Egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben

Egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, amikor ez a kormány átvette az ország vezetését - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára a Teqball Kft. logisztikai és gyártóközpontjának avató ünnepségén, Biatorbágyon.

Ezeket a szakterületeket biztosan ellenőrzi a munkaügyi hatóság jövőre

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közzétette a 2021. évi országos hatósági ellenőrzési tervet. E szerint azok a vállalkozások számíthatnak majd jobban a munkaügyi ellenőrzésekre a jövő évben, amelyek az építőiparban, a személy- és vagyonvédelem területén, továbbá a takarítási ágazatban foglalkoztatnak munkavállalókat.

Nyilvános az adóhivatal új feketelistája

Frissítette a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók és a nem rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezők adatbázisát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Kirúgta az idősebb dolgozóit az IBM, és fiatalabbakra cserélte

Mindezt maga az IBM egyik korábbi alelnöke árulta el, az, aki a HR-ért felelt.

A gazdaság jó teljesítményének köszönhetően emelkednek a bérek

A magyar gazdaság egésze jól teljesít, alapvetően ennek köszönhető, hogy emelkednek a bérek is – hangsúlyozta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira reagálva.

Tudja, hogy meddig kell megőrizni a munkaügyi iratokat?

A 2018. december 23-án hatályba lépett új szabályozás úgy tűnik, hogy pontot tett az évek óta húzódó munkaügyi iratmegőrzési kérdés végére. A Process Solutions Kft. most összefoglalta, mennyire kivitelezhető a munkáltatók részéről ez az eljárás.

Akár 50 évig is meg kell őrizni egyes munkaügyi iratokat

2018. december 23-án hatályba lépett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) módosítása, melynek egyik sarkalatos pontja szerint az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő öt évig kötelesek megőrizni a társadalombiztosítási nyilvántartás vezetésére kötelezett vállalkozások a szolgálati időről vagy a nyugellátás megállapítása során figyelembevételre kerülő keresetről, jövedelemről adatot tartalmazó munkaügyi iratokat – hívja fel a figyelmet dr. Borsy János Mátyás ügyvéd, társasági jogi és cégjogi szakjogász, a Mazars-szal együttműködő ügyvédi iroda képviselője.

Ön tudja, hogyan kell szabályosan őrizni a munkaügyi iratokat?

A munkaügyi iratok őrzésére nézve a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű rendelkezést. Ezért a cégek gyakran a helykapacitás figyelembevételével döntenek, pedig az az adatvédelmi kötelezettségek betartása fontosabb érdek lenne.

Hatékonyságjavító átalakítások a munkaügyi kirendeltségeken

Átalakulnak a következő időszakban a foglalkoztatási osztályok, a korábbi munkaügyi kirendeltségek annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatottakat, álláskeresőket, valamint a dolgozni vágyó inaktívakat hatékonyabban lehessen integrálni a munkaerőpiacra – írja a Magyar Idők pénteki számában.

A munkaadók négyötöde megszegi a munkaügyi szabályokat

A nyári munkaügyi akcióellenőrzésen a vizsgált 1037 munkáltató 80 százalékánál és az ellenőrzött 3119 munkavállaló 72 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, a legtöbb problémás eset az építőiparban volt, jellemzően a feketefoglalkoztatás miatt - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium.

Mit tehet a munkavállaló, ha azonos beosztásban nem azonos bért kap?

Ha két munkavállaló azonos régióban, sőt, azonos telephelyen dolgozik, a nemük is azonos, továbbá egyikük tapasztalata sem nagyobb a másikénál, akkor bizony gondba kerülhet a munkáltató, ha a munkavállalója panaszt tesz emiatt. Erre ugyanis csak védett tulajdonság esetében lehet alapja, különben az egyenlő bánásmódot kell alkalmazni a munkabérben is, melyre törvény van.

Egyre több cég kér munkaügyi tanácsot

Egyre több munkáltató keresi fel a tavaly novemberben alakult, hat régióban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot - olvasható a Világgazdaság pénteki kiadásában.

RTL-kudarc Dirk Gerkens ellen

Pert vesztett az RTL Klub, mivel hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság azt a közel 150 millió forintos kártérítési igényt, amit az RTL Klub követelt Dirk Gerkenstől, a csatorna volt vezérigazgatójától - tudta meg az Origo Gerkens jogi képviselőjétől. A bíróság új eljárás lefolytatását rendelte el ebben az ügyben. 

