Naprendszer
címke rss- kapcsolódó címkék:
- bolygó
- NASA
- csillagászat
- ûrkutatás
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Repüljön a Naprendszer legnagyobb vulkánja és kanyonóriása felett - itt a Google Mars 3D
A Google és a NASA közösen készített új alkalmazásában térhatású képek segítségével mozoghatunk a Mars felszíne felett. Meglátogathatjuk a látványos felszínformákat, például a Valles Marineris hatalmas árkait vagy a Tharsis-hátság óriásvulkánjait, és az eddigi szondák leszállóhelyei is felkereshetõk.
Az élet sem kizárható a Földhöz eddig leginkább hasonló bolygón
Egy 2008-ban azonosított, a Földnél akkor háromszor nagyobb tömegûnek becsült planétáról kiderült, hogy mindössze másfélszer nehezebb bolygónknál - így ez lehet a ma ismert, a Földünkhöz leginkább hasonló tömegû Naprendszeren kívüli bolygó, ahol az élet jelenléte sem kizárt.
Odakint az ûrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és ûrkutatás területén. A Phoenix lett az elsõ Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az elsõ olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében elõször sikerült elõrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az elsõ Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Sötét anyagra utaló jelek a Naprendszer közelében
Bizonyítékot talált a titokzatos sötét anyag létezésére a Naprendszerhez viszonylag közel egy magasan a Déli-sark felett lebegõ mûszer - jelentették be amerikai csillagászok.
Elõször közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról
November 13-án, magyar idõ szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkõnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új ûrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következõ években haladnak majd keresztül.
DNS-alkotóelemek is jöhettek az ûrbõl
A DNS kettõs spiráljának felépítéséhez szükséges molekulákat azonosítottak a Naprendszer születésének idejébõl fennmaradt meteoritban.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- DNS
- bolygó
- ûr
- Mars
- Címkefelhõ »
A tíz legizgalmasabb Naprendszeren kívüli bolygó
Jelenleg 313 exobolygót - azaz Naprendszeren kívüli planétát - ismerünk, amelyek 268 csillag körül keringenek. Mára kiderült, hogy a bolygók keletkezése a csillagok kialakulásnak általános velejárója. Ugyanakkor az eddig megfigyelt exobolygók többsége a Jupiterhez hasonló égitest, szilárd felszín nélküli gázóriás lehet. Megismerésük közelebb visz bennünket a bolygókeletkezés, így a Földünkhöz hasonló égitestek születésének megértéséhez is. A mûszertechnika és a megfigyelési módszerek fejlõdésével jó eséllyel megtalálhatjuk az elsõ Naprendszeren kívüli, Földhöz hasonló égitestet a következõ évtizedben.
Az elsõ fotó egy Naphoz hasonló csillag bolygójáról
Elsõ alkalommal sikerült egy bolygó tömegû égitestet közvetlenül megörökíteni egy a Napunkhoz hasonló csillag körül. A planéta a mi Jupiterünknél 8-szor nagyobb tömegû, csillagától meglepõen messze mozgó égitest.
Az Europa asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus VI. rész
Az asztrobiológiai kurzus hatodik részében a Jupiter legizgalmasabb holdját, az Europát mutatjuk be. Ez a nagy hold a Mars mellett a másik olyan égitest szûkebb kozmikus környezetünkben, a Naprendszerben, ahol a szakemberek esélyt látnak arra, hogy élet alakult ki, amely esetleg ma is virágzik.
Egy új modell szerint mégis kivételes lehet a Naprendszer
Egy új számítógépes szimuláció alapján elképzelhetõ, hogy a Naprendszer nem átlagos, hanem kivételes bolygórendszer a Tejútrendszerben.
Hallgassa meg a Föld hangját! - Elcsípett rádiójelek a sarki fények felett
A sarki fényekhez kapcsolódó alacsony frekvenciájú rádiójelek akár a Naprendszeren kívüli planéták vizsgálatában is segíthetnek.
Száz évvel a szibériai, négymilliárddal a marsi becsapódás után
Kereken száz esztendeje, 1908. június 30-án egy kisbolygó vagy üstökösmag robbant fel Szibéria felett. Az esemény során a Hiroshimára ledobott atombomba energiájának közel ezerszerese szabadult fel. A kozmikus katasztrófákkal kapcsolatos egyik legújabb eredmény, hogy a Mars bolygó jellegzetes kétarcúságát is egy becsapódás hozhatta létre, ám a szibériainál sokkal õsibb és hatalmasabb.
