kritika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- film
- regény
- magyar film
- Titanic filmfesztivál
- beszólás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A felnőtt férfiakat is megríkatja
Guillaume Canet-t lehetne utálni, hiszen nem elég, hogy az egyik legmenőbb francia színész, aki hol Audrey Tautouval, hol Keira Knightley-val forgat, otthon pedig Marion Cotillard várja, de most újra bebizonyította, hogy mindezek tetejébe még tehetséges rendező is. A Les petits mouchoirs (itt, a londoni filmfesztiválon már Little White Lies címen fut) egy baráti társaság ambiciózus tablója, amiben lehetne találni számos hibát, de nem érdemes, mert minden percében sugárzik róla, hogy őszinte, szívből jövő projekt. Les petits mouchoirs | Pascale Arbillot és Marion Cotillard A 35-45 közötti burzsoá-bohém csapat tagjai mminden ...
A sellőférfi és a díszmadarakat evő lány
Már emlegettük, hogy szép számban jelenik meg mostanában kortárs dél-amerikai irodalom. Ezúttal Samanta Schweblin A madárevő című novelláskötetét olvastuk, amelyet a fordító hatékony marketingjének köszönhetően nagy várakozással fogadtunk. És nem kellett csalódnunk.
A boldogtalanság titka
Ármánykodó anyósok miatt ölre menő szerelmesek, negyven év után a feleséggel abszolvált kötelező szexet "önsimogatásként" definiáló, csüggedt férfiak, vagy a menedzserirodában a családanyaság vágyától félőrült szinglik - a Jaffa Kiadó Mesterkurzus-sorozatának szakértői mérleget vonnak.
Ki érdemli meg a csodát?
"Semmi sem teszi úgy próbára a hitet, mint egy csoda" - állítja a film külföldi plakátja. Mottónak jobban illene azonban az, hogy "Valóban szükség van csodákra?" vagy "Ki érdemli meg a csodát?" A kérdéseket sorolhatnánk tovább is, ugyanis a Lourdes rengeteget felvet - de a képileg míves kidolgozásuknál nem merészkedik tovább, mert feleletet egyikre sem kapunk.
Egy Opus Dei-pap kalandjai Pinochettel és a galambszarral
Az utóbbi időben egyre több színvonalas dél-amerikai regény lát magyarul napvilágot az angolszász kultúra uralta világban, így végre megismerkedhetünk a latin-amerikai szerzők fiatalabb generációjával is. A fiatalon elhunyt chilei Roberto Bolanót mindenki az új Borgesként tartja számon. Bár könyveit csak most kezdi kiadni az Európa Könyvkiadó, egész izmos magyarországi rajongótáborral büszkélkedhet, akik wikipédiás oldalait is példás rendben tartják. Mi most az első magyarul megjelenő regényt, az Éjszaka Chilébent olvastuk tőle.
A nagy coolság
Egy jószándékú, hamburgi görög pali minden erejét megfeszítve küzd azért, hogy életben tartsa lepukkant éttermét, a Soul Kitchent. Egy tehetséges, hamburgi török rendező minden erejét megfeszítve küzd azért, hogy ezt a filmjét véletlenül se vegyük komolyan.
Szerelmes rabló finoman csókol
A Tolvajok városa sokkal jobb bankrablós film, mint a többi. Igaz, ez főleg annak köszönhető, hogy megpróbál szembemenni a műfajjal és valahol a huszadik percben átmegy szerelmesfilmbe. Ben Affleck biztos kézzel rendezi magát a hősszerelmes bűnöző szerepében, de Rebecca Hall és Jeremy Renner adják a film legerősebb pillanatait.
Retró forradalom
Stílusa, az van, mondanivalója szintén, de nézőket ezzel együtt sem jósolunk a Kolorádó Kidnek. Az elmúlt években ugyanis úgy el voltunk látva '56-os filmekkel - és a többségük olyan ciki volt -, hogy már senki nem kíváncsi egy újabbra. Még akkor sem, ha Vágvölgyi B. András kivárta, míg a téma körül elcsendesül a közélet, és így legalább a napi politikát elkerüli a mozija.