Kötelező-e ledolgozni a túlórát?

Röviden: igen, a túlóra, vagyis a rendkívüli munkavégzés kötelező. Ha azt a munkaadó előírja, a munkavállalónak ugyanúgy le kell dolgoznia a túlórát, mint a rendes munkaidejét. Vagyis ha ezt a feladatot megtagadja, az akár a munkaviszony felmondására is okot adhat – mutat rá az ado.hu.

Kezelhető hibák miatt büntetnek a munkaügyi ellenőrök

Tavaly a munkaügyi ellenőrzések során a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos intézkedések száma megközelítette a 12 ezret. Ezen intézkedések 55 százaléka kifejezetten a munkaidő-nyilvántartásokhoz volt köthető, pedig ezek a hibák elkerülhetők.

Munkavállalóként ezektől a cégektől érdemes óvakodni

4823 tétel szerepel a NAV azon listáján, amelyen azokat a cégeket és magánszemélyeket gyűjtik, akik nem jelentették be alkalmazottjukat. Van olyan cég, amelyik 14-szer került fel a listára.

Munkaügyi ellenőrzés elé néznek a vasárnapi foglalkoztatók

Hamarosan megkezdődnek azok a munkaügyi hatósági ellenőrzések, amelyek az újra életbe lépett vasárnapi árusítás körülményeit vizsgálják.

Minden harmadik építőmunkást feketén foglalkoztatják

Kevesebb szabálytalanságot találtak tavaly a munkaügyi ellenőrzések során, mint egy évvel korábban. A jogsértések közül még mindig meghatározó a feketefoglalkoztatás.

Teremtsük meg vállalkozásunk tartós alapjait

Egy vállalkozás elindítása rendkívül izgalmas, de egyben bonyolult és felelősségteljes munka. Érdemes már a tevékenység megkezdése előtt végiggondolni, hogy mit kell ahhoz cégvezetőként tenni, hogy a munkavállalók foglalkoztatása szabályos, és a munkavégzés biztonságos legyen. A keretfeltételek megteremtésével a munkavállalók motiváltabbak és produktívabbak lesznek, amely elengedhetetlen a vállalkozás kiegyensúlyozott működéséhez.

Valószínűleg Ön is szabálytalan munkahelyen dolgozik

2014-ben a munkaügyi hatóság a munkáltatók 73 százalékánál talált jogsértéseket. A feketemunka komoly probléma, sok munkáltató nem vezeti megfelelően a dolgozók munkaidejét, vagy nem fizet időben. Az esetek bő negyedében róttak ki munkaügyi bírságot.

Ha jön a munkaügyi ellenőr

Milyen munkaterületeken lehet idén összehangolt, célzott munkaügyi ellenőrzésekre számítani? Hogyan érinti ez pontosan az érintett szektorokban működő cégeket? Hogyan készülhetnek fel leghatékonyabban a várható vizsgálatokra?

Százezrek tüntettek a kormány ellen

Százezrek tüntettek Rómában a legnagyobb olasz szakszervezet felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány munkaerő-piaci reformja ellen.

Jelentse be takarítóját mobilon!

Eddig is létezett az egyszerűsített foglalkoztatás, amit az idénymunkára találtak ki, de most még egyszerűbbé válik a használata, mivel megszületett az a mobilapplikáció, amivel akár 20 másodperc alatt bejelenthetjük dolgozónkat.

Nincs itt semmilyen munkahelyteremtés

Növekszik ugyan a foglalkoztatottak száma, de csak a közmunkának és a külföldi munkavállalásnak köszönhetően. A hazai, nem közmunkás munkahelyek száma nemhogy nem nőtt az első három negyedévben tavaly, de körülbelül négyszázzal csökkent is.

Nyolcból hét munkahelyhez kell állami támogatás

230 ezer forint közelében a bruttó átlagbér

Közel 230 ezer forint lett októberben az átlagbér, de ha a közfoglalkoztatottak alacsony bérét kivesszük a körből, akkor már 237 ezer forint fölött van az átlagos bruttó. Eddig csak a közfoglalkoztatottak miatt volt több munkahely, most már őket leszámítva is több embert jelentenek be a cégek.

