Hatalmas, halálos katasztrófára figyelmeztetnek a tudósok: bármikor bekövetkezhet

A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatják, hogy rohamosan gyengül a Föld mágneses védőpajzsa, amit a geofizikusok egy gyorsan közeledő mágneses pólusváltás előjelének tartanak. A Föld mágneses pólusainak időszakos felcserélődése nem egyedi esemény, ami a földtörténeti múltban már többször előfordult, viszont az emberi civilizáció még sohasem szembesült a kozmoszból érkező káros részecskesugárzást felfogó mágneses védőernyő végzetes meggyengülésével. A tudósok többségi álláspontja szerint, történelmi idősíkon mérve viszonylag hamar bekövetkezhet ez a civilizációt komoly kihívás elé állító esemény, amelynek kiszámíthatatlanok leheetnek ...

Jelentős lépést tett az Egyesült Királyság a napszelet tanulmányozó űrmisszióhoz

A Londoni Egyetem és a Leicester Egyetem űrtudósai és mérnökei lényeges elemmel járult hozzá az új, a napszélnek a Föld mágneses környezetére való hatását tanulmányozó űrmisszióhoz, a SMILE-hoz.

Hamarosan Európából is indulnak műholdak a kozmoszba

Svédország lehet az első, amely európai területről indít az űrbe műholdakat szerdán elfogadott fejlesztési tervei szerint.

Nappal is észlelhető a Földről az űrszemét egy új módszerrel

Nappal is észlelhető a Földről az űrszemét egy osztrák kutatók által kifejlesztett új módszer segítségével.

Fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgált az ESO

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO).

Megaműholdflották lepik el az eget, háborognak a csillagászok

A csillagászok egyre gyakrabban fejezik ki aggodalmukat a megaműholdflották tudományos kutatásra gyakorolt hatása miatt. Azért, hogy jobban felmérhessék a csillagászati megfigyeléseket befolyásoló hatásukat, az ESO tudományos igényű vizsgálatot indított, amely elsősorban az ESO távcsöveivel a látható és infravörös tartományokban végzett mérésekre összpontosít, de más obszervatóriumokkal is foglalkozik. A SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek 18 reprezentatív, összesen több mint 26 ezer műholdat magába foglaló flottáját elemző tanulmányt most fogadta el közlésre az Astronomy & Astrophysics.

A csillagászat napjára készülnek Várpalotán

Ballon felengedésével emlékeznek meg a Bakonyi Csillagászati Egyesület tagjai a csillagászat napjáról május elején. Az Űrbatyu II. elnevezésű ballonban elhelyezett eszközök légi felvételeket készítenek és légköri adatokat is rögzítenek majd - tájékoztatta az MTI-t az egyesület elnöke.

Két műhold éppen hogy csak elkerüli egymást ma este

Két már nem működő műhold éppen csak elkerüli egymást szerda este az Egyesült Államok felett.

Ismét magyar műhold kering az űrben

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

Ijesztő jövő: lassan nem látni a csillagokat a műholdaktól

Veszélyeztethetik a világűr kutatását a SpaceX Starlink nevű internetprojektjének műholdjai a csillagászok szerint.

Elkészült az első, az egész Földet lefedő repülőgép-követő rendszer

Tíz műholddal repült az űrbe a Falcon 9 rakéta

Felküldték szerdára virradóra a kaliforniai Vanderberg légi bázisról a SpaceX vállalat egyik Falcon 9 hordozórakétáját tíz Iridium NEXT kommunikációs műholddal. A hordozórakéta újrafelhasználható első fokozata időközben sikeresen le is szállt egy platformra a Csendes-óceánon.

Az űrben az első Electron rakéta

Elindították tesztpályájára Új-Zélandról az első Electron rakétát, amely kisebb műholdak szállítására képes. 

Föld körül keringő hármas ikrek vizsgálják a bolygónkat

November vége óta három új európai műhold kering a Föld körül. A szinkronban működő szerkezetek négy év alatt minden eddiginél pontosabban fogják feltérképezni bolygónk mágneses terét.

