Egy új lelet alapján jól érezték magukat a dínók a becsapódásig

Felfedezték az eddig ismert legkésőbbi dinoszauruszt, amely a 65 millió évvel ezelőtti katasztrofális aszteroida-becsapódás előtt élhetett. A paleontológusok máris nagyon sokat vitáznak a lelet jelentőségéről.

A klímaváltozás nyertesei lehetnek a szürke bálnák

Mainál sokkal változatosabb étrendjüknek köszönhették a szürke bálnák, hogy számos globális lehűlési és felmelegedési ciklust túléltek az elmúlt évmilliók során. Amerikai paleontológusok szerint az aljzaton élő gerinctelen állatok mellett heringeket és apró rákokat is fogyasztottak, így a bálnavadászat előtti populációk a mai 22 ezres egyedszám négyszeresét is elérhették.

Szokatlan szerkezetű formákból alakult ki a gerincesek mai állkapcsa

Az állkapcsok kezdeti változatosságának vizsgálata új megvilágításba helyezi a korai gerincesek táplálkozási ökológiájának szerepét. Kiderült, hogy nem az állkapcsos halak megjelenése miatt tűntek el az állkapocs nélküli rokonok, hiszen a két csoport legalább 30 millió éven keresztül élt egymás mellett.

A tengerparti fövenyen vágtattak a komlói dinoszauruszok

A tengerparti homokos fövenyen vágtatott végig kétszázmillió éve a "komlói dinoszaurusz", a Komlosaurus carbonis csordája. Hátrahagyott nyomaikról az Ichnos című nemzetközi folyóiratban jelentették meg tanulmányukat magyar őslénykutatók.

Először mérték meg a dinoszauruszok hőmérsékletét

A legnagyobb szárazföldi dinoszauruszok olyan meleg testhőmérsékletűek voltak, mint a legtöbb mai emlős - állapította meg egy új módszerrel egy nemzetközi kutatócsoport. Az eljárás segíthet tisztázni azt a régóta vitatott kérdést, hogy a dinoszauruszok hidegverűek voltak-e vagy melegvérűek.

Egy téglagyárban bukkantak rá az eddigi legkisebb európai dínóra

Egy brit téglagyárból pár éve előkerült ősmaradványokat most azonosították a szakértők. Véleményük szerint ez az állat lehet az eddigi legkisebb dinoszaurusz, amelyet Európában találtak.

Felosztották egymás közt az ősi szuperkontinenst az emlősök és a hüllők

Egymástól elkülönülten éltek kétszáz millió évvel ezelőtt az emlősök és a hüllők az ősi szuperkontinensen, a Pangeán, derítették ki amerikai kutatók.

A gyorsaság lehetett a fiatal Tyrannosauridák sikerének titka

Miközben a felnőtt Tarbosaurusok erejüket és méretüket használták a préda megölésére, a fiatal egyedek inkább a sebességük és a fürgeségük révén ejtették el a kisebb méretű áldozataikat. Ez lehetett a Tyrannosauridák sikerének egyik titka: a különböző korcsoportok nem versengtek egymással a táplálékért, mert táplálkozásmódjuk növekedés közben változott.

Meglepő módon éjszaka vadászott a Velociraptor

A nagytermetű növényevő dinoszauruszok egész napjukat legelészéssel töltötték, míg a kisebb ragadozók főleg éjszaka vadásztak, derült ki gerinces ősmaradványok szemének vizsgálatából. Az eredmények megcáfolják azt az elképzelést, mely szerint a korai emlősök a kizárólag napközben aktív hüllők miatt lettek éjszakai állatok.

Megtalálták a legkorábbi kardfogú növényevőt

Egy Brazíliából leírt korai emlősszerű hüllő fogazata arra utal, hogy az állat növényevő volt, ám mégis hatalmas, agyarhoz hasonló szemfogakkal rendelkezett. Ezek a ragadozók elriasztásában vagy a fajtársakkal folytatott küzdelmek során játszhattak szerepet.

Felfedezték a gigantikus dínók első teljes embrióját

A gigantikus növényevők, a titanoszauruszok voltak a legnehezebb élőlények, amelyek valaha jártak a Földön. Egy Mongóliában feltárt 110 millió éves lelet fényt derített arra, hogyan kezdődött az életük.