Három szuperföldet fedeztek fel
Elsõ alkalommal sikerült három "szuperföld" kategóriájú bolygót azonosítani egy csillag körül, ami fontos lépés a Földünkhöz még hasonlóbb égitestek felfedezéséhez.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- ESO
- Címkefelhõ »
Közel az elsõ idegen Földhöz: az eddigi legkisebb exobolygó
A csillagászok már régóta keresnek Földünkhöz hasonló méretû és tömegû Naprendszeren kívüli planétákat, azaz exobolygókat. Az eddig felfedezett mintegy 300 ilyen égitest többsége azonban a Jupiterhez hasonló, vagy még annál is nagyobb tömegû objektum. Ezúttal egy lényegesen kisebb képviselõjükre akadtak: sikerült az eddigi legkisebb tömegû exobolygót azonosítani egy csillag körül.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- Jupiter
- bolygó
- csillag
- exobolygó
- NASA
- Címkefelhõ »
A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész
Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sûrû nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtõzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az õsi Földön, az élet keletkezését megelõzõ ún. prebiotikus fejlõdés alatt történtek.
A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván ûrkutató-csillagász
"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövõjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván ûrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje.
Bizonyítékot találtak a Naprendszer legnagyobb óceánjára
A kutatók már évek óta feltételezik, hogy a Titan belsejében egy hatalmas, víz és ammónia keverékébõl álló óceán létezik. Ezúttal bizonyítékot is találtak rá: a Naprendszer legnagyobb összefüggõ vízteste a Szaturnusz legnagyobb holdjában van.
Kisbolygót neveztek el Aquincumról
A Nemzetközi Csillagászati Unió döntése nyomán a 107 052-es sorszámú, eddig 2001 AQ jelölésû kisbolygó megkapta az Aquincum nevet.
Meteoritok fûszerezték az õslevest
Két idõs meteoritban több mint tízszer annyi aminosavat találtak, mint a korábbi hasonló mintákban. Eszerint az õsi Földre az eddig feltételezettnél is több szerves anyagot hozhattak az egykori becsapódások.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- meteorit
- NASA
- JPL-Caltech
- Címkefelhõ »
Föld-típusú bolygók keringhetnek az egyik legközelebbi csillag körül
Néhány éven belül megtalálhatjuk az elsõ Földünkhöz hasonló bolygót a Naprendszeren kívül. Újabb elméleti modellek alapján elképzelhetõ, hogy ehhez az egyik legközelebbi csillagot, az Alfa Centauri B-t kell majd alaposan megfigyelni.
Elõször fedeztek fel gyûrût egy hold körül
A Szaturnusz Rhea nevû holdja körül keringõ törmeléket azonosítottak, amely a hold gyûrûjének tekinthetõ. Ez az elsõ alkalom, hogy egy hold körül találtak ilyen anyagot a Naprendszerben.
- címkék:
- Naprendszer
- gyûrû
- Rhea
- Szaturnusz
- Tethys
- Címkefelhõ »
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
Kisbolygó becsapódás törölve
Az új számítások szerint az 50 méteres 2007 WD4 jelû kisbolygó a korábban felmerült lehetõsléggel ellentétben január végén nem ütközik a Marsnak, hanem közel 4000 kilométerre halad el mellette.
Elõször figyelték meg egy idegen bolygó fényét
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planéta, egy exobolygó légkörérõl szórt csillagfényt elkülöníteni csillagának sugárzásától.
- címkék:
- Föld
- Naprendszer
- bolygó
- csillag
- NASA
- Címkefelhõ »
2007: az idegen bolygók éve
A 2007-es esztendõ a Naprendszeren kívüli planéták, azaz az exobolygók évének is tekinthetõ a csillagászatban. Talán nem is a felfedezések növekvõ száma a legfontosabb eredmény - az ismert exobolygók száma e sorok írásakor 270 -, inkább az, hogy megkezdõdött a távoli planéták egyedi jellemzõinek, például légköri összetételének, hõmérsékletének felderítése. Erre a mûszertechnika fejlõdése révén nyílt lehetõség, és a következõ években még gyorsabb elõretörés várható. Nem vagyunk már messze az elsõ Föld-típusú bolygó felfedezésétõl sem.
Ûrkutatási pályázatok diákoknak
A jövõ ûrkutatásával és az ûrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 ûrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az ûreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erõs mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az elsõ emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Szuperföldek és holdjaik nyomában
A Naprendszeren kívüli planéták, az exobolygók és kísérõik megismerése a Föld és a földi élet fejlõdését befolyásoló tényezõk megértésénben is segít. Új megfigyelések és modellszámítások alapján a bolygórendszerekben ritkák lehetnek a Holdhoz hasonló kísérõk, az ún. szuperföldek pedig az élet szempontjából kedvezõ tulajdonságokat mutathatnak.
Fertõzésveszély a világûrbõl
Elméletileg nem kizárt, hogy egy meteorit belsejében idegen mikroorganizmus érkezzen bolygónkra. A nagy kérdés az, hogy jelenthet-e ez veszélyt a földi bioszféra számára. A perui meteoritbecsapódás kapcsán ezt is megvizsgáljuk összeállításunkban.
Egy vörös óriás bolygója
Egy élete végéhez közeledõ, a Napnál tízszer nagyobb, felfúvódott vörös óriáscsillag körül keringõ bolygót sikerült azonosítani.