Kamikaze robotokkal gyűjtenék az űrszemetet

Űrvontatóval, lézersugárral és öngyilkos robotokkal oldanák meg a kutatók az egyre szaporodó űrszemét problémáját. A Föld körül keringő törmelék mind nagyobb veszélyt jelent a még működőképes műholdakra, sőt a Nemzetközi Űrállomásra is.

Ráijesztettünk Észak-Koreára

Hivatalosan is aggodalmát fejezte ki a külügyminisztérium a észak-koreai műholdfelbocsátások kapcsán.  

Kerítést építene a Föld köré az USA

A kerítés nem szögesdrótból készülne, hanem radarjelekből állna, és a célja az egyre szaporodó űrszemét kordában tartása lenne. A közelmúltban az első magyar műhold, a Masat-1 is veszélybe került egy űrszemét miatt.

Szétesett kémműhold fenyegeti az űrállomást

Lehetséges, hogy egy darabjaira hullott orosz kémműhold maradványai miatt csütörtökön módosítani kell a Nemzetközi Űrállomás pályáját.

Lefotózták az elnémult óriásműholdat

Az űrből és a Földről is megörökítették az elromlott hatalmas földmegfigyelő műholdat, az Envisatot. Sajnos a látványos fotók sem adnak támpontot ahhoz, mi is történt az űreszközzel, miért mondta fel a szolgálatot.

Nincs kapcsolat a legfontosabb földfigyelő műholddal

Megszakadt a kapcsolat az Envisat nevű műholddal, amely kulcsfontosságú adatokat sugároz a Föld környezeti állapotáról, légköri és felszíni jellemzőiről.

A Masat elkészítette az első magyar műholdas űrfelvételeket

Magyarország első műholdja, a Masat-1 2012. március 8-án elkészítette első saját űrfelvételét. A kép Afrika déli részét ábrázolja. A fedélzeti kamera létét csak szerdán hozták nyilvánosságra a műhold készítői.

Mennyit nyom a Föld?

Por hullik az űrből a Földre és gázok szöknek el az űrbe. Egy új számítás szerint több folyamat eredményeként évente közel 50 ezer tonnával nyom kevesebbet a Föld, ami gyakorlatilag elhanyagolható teljes tömegéhez képest.

Recsegve köszön, de jól szuperál a magyar műhold

A két hete keringő Masat-1 teljesít a legjobban a vele együtt startolt pikoműholdak közül. Minden áthaladáskor hatalmas ricsajjal jelentkezik be barkácsmérőszalagból készült, eredetileg harcsázódamillal rögzített antennájával. A Masat-1 követőállomásán megnéztük, hány mérnököt tud lefoglalni egy 1 köbdeciméteres kocka.

Kozmikus takarítógépet terveznek az űrszemét begyűjtésére

Az űrszemetet összegyűjtő műhold a feleslegessé vált veszélyes űrhulladékot a Föld légkörébé juttatná, ahol végleg megsemmisülne.

Jóval nagyobb lesz a Masat-2

A Masat-1 már most jobb, mint a cseh Mimosa, fejben pedig már létezik a Masat-2, amely 2-3-szor nagyobb lesz. Végül jöhet majd a Masat-3, egy igazi nagy magyar műhold.

Sikeresen vették a magyar műhold adását

A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.

Pár nap múlva indul az első magyar műhold

A bűvos kockánál alig nagyobb szerkezet elindulása nagy előrelépés lesz Magyarország űrtevékenységében. Miért jó egy saját tervezésű műhold egy kis országnak?

Jövő héten startolhat az első magyar műhold

Február 9-én startolhat legkorábban az első magyar műhold, a Masat-1. Az európai Vega hordozórakétán induló űreszköz nemzetközi szinten is bemutathatja a hazai műszaki szakemberek képességeit.

Rendkívüli kép a felborult óceánjáróról

Szokatlan perspektívából, a világűrből készült képen drámai látványt nyújt az oldalára fekvő, január 13-án felborult óceánjáró.

Űrszemét miatt módosítják a Nemzetközi Űrállomás pályáját

Egy amerikai távközlési műhold roncsai veszélyeztetik a Nemzetközi Űrállomás (ISS) épségét, ezért módosítják a pályáját.

