A forradalommal a mai demokrácia alapelveinek szereztek érvényt

A reformkor maga nem volt nagyszerű, de a reform gondolata igen - mondta Katona Csaba történész az M1-nek adott interjújában.

Új megvilágításba kerül a magyar reformkor

Mind a hazai közép-, mind a felsőoktatásban óriás hiányt pótol az Országház Könyvkiadó legfrissebb munkája. Dobszay Tamás könyve a rendi országgyűlések történetét tekinti át 1790-1848 között. Az újkori magyar történelem egyik legpezsgőbb időszakáról kapunk egy olyan képet, amit eddig sajnos nem ismerhetett meg a széles nyilvánosság.

A magyar, aki a kaliforniai borászatot megteremtette

Meglepődik valaki azon, ha azt mondom, a híres kaliforniai borászat megalapítója egy magyar volt? Na ugye. Ennek ellenére Haraszthy Ágostont kevesen ismerik Magyarországon, pedig joggal lehetünk rá büszkék. Kalandos életéről filmet lehetne forgatni, a történet cselekménye a reformkori Magyarországról indulna, a vadnyugati prériken keresztül vezetne egészen Nicaraguába. Halálának 150. évfordulója alkalmából Haraszthy Ágostonra, a kaliforniai borászat atyjára emlékezünk.

Ők voltak az igazi „aranyemberek”, akik nélkül nem állna a Lánchíd

A mára már elfeledett, ám egykor dúsgazdag Sina család nélkül nem biztos, hogy ma állna a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia. Rövid idő alatt rendkívüli módon meggazdagodtak, mintaként szolgáltak Jókai Mór Az aranyember című regényéhez is. A dinasztia mesés vagyonát azonban az utódok később az utolsó fillérig eltapsolták, így rövid idő alatt eltűnt a 19. század legnagyobb családi cégbirodalma.

175 éve volt a reformkor legnagyobb diadala

1844. november 13. méltán a reformkor egyik legnagyobb győzelme, amikor Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd osztrák főherceg (V. Ferdinánd néven magyar király) meghajolt a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt. Az uralkodó pontosan 175 éve szentesítette az úgynevezett II. törvénycikket, ezzel hivatalossá tette a magyar nyelvet hazánkban.

A Széchenyi-családot a kommunisták sem tudták elüldözni Magyarországról

Az évezredes magyar történelem eseményeinek alakításában, a nemzet fennmaradásában és a magyar kultúra fejlődésében mindig is kiemelkedő szerepe volt a régi magyar történelmi családoknak. Az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a „múltat végképp eltörölni" bolsevik felfogás jegyében szabályos boszorkányüldözésbe kezdett a megsemmisítendőnek kikiáltott „osztályellenség", benne a régi arisztokrácia, illetve a történelmi családok tagjai ellen, akiket mindenüktől megfosztva vagy száműzetésbe kényszerített, vagy pedig földönfutóvá tett. A szervezett üldözés és a kommunista rendszer lejárató hecckampánya ellenére mégis sokan itthon maraadtak, ...

Új éltre kel a reformkor a Balaton-parti városban

Bosszúból, a császárt is kijátszva végezték ki Batthyány Lajos grófot

Batthyány Lajos gróf a reformországgyűlések, valamint az 1848-as polgári forradalom, a 19. századi progresszió legnagyobb alakjai közé tartozik gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, és Deák Ferenc mellett. Batthyány Lajos víziója a modern, polgáriasodott Magyarország megteremtése volt. Ezt a célt rendkívül nehéz körülmények között próbálta valóra váltani, mint az 1848 áprilisában kinevezett első felelős kormány miniszterelnöke. Nem rajta múlott, hogy előremutató kezdeményezései csak az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után negyed századdal később, az 1867-es kiegyezéssel váltak valóra. A forradalom miniszterelnökét ...

Kiderült, miért lett elegük Bécsből a leggazdagabbaknak

A főrendi ellenzék – a magyar arisztokráciától történelmi hűséget váró bécsi kormányzat őszinte döbbenetére – az 1839–40-es országgyűlésen zászlót bontott, de eddig nem sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel a történettudomány. Milkovics Tamás legújabb kiadványa, amelyet az Országház Könyvkiadó adott ki, igazán hiánypótló munka lett.