Ezerszer jobb, mint a Facebook
Bár a magyar bemutatóra még majdnem egy hónapot kell várni, David Fincher Facebook-filmjéről már most le kell szögezni, hogy remekmű. A Social Network - A közösségi háló a korszellemet grabancon ragadó, aktuális, de időtálló munka, ami nem csak, hogy sokkal jobb móka, mint két óra facebookozás, de biztos, hogy évek-évtizedek távlatából is élvezhető lesz.
Julia nem akar a földön járni
Nem rossz téma ez: elveszíteni mindent, aztán felkerekedni és megtalálni magad valahol a világ túloldalán. Az Ízek, imák, szerelmek című sikerkönyv állítólag éppen erről szól és annak ellenére, hogy a filmváltozathoz megnyerték maguknak Julia Robertset és Javier Bardemet, egyikük sem képes ízekkel, hittel, szenvedéllyel teli filmet varázsolni ebből a hamis és buta ragacsból.
Féltékeny kísértet gyógyít ki az időutazásból
Nyilván, mint sokan mások, én is azért vadásztam le Audrey Niffenegger új könyvét, mert azt vártam, ha nem is pontosan úgy, mint Az időutazó feleségénél, de valahogy megismétlődik a csoda. Kapok egy könyvet, ami lebilincsel, mint egy bestseller, és közben felemel, mint egy szépirodalmi mű. Hát nem ez történt. A kísértethistória a könyv felénél nevetségességbe fullad, az ikrek-téma lerágott csont, a szereplők össze-vissza cselekszenek, és az egész történet bosszantóan logikátlan. Vessen meg minden Niffenegger-rajongó, de ez szörnyű volt.
Somát meglátogatja a levegőpunci
A haza önjelölt ösztönanyja, Soma Mamagésa könyvet rázott össze előadásaiból. A Nemek igenje pont olyan lett, mint ő - habókos, derűs, néhol vicces, máshol idegesítő, csapongó hablatyolás. Koherens tudományosságot, neadjisten üdvözítő életmegoldásokat ne várjunk, a jelek szerint a csupaötös pszichológia-diploma ellenére ő sem tudja, mit kell csinálni. De a magunkat elfogadó, lelkes életszemlélet ragadós.
- címkék:
- Soma
- kritika
- pszicho
- Címkefelhő »
Hogyha recseg-ropog, nem kell abbahagynod
Sylvester Stallone The Expendables című filmje pontosan annyit szállít, amennyit ígér: a közönségre kacsingató, saját magukat alakító akciósztárokat és némi brutális zúzást minden értelem és logika nélkül.
Vámos Miklós kalózokról és dinókról mesél
Vámos Miklós A csillagok világa című új könyvében Virág Pál középkorú tengerjogász bőrébe bújik, akinek legfőbb ismertetőjegye, hogy állandóan mesél. Világnézetét és tudását, mint trezorba, úgy zárja mesékbe, hogy így adja át fiainak. Mesél az óbudai plüssállatkagyárról, Pompejiről és az időmértékes verselésről, Julius Caesarról és a kalózokról, Gulliverről és Steven Spielberg dinoszauruszairól - közben pedig az ő életét is megismerjük minden felnőtt gondjával és nehézségével együtt. A történetek meg(rajz)filmesítésért kiáltanak, de míg az megszületik, sok jó sztorit zsákmányolhatunk saját gyermekeink számára.
- címkék:
- Vámos Miklós
- regény
- mese
- kritika
- Címkefelhő »
Rossz zsaru, rossz zsaru
Will Ferrell és Adam McKay rendező megint csináltak egy vígjátékot: a Pancser Police valami frisset ígér, mert olyan palikról szól, akikről általában soha nem szól semmi. Két ügyetlen, kétbalkezes zsaru, Ferrell és Mark Wahlberg botladozik végig a filmen, ami végül sokkal kevésbé vicces, mint amilyennek hiszi magát.