Bezárhatja az emberiséget a Föld körül keringő szeméttelep

A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz, azaz a Naprendszer gázóriásai mellett már a Földnek is van gyűrűje: ez az űrhajósok által elhagyott csavarhúzókból, az űrállomásokról kidobott megfagyott vizelettömbökből, de még inkább a kiszuperált műholdak és rakétafokozatok törmelékéből áll. Hogyan lehetne megtisztítani a Föld környezetét az űrtevékenységet immár komolyan veszélyeztető szeméthalmaztól?

Rövidesen indul az első magyar műhold

A tervezettnél korábban, már 2012 elején startolhat az első magyar műhold, a Masat-1. Ez lesz az első alkalom, hogy egy száz százalékban hazai építésű műhold jut a világűrbe.

A kínai hadsereg hozzáférhetett két amerikai műhold vezérléséhez

Két amerikai műhold vezérléséhez férhettek hozzá rövid időre számítógépes kalózok, feltehetően a kínai hadsereg megbízásából - áll a washingtoni kongresszus elé terjesztendő jelentéstervezetben, amelyet kiszivárogtatott csütörtökön az amerikai sajtó.

Programozók miatt veszett el Európa legnagyobb távközlési műholdja

Emberi hiba miatt nem került a tervezett Föld körüli pályára augusztus közepén az orosz Ekszpressz-AM4 távközlési műhold. Mint a vizsgálat kiderítette, hibáztak azok a programozók, akik a gyorsító rakétafokozat irányítási rendszerének szoftverét írták. A hiba elhárítása után ismét fel lehet bocsátani a Proton-M rakétákat.  

Eltűnt Európa legnagyobb teljesítményű távközlési műholdja

A felbocsátás után elveszett az orosz Ekszpressz-AM4 jelű műhold. A Nyugatról vásárolt távközlési mesterséges hold keresésében a NASA és az amerikai légierő is részt vesz. Az űreszköz kiesése súlyos anyagi veszteséget jelentene a műholdat felbocsátó cégeknek.

A hagyományos hírszerzés és a lövészkatona lett Oszama bin Laden veszte

Dudajev csecsen vezér vesztét a saját mobilja okozta, az oroszok annak jeleire vezették rá a rakétát. Az Oszama bin Laden utáni hajszában nem a technikai, hanem az emberi szál vált fontossá: hosszú évek alatt be kellett épülni a környezetébe, a végén pedig odaküldeni a lövészkatonát. Dr. Hajdú Ferenc, a Haditechnika című folyóirat főszerkesztőjének elemzése.

Száguld már a Föld körül keringő napvitorlás - kép

Váratlanul nyílt ki az első, Föld körüli pályán üzemelő napvitorlás vitorlája nemrég, miután közel két hónapon keresztül üzemképtelen volt. Azóta a földfelszínről is figyelik az űreszközt, amely további két hónap múlva fog elizzani a légkörben.

Mindennapi napfürdőnket méri a NASA új műholdja

Hamarosan pályára állítják a NASA legújabb Föld-megfigyelő műholdját. A Glory-küldetés célja annak megállapítása, hogy a Nap és a légkörben található kisméretű részecskék (aeroszolok) hogyan befolyásolják Földünk éghajlatát.

Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon

Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.

Egyszerre három műholdat vesztett el Oroszország

A Csendes-óceánba zuhant egy orosz hordozórakéta, amely három navigációs műholdat állított volna pályára. Az orosz űrügynökség először sikeres felbocsátásról számolt be, később azonban elismerték a műholdak elvesztését, de azt hangsúlyozták, hogy a GLONASS navigációs rendszer így is működőképes marad.

A világ legfurcsább alakú szigetei - műholdkép

Szalagszerűen megcsavart keskeny szárazföldek, pókháló alakzatban összekuszált folyóágak, partközeli tengeráramlatokat kirajzoló lebegő vízi növények - néhány példa a Landsat műholdak látványos felvételeiből, amelyek korábban alig látott színekben  mutatják be bolygónk furcsa alakzatait.

Így startolt a világ legnagyobb műholdja - film

Állítólag 100 méter átmérőjű antennája van - illetve kinyitva lesz - annak a katonai műholdnak, amelyet vasárnap indítottak az Egyesült Államokból. A rekordméretű szonda pontos paraméterei azonban nem ismertek, ugyanis egy kémműholdról van szó.