A legnagyobb méretû ismert exobolygó
Felfedezték az eddig ismert legnagyobb Naprendszeren kívüli bolygót, miközben magyar szakemberek közremûködésével is új planétára akadtak.
Ritkák lehetnek a csillaguktól távoli exobolygók
Egy új felmérés alapján, részben a korábbi elgondolásokkal ellentétben, ritkák lehetnek a csillaguktól távol keringõ exobolygók.
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
28 új exobolygó - a hét asztrofotója
A 236 ma ismert Naprendszeren kívüli bolygó alapján planéták a legkisebb, illetve a többszörös csillagok körül is elõfordulnak.
Az elsõ világtérkép egy Naprendszeren kívüli bolygóról
A Spitzer-ûrteleszkóppal elõször sikerült feltérképezni egy Naprendszeren kívüli planéta felhõzetét, illetve annak hõmérsékleti eloszlását. Kis túlzással egy az elsõ "világtérkép" egy exobolygóról.
Földünkhöz hasonló méretû exobolygót találtak
Az Európai Déli Obszervatórium bejelentése alapján egy Földünkhöz hasonló Naprendszeren kívüli planétát fedeztek fel. A 0 és +40 °C közötti felszíni hõmérséklet alapján elképzelhetõ, hogy folyékony víz is van az égitesten, amely ezzel az általunk ismert élet lakhatósági zónájába esik. További izgalmakra adhat okot, hogy kozmikus értelemben igen közel van hozzánk, és kora is hasonló lehet a Földéhez.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Képes Világegyetem
Gazdagon illusztrált új könyv, amely látványos felvételek segítségével mutatja be a különbözõ égitesteket a Naprendszerben és azon túl.
- címkék:
- Naprendszer
- könyv
- bolygó
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Videók a technika és tudomány világából
Miként próbálnak úrrá lenni az egyre növekvõ földi forgalmi káoszon a frankfurti repülõtéren? Hogyan állíthatja vissza a normális vérkeringést az elzárt artériába juttatott kis ballon szívinfarktus után? Hogyan ismerheti fel a biológiai fegyvereket egy hordozható DNS-elemzõ? Megtudhatja legújabb kisfilmjeinkbõl.
- címkék:
- Gatwick
- Mona Lisa
- Ausztrália
- Naprendszer
- Svédország
- Patagónia
- Szlovákia
- London
- Barcelona
- Andalúzia
- New York
- India
- Szingapúr
- Spanyolország
- Föld
- Vénusz
- ûr
- neutroncsillag
- csillagászat
- Blue
- ûrkutatás
- Venus Express
- Ütközések
- bolygók
- kiszûrés
- Airbus A380
- Nemzetközi Ûrállomás
- biológiai fegyver
- emlõszûrés
- DNS
- BMW Z4
- ûrturizmus
- golf
- szélerõmûvek
- ûrutazás
- Opel GT
- orvostudomány
- tudomány
- hang
- bolygó
- Plus
- Japán
- AIDS
- Jaguar
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Életet segítõ meteorzáporok
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és elõfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képzõdésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekbõl a molekulákból sok beépül a születõ bolygórendszerek anyagába. Errõl a Naprendszerben az idõs meteoritok vizsgálata nyújt információt.
Startolt az új exobolygó-vadász
Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai ûrteleszkóp, amelytõl a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív idõszaka 2007 januárjában kezdõdik.
Ez történt a világûrben 2006-ban
Ismét rendszeresen indultak az ûrrepülõgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világûr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Egy exobolygó meteorológiája
Elõször sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hõmérsékletkülönbséget kimutatni.
Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül
A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.
Lefokozták a Plútót Prágában
Mindig a kicsit bántják. A Naprendszer bolygóinak száma nyolcra csökkent, miután egy augusztusban tartott nemzetközi konferencián törpebolygóvá minõsítették a Plútót.
- címkék:
- Hold
- Naprendszer
- Prága
- Plútó
- Charon
- Címkefelhõ »
Nyolc bolygó maradt a Naprendszerben
A Nemzetközi Csillagászati Unió XXVI. kongresszusán, 2006. augusztus 24-én Prágában eredményes szavazást tartottak a bolygó fogalom új definíciójával kapcsolatban. A határozat értelmében nyolc bolygó maradt a Naprendszerben, és a Plútó immár nem tartozik közéjük.
Földi táj a Titanon
A Cassini-ûrszonda radarfelvételei egy földire emlékeztetõ vidéket mutatnak a Szaturnusz Titan nevû óriásholdján. Ez újabb bizonyíték a Naprendszerben arra, hogy azok a folyamatok, amelyeket gázok, folyadékok és fagyott anyagok mozgása idéz elõ, és a Földön a szél, a víz és a jég felszínformálásának nevezünk, a földitõl merõben eltérõ környezetben is mûködnek.