250 ezer embert olvaszt össze a szuperszakszervezet

A munkaadók könnyítenének a kollektív szerződéseken

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a kollektív szerződések megkötésének könnyítésén, a szociális párbeszéd, és a társadalmi egyeztetés erősítésén dolgozik - közölte a munkaadói szervezet.

Csak nehogy túl sok pénzt adjanak!

A kormány teljesítette az ígéretét, az elmúlt években már jelentősen megemelt minimálbér bruttó összege januártól átlépi a bűvös 100 ezer forintos határt. Ebből megélni még mindig nem könnyű, a minimálbérrel azonban csínján kell bánni: ha túl magasan húzzák meg, az munkahelyeket sodorhat veszélybe, sőt, egész iparágakat képes kicsinálni.

101 500 forint lesz a minimálbér januártól

100 ezer forint fölé emelkedik a minimálbér, de nem annyival, mint amennyit a szakszervezetek szerettek volna elérni. A változások valódi nyertesei a három- vagy többgyerekesek, akik több tízezer forinttal járhatnak jobban.

Elbúcsúzhatnak a vasárnapi pótléktól a plázák dolgozói

Megváltoztak a vásárlási szokások, a boltok a plázákban vasárnap is működő vállalkozásoknak minősülnek, így nem jogosultak a pótlékra a Kúria döntése szerint. A kereskedelmi érdekképviseleti szervezetekeket meglepte az ítélet.

Folytatódik a pályakezdők elhelyezkedését segítő program

Ifjúsági centrumok adnának munkát a fiataloknak

673 embert kirúg a borsodi Jabil

Csökkent a megrendelések száma – indokolja az elbocsátásokat a cég.

180 embert küld el a BAT

A szakszervezetek 103 500 forintos minimálbért akarnak

5500 forinttal emelnék meg a minimálbért a szakszervezetek, ez több mint 3000 forinttal nagyobb nettó minimálbért jelentene. A munkaadók viszont ennél kisebb emelésben gondolkodnak.

Jól járt, aki már nyáron keresett állást

Az idén nyáron több állást hirdettek meg, mint korábban, de az álláskeresők csak ősszel aktivizálták magukat. Így jól járt, aki már nyáron állást keresett, mert kevesebb konkurenssel kellett megküzdenie – derült ki a Profession.hu közleményéből.

A fiatalok boldogan akarnak sokat keresni

Alapjövedelem, vidám csapat, karrier, tapasztalt munkatársak – ezeket várják el a fiatal munkavállalók Magyarországon egy kutatás szerint. A 30 év alattiak könnyen váltanak munkahelyet, ha nem látják maguk előtt a fejlődés lehetőségét.

Alig van munkahely, ahol szabályosan dolgoztatnak

A munkáltatók csaknem háromnegyedénél találtak szabálytalanságot a munkaügyi felügyelők.

Az állam kifizeti 1000 nyugdíj előtt álló nő bérét

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatási programot indít azoknak az 55 év feletti munkanélküli nőknek, akiknek a nyugdíjba vonuláshoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb mint 1 év hiányzik - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Külföldre vonulnak a magyar vendéglátósok

A hazai főszezon végével felszolgálók, szakácsok, szobalányok és bármixerek százai keresnek munkát külföldön - írta a Világgazdaság.

A kormány a nyugdíj előtt álló nőknek készít munkaprogramot

A nők 40 év szolgálati jogviszony után nyugdíjba mehetnek, de vannak olyan 55 évnél idősebbek, akiknek már csak kevés kellene, de munkanélküliként nem tudják elérni a határt. A kormány nekik indít programot.

A kormány elégedetlen a kusza munkapiaci statisztikával

Kétféle munkaerőpiaci statisztikát is készít a KSH, a kormány viszont azt mondja, egyik se elég jó a foglalkoztatási folyamatok mérésére. Ezért készít egy harmadikat.

Kiszűrnék a feketén kölcsönzött dolgozókat

A feketén foglalkoztató vállalkozások kiszűrésére és a munkaerőpiac tisztítására tett javaslatot az atipikus foglalkoztatásban érintett négy legnagyobb érdekképviseleti szervezet, amelyek a kormánynak is eljuttatták javaslataikat - közölte a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ).