Miért csak utólag nézték meg a kolontári gátat az űrből?

A világűrből készült nagyon pontos radarmérések alapján kiderült, hogy a kolontári vörösiszap-tározó gátja évek óta mozgott. A vizsgálatot végző szakember szerint Magyarországon még nincsenek ilyen, megelőző jellegű megfigyelések, de a felszínen érzékelni kellett volna a gát mozgását, sok éve rutineljárásnak számító módszerekkel.

A világűrből érzékelhető volt a kolontári gát mozgása

Az űrből készült mérések alapján kimutatható, hogy évek óta süllyedt és deformálódott a kolontári vörösiszap-tározó átszakadt gátjának területe.

A magyar űrkínzókamrára még várni kell

Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.

Majdnem a világűrben járt Világűr rovatunk

Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Űrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk előtt itt tesztelik a műholdakat rázópadokon és a világűr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "űrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.

Műholddal térképezik a jégréteg vastagságát

Sikeresen méri a jégréteg vastagságát és annak változását a Föld körül keringő CryoSat-2 műhold. Első eredményeit most hozták nyilvánosságra, pontos adatai a globális felmelegedés következményeinek vizsgálatát és előrejelzését teszi lehetővé.

Ilyen lesz a Föld legrészletesebb domborzati térképe

Első alkalommal készül olyan domborzati térkép az egész Földről, amelynek vízszintes felbontása eléri a 12 métert, azaz ekkorák lesznek a legkisebb, még megkülönböztethető részletek. A német TanDEM-X és TerraSAR műholdak radarberendezései minden korábbinál pontosabban térképezik fel a domborzatot - az eredményeket még a tengeráramlatok megfigyelésében és hatásuk vizsgálatában is felhasználják.

Még Európa is kaphat a kiömlött olajból

Kedvezőtlen széljárás esetén elképzelhető, hogy az olajfolt bekerül a Mexikói-öbölben uralkodó tengeráramlás útjába. Ez a floridai korallzátonyokhoz sodorhatja a szennyezést, majd az végül akár a Golf-áramlatba is bejuthat.  

Megmondja az új műhold, kell-e öntözni

Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következő hét? Az ehhez hasonló, a mezőgazdaságnak is fontos kérdésekre a világűrből is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Űrügynökség új műholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.

Európai rendszer épül az űrszemét követésére

Védett Föld körüli pályákat, a mainál szigorúbb szabályokat terveznek a szakemberek a műholdak használatára, főleg a működésük utáni időszakra. Emellett egy európai űrszemétkövető rendszert is létrehoznak, amely az USA és Oroszország mellett harmadikként monitorozza a Föld körüli térséget - határoztak egy a közelmúltban megrendezett űrszemét-konferencián.  

Furcsa volt az észak-koreai műhold pályája - kép

Sikerült egy műholdról megfigyelni az Észak-Koreából április 5-én, a Musudan-ri starthelyről indított rakéta mozgását - írja a Nature online hírszolgálata. A mérések alapján a rakéta pályája nem a műholdak indításakor jellemző pálya volt, sokkal inkább az interkontinentális ballisztikus rakétákéra emlékeztetett.

Újabb információk szerint visszazuhant a Földre a NASA műholdja

A NASA legutóbbi, magyar idő szerint kedd esti bejelentése alapján - és a korábbi hírekkel ellentétben - az OCO (Orbiting Carbon Observatory) nevű műhold csak rövid ideig volt nagy magasságban az indítást követően. Pályája nem volt megfelelő a keringéshez, így hamarosan visszatért a Föld légkörébe, és az Antartktisz körüli vizekbe zuhant. A hiba oka egyelőre nem ismert.

Nem műholddarabok hullottak Texas felett

Az amerikai szövetségi légügyi hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) is módosította álláspontját, és a Texas feletti látványos tűzgömböt természetes eredetűnek tartja.

Nem vették komolyan a műholdütközés lehetőségét

Az Iridium műholdat üzemeltető cég is rendszeresen kap jelzéseket veszélyes közelítésekről, de ezekre ma még nem fordítanak komoly figyelmet - ez állhat a baleset hátterében.

Először ütközött két nagy műhold az űrben

Az  amerikai Iridium cég távközlési műholdja egy orosz szatelittel ütközött össze az űrben. A baleset várhatóan nem jelent veszélyt a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) - jelentette be a NASA szerdán.

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

GeoEye és Google: Nagy Testvér születik

A Google közreműködésével egy olyan műholdsorozat első tagját bocsátották fel, amely 40 centiméteres felbontással fogja térképezni a Föld felszínét. Az egyre részletesebb képrögzítési módszerekkel és az egyre fejlettebb képfelismerő szoftverekkel akár a mindennapjainkba is bepillanthatnak az űreszközök üzemeltetői.  

Gusztáv partot ér - a hét műholdképe

A karibi térségben javában tart a hurrikánszezon; az évad eddigi legerősebb vihara, a Gusztáv névre keresztelt hurrikán az elmúlt héten érte el az amerikai partokat. New Orleans ezúttal megúszta.

Szökik a földi oxigén

A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.

Éghajlatkutató elefántfókák

A kutatók mostantól állati segítséget is igénybe vesznek, hogy felmérjék az éghajlatváltozás hatásait az Antarktisz jégtakarója alatt. Olyan szenzorokat szereltek fel elefántfókákra, amelyek a vízfelszínre érve adataikat műholdaknak adják tovább.

Vulkáni köd a Hawaii-szigetek felett - a hét műholdképe

Űrfelvételeket nemcsak a műholdakon elhelyezett automata észlelőberendezések készítenek. Az emberes űrrepülések során is sok fénykép készül a Földről. Ráadásul az űrhajósok nem "automaták": felismerik az érdekes témákat. E heti műholdképünk esetében is ez történt.

Hadviselés a világűrben: műholdelhárító műholdak

A Pentagon több olyan programot is indított, amelyek keretében a részegységekként indított műholdak a világűrben állnak össze, illetve különféle interakciókat hajthatnak végre egymással. Már sikerült "élesben" megvalósítani üzemanyag-utántöltést és alkatrészcserét két műhold között. Ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a kísérletek valódi célja a műholdelhárító képességek próbája.

Hadviselés a világűrben: lézerfegyverek

Az első lézerek megalkotása után röviddel már filmek, regények sorában hadakoztak lézerfegyverekkel, de a valódi hadseregekben egyelőre nem jelentek meg. Mértékadó becslések szerint az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat költöttek a fejlesztésükre, és sokféle kísérletet hajtottak végre, köztük számos sikereset is - a fejlesztési eredményekből azonban nem lett sorozatban gyártott fegyver.

Optikával váltanák ki a műholdakat

Öt-tíz éven belül eltűnhet az Európa és az Egyesült Államok felett keringő távközlési műholdak nagy része, az optikai szálak terjedésével ugyanis nem lesz rájuk szükség.

Előfordul, hogy eltűnnek hasadóanyagok - nukleáris veszélyforrások felszámolása

Korábban két cikkünkben is foglalkoztunk az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyforrásokkal. Az elsőben az atomerőművek alkalmazásának előnyös és veszélyes oldalait elemeztük, a másodikban három "zűrös országot" vizsgáltunk meg. Sorozatunk harmadik, befejező részéből megtudhatják, hogy az atomfegyverekből, a kutatóreaktorokból, a tengeralattjárók atomreaktoraiból és a műholdakra telepített atomreaktorokból kivont urán és plutónium hogyan helyezhető biztonságba, illetve milyen módon lehet hasznosítani. 2010-ben Csillebércről is elviszik a KFKI kutatóreaktorának kiégett fűtőelemeit.

A kiszolgált műholdakkal kapcsolatos veszélyforrások

Bolygónk körül sok ezer emberkéz alkotta objektum kering, többségük már nem is üzemel. Nagy kérdés, mi lesz a sorsuk, és jelentenek-e veszélyt a számunkra.

Mágneses csúzli a Föld közelében

A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a napszélben lévő, gumiszalaghoz hasonlóan megnyúló erővonalak gyorsíthatják a töltött részecskéket a Föld közelében.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Kiszíneztük az Alpok havát - a hét műholdképe

Az elmúlt héten Európa túlnyomó részét tartósan borult idő jellemezte. Mivel a látható és infravörös tartományban működő műholdak nem látnak át a vastag felhőrétegen, olyan helyet kellett keresni, ahol legalább átmenetileg felhőtlen volt az idő. Észak-Olaszország és a Nyugati-Alpok térségében sütött a nap, és nagyjából ez volt az egyetlen kiterjedt derült zóna kontinensünkön.