Szíven üt a gyurma
A Mary és Max olyan gyurmafilm, amiről az első fél perc után kiderül, hogy mégsem az. Illetve onnantól kezdve elfeledkezünk arról, hogy hősei hullámszájú, tömpe ujjú, gülüszemű bábúk és minden idegszálunkat megfeszítve azon drukkolunk, hogy ez a két ember túlélje ezt a piszok kemény életet.
Megalszik a szájában a pénz
Oliver Stone a legjobbkor szedte elő a legendás Gordon Gekkót, de ez volt az egyetlen dolog, amit jól időzített. A Tőzsdecápák folytatása széteső film, amelyben a pénzügyi machinációk és az emberi szálak egyaránt unalomba süppednek.
A lányom egy szexi szörny
A Hibrid egy eredményesen borzongató, izgalmas thriller-horror-dráma, annak ellenére, hogy a történet szinte minden fordulata könnyedén kiszámítható. Az emberi és állati gének keresztezéséből születő, szörnyűségesen, szenzációsan látványos, Dren fenyegető léte, a tudós páros titkos kísérlete és magánéleti drámája ügyesen fenntartja a feszültséget, a film végére pedig jut egy kis horror is.
Galaktikus Monopoly
Philip K. Dick 1963-ban írta a magyarul nyáron megjelent A Titán játékosai-t, amiben utolsó harcára készül a megtizedelt, legyőzött emberiség. A csata azonban nem az űrben vagy egy másik bolygó felszínén zajlik, hanem a játékasztalon és a különböző szerekkel teletömött emberek agyában. A Titán játékosai nem a legjobb Dick-regény, de lehet, hogy társasjáték-geekeknek különös örömet fog okozni.
- címkék:
- Philip K. Dick
- sci-fi
- kritika
- Címkefelhő »
Vin Diesel a fejét vakarja
Mathieu Kassovitz jó pár évet rádobott erre a filmre az életéből. Vin Dieselt rendezi benne, a helyszín a közeljövő pusztulásra ítélt, zűrzavaros, veszedelmes világa. A Babylon A. D.-vel mégsem lehet mit kezdeni: az elsőtől az utolsó percig nem derül ki, pontosan miről is szól és miért is néztük végig.
Még egy Kaptár, a Mami kedvéért
Paul W. S. Anderson ismét hóna alá csapta az asszonyt (Milla Jovovich), rendelt egy csokorra való zombit, pár oldallal megtoldotta a forgatókönyvet, és uccu neki, megrendezte A kaptár - Túlvilágot. A speciális effektekért felelős részleg tovább fokozza a rusnyaságot, Jovovich fűzőre cseréli a harisnyakötőjét, a túlélők igyekeznek túlélni, valamint 3D-ben hasít az óriásbárd.
Közhelyek akcióban
Különös élmény volt végignézni Ben Affleck Tolvajok városa (The Town) című új filmjét. A nyitó bankrablós jelenet alatt azt gondoltam, hogy egy kivételes alkotással van dolgom, az azt követő egy órában viszont klisé klisét követett, és már bedobni készültem a törülközőt, amikor a valószínűtlen fordulatok és nyálas megoldások ellenére mégis behúzott a történet. Vagy túlzás azt állítani, hogy behúzott, mindenesetre megadtam magam neki. Rebecca Hall és Ben Affleck a Tolvajok városá-ban Tényleg ezerszer láttuk már ezt a sztorit. A tisztaszívű bűnöző, akinek már csak egy utolsó melót kell összehozni, mielőtt végleg jó útraa ...
Magyarország, ahol csak tökéletes vezetők vannak
Mi idézte elő az ország csődközeli helyzetét? Kik a felelősök? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Álomcsőd című interjúkötet, amely ugyan részletes beszámoló helyett csak bepillantást nyújt a színfalak mögötti történésekbe, de ajánlott elolvasásra mindenkinek, akit kicsit is érdekel, hogy miért is került akkora bajba Magyarország.
- címkék:
- gazdasági válság
- politika
- kritika
- Címkefelhő »
Birkaembertől kitör a frász
Ha valaki nem olvasott még Murakami-regényt, ne a magyarul most megjelent Tánc tánc tánc-cal kezdje. A legfőbb ok: a könyv gyakorlatilag folytatása a korábