második világháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Adolf Hitler
- Vörös Hadsereg
- Sztálin
- Wehrmacht
- Harmadik Birodalom
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hitler hamis pénzzel akarta elárasztani Angliát
A második világháborús Bernhard-műveletről és a papírpénz történetéről szóló egyéb kiállítási tárgyakkal nyílik meg újra szeptember 7-én a brit jegybank bankógalériája az intézmény londoni múzeumában.
Hitler fel akarta robbantani az Eiffel-tornyot
Hetvenkét éve, 1944. augusztus 25-én a párizsi német helyőrség parancsnoka, Dietrich von Choltitz tábornok Hitler parancsával szembehelyezkedve, letette a fegyvert a francia fővárosba benyomuló szabad francia erők előtt, megmentve ezzel Párizs felbecsülhetetlen műemlékeit a pusztulástól.
Szálasi magával vitte, Rákosi páncélszekrénybe záratta
Hetvenegy éve, 1945. augusztus 18-án rövid, ám viszontagságos vándoroltatás után visszaérkezett Budapestre a Szent Jobb, az államalapító király, Szent István mumifikálódott kézereklyéje. Az ereklyét így 1945. augusztus 20-án, a világháború utáni első Szent Jobb körmeneten ismét körbe tudták hordozni.
Náci tengeralattjáró titkos küldetése és a hirosimai atomtámadás
1945. augusztus 6-án reggel nyolc óra tizenöt perckor a Hirosima felett felvillanó vakító nukleáris „napfelkeltével” új időszámítás, az atomkorszak vette kezdetét az emberiség történetében. Mind a mai napig vitás kérdés, hogy az atomfegyver Japán elleni bevetése mennyiben tekinthető indokoltnak. Truman elnök potsdami konferencián megszületett döntésében sok egyéb szempont mellett az a riasztó hír is szerepet játszott, hogy a Harmadik Birodalom végnapjaiban, az amerikai haditengerészetnek magát megadó U-234 fedélzetén Japánba tartó uránszállítmányt találtak.
Magyar érzelmünk oly szívből jövő, mélyről fakadó
A magyar törvényhozásban az 1930-as évek második felétől vette kezdetét – nem függetlenül a nemzetközi helyzetben és a hazai belpolitikában bekövetkezett változásoktól – a jogkorlátozó, majd később totálisan jogfosztó, úgynevezett zsidótörvények megalkotása, amelyek az 1867-es kiegyezés után sikeresen emancipálódott és a magyar polgárosodásban, a kultúra, a tudományok és művészetek felvirágoztatásában is komoly szerepet vállalt magyar zsidóságot fokozatosan kitaszították a nemzet testéből. A jogfosztó törvények hatálya alóli mentesítési kérelmek e korszak egészen különleges és kevéssé ismert, kortörténeti értékű dokumentumai.
Alkotmányellenes volt a tragikus magyar hadba lépés
Hetvenöt éve, 1941. június 26-án a kora délutáni órákban halálos áldozatokat és súlyos anyagi károkat okozó bombatámadás érte Kassát. A máig homályos hátterű kassai incidens másnapján Bárdossy László miniszterelnök az országgyűlés alsóházában napirend előtt felszólalva bejelentette, hogy a felvidéki várost ért bombatámadás miatt, Magyarország hadiállapotban állónak tekinti magát a Szovjetunióval. Július elsején a Kárpát-csoport alakulatai átlépték a határt, ezzel az ország visszavonhatatlanul belekeveredett a második világháborúba.
Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet
Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett.
Az igazi Ryan közlegények leghosszabb napja
Hetvenkét éve, 1944. június 6-án a hajnali órákban, szemerkélő esőben, a csapkodó hullámok hátán minden idők leghatalmasabb armadája bukdácsolt a francia partok felé, a palaszürke La Manche csatornán át. A normandiai partvidék bunkereiben várakozó német alakulatok katonái megkönnyebbülten sóhajtottak fel, biztosak voltak benne ugyanis, hogy a rossz idő miatt a napok óta feszülten várt inváziós erők „ma nem jönnek”.
Világhíres „szürke farkas” az Adriai-tenger mélyén
Az Isztriai-félsziget déli végén fekvő népszerű Stoja-strand fürdőzői aligha sejtik, hogy a vadregényes, karsztos sziklákkal tagolt öböl nyílt tenger felé néző végén egy sokat látott második világháborús német tengeralattjáró, az U-81 roncsát rejti a hullámsír. Az U-81 története olyan, mintha csak a Wolfgang Petersen rendezte ikonikus mozifilm, a „Das Boot” képkockái elevenednének meg szemeink előtt, a történelem egyfajta valóságaként.
Utolsó leheletéig küzdött a halálra sebzett Bismarck
Hetvenöt éve, 1941. május 27-én reggel nyolc órakor, amikor a HMS King George V. csatahajó – John C. Tovey tengernagy, a brit üldöző hadihajó-kötelék parancsnokának zászlóshajója – hídján felfedezték az esőfüggönyből kibontakozó sérült német szupercsatahajó, a Bismarck sziluettjét, kezdetét vette az „óriások csatája”, a haditengerészet történetében az utolsó atlanti, csatahajók közötti összecsapás.