Páncélos sétáló kaktusz került elő Kínából

Délnyugat-Kínában fedezték fel azt a szokatlan felépítésű, kihalt állatot, amely segíthet jobban megérteni az ízeltlábúak korai evolúcióját. A lábakkal rendelkező, féregre hasonlító állatnak először a végtagszerű nyúlványai kezdtek meszesedni.

Így rúgta le támadóit az újonnan felfedezett dinoszaurusz

Szokatlanul erős combizmokkal és a szokásosnál jóval nagyobb csípőcsonttal rendelkezhetett az amerikai Utah államban legújabban felfedezett dinoszauruszfaj, amely a csontjai alapján vélhetően erős rúgásokkal védhette meg magát a ragadozók támadásaitól.

Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás előtt

Mintegy 600 millió évvel ezelőtt az eddig ismert legidősebb tengeri alga és néhány féregszerű állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid időszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.

Röntgensugarak mutatták ki az ősi kígyó betemetett lábát

Egy továbbfejlesztett eljárásnak köszönhetően újabb bizonyíték került elő arról, hogyan váltak a kígyók lábatlan állatokká. A kutatók körében máig vitatott kérdés, hogy a csúszómászó hüllők tengeri vagy szárazföldi gyíkokból alakultak-e ki.

Bicikliből autóbusz: kiderült, mitől nőhettek olyan nagyra a dínók

A Földön valaha élt legnagyobb élőlények, a sauropodák kecske méretű állatokból fejlődtek ki. Egy most leírt, új argentin dinoszaurusz segítséget nyújthat abban, hogy a kutatók megértsék, milyen változások tették lehetővé a hatalmas testméret kialakulását.

Tojása mellett fosszilizálódott Mrs. T

Egy Kínában előkerült és a lerakott tojásával együtt fosszilizálódott példány az első olyan repülő őshüllő, amelyről egyértelműen sikerült bizonyítani, hogy nőstény volt. A maradvány jellegzetes tulajdonságai más fajoknál is segíthetnek majd a nem megállapításában.

Kiderült, mit ettek a legismertebb, a dínókkal együtt kihalt őslények

Közvetlen bizonyítékokat találtak az egyik legfontosabb ammonitesz-csoport táplálkozásáról francia és amerikai paleontológusok. A felfedezés arra vonatkozóan is nyújthat információkat, hogy miért haltak ki az ammoniteszek a dinoszauruszokkal egyidejűleg, 65,5 millió évvel ezelőtt.

Bunkószerű szárnyával ütötte le ellenfeleit az ősmadár

Amerikai kutatók egy olyan röpképtelen madár ősmaradványaira bukkantak Jamaicában, amelynek védekező technikáját még a profi harcművészek is megirigyelhették volna.

Vegetáriánus volt a ragadozónak gondolt dinoszauruszok egy része

A legújabb kutatások szerint a madárszerű dinoszauruszok között nagyon sok növényevő volt. A kréta időszaki Therapoda fajok változatosságához a sokféle táplálkozásmód is hozzájárulhatott.

Festett lepke és hamis koponya - átverések a tudományban

Általában elmondhatjuk, hogy kutatók zöme igyekszik a lehető legalaposabb munkát végezni. Természetesen a tudomány művelői sem tévedhetetlenek, tehát mindig jelennek meg olyan beszámolók, amelyek nem állják ki az idő próbáját. A nem szándékos tévedések mellett akadnak azonban tudatos megtévesztések is. Néhány kutató pénzért, hírnévért, esetleg tréfából hajlandó akár leleteket vagy kutatási eredményeket is hamisítani.

Óriásmadár élt a hobbitok szigetén

A gólyák rokonságába tartozó, kihalt óriásmarabut fedeztek fel az indonéz Flores-szigeten, amely egykor az emberszerű hobbitoknak nyújtott otthont. A kutatók szerint kérdéses, hogy ők vadásztak a náluk közel kétszer nagyobb marabukra, vagy fordítva.

Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?

Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.