Nincs magabiztosabb a magyar dolgozónál

Hatból öt magyar mondja azt, hogy a jövőben is el tudja látni feladatát, holott azt érzi, hogy nő a terhelés. Ezzel a magyar dolgozó az egyik legmagabiztosabb egy felmérés szerint.

Negyvenezer külföldre távozott magyar szerez örömet a kormánynak

Varga Mihály szerint 155 ezerrel több a foglalkoztatott, de ebből 40 ezer fő az, aki azzal javítja a statisztikát, hogy külföldre ment dolgozni.

229 698 forint az átlagbér

150 ezer forint fölé került az átlagos kézhez kapott fizetés, míg a bruttó bér a 230 ezer forintot közelíti. Az alacsony infláció miatt többet ér a fizetés, mint egy éve.

Tényleg torzítják a statisztikát a külföldön dolgozó magyarok

A külföldön dolgozó magyarok kedvező irányban torzítják a foglalkoztatási statisztikát - mutatta meg januárban a GKI Gazdaságkutató. Orbán Gábor államtitkár az első kormánytag, aki ezt a hatást elismerte.

Budapest, a kiszervezettek központja

A legfrissebb becslések szerint a magyarországi üzleti szolgáltató központok (SSC) összesen mintegy 25 ezer embert foglalkoztatnak, és a következő két-három évben várhatóan újabb 2300 munkahelyet hoznak majd létre - derül ki a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) kedden közzétett felméréséből.

Közmunkás, dolgozz és tanulj!

November 1-jétől április 30-ig 200 ezer közmunkást venne fel a kormány. A felét taníttatná is.

Sztrájkolhatnak a tescós sofőrök is

Sztrájkbizottságot alakítottak az egyik szakszervezethez tartózó, Tescónál dolgozó gépkocsivezetők. Korábban a Spar áruházlánc sofőrjei helyezték kilátásba a sztrájkot, a szerintük rossz munkakörülmények miatt.

Kevesebb pénz ment a SZÉP-kártyára

58-ról 63 százalékra nőtt a SZÉP-kártyára utalt pénzen belül az étkezésre kért összeg, miután az emberek rájöttek, az étkezési részt szállásra is lehet költeni, a szállásra kért pénzt viszont ételre nem. A vendéglátás alszámlára utalt összeg nőtt, szállásra és szabadidőre kevesebb pénz jutott, összességében kevesebb pénz került a kártyákra. A költés viszont felpörgött.

A Dunaferr elküldi 1500 dolgozóját

Augusztus 15-éig megkezdődik a létszámleépítés az ISD Dunaferr Zrt.-nél. A korábbi tulajdonosi terveknek megfelelően a dolgozói létszámot 1500-zal csökkentik.

150 ezer forinthoz közelít az átlagfizetés

Nőttek a bérek az első öt hónapban, ráadásul az alacsony infláció miatt a vásárlóérték is növekedett. A nettó fizetés 150 ezer forint körül jár. A leginkább az erdészetben, építőiparban, ingatlanügyletekben nőttek a bérek.

Két százalék pihenőpénz maradt a SZÉP-kártyákon

Az MKB SZÉP-kártya birtokosai a 2011-es keretnek mindössze 2 százalékát nem használták fel, így csak 5 millió forintot kellett visszautalni a korábbi befizetéseket teljesítő munkáltatóknak - közölte az MKB Bank hétfőn. Az OTP-nél szintén 2 százalék a beragadás aránya, a K&H-nál 2011-ben még nem volt elérhető a kártya.

A pályakezdők könnyebben boldogulnak a munkaerőpiacon

Egy felmérés szerint a magyarok többsége elutasítaná, hogy munkaadójuk 55 év felettieket alkalmazzon.

Egyre kevesebben munka nélkül

Jelentősen többen dolgoznak, és kevesebben vannak munka nélkül. Egy elemző szerint a közmunkaprogramok hatása mellett a versenyszféra élénkülése is érződik.

Bezárták a főnököt a kínai üzembe

Két hónapig nem fizetett bért az amerikai főnök, a kínai munkások pedig azt hitték, hogy át akar települni Indiába, ezért bezárták.

Átírták a zavaros szabadságszabályt

Az Országgyűlés pénteki döntése értelmében módosul a távolléti díj számítása, így nem függ már a munkabér a szabadság időpontjától. A munkatörvénykönyv több, a dolgozók bérezését érintő szabálya is módosult.

