rendszerváltás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Fidesz
- pártpolitika
- MSZP
- parlament
- Bihari Mihály
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Itt az új Tankcsapda!
Túlzás nélkül állítható, hogy a Tankcsapda az 1989-es alakulás óta napjainkig ívelõ karrierje egyedülálló a rendszerváltás utáni magyar popzene történetében. Mert bár Magyarországon számtalan tehetséges rockzenekar mûködött a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján, kevesen tudtak csak kitörni az underground szûkre szabott keretei közül, így sok szépreményû csapat vérzett el néhány demófelvétel vagy egy szerzõi kiadású lemez után, gyakorlatilag visszhang nélkül. A Tankcsapda számos sikeres lemez után most Mindenki vár valamit címmel készítette el legújabb albumát. Hallgasd és töltsd le az elsõ slágert!
A rendszerváltókat figyelmezteti Kuncze
Nyílt levélben szólította fel csütörtökön Kuncze Gábor a "rendszerváltó liberális" szavazókat arra, hogy a második fordulóban a jelenlegi koalíció jelöltjeit támogassák. Kuncze szerint egyedül az SZDSZ képviseli a rendszerváltás örökségét. Orbán Viktor korábban a Fidesz Kossuth téri és a budai Várban rendezett nagygyûlésén is próbálta megszólítani a liberális szavazókat.
Szili: senki nem vonhatja kétségbe a kitüntetetteket
Ha egy közösség valakit oda emel, hogy az államtól elismerést kapjon, akkor nincs joga és lehetõsége egyetlen közjogi funkciót betöltõ embernek sem ezt kétségbe vonni - mondta egy szombat reggeli televíziós mûsorban Szili Katalin, aki arról is beszélt, hogy a rendszerváltás óta ez volt a legtermékenyebb parlamenti ciklus.
Az MTA elnökének sem tetszik Marjai kitüntetése
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a kormányt minõsíti, hogy a nemzeti ünnep alkalmából Marjai József rendszerváltás elõtti volt miniszterelnök-helyettest kitüntette. Vizi E. Szilveszter szerint ugyanakkor a köztársasági elnök által szintén kifogásolt Fekete Jánosnak, az MNB elnökhelyettesének és Mosonyi Emilnek, a bõsi vízlépcsõ tervezõjének a kitüntetése szakmailag még indokolható.
Nagy hatalmú volt vezetõkön akadt fenn Sólyom
Nehezen megítélhetõ és vitatott személy mind Marjai József, mind Fekete János, akiknek - akárcsak Mosonyi Emilnek - március 15-i kitüntetése ellen Sólyom László köztársasági elnök kifogást emelt. A Kádár-korszakban mindketten az ország gazdasági irányításának kulcsszereplõi voltak, ugyanakkor fontos szerepük volt a rendszerváltáshoz vezetõ politikai-gazdasági lépések megtételében.
Egyházügyi állambiztonságiak nevét tették közzé
Egyházakkal foglalkozó egykori állami szervek munkatársainak és egyházügyi állambiztonságiak nevét tartalmazó listát adott közre csütörtöki számában a Heti Válasz. A hetilap listája olyan személyek nevét is tartalmazza, akik jelenleg is aktív közéleti tevékenységet végeznek. Többek között a Belügyminisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban dolgoznak. A listán szereplõ egyik személy az [origo]-nak azt mondta, már a rendszerváltás elõtt a vallásszabadságról szóló 1990-es törvényen dolgozott.
Elhunyt Veér András pszichiáter
Elhunyt 67 éves korában az ismert pszichiáter, Veér András. Veér nevéhez fûzõdik többek között a Magyar Orvosi Kamara megalakítása vagy az utolsó magyar hadifogoly, Toma András hazahozatala. Veér a rendszerváltás után politikai tisztségeket is vállalt az MSZP-ben, az SZDSZ-ben és a Köztársaság Pártban.
Hunyady György: Európában erõs marad a kulturális közösségi kötöttség
Hunyady György szociálpszichológus a Vendégszobában a nemzeti sztereotípiákról beszélgetett a látogatókkal.
A magyar rendszerváltásról oktattak irakiakat
Iraki diplomaták továbbképzésen vettek részt Magyarországon. A fiatal irakiak a Corvinus Egyetemen hallgattak többek között politológia és nemzetközi jog elõadásokat, a Külügyminisztériumban pedig azt tanulmányozták, hogy hogyan mûködik egy európai külügyi tárca. A "tanulmányi kiránduláson" Magyarország rendszerváltó tapasztalataiból is ízelítõt kaptak, hátha otthon a gyakorlatban is tudják hasznosítani a hallottakat.
Spórolunk a villannyal, de többet szemetelünk
A csatlakozó országok között környezetvédelem tekintetében elõkelõ helyen szerepel Magyarország, a régi uniós tagoktól viszont elmarad - derül ki az Európai Környezetvédelmi Hivatal jelentésébõl. Magyarország a rendszerváltás óta egyre kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, takarékosabban bánik az energiával, a megújuló energiák aránya hazánkban viszont továbbra is alacsony, ráadásul egyre több szemetet termelünk.
Rendszerváltás az új EU-tagállamokban
2004. május 1-én nyolc olyan állam csatlakozott az Európai Unióhoz, mely a vasfüggöny leomlása elõtt a keleti tömbhöz tartozott. Cikkünkben bemutatjuk, milyen gazdasági és politikai változások jellemezték leginkább ezeket az országokat a rendszerváltás közben a 80-as, 90-es évek fordulóján.