Évekig egy fiókban lapultak a legfontosabb dínótojások

Néhány kiváló megtartású dinoszaurusztojás és a benne lévő embriók - miután több mint 30 évig rejtőztek egy múzeumi fiókban - bepillantást engedtek a korai dinoszauruszok csecsemőkorába és növekedésének rejtelmeibe. Ezek képviselik a valaha talált legkorábbi szárazföldi gerinces embriókat.

A világ legidősebb garnélarákja került elő

Rendkívül jó állapotban fosszilizálódott garnélarákot találtak az Egyesült Államokban, az állatnak még az izmai is megőrződtek. A maradvány 360 millió éves, amivel a lelet nemcsak a garnélák, hanem a tízlábú rákok egyik eddig ismert legidősebb képviselője is.

Godzilla elbukott a tudományos vizsgálatokon

A biológusok és a paleontológusok is szeretik a Godzilla filmeket, de nem a szakmai megalapozottságuk miatt. Ezért talán meglepő, de annál tanulságosabb áttekinteni, hogy komoly szakemberek milyen félig komoly tanulmányokat végeztek (és néha publikáltak is) Godzillával kapcsolatban.

Léggömbfejű ősdelfin élt az Északi-tengerben

Rövid, kanál-alakú orra volt annak az ősdelfinnek, amelynek maradványai az Északi-tengerből kerültek elő. Az állat homlokán gömbszerű képződmények voltak.

Megtalálták a legnagyobb szárazföldi állat bébijének nyomait

Colorado államban fedezték fel az eddig ismert legkisebb és legfiatalabb Apatosaurus lábnyomait, amelyek arra utalnak, hogy a fiatal állatok hátsó lábaikra emelkedve futottak, miközben a felnőttek lassan poroszkáltak mellettük négy lábon.

Kétszázmillió éves ép dínókoponya került elő Kínában

Fontos láncszemet jelent a Sauropodák korai evolúciójának megértéséhez egy Dél-Kínában talált 200 millió éves dinoszaurusz, melynek sértetlen koponyája is előkerült. A Sauropodák Földünk legnagyobb szárazföldi állatai voltak.

Ázsiából jöhettek a korai főemlősök

Meglepően gazdag és változatos főemlős együttest mutattak ki a középső-eocén időszakból Líbiában. A nagyon kis méretű állatok arra utalnak, hogy a csoport jóval hosszabb evolúciós múlttal rendelkezik, mint eddig feltételezték. Azt sem lehet kizárni, hogy Ázsiában alakultak ki, és onnan vándoroltak be egyszerre Afrikába.

Budapestről Sydney-ig repülhettek volna egyhuzamban az őshüllők

A Föld történetének eddigi rekorderei lehetnek azok a repülő őshüllők, melyek akár tizenhatezer kilométert is megtehettek egyhuzamban a levegőben. Egyes madarak - például a sarki csérek - szintén igen jó repülők, de még ők sem képesek rá, hogy leszállás nélkül tegyenek meg egy ekkora távolságot.

Növényevő dinoszauruszok csordáját tárták fel egy amerikai kőfejtőben

Nagytestű növényevő dinoszauruszok, Sauropodák "csordáját" tárták fel egy kőfejtőben az amerikai Wyoming államban, a Bighorn-hegység nyugati csücskében.

Macska méretűek voltak az első dinoszauruszok

Aprócska lábnyomok, amelyek a Lengyelországban kerültek elő, arról tanúskodnak, hogy a legkorábbi dinoszauruszok macskanagyságú, négy lábon közlekedő teremtmények voltak.

Nagyobbak voltak a dinoszauruszok, mint ahogy eddig gondolták

Amerikai kutatók szerint a dinoszauruszok egy része a nem fosszilizálódó porcos részek miatt jóval nagyobb lehetett, mint eddig gondolták. A porc mennyisége befolyásolhatta a testtartást és az állatok sebességét is.

Újabb hatalmas dínócsontokat találtak Európában

Az Európában eddig talált legnagyobb dinoszaurusz combcsontra bukkantak spanyol kutatók, a lelet hossza 1,92 méter.