Elharapózott a feketemunka

A tavalyi munkaügyi ellenőrzéseken a cégek 70 százalékánal találtak jogsértést, a morál látványosan romlott. Munkavédelmi szempontból viszont javult a helyzet, kevesebb a munkahelyi baleset - derül ki a feketelista.hu legfrissebb adataiból.  

Kinek a munkahelyét tudta megvédeni a kormány?

Tavaly év elején hirdetett soha nem látott szociális adócsökkentést a kormány. A fiatalok és az idősek munkához jutását próbálták meg segíteni, a jelek szerint kisebb sikerekkel és kudarcokkal. Leginkább a nyugdíj felé járók jártak jól, bár lehet, hogy ez csak statisztikai torzulás. A fiatalok viszont továbbcsúsztak a lejtőn, pedig megnyílt előttük sok új lehetőség. Hogy a kismamákkal mire ment a kormány, azt senki nem tudja.

Többet ér a fizetés

Nőttek a reálbérek, miután az infláció alacsonyabb volt az első három hónapban, mint a nettó fizetés emelkedése. A bruttó átlagkereset 229 600 forint volt a KSH friss adatai szerint.

Számok nélkül javasoltak béremelést

A munkaadók és munkavállalók elfogadták az országos bérajánlást, amely egyébként sem kötelező, de idén még szám se került bele. A dokumentum azt rögzíti, hogy a bérek reálértékét meg kéne őrizni.

Lassan eltűnnek a béren kívüli juttatások

2008-ban még ötből négy kis- és középvállalkozás adott béren kívüli juttatást a dolgozójának, a legújabb adatok szerint viszont már csak ötből kettő tervez pluszjuttatással motiválni. Az Erzsébet-utalvány népszerű, a közlekedési térítés kezd kimenni a divatból.

Czomba: 135 ezer közfoglalkoztatott dolgozik

57 ezren dolgoznak a Start-munkaprogramokban, összesen 135 ezer közfoglalkoztatott van - mondta Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár.

Beleragadunk a nyolcórázásba

Elvileg sok lehetőség van a rendhagyó munkavégzésre, mégis mindenki azt szereti, ha a dolgozó napi nyolc órát bent ül a munkahelyén. A cégek sok esetben még mindig határozott idejű szerződésekkel használják ki az alkalmazottaikat, a távmunkától tartanak, a részmunkaidős munkavégzésre pedig a munkavállalók részéről nincs igény.

Újra csúcson a munkanélküliség

A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra ugrott, ilyen magas az utóbbi 15 évben csak egyszer, 2010 első negyedévében volt. A foglalkoztatottság viszont nőtt a tavalyi és az idei első negyedév között, és a jelek szerint már nem a közmunkák révén.

Többet ér a fizetés

Tavaly még gyermekszámtól függetlenül kevesebbet ért a fizetés, az idén év elején viszont a zuhanó inflációnak is köszönhetően nőtt a reálbér. Az átlagos bruttó 223 ezer, a nettó 146 ezer forint volt országosan.

SZÉP-kártyára kérjük az extra pénzt

Az idén a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP), valamint az Erzsébet-utalvány volt a cafeteriarendszer legnépszerűbb eleme, és míg nyugdíjpénztári juttatást egyre kevesebben választanak - derül ki a béren kívüli juttatási rendszereket működtető c1 cafeteria nevű cég legfrissebb felméréséből.

Tízezer megváltozott munkaképességűt terelnek állásokba

Két évig tartó programban 12 milliárd forintot költ a kormány megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására.

Májusban jön a minimálbér-emelési támogatás

Várhatóan májustól és egy összegben kapják meg az érintett vállalkozások a minimálbér-emelési támogatást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön azt követően, hogy a kormány döntött a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelésének egyes ágazatokban történő támogatásáról.

Egyre többen mondják, hogy dolgoznak

Többen dolgoztak a februárig tartó három hónapban, mint egy évvel korábban, mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási aránya javult. A munkanélküliségi ráta azonban nem javult.

45 000 milliárd forintot bukik az EU a fiatalokon

A GDP több mint egy százalékát bukja Európa azért, mert magas a fiatalok munkanélküliségi rátája. 14 millió, a munkaerőpiacról kiesett 30 év alatti fiatal lehet az unióban.

