Rekordmagas volt a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban

Bár a koronavírus-járvány első évében sok helyen hetekre leállt a gazdasági élet, az egyre drámaibbá váló klímaváltozást ez sem állította meg. A legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid légköri koncentrációja 2020-ban rekordértékűre emelkedett - közölte hétfőn Genfben a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Rövid idő alatt kipusztul a Föld

Jelen pillanatban Földünk egy paradicsomi hely az élet számára, nem lesz ez azonban mindig így: egy bizonyos idő elteltével a légkör összetétele megváltozik, és az ősi atmoszférához hasonlóan ismét a metán válik dominánssá, míg az oxigénszint erősen visszaszorul. Ez a forgatókönyv szerencsére nem a közeljövőben valósul meg, de rövid idő alatt fog végbemenni – írja egy nemrég megjelent tanulmány, amit a Nature Geoscience című szaklapban publikáltak.

Óriási rejtélyes villanást fotóztak Európa felett

Október 8-án egy francia asztronauta, Thomas Pesquet valami egészen különös, már-már túlviláginak mondható jelenséget rögzített a Nemzetközi Űrállomásról: a hosszú záridős fotón jól kivehető, hogy Európa felett valami fényes, kék villanás jelent meg, olyan, mintha egy hatalmas nukleáris bomba robbant volna az öreg kontinensen. A legtöbb Földön tartózkodó ember ugyanakkor semmi különöset nem vett észre a kérdéses időpontban. Mi lehetett a hatalmas villanás?

Meglepően reagáltak a tölgyfák a légköri szén-dioxid növekedésére

Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére - derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.

Ezért kerülhetett rekordmennyiségű károsanyag a légkörbe

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) most közzétett adatai szerint idén nyáron rekordot döntött az északi félteke számos részén pusztító súlyos erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.

Lakható bolygót találtak a közelben

Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyűjtsön az L 98-59 katalógusjelű közeli csillag körül keringő, a Naprendszer belső bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegű exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínűleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.

Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az űrszonda

Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab űrszonda.

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig

Egymilliárd tonna szén-dioxidot kell kivonni a légkörből 2025-ig, hogy a katasztrofális felmelegedés elkerülhető legyen - állapította meg egy szerdán közzétett jelentés.

Bebizonyosodott, mégis lehetetlen az élet a Vénuszon

A Vénusz bolygó felhői "egyszerűen túl szárazak" ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez - állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport.

Meglepő dolgot találtak az üstökösökön

Az ESO VLT távcsőegyüttesével gyűjtött adatokat felhasználva egy belga csillagászcsoport kimutatta, hogy vas és nikkel található a Naprendszer üstököseinek légkörében, még azokéban is, amelyek a Naptól távol járnak. Egy lengyel kutatópáros által elvégzett másik, szintén ESO-adatokra támaszkodó vizsgálat eredménye szerint pedig a nikkel gőze a 2I/Borisov jeges csillagközi üstökösben is jelen van.

Az ausztrál bozóttüzek sokkoló hatást gyakoroltak a Föld légkörére

Fekete Nyárnak nevezte Ausztrália miniszterelnöke a 2019-2020-as tűzszezont, ám a „példátlan pokol" hatása még ma is mérhető. Bár az országban gyakoriak a bozóttüzek, de a szeptember óta tartó időszak tüzei évtizedes rekordokat döntöttek meg. Mindez egy újonnan publikált tanulmány szerint vészjósló előrejelzést jelenthet a forróbb, szárazabb világunknak.

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben

Rekordmagas értéket ért el a szén-dioxid koncentrációja a légkörben az emisszió koronavírus-járvány miatti csökkenése ellenére.

A Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegeit fedezték fel

Az Európai Déli Obszervatóriummal (ESO) együttműködésben üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel egy csillagászcsoport először detektált közvetlenül szeleket a Jupiter légkörének középső részén. Az 1990-es években történt üstökösbecsapódás utóhatásainak elemzésével a kutatók rendkívül erőteljes széláramokat fedeztek fel, amelyek sebessége a Jupiter pólusainak közelében eléri az 1450 km/h-t is. A csoport nemes egyszerűséggel „a Naprendszer egyedülálló meteorológiai szörnyetegei" megnevezéssel illette őket.

Hátborzongató jelenséget örökítettek meg Hawaii felett

Vörös lidérceket és kék nyalábokat fotóztak a Mauna Kea vulkánon álló Gemini Obszervatórium északi távcsöve felett.

Fénnyel működő "repülő szőnyeget" alkottak a tudósok

A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók

A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót

Előszőr bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára.