Alaposan felszarvazták a legbizarrabb dinoszauruszt

A népszerű Triceratops két új rokonát fedezték fel Amerikában, amelyek bizarr megjelenésükkel tűnnek ki az eleve furcsa megjelenésű csoportból: egyikük a legdíszítettebb koponyájú ismert dinoszaurusz. A leletek fényt derítenek egy régi ősföldrajzi rejtélyre is.

Quasimodosaurus: bizarr púpos dínót fedeztek fel

Bizarr kinézetű, púpos dinoszauruszt fedeztek fel Spanyolországban. Jellegzetessége a hátán lévő púp, amely mindössze két csigolyára korlátozódik, és szerepe egyelőre ismeretlen.

Nem meteor miatt haltak ki Észak-Amerika mamutjai

A dinoszauruszokhoz hasonlóan az észak-amerikai nagytestű állatok 13 000 évvel ezelőtti kihalását is sokan szeretnék egy meteorit becsapódással magyarázni. Most az egyik utolsó ütőkártya is kiesett az elmélet támogatóinak kezéből, mivel nem találják azokat a pici gyémántokat, amelyeket a becsapódásnak kellett volna létrehozni.

Rendkívüli ősmaradványok: már a hógolyó Föld előtt is éltek állatok

A Princeton Egyetem kutatói fedezték fel a legidősebb ismert állati ősmaradványokat, melyek arra utalnak, hogy primitív, szivacsokhoz hasonló állatok éltek a 650 millió évvel ezelőtti sekélytengeri környezetekben. Ez a lelet módosítja az eddigi elképzeléseket arról, mikor jelentek meg az állatok bolygónkon.

Fejszeszerű csapásokkal végzett zsákmányával a terrormadár

A félelmetes kinézetű, kihalt terrormadarak életmódjáról nagyon keveset tudtak eddig a kutatók. Egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes tomográf segítségével elemezte a fosszilis koponya felépítését. Vizsgálatukból fény derült a madár zsákmányszerzési módjára - a madár fejszeszerű csőrével csapkodva ölte meg áldozatát.

Egy tengeri szörny kivételesen szép kövületét fedezték fel

Egy ősi, a tengereket rettegésben tartó hüllőfaj szinte teljesen ép maradványai kerültek elő, amelyen nagyon sok részlet látható az állat lágy szöveteinek elhelyezkedéséről, valamint a test körvonalából is. A lelet alapján e tengeri őshüllők mozgása nem az angolnákéhoz, hanem a cápafélékéhez hasonlított, ami nem jó hír az egykori prédaállatoknak.

Egy hím Rudapithecus combcsontjára bukkantak Rudabányán

Újabb értékes leleteket talált az a kutatócsoport, amely a Borsod megyei Rudabányán, a Rudapithecus lelőhelyén folytat ásatásokat. Előkerültek már Rudapithecus- és Anapithecus-fogak, továbbá egy hím Rudapithecus combcsontját is megtalálták.

Különleges, macska méretű krokodilt fedeztek fel a múltból

Szokatlan megjelenésű, az emlősökéhez hasonló fogakkal rendelkező kis krokodilt fedeztek fel Tanzánia kréta időszaki kőzeteiben. A mozgékony, csak részben páncélozott állat a szárazföldön vadászott rovarokra és egyéb kisebb állatokra.

Gigantikus volt a világ legnagyobb patkánya

Ausztrál kutatók az eddig ismert legnagyobb patkány csontjaira bukkantak egy kelet-timori barlangban. Az állat becsült testtömege 6 kilogramm körül volt.

A tengerben akadtak rá egy ősmajom csontjaira

Búvárok hozták a felszínre egy kisméretű, kihalt majom fosszilizálódott maradványait egy víz alatti barlangból a Dominikai Köztársaságban. A kutatók feltételezései szerint a majom úgy élhetett, mint a koala, és csak a közelmúltban halhatott ki.

Kihalt erszényesek csontjaival telezsúfolt barlangot találtak

Tizenötmillió évvel ezelőtt élt erszényesek maradványaival telezsúfolt barlangot fedeztek fel Ausztráliában, Queensland államban: az őskori állatok egyaránt bírtak a kenguruk és a koalák némely jellegzetes vonásával.

