magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Találtak valamit, ami befolyásolja a csapadék mennyiségét
Egy most megjelent tanulmányban Demény Attila akadémikus és munkatársai 17 olyan, Európa különböző területeiről származó, cseppkőből mért geokémiai adatsort (rekordot) hasonlítottak össze, amelyekről a korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a képződésükkor fennálló hidrológiai viszonyokat tükrözik.
Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók
Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.
Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok megismeréséhez
Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg.
- címkék:
- idegsejt
- magyar kutatók
- agy
- neuronok
- Címkefelhő »
Magyar segítséggel térképezik fel a sakálok jelenlétét
Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73 százalékos pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek kimutatása a Velencei-tó környékén.
Kiderült, hogy a hazai hím békák egy része genetikailag nőstény
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.
- címkék:
- Béka
- magyar kutatók
- Címkefelhő »
Koponyák alapján alkottak 3D-modelleket a kutyák agyáról magyar kutatók
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Szuperbaktériumokat ölő antibiotikumot fejlesztettek ki szegedi kutatók
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal szemben.
Forradalminak számító magyar gyógyszer kerülhet piacra
Nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről számol be a világ legjelentősebb élettudományi lapja, a Cell. Az ELTE TTK professzora, Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely a stroke utáni izomgörcsöket szünteti meg.
Így változik a kutyák személyisége életük során
A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...
Az epilepszia és az agydaganatok kialakulásának megértését is segíti a magyar kutatók felfedezése
A Katona István vezette kutatócsoport egy olyan fehérjét talált, mely képes elpusztítani a fejlődő agyban „elkóborló" sejteket. Eredményük az epilepszia és egyes agyi daganatok megelőzésében is segíthet.
- címkék:
- magyar kutatók
- idegsejtek
- KOKI
- Címkefelhő »
Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.
Eddig ismeretlen, magzatvédő folyamatot találtak magyar kutatók
A fejlődő idegrendszerben a magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az ELKH KOKI kutatói.
Előmozdíthatja a rák elleni harcot a magyar kutatók felfedezése
Bár a rákot sokáig kizárólag genetikai betegségnek tartották, a 21. század második évtizedétől egyre több bizonyíték szól amellett, hogy igaza volt a biokémikus és orvos Otto Warburgnak: a rák kialakulásában jelentős szerepet játszik a mitokondriális működési zavar. Az is bizonyos: egyes rákfajták növekedése a diszfunkcionális mitokondriumok működésének helyreállításával gátolható.
Nem mindegy, milyen szavakat mondunk a kutyánknak
Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya - az emberekéhez hasonlóan - hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.
- címkék:
- beszéd
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Megfejtették, mi befolyásolja az intelligenciát
Az emberi intelligencia függ attól, hogy az agy hippokampusz része milyen más agyi területekkel van kapcsolatban - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kar (TTK) PIT (Protein Information Technology) Bioinformatikai Csoport matematikusainak legújabb, több mint 400 alany bevonásával végzett vizsgálatából. A kutatók kimutatták, hogy a hippokampusz bizonyos szomszédainak megléte az intelligenciára jó vagy rossz hatással van.
- címkék:
- intelligencia
- magyar kutatók
- agy
- ELTE
- Címkefelhő »
Életképes halhibridet hoztak létre magyar kutatók
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét. A felfedezésről beszámoló hétfői közlemény szerint a kutatók halgenetikában elért új eredményei evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezésnek számítanak.
A malacok a kutyákhoz hasonlóan képesek kommunikálni az emberrel
Egy semleges helyzetben a malacok szinte azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban önállóan próbálják elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé - derül ki az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálatából.
Stroke: először tesztelik embereken a magyar fejlesztésű hatóanyagot
Hamarosan megkezdődnek a klinikai próbák egy teljes egészében magyar fejlesztésű hatóanyaggal, a stroke és más idegrendszeri betegségek után gyakran fellépő tartós izomgörcsök kezelésére. A hatóanyagot az ELTE-n fejlesztették ki, és nemzetközi szabadalom védi: az innovatív kutatásokban a világon legerősebbnek tartott amerikai intézetet előzte meg a magyar kutatócsoport.
125 éves az első magyar szabadalmi törvény
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt, amely több, mint 70 évig szabályozta a szabadalmak kérdését. A napjaink gazdaságát is meghatározó szellemi tulajdon védelme ekkor jelent meg először szabályozott keretek között hazánkban – és védi a híresen innovatív, tehetséges magyar feltalálókat. Mára már egy tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amellyel nem csak a saját ötletét, találmányát vagy kutatási eredményét védi, de egyúttal a versenyképességét is növeli.
Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is - írja a Szent István Egyetem közleménye.
Tourette-szindrómás gyerekeket vizsgáltak szegedi kutatók
Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nagy Attila vezette kutatócsoportja részben saját fejlesztésű tesztekkel, az eredményeiket a Plos One című szaklapban publikálták.
Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt
Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.
Segíti a halak terjedését, ha megeszik őket
Magyar kutatók kiderítették, hogy a madarak tápcsatornája által is terjedhetnek a halikrák, így jelenhetnek meg teljesen új halfajok - emberi beavatkozás nélkül - a tavakban, belvizekben. Lovas-Kiss Ádám és Lukács Balázs András, valamint a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tagjainak cikke az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS új számában jelent meg.
Magyar kutatók hozhatnak áttörést az Alzheimer gyógyításában
A magasabb rendű, kognitív funkciókat is ellátó, igen széles időskálán lezajló folyamatokat szabályozó kolinerg idegsejteknek két markánsan elkülönülő típusát tárta fel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Lendület Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja, Hangya Balázs irányításával.
Csontprotézis jöhet a nyomtatóból
Gyógyszerkutatáshoz, onkológiai terápiák tökéletesítéséhez, sőt emberi testbe beültethető protézisnek is alkalmas mesterséges szövetek előállításával foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja. Az egyetemi Tématerületi Kiválósági Program keretében biológusok, orvosok és mérnökök dolgoznak együtt az életminőségünket javító fejlesztéseken.
Koronavírus: újabb terápiás célpontot fedeztek fel szegedi kutatók
Új utat nyit a koronavírus elleni védekezésben a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK) fejlesztett mesterséges intelligencia segítségével felfedezett receptor - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden az MTI-t.
Kiderült, a városok mely részein nagyobb a biológiai sokféleség
Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok gazdagabb negyedeiben, különösen a száraz vidékeken nagyobb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók "luxushatásnak" nevezték el.
Magyar kutatók vezetésével rekonstruálták Szantorini szigetét
Kutatók minden eddiginél pontosabban rekonstruálták Szantorini egykori, késő bronzkori szigetét. A nemzetközi kutatócsoport - magyar vulkanológusok vezetésével - digitális domborzatmodellen mutatta be, hogyan festhetett az égei-tengeri vulkánsziget 3600 évvel ezelőtt, amikor egy hatalmas robbanásos vulkánkitörésben a sziget jó része megsemmisült.
- címkék:
- Szantorini
- Sziget
- magyar kutatók
- ELTE
- Címkefelhő »
Gondolkodó protézis fejlesztésén és szövetnyomtatással is foglalkoznak magyar kutatók
A leginnovatívabb mérnöki és orvosi szakterületek tudását egyesítő, hosszú távú kutatási projektet indított útjára a Pécsi Tudományegyetem. Testreszabott, mesterséges intelligenciával „tanított" művégtagok, háromdimenziós nyomtatással készülő csont- és porcpótlások vagy az elektromos készülékek által kibocsátott sugárzások hatásának mérése – csak néhány ízelítő a kutatott területek közül - áll a Pécsi Tudományegyetem közleményében. A Tématerületi Kiválósági Programban a hétköznapi életminőséget javító és a betegek gyógyulási esélyeit növelő fejlesztéseken mérnökök és orvosok közösen dolgoznak.
Magyar segítséggel, a kígyóknak köszönhetően nyerhetik vissza a vakok a látásukat
A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető – derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentős tudástranszferrel járult hozzá.
Kiderült, miért élnek tovább a nőstények, mint a hímek
Egy magyar kutatók részvételével végzett nemzetközi kutatás szerint az emlősállatok nőstényeinek minden korcsoportban jobbak az életesélyei a hímeknél. Kiderült az is, hogy az ember a nemek közti 8%-os élettartam-különbséggel még a kiegyensúlyozottabb fajok közé tartozik.
Felbolydult a fizikusvilág, különös részecskét hoztak létre
Egy új egzotikus atomot, pionos héliumot hoztak létre és tanulmányoztak az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) folyó ASACUSA együttműködés kutatói, akik a Nature című tudományos folyóiratban szerdán megjelent tanulmányukban mutatták be eredményeiket a mezont tartalmazó pionos hélium atom létrehozásáról és spektroszkópiai méréseiről.
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi elismerést a CERN-ben
Magyar kutató kapott rangos nemzetközi kitüntetést: Nemes Frigyes János fizikus is elnyerte az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) CMS kísérletének díját, a CMS Eredményességi Díjat.