Talán mégsem az élet lehetséges nyomaira bukkantak a Vénuszon

Vitatja a héten megjelent tanulmányában két csillagász azt, hogy a Vénusz légkörében az életre utaló nyomokat, foszfint fedezhettek fel. Ebben azt is hangsúlyozzák: a Vénusz felhői nagyjából 90 százalékban tartalmaznak kénsavat; a földi mikrobák ebben nem maradnának életben.

A mai Vénuszra hasonlított a fiatal Föld

Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.

Váratlan felfedezést tettek a Szaturnusz holdján

Ciklopropenilidént találtak a Szaturnusz holdjának, a Titánnak a légkörében. Ez egy annyira ritka molekula, hogy egyetlen másik égitest atmoszférájában sem találtak még belőle, reakciókészsége miatt a Földön is csak laboratóriumi körülmények között hozható létre. Építőköve lehet azoknak a szerves vegyületeknek, amik nélkülözhetetlenek az élet megjelenéséhez.

Egy kozmikus katasztrófa, ami megváltoztatta a Földet

Eredeti légkörének 10-60 százalékát veszíthette el az ősi Föld abban a 4,5 milliárd évvel ezelőtti óriásütközésben, amelynek hatására a Hold kialakult.

A Mars helyett, a Vénuszra költözhetnének az emberek

Valaha úgy gondolták, hogy a Vénuszon hasonló körülmények uralkodnak, mint a Földön, ráadásul még a mérete is hasonló a Földéhez. Azóta kiderült, hogy a bolygó – az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt – tűzforró, az életre alkalmatlan. Az új ötletek szerint viszont nem is a bolygó felszínén kellene elképzelni a túlélést, hanem a Vénusz felhői között.

Azt hitték, aszteroida tart a Föld felé, aztán jött a meglepetés - videó

Eleinte kisebb aszteroidának hittek egy Föld felé tartó objektumot, csak közvetlenül a légkörbe lépés előtt derült ki, hogy egy régóta nem működő NASA-műholdról van szó. 

Szűkült a földi klímaérzékenység tartománya

Az iparosodás előtti időszakhoz képest mintegy 3 Celsius-fokkal fog nőni az átlaghőmérséklet a Földön, ha megduplázódik a légkör szén-dixoid-szintje, ez szűkíti a Föld klímaérzékenységének kutatók által előre jelzett tartományát.

Meglepő dolgot láttak a Naprendszeren túli bolygó légkörében

Először sikerült közvetlenül megfigyelni vasat egy Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) légkörében - írja az IFL Science tudományos portál.

Eltűnt az égről a Hold 1110-ben, de csak most derült ki az oka

Majdnem egy évezreddel ezelőtt óriási felfordulás zajlott a Föld atmoszférájában. Egy hatalmas, kénrészecskékben gazdag felhő áramlott szét a sztratoszférában, hónapokra, de lehet, hogy évekre elsötétítve az eget, míg végül visszahullott a Föld felszínére. Emiatt a telihold hirtelen eltűnt az égről, mint az néhány korabeli krónikában olvasható.

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre

Megfejtették, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat.

Gyógyul az ózonréteg, és ez az időjárásra is hatással van

Jelentős mértékben javult az Antarktisz feletti ózonréteg állapota, ami több aggasztó klimatikus változásnak véget vetett – derült ki a Nature magazinban megjelent kutatásból.

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja

A Jupiter légkörének 0,25 százalékát víz alkotja - közölte a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory.

Rekordütemben nő egy üvegházhatású gáz légköri koncentrációja

Rekordütemben nő egy erősen üvegházhatású gáz légköri koncentrációja annak ellenére, hogy 2017-es jelentések szerint csaknem teljesen megszűnt a globális kibocsátása - derült ki a Bristoli Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmányból.

A történelem legmelegebb évtizedén vagyunk túl

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb évnek számít 2016 után, ráadásul sorozatban ez már az ötödik különösen meleg év. A történelem legmelegebb évtizede zárult 2019-cel - közölte a Copernicus Climate Change Service (C3S) program szerdán.

Mi történik a Marson? Váratlan felfedezést tett a NASA robotja

Először mérik a légkört alkotó gázok szezonális változásait a marsi Gale-kráterben. Az eredmények döbbenetes felfedezéshez vezettek: az oxigén – ami a legtöbb földi élőlény számára nélkülözhetetlen – viselkedése a vörös bolygón jelenleg egyetlen ismert kémiai folyamattal sem magyarázható.

Közel 200 európai reptér vállalta, hogy „bezöldül”

Az Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) kezdeményezésére 24 európai ország 194 reptere csatlakozott a programhoz.

Kisebb lett annak esélye, hogy a Naprendszeren kívül életet találunk

A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét.