Triceratops és Torosaurus: két név, egy dinoszaurusz

Számos koponya részletes morfológiai és csontszerkezeti vizsgálata alapján amerikai kutatók kimutatták, hogy a Torosaurusnak nevezett dinoszauruszok valójában felnőtt Triceratopsok, és a lomha növényevők nagy része még a felnőttkor elérése előtt elpusztulhatott.

Negyvencentis fogai voltak a ragadozó ősbálnának

A miocén kori ragadozó bálnák fogait eddig is számos lelőhelyről ismertük. A 12-13 millió éves perui kőzetekből most koponyája és állkapcsa is előkerült. Hatalmas fogai és erőteljes harapása miatt a miocén sziláscetek állandó rettegésben élhettek.

Szenzációs ősmaradvány Afrikából: kétmilliárd évesek a legidősebb soksejtűek

Darwin idejében a legidősebb ismert ősmaradványok körülbelül félmilliárd évesek voltak, de az evolúcióelmélet kidolgozója tudta, hogy ezek már hosszú fejlődés eredményei. Az idősebb, szabad szemmel is jól látható maradványok azonban rendkívül ritkák és sokszor vitatott eredetűek. Ezért is jelent nagy szenzációt a legújabb Nature-ben megjelent cikk, mely szerint 2,1 milliárd éves ősmaradványokat fedeztek fel Gabon délkeleti részén.

A nap tudományos képe: megtalálták a legkorábbi megrágcsált dínócsontokat

Amerikai paleontológusok az eddig ismert legrégebbi, emlősök által hátrahagyott rágásnyomokat fedezték fel néhány ősállat, többek között pár nagytermetű dinoszaurusz csontjain. A csontokat egy mókus méretű állat rágcsálhatta meg, valószínűleg a bennük rejlő ásványi anyagok miatt.

Fenn hordták az orrukat a gigantikus dinoszauruszok

A valaha élt legnagyobb testű állatok, a hosszú nyakú Sauropoda dinoszauruszok mégis "fenn hordták az orrukat" - véli egy német kutató, aki a Biology Letters online kiadásában számolt be kutatásairól.

Budapesten is bemutatták az új bakonyi dínót

Bakonydraco, Hungarosaurus, Iharkutosuchus és a legújabb, az Ajkaceratops: mindenki érzi a nevekből, hogy ezek Magyarországról előkerült őshüllők lehetnek. Az ezredforduló előtt nem ismertünk dinoszaurusz-csontmaradványokat hazánkból, ám azóta a Bakonyban lévő Iharkút ontja az érdekes állatokat. A ma már világszerte ismert lelőhelyet Ősi Attila fedezte fel, akivel legújabb felfedezéséről beszélgettünk.

Nem kínai hamisítvány a most talált vedlő dinoszaurusz

A kínai Liaoning tartományban talált két fiatal Similicaudipteryx maradványa arra utal, hogy a korai tollak változatosabbak voltak a maiaknál, de később az evolúció egy részüket kiselejtezte.

Igazolták a nagy Magyarosaurus létezését

Erdélyi, késő-krétából származó dinoszauruszcsontok szövettani vizsgálata igazolta, hogy valóban két különböző Magyarosaurus faj élt az egykori Hátszeg-szigeten, és ezek közül csak az egyik volt törpenövésű.

Megvan a nagy dínóháború újabb ütközete

Noha a Velociraptor az egyik legismertebb ragadozó dinoszaurusz, most aközben "kapták el", amikor éppen egy növényevő dinoszaurusz elhullott tetemét rágcsálta. A Velociraptor minden bizonnyal azért kezdte el a Protoceratops kevésbé húsos arcát rágni, mert csak ahhoz fért hozzá, és nem volt elég ereje a tetem megfordításához.

Őseink első lábnyomai - kép

3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.

Megtaláltuk a magyar dinoszauruszfestőt

"Azt hiszem, ez az első alkalom, hogy Magyarországra eljutnak a képeim" - mondta az [origo] Tudomány rovatának Julius T. Csotonyi, a magyar származású dinoszauruszfestő, akinek képeit világszerte felhasználták már könyvekben és múzeumi kiállításokon. Mi is véletlenül találtunk rá, amikor felfigyeltünk egy amerikai tudományos blog egyik illusztrációjára. A pécsi származású kutató-művész ötéves volt, amikor családja Kanadába költözött, és reméli, hogy hamarosan együtt dolgozhat magyarországi múzemumokkal is.