Türelmi idõre van szükség!
A kelet-közép-európai országok (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) rendszerváltása a világtörténelemben az "...egyetlen [olyan] totális átalakulás, mely a nyugati civilizációban végbemenõ gazdasági és politikai változások fõ irányai mentén, békésen, erõszakmentesen és egyúttal elképesztõen gyorsan ment végbe. Világtörténelmi távlatokban mérlegelve páratlan sikertörténet. Más a kép a mindennapi élet szemszögébõl..." - írja Kornai János professzor legújabb tanulmánya bevezetõjében. A nagy átalakulás néhány vonatkozásáról beszélgetünk dolgozószobájában, a Collegium Budapesst ...
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke
Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertõl tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökrõl, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.
Érdekesebb a Parlament, mint a politikusok
A parlamenti fogadóórán részt vevõ középiskolásokat jobban érdekelte az Országgyûlés épülete, mint a politikusok által tartott elõadások. Az [origo] által megkérdezett diákokat nem hozták tûzbe a rendszerváltás részletei, az elõadásokat viszont nem tartották annyira kínosnak, mint az iskolai ünnepélyeket. A politikusok hasznosnak tartják a parlamenti nyílt napot, szerintük a társadalom többsége a magyar politikai rendszer terén analfabéta.
Gyarmati György
Kényszerpályás rendszerváltások Magyarországon, 1945-1949
- címkék:
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »
Már sejtjük, kik vagyunk
Nálunk a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, hogyan nõttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. A második részben is fõleg a jellemzõ mûsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk. 1998-ra nagyjából kiderült, hogy melyik csatorna merre tart, mit akar, milyen eszközökkel, mûsorokkal akarja elérni a célt. Ekkor már többé-kevésbé felismerték egymást az új kereskedelmi tévécsatornák frissen felvett munkatársai is a folyosón, nagyjából sejtették, min ügyködik a másik.
Ûrgammáktól Dáridóig
A nyolcvanas években a kereskedelmi csatornák Európa-szerte támadásba lendültek, elhódították az állami televízióktól a nézõk felét-háromnegyedét, régiótól függõen. Magyarországon a tévében 1997 volt a rendszerváltás: sorozatunkban bemutatjuk, milyen volt az utolsó békeév, hogyan nõttek egyre nagyobbra a kereskedelmi televíziók, miképp haraptak egyre nagyobbat a reklámtortából. Fõleg a jellemzõ mûsorokra, az átcsábított arcokra, zajos sikerekre és döbbenetes bukásokra fókuszálunk: a pénzügyekrõl, a jogi problémákról, perekrõl talán egy másik sorozatban írunk majd.
Maguk ellen fordulnak a pártok a kis parlamenttel
Mint a rendszerváltás óta annyiszor, a jövõ héten ismét egyeztetnek a pártok a képviselõk számának csökkentésérõl. A kisebb parlament gondolatát mindenki helyesli, azonban ehhez a választási rendszert is át kellene alakítani, ami a pártok választási esélyeit befolyásolhatja. Ezért a tízmilliós országok közül továbbra is Magyarországon lehet a legtöbb képviselõ.
Veszélyesek a régi erkélyek
Ötvenévesnél régebbi bérház erkélyére csak az menjen ki, aki maga ellenõrizte a felújítást - tanácsolják szakemberek. Az épületek tatarozására nincs pénz. A rendszerváltás környékén a felújítási elmaradás 870 milliárd forint volt, az összeg mára elérte az ezermilliárd forintot - írja a Népszabadság.
Mûködõ lifteket, jobb ablakokat várnak a panellakók a kormánytól
A kormány igérete szerint a következõ két évben közel 8 milliárdot fordít a kormány panelfelújításra. Ez az összeg 2 milliárddal több, mint amit a rendszerváltás óta ilyen célra összesen fordítottak. A szakmai szövetség bizakodó, bár úgy vélik, hogy a sem a társasházak, sem az önkormányzatok nem tudják majd állni a felújítási költségek rájuk esõ harmadát. Az [origo] megkérdezett néhányat a 2 millió panellakóból. Õk új lifteket, jobb szigetelést szeretnének, de akad olyan is, aki már csak arra vár, hogy eldózerolják a panelmezõket.
Az alkotmánybíróság kialakulása a világban és Magyarországon
Magyarországon történelmi okok miatt kellett a rendszerváltásig várni, hogy a világ demokratikus államaiban már a XX. század korábbi szakaszaiban létrehozott alkotmánybíróság felálljon. Az alkotmánybíróság a jogállamiság legfontosabb garanciáinak egyike, hiszen munkájával egy ország alkotmányában lefektetett elveket õrzi. A jogi hierarchia csúcsán álló testület egy független szerv, mely az alkotmányosság megtartását felügyeli. Legfontosabb feladata, hogy ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal, tehát a parlamenttel szemben.
Parkot akarnak a neonvadászok
Neonparkot szeretne létrehozni a magát NEONON-nak nevezõ csoport, amelynek képzõs és bölcsész tagjai egy éve gyûjtik a rendszerváltás elõtti idõszak neonreklámjait: már nem világító, de Budapest falain még megtalálható Virágért, Cipõt a cipõboltból feliratokat, neoncsõbõl hajlított kályhaemberkét, grillcsirkét. A gyûjteménybõl június 25-én kiállítás nyílik.
- címkék:
- Budapest
- kiállítás
- rendszerváltás
- Címkefelhõ »