milliárdot fordít a kormány panelfelújításra. Ez az összeg 2 milliárddal több, mint amit a rendszerváltás óta ilyen célra összesen fordítottak. A szakmai szövetség bizakodó, bár úgy vélik, hogy a sem a társasházak, sem az önkormányzatok nem tudják majd állni a felújítási költségek rájuk eső harmadát. Az [origo] megkérdezett néhányat a 2 millió panellakóból. Ők új lifteket, jobb szigetelést szeretnének, de akad olyan is, aki már csak arra vár, hogy eldózerolják a panelmezőket.

Az alkotmánybíróság kialakulása a világban és Magyarországon

Magyarországon történelmi okok miatt kellett a rendszerváltásig várni, hogy a világ demokratikus államaiban már a XX. század korábbi szakaszaiban létrehozott alkotmánybíróság felálljon. Az alkotmánybíróság a jogállamiság legfontosabb garanciáinak egyike, hiszen munkájával egy ország alkotmányában lefektetett elveket őrzi. A jogi hierarchia csúcsán álló testület egy független szerv, mely az alkotmányosság megtartását felügyeli. Legfontosabb feladata, hogy ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal, tehát a parlamenttel szemben.

Parkot akarnak a neonvadászok

Neonparkot szeretne létrehozni a magát NEONON-nak nevező csoport, amelynek képzős és bölcsész tagjai egy éve gyűjtik a rendszerváltás előtti időszak neonreklámjait: már nem világító, de Budapest falain még megtalálható Virágért, Cipőt a cipőboltból feliratokat, neoncsőből hajlított kályhaemberkét, grillcsirkét. A gyűjteményből június 25-én kiállítás nyílik.