Cápa ölt delfint négymillió éve: nézze meg, mi történt!

Valamikor négymillió évvel ezelőtt egy cápa alulról támadott, és belemart egy delfin hasába. Bár a cápa erőteljesen ráharapott áldozatára, a delfin a végsőkig küzdött életéért. A cápa minden bizonnyal nagy húsdarabokat tépett le, miközben jobbra-balra rázta a delfin testét.

Ősi DNS tojáshéjból

Első alkalommal sikerült kihalt madaraktól származó DNS-t kivonni fosszilizálódott tojáshéjból. Kiderült, hogy a kutatók a korábban alkalmazott módszerekkel mindig kimosták a héjakból az örökítőanyagot, ám a most fejlesztett technológiával már 18 kihalt madárfaj genetikai anyagát sikerült kinyerni.

Teljesen átírja a dinoszauruszok eredetét egy új lelet

A Nature legújabb számában bemutatott 243 millió éves állat teljesen felborítja a dinoszauruszok eredetével kapcsolatos elképzeléseket. Eddig a paleontológusok többsége azt gondolta, hogy a dinoszauruszok legközelebbi rokonai kisebb termetű, két lábon járó húsevők voltak. Amerikai, dél-afrikai és német kutatók most közölt eredményei alapján ebből szinte semmi sem igaz. A kutatócsoport ugyanis bejelentette egy proto-dinoszaurusz, vagyis egy dinoszaurusz-szerű állat felfedezését.

Rendkívül értékes dinoszaurusz-lelet: ép Sauropoda-koponyák

Amerikai kutatók egy új Sauropoda fajt írtak le 4 koponya alapján. A lelet azért rendkívül ritka és értékes, mert a Sauropodák koponyája vékony és lágyszövetekkel összekapcsolt csontokból épül fel, és emiatt nagyon ritkán fosszilizálódik. A csontok értékes információkat nyújtanak az óriás növényevők táplálkozási szokásairól.

Az ősi koalák is bőgtek szex közben

A ma élő és a fosszilis koalák koponyájának összehasonlítása arra utal, hogy a csoport úgy alkalmazkodott az eukaliptusz levelek fogyasztására, hogy közben ne veszélyeztesse a már korábban kifejlődött éles hallását.

Robbanásszerű volt a dínók fejlődése

Amatőr önkéntesek segítségével dolgozó paleontológusok egy eddig ismeretlen húsevő dinoszauruszra bukkantak az Új-Mexikó északi részén található lelőhelyen. A lelet megoldhatja a korai dinoszauruszok fejlődéséről régóta folyó heves vitákat, és azt igazolja, hogy robbanásszerű evolúciós változások zajlottak a dínók kialakulása idején. A maradványok arról is árulkodnak, hogyan terjedtek el a dinoszauruszok Pangea szuperkontinensén.

Vaddisznó- és patkánykrokodilt fedeztek fel Afrikában

Három ősi krokodilfajt fedeztek fel amerikai és kanadai paleontológusok Afrikában. Paul Sereno, a Chicagói Egyetem, valamint Hans Larsson, a montreali McGill Egyetem kutatója csütörtöki sajtótájékoztatóján számolt be a felfedezésről.

Hiányzó láncszem a korai dinoszauruszok világából

A paleontológusok egy olyan, fontos ősmaradványra bukkantak Dél-Afrikában, amely átmeneti helyzetet mutat a legkorábbi dinoszauruszok és a későbbi hatalmas növényevő Sauropodák között. A maradvány segíthet áthidalni egy hosszú evolúciós hézagot a dinoszauruszok két lábon járó közös őse, és a négy lábon cammogó óriások, például a Diplodocusok között.