Vörös lidércek jelentek meg az égen

A vörös lidércek kizárólag viharfelhők felett keletkeznek, nagyobb villámkisülések után. A színe után nevezik vörösnek, a lidérc név pedig a népi hiedelmekből ered. Ilyen vörös lidércek jelentek meg nemrégiben Ausztrália felett.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Rohamosan gyógyul a Föld sérült ózonrétege

Egy ma közzétett ENSZ jelentés szerint gyógyul a Földet védő ózonréteg, amelyet korábban súlyosan károsítottak az aeroszolos spray-k és hűtőgázok.

Egyetlen villanás elpusztított egy egész világot

„Kicsi a bors, de erős" – tartja a mondás, amelynek megállapítása hatványozottan igaz az űrben hemzsegő vörös törpecsillagokra. Bár tömegük csupán töredéke a Napénak, kitöréseik során mégis elementáris erejű pusztítást képesek okozni, ez a tény pedig már önmagában igen valószínűtlenné teszi a körülöttük keringő bolygókon az élet megjelenését. Vagy tévedünk? Létezik-e bármilyen stratégia, amivel a sarjadzó földönkívüli organizmusok megvédhetik magukat? Egyáltalán, mitől ilyen vadak és rombolók a vörös törpék? Többek között erről is kérdeztük a szóban forgó égitesteket vizsgáló NASA-kutatás résztvevőit.

A világháborús bombák átmenetileg felmelegítették az atmoszférát

A második világháborúban a szövetségesek által ledobott bombák olyan erejűek voltak, hogy átmenetileg a Föld légkörének felső rétegét is felmelegítették - írja egy új kutatás nyomán a BBC News.

Kiderítették, miért volt ilyen szokatlan nyarunk

Erdőtüzek és melegrekordok Svédországban, aszály Nagy-Britanniában, példátlanul hosszú kánikula az Alföldön. A különös nyár hátterében olyan légkörfizikai változások állnak, amelyeket a globális felmelegedés erősít fel, és minden valószínűség szerint gyakoribbá is tesz.

Óriási lila szalag jelent meg az égen, nem tudni, mi lehet

2016 júliusában egy hosszú, lilán izzó sávot figyeltek meg Kanada északi részének égboltján. A különös jelenség a STEVE nevet kapta. Egy ideig azt hitték, a sarki fény része csupán, egy új kutatás azonban cáfolta ezt. A szakértők arra jutottak, hogy egy, a tudomány számára ismeretlen képződménnyel van dolguk.

Vasat és titánt rejt a pokoli bolygó légköre

Vasat és titánt rejt egy ultraforró bolygó légköre: a KELT-9b jelű gázóriás 650 fényévnyi távolságra van a Földtől és egyike az úgynevezett "ultraforró Jupitereknek" - közölték szerdán a Berni és a Genfi Egyetem kutatói.

Meghökkentő dolgot állít egy tudós a Holdról, élet lehetett rajta

Amikor Armstrong és Aldrin visszatért a Holdról, magukkal hoztak egy kőzetmintát az égitestről. Jobb félni, mint megijedni, gondolták a kutatók, ezért azonnal karanténba helyezték a mintát, nehogy véletlenül valami földönkívüli kórokozót hurcoljanak bolygónkra. Hamar kiderült, ilyen forgatókönyvtől nem kell tartani, a Hold egyáltalán nem kedvez az élet megjelenésének. Egy új kutatás szerint ugyanakkor ez nem volt mindig így. Két olyan időszak létezett a Föld égi kísérőjének történetében, amikor az élet számára kedvező feltételek uralkodtak az égitesten. Az életformák fejlődhettek helyben, vagy átkerülhettek a Földről a Holdra.

Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?

A kelő Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.

Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét

Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok.

Aszteroida lépett a Föld légkörébe, de megsemmisült

Egy apró aszteroida lépett be a Föld légkörébe szombaton és néhány óra múlva már meg is semmisült Afrika fölött - jelentette be a NASA.

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon

Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. A hullámok a Nap forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk több hónap - ismertette kutatási eredményeit a német Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) és a göttingeni Georg August Egyetem tudósai vezette kutatócsoport a Nature Astronomy című szaklapban.

Visszatért a Föld légkörébe, és az Atlanti-óceánba hullott a Tienkung-1 kínai űrállomás

Visszatért a Föld légkörébe hétfő hajnalban a Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrállomás, nagyrészt elégett az atmoszférában, és darabjai az Atlanti-óceán déli részébe hullottak - jelentette a Hszinhua hírügynökség a kínai űrkutatási hivatal közlése alapján.

Kiderítették, mi melegíti fel a Nap légkörét

Bizonyítékot találtak arra, hogy a Nap légkörét plazmahullámok melegítik fel.

Magyarország légterében is észlelték a radioaktív felhőt

A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia MTI-nek küldött pénteki közleményében.