Óriáshullámok

Időnként harminc méter magas hullámok is megjelennek az óceánokon. Létezésüket sokáig a sellőkhöz és tengeri szörnyekhez hasonlóan a képzelet játékának minősítették, de ma már műholdak radarfelvételei szolgálnak bizonyítékul. Intenzív kutatómunka kezdődött a jelenség megértése érdekében, és a kutatók reményei szerint tíz év múlva már megbízható előrejelzéseket is kaphatunk.

A Szahara közepe - a hét műholdképe

Az ELTE műholdvevő állomása vételkörzetében még két év után is találunk eddig nem látott területeket, ahogy a műholdak mindig kissé más, változó pályán keringve küldik a képeket. A Szaharában például még sosem láttunk annyira délre, mint a most bemutatott felvételen.

Szuperbiztonságos hálózat a terrorizmus ellen

Az optikai és infravörös érzékelők, műholdak valósidejű képeket, adatokat szolgáltatnak, miközben a kamerák autópályákat, épületeket, helikoptereket, hajókat monitoroznak. A 2007 végére kiépülő szuperbiztonságos hálózat több kanadai cég, egyetem és az ország legnagyobb katonai laboratóriumának közös projektje.

Jelentős javulás az időjárás-előrejelzésben

Az időjárás-előrejelzésben használt matematikai modellek számára nélkülözhetetlen meteorológiai adatok gyűjtésében a hagyományos, földi bázisú mérések mellett a jövőben egyre növekvő szerephez jutnak a műholdak. A műholdakat üzemeltetető NASA és az előrejelző modellt fejlesztő NOAA együttműködéséből megszületett kísérlet máris nagyon jelentős, 4 százalékos javulást eredményezett az előrejelzés beválásában.

Pontosabb űr-időjárási előrejelzés

A NASA kedd esti bejelentése szerint mostantól sokkal pontosabb űr-időjárási előrejelzés áll rendelkezésünkre. Ennek nagy jelentősége van, például a műholdak biztonságos üzemeltetésében, a repülőgépforgalomban és az űrséták tervezésében.

Bush "az Úr rúdjait" küldené ellenségeire

Hamarosan engedélyt kaphat George Bush elnöktől az amerikai légierő, hogy űrfegyvereket fejlesszen. A tervekben műholdelhárító műholdak, lézeres tükörrendszer és a "rudak az Úrtól" nevű fegyver szerepel. Szakértők űrbeli fegyverkezési versenytől tartanak.

Kék sivatag a Csendes-óceánban

A Húsvét-sziget körül található bolygónk legkékebb és életben legszegényebb tengervize. A Földközi-tenger nagyságú területről a növényi plankton, melyek a tengeri tápláléklánc alapját képezik, szinte teljesen hiányoznak. A közelmúltban egy nemzetközi kutatócsoport arra vállalkozott, hogy - felhasználva az óceán felszínét pásztázó műholdak adatait - megpróbál tudományos magyarázatot találni a rendkívüli jelenségre.

Akadozó műholdrendszer az iraki háborúban

A Pentagon korábbi közlései szerint a Szaddám Huszein seregei felett aratott győzelemben kulcsszerepe volt a műholdak útján továbbított képi és egyéb információknak. Fél év elteltével árnyaltabb kép tárul fel a kongresszusi meghallgatásokon - írja a Space News amerikai hetilap.

A GPS nem csak tájékozódásra jó

A légköri folyamatok megfigyelésének új módszerét jelenthetik a bolygónk körül keringő navigációs műholdak mérései.

Lézerfénnyel társalognak a műholdak

Távközlési kísérletet hajtottak végre november végén a világűrben: egy alacsonyan és egy magasan repülő műhold között lézerfény továbbította nagy sebességgel az adatokat.

Űripar - orosz kereskedelmi indítások ausztráliai szigetről

Az orosz űripar 2003-tól kereskedelmi műholdak pályára állítását kínálja az Ausztráliához tartozó Karácsony-szigetről.