Fülünkkel éltük túl a dinoszauruszokat

Egy ősi emlős rendkívül jól megőrződött maradványait mutatják be a felfedezők a Science legújabb számában. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött az emlősök füle a földtörténeti középidőben. Az érzékeny hallás döntő fontosságú alkalmazkodás volt a csoport életében, mivel lehetővé tette, hogy az emlősök aktív életet éljenek az éjszakai sötétben is, és túléljék a dinoszauruszok által uralt évmilliókat.

Furcsa, szarvas Tyrannosaurus került elő Ázsiából

A híres rokonánál, a Tyrannosaurus rexnél kisebb termetű állat egyazon élőhelyen osztozott nagy testvérével és szintén ragadozó életmódot folytatott, áll az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) most megjelent cikkében.

Apró szörnyeteg került elő a T. rex múltjából

Egy Északkelet-Kínában talált, 125 millió évvel ezelőtt élt, 3 méter hosszú kora-kréta fajnál megfigyelhető a Tyrannosaurus minden dinoszaurusz rajongó által jól ismert testfelépítése, szinte valamennyi jellegzetes anatómiai tulajdonsága, csak éppen majdnem 100-szor kisebb méretben. A lelet azért meglepő, mert az állat mintegy 40 millió évvel azelőtt élt, hogy a Tyrannosaurus megjelent bolygónkon.

Élővé varázsolt 300 millió éves pókok egy 3D-s filmen

Angol kutatók 300 millió évvel ezelőtt élt pókok 3 dimenziós számítógépes modelljét készítették el képalkotó szoftver segítségével, több ezer röntgensugaras letapogatás alapján.

Óriási férgek népesítették be a tengereket 475 millió évvel ezelőtt

Óriási, egyméteres férgek népesítették be a tengereket 475 millió évvel ezelőtt - jelentették be spanyol kutatók. A tengeri férgek fosszilizálódott nyomaira Spanyolország központi részén, a Cabaneros Nemzeti Parkban bukkantak, azon a területen, amely a kora-ordovícium időszakban tengerfenék volt.

Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak

A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.

Megoldották az óriás cápafogak csontrétegének rejtélyét

A világ leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű tengeri csontrétege, ahol tenyérnyi cápafogak, fókák és bálnák csontjai gyűltek össze, nem tömeges kihalást jelez, mint korábban gondolták. A vékony csontréteg 700 ezer évnyi "normális" tengeri élet nyomát rögzíti. A csontok csak azért halmozódtak fel ilyen sűrűségben, mert a meleg éghajlat és a magas tengerszint miatt hosszú időn keresztül alig rakódott le üledék a területen.

A sötét sarkvidéken teleltek át a vándorló ősi emlősök

A tapírok ősei, valamint a vízilovak és az orrszarvúak korai rokonai a sarkkörön túl is jól megéltek 53 millió évvel ezelőtt. Az Ellesmere-szigeten talált ősmaradványok szerint az állatok elviselték a több hónapos sötétséget. Az éghajlat viszont jóval enyhébb volt a mainál, így mocsaras erdők borították a sarki területet.

A legősibb együttműködést fedezték fel egy 100 millió éves borostyánkőben

Az úgynevezett mutualizmus legrégebbi előfordulását kréta időszaki, 100 millió éves borostyánkőben fedezték fel egy termesz és néhány állati egysejtű, protozoa között.

Termetes fogatlan repülő őshüllő

Az eddig csak Kínából ismert, kis termetű Pterosauria család óriási méretű képviselője váratlanul a dél-amerikai kontinensről került elő.

A T. rex orrhosszal vezetett a dinoszauruszok szaglásviadalában

A Tyrannosaurus rex "orrhosszal" vezetett a többi húsevő dinoszaurusz előtt, már ami a szaglás élességét illeti. A T. rex kiváló szaglását már korábban is leírták, ám kanadai kutatók az elsők, akik összehasonlították más dinoszauruszok szaglásával.

Kisrepülőgép-méretű volt a gigantikus ősmadár

Egy kisebb repülőgéphez fogható szárnyfesztávolsága volt az 50 millió évvel ezelőtt élt "őslúdnak", amelynek koponyájára Nagy-Britanniában, a Sheppey-szigeten bukkantak rá.

Spektrum TV: A T. Rex nyomában