A Szabadság téri atombunker

Biztosan járt már a Szabadság téren, és talán találkozott is már azzal a fehér kupolával, amiről igazán nem is lehet megállapítani, micsoda. Kevesen tudják, hogy ez valójában Rákosi atombunkerének szellőzőablaka és egyben vészkijárata.

Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta

Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.

Ugye, örülne az ügyész, ha ilyen vádiratot tudna írni?

Öt tárgyalási nap után 1949. szeptember 24-én Rajk László és társai büntetőperében a Budapesti Népbíróság különtanácsának elnöke, dr. Jankó Péter, a hírhedt vérbíró, kihirdette a lényegében Rákosi Mátyás által megírt ítéletet. A Rajk-per egyfajta betetőzése volt annak az 1945 nyarától kibontakozó gátlástalan és eszközökben nem válogató folyamatnak, amely 1949-re a magyar történelem egyik legsötétebb időszakához, a leplezetlen kommunista diktatúrához, a Rákosi-korszak éveihez vezetett.

Generációk sora átkozta el az emlékét

A 20. századi magyar történelem szomorú emlékű eseményeinek, az első világháborúnak, a kommünnek, Trianonnak, a magyar második világháborús hadba lépésnek és a holokausztnak, vagy Szálasi rémuralmának fájdalmas, hosszú sorába illeszkedik a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszak is. A kegyetlen elnyomás szinonimájává lett Rákosi-diktatúra névadója százhuszonöt éve született.

888.hu: Botka úgy beszél, mint Rákosi

Érdekes hasonlóságra hívta fel a figyelmet a 888.hu, a portál arról ír, hogy Botka László nem mástól, mint Rákosi Mátyástól kölcsönözhette a gazdagok megadóztatásának ötletét.

Miért lesz ufó, ha valakinek fáj a holokauszt és Trianon is?

Rudolf Péter élete egyik nagy alakítását nyújtja falusi Don Corleoneként Török Ferenc új filmjében. Egy mindent felzabáló, mindenkin átgázoló jegyzőt játszik az 1945-ben, de nem Rákosi Mátyás járt a fejében, amikor megteremtették ezt a kopasz, kövérkés, bajszos figurát. A szerepe kedvéért több mint tíz kilót hízott, a forgatáson végig a jegyző bőrében – ruhájában – maradt, és akkor kapta el a karaktert, amikor a fejébe nyomta a kalapját. Úgy véli, fontos, hogy elkészüljenek ezek a filmek a magyar történelemről. Ha tehetné, nem interjúkban, hanem a mozivásznon beszélné ki múltunk fájdalmas ügyeit, hogy begyógyuljanak az ország testénn ...

Nagyhatalmi paktum szülte a demokráciát kivégző lopakodó diktatúrát

1948-at a rendszerváltozás előtti hivatalos történetírásban az eufemisztikus" fordulat éve" néven emlegették. A Magyar Kommunista Párt, valamint a Szociáldemokrata Párt felülről levezényelt egyesülése valóban történelmi mérföldkőnek számít a második világháború utáni Magyarország történetében. A két párt egyesülésével, 1948. június 12-én száz százalékos kommunista dominancia mellett létrehozott Magyar Dolgozók Pártja, az 1945 utáni kérészéletű és gyenge polgári demokrácia végét, valamint a brutális elnyomáson alapuló Rákosi-rendszer sötét éveinek kezdetét szimbolizálta.

Kékcédulák kövezték ki a lopakodó diktatúra útját

Hetven éve, 1947. augusztus 31-én előre hozott parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. A csalásokkal tűzdelt voksoláson a kommunista párt végleg maga alá gyűrte a többi demokratikus pártot, s újabb lépést tett az egyeduralom kiépítése felé.

Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket

Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Törvénytelenül gyűjt aláírásokat a Momentum