Alig élnek az új szabályokkal a nagyvállalatok

Lesz még változás, a rugalmasabb szabályok nem hatottak a foglalkoztatásra, a pótlékokhoz se nagyon nyúlnak - ez derült ki a nagyvállalatok közt végzett egyik felmérés szerint, amely az új Munka törvénykönyve hatásait vizsgálta.

80 milliárdot utaltunk SZÉP-kártyára

A KSH adatai szerint 2013 február végén közel 20 ezer munkáltató több mint 800 ezer dolgozója rendelkezett SZÉP-kártáyval.

Négymillióból egy munkahely

Közel 160 milliárd forint munkahelyteremtési támogatást adtak a magyar kabinetek 2004 óta egyedi kormánydöntésekkel zömében külföldi cégeknek, amelyek révén közel 36 ezer munkahely jött létre - írta a Világgazdaság a nemzetgazdasági miniszter képviselői kérdésre adott válasza alapján. Vagyis 4,44 millió forint támogatás kellett egy munkahely létrehozásához.

300 ezer közfoglalkoztatott lehet idén

Tavaly 260 ezer közfoglalkoztatott volt, idén már 300 ezer fölé nőhet a számuk. 2012-ben 157 milliárdot költött az állam a foglalkoztatásukra, de jóval több, mint a duplája lenne az összeg, ha a minimálbért kapnák.

Állami segítséggel dolgozhatnak tovább a gyakornokok

Április végéig várják a munkáltatók pályázatait a fiatalok elhelyezkedését segítő, 8,5 milliárd forint összköltségű gyakornoki programban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

22-23 ezerrel nőtt az álláskeresők száma januárhoz képest

Nőtt az álláskeresők száma, így folytatódott a 2011 novembere óta tartó trend.

A Start-program a közbiztonságot is javítja

Jász-Nagykun-Szolnok megyében akad olyan település, ahol a Start-munkaprogram beindulása óta negyedére esett vissza a vagyon elleni bűncselekmények száma - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.

A SZÉP-kártya zsebében matatnak a fürdősök

A Magyar Fürdőszövetség a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) felhasználásáról szóló kormányrendelet módosítását kezdeményezte, hogy átjárhatók legyenek az alszámlák fürdőbelépők vásárlására. A módosítás szövegtervezetét benyújtották az illetékes helyettes államtitkárságra - mondta Vancsura Miklós, a szövetség ügyvezető elnöke csütörtökön Budapesten, az Utazás kiállításon.

Fiatal dolgozók bérét vállalja át az állam fél évig

Ötmilliárd forintot szán a kormány a legfeljebb 25 éves munkavállalók bértámogatására, amellyel a foglalkoztatottságukat javítanák.

Sávosan emelhetnék a béreket

Sávosan emelhetnék a béreket a munkavállalói érdekszervezetek javaslata alapján. Egy sávon belül a foglalkoztatottsági viszonyok, a vállalatok jövedelmezősége, a bérstruktúra, valamint a piaci kilátások alapján adna lehetőséget a munkáltatóknak a béremelés mértékének meghatározására.

Az NGM visszakozik, bármikor jó lesz szabadságra menni

A Nemzetgazdasági Minisztériumnak másfél hónapjába telt, hogy belássa, rossz szabályt alkotott. Az év elejétől élő törvény alapján több ezer vagy akár pár tízezer forintot is bukhat a dolgozó, ha rossz hónapban megy el szabadságra. A jogszabályt átírják, ahogyan tavaly, továbbra is fix lesz a bér, bármikor is veszi ki az ember a szabadságot. Az még kérdés, hogy aki februárban szabadságra ment, és ezért rosszul járt, azt kárpótolják-e. 

Nem kötelező kárpótolni, aki kevesebbet kap az új szabadságszabály miatt

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint, ha az új szabadságszabályok miatt valakinek a minimálbér alá csökken a bére, a munkaadójának ki kell azt egészítenie. Egy tanácsadó cég viszont állítja, ilyen kötelezettség nincs.

Külföldre megyünk, másik megyébe nem

Egy álláskereső portál adatai szerint a távmunkára és adminisztratív pozícióra a legnagyobb a tülekedés, miközben műszaki értelmiségiből bármennyit felszívna az álláspiac.