- címkék:
- magyar kutatók
- CERN
- Címkefelhő »
A kutyák agya fordítva dolgozza fel az emberi beszédet, mint az emberé
A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.
Jól működnek a decemberben pályára állított magyar műholdak
Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak a december 6-án pályára állított ATL 1 és SMOG-P nevű magyar műholdak, a jelek szerint minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték.
- címkék:
- űrkutatás
- műhold
- magyar kutatók
- BME
- Címkefelhő »
Magyar kutatók tehetik hatékonyabbá a leukémia kezelését
Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport.
Magyar siker a rákos áttétek ellen vívott küzdelemben
Az ELTE fehérjekutatói, Dr. Nyitray László, az ELTE Biokémiai Tanszék vezetőjének kutatócsoportja az S100 kalciumion-kötő fehérjecsalád tagjainak megismerését, működésük megértését tűzte ki célul. Eredményeik - melyeket a rangos a FEBS Journal legutóbbi számában jelentettek meg - segítenek tisztázni ezen fehérjék szerepét a krónikus gyulladások és daganatos áttétek kialakulásában, valamint újabb lehetőségek nyílnak meg a melanóma, a reumás artritisz vagy a szöveti fibrózisok diagnózisában és terápiás kezelésében.
- címkék:
- daganat
- tumor
- magyar kutatók
- rák
- ELTE
- Címkefelhő »
Több évtizedes rejtélyt oldottak meg magyar tudósok
Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.
Szélesvásznú kémia - ismeretterjesztő filmsorozatot indít az ELTE
Szélesvásznú kémia néven szórakoztató, ismeretterjesztő sorozat indít az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), amely magyar fehérjekutatók legújabb eredményeit mutatja be humoros, látványos filmes köntösben.
Magyar nevet kapott a Herkules csillagkép egy bolygója és csillaga
Hunor nevű csillaggal és Magor elnevezésű bolygóval gazdagodott a Herkules csillagkép, miután egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében - olvasható a Nemzetközi Csillagászati Unió keddi közleményében.
Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban
Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai - írta az MTA.
- címkék:
- agy
- agykutatás
- magyar kutatók
- KOKI
- MTA
- Címkefelhő »
Egy kiváló anyag, amiből mi magunk csinálunk gonosztevőt
A műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Így van ez a polimerekkel is, amik nem rosszabbak a többi szerkezeti anyagnál, külső tényezők miatt mégis őket hibáztatjuk az egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezésért. Arra a kérdésre, hogy miért lesz a jó műanyagból a rossz emberi hozzáállás miatt csúf hulladék, Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemm ...
Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa
Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.
- címkék:
- élet
- evolúció
- magyar kutatók
- genetika
- MTA
- ELTE
- Címkefelhő »
Szegedi kutatók modellezték a Zika-láz terjedését
Az elmúlt években komoly riadalmat okozó Zika-vírus járványos terjedését modellezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) matematikusai, az erről szóló cikkük a napokban jelent meg rangos Scientific Reports folyóiratban.
Ismét magyar műhold kering az űrben
December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.
- címkék:
- műholdak
- műhold
- magyar kutatók
- BME
- Címkefelhő »
Egy magyar tudós baktériumokkal alkotta újra a híres festményt
Mikrobákból alkottak díjnyertes műalkotásokat magyar mikrobiológusok. A baktériumokból készült magyar népművészeti motívum közönségdíjat, Munch: Sikoly című reprodukciója pedig harmadik helyet ért el a nemzetközi Agar Art versenyen. A SYNLAB Hungary Kft. szakembereinek munkáit 347 kompozícióból választották ki, a versenyre 43 ország mikrobiológusai neveztek.
Ezek a sejtek felelősek a rossz élmények feldolgozásáért
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.
- címkék:
- emlék
- magyar kutatók
- agy
- MTA
- Címkefelhő »
A világ élvonalába került egy magyar kutató
Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Mátyus Edit szerint az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha egy fiatal jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és jól beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte itthon és külföldön is.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- ELTE
- Címkefelhő »
Kiderült, hogy miért nőhetett óriásira a T. Rex
Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható.
Ámulatba ejtő jelenséget figyelt meg a Napban egy magyar tudós
Egy magyar csillagászprofesszor vezette nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült hatalmas mennyiségben megfigyelnie a Nobel-díjas Hannes Alfvénről elnevezett, nagy energiájú és egyedi tulajdonságokkal rendelkező plazmahullám-pulzusokat a Nap légkörében. A napfizikában áttörőnek számító eredményről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- napfizika
- Címkefelhő »