Kivonul Magyarországról a Chéque Déjeuner

Hétfőn úgy döntöttek a francia tulajdonosok, hogy megszüntetik a társaság magyarországi tevékenységét. A Chéque Déjeuner utalványait május 31-ig lehet beváltani.

NGM: Így kell számolni szabadságügyben

Sokan és régóta várták, adjon valami útmutatót a nemzetgazdasági tárca, hogyan kell kiszámítani a bérét annak, aki szabadságon is volt egy hónapban és dolgozott is. A minisztérium elismeri, hogy a szabadság kivételének időpontja befolyásolja a havi bér összegét, az több is meg kevesebb is lehet, mint a munkaszerződésben rögzített alapbér. Jól kell megválasztani, ki mikor megy el szabadságra. Ha kell, törvényt módosítanak, ígérik.

Káoszt hozott az új szabadságszabály

Egy munka törvénykönyve vonatkozik sok millió magyarországi munkavállalóra, mégis három olvasata is van a szabadságra vonatkozó szabályoknak. Ezek közül kettő is úgy látja a jogszabályt, hogy az változó összegű bért eredményez, attól függően, mikor megy szabadságra az ember. Zűrzavar van a cégeknél, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium tudna megszüntetni, ha nyilvánosan is értelmezné a jogszabályt.

Sokat bukik, aki februárban megy szabadságra

Egy új szabály miatt akár tízezreket is bukhat, aki rövid hónapban megy szabadságra. A munkaadó éppenséggel kompenzálhatja a pórul járt dolgozókat, de nem köteles. Cserébe egy hosszú hónapban kivett szabadság pluszpénzt hozhat.

Torzítják Matolcsy örömét a londoni magyarok

A kormány lelkendezik a foglalkoztatottak számának emelkedésén, holott elképzelhető, hogy nagyrészt a külföldre távozó magyarok miatti statisztikai torzításról van szó. A GKI szerint a külföldön dolgozókat is beszámítja a KSH, pedig őket nem tudják felmérni.

A jól keresőknél hagyott ezreseket a kormány

Érkeznek az új adószabályokkal számolt fizetések. 202 ezer forint alatt nincs változás, efölött viszont egymilliós bruttóig mindenki többet vihet haza. A legmagasabb fizetésűek nettója csökken csak.

Bértámogatást kapnak a szállodák

Márciusban jelenhet meg a kormányrendelet, amelynek alapján néhány tízezer forintos bértámogatást kaphatnak a turizmus-vendéglátásban tevékenykedő cégek, vagyis a szállodák, éttermek. A pénz félévnyi bér emelése után jár, hogy elviselhetőbb legyen a 98 ezer forintos minimálbér.

Több a munkanélküli, de a dolgozó is

Az egy évvel korábbinál kilencezerrel több a munkanélküli, de 58 ezerrel többen is dolgoznak, igaz, javarészt közmunkások.

570 ezer ember munkanélküli

A munkaügyi hivatal csaknem 570 ezer álláskeresőt tartott nyilván tavaly decemberben. Ez az előző hónaphoz képest 6,2 százalékos, az előző év azonos időszakához képest pedig 3,1 százalékos növekedés. Ugyanakkor novemberhez képest nőtt a bejelentett új állások száma - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közölt legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.

Átlagosan 251 ezer jár a béren felül

Egy felmérésben részt vevő cégek jelentős többsége számol azzal, hogy béren kívüli juttatást adjon a dolgozóinak, de ezt főleg azért teszik, mert olcsóbb, mint bérként fizetni. Az átlagos keret 251 ezer forint dolgozónként 2013-ban.

Új bankok adhatnának SZÉP-kártyát

Rugalmasabbá tenné a kormány a SZÉP-kártya-kibocsátókra vonatkozó szabályokat, így akár 10-20 új bank is beléphet a piacra.

Változtak a szabadságolás szabályai

2013. január elsejétől lépett hatályba az új munka törvénykönyvének (Mt.) számos módosítása. A változások a szabadságot, a kiküldetést és a távolléti díjat érintik.

Kevesebbet ér majd a fizetésünk jövőre

Csökkeni fog a reálbérek értéke jövőre Magyarországon a Hay Group felmérése szerint. A fejlődő országokban nagyot fog ugrani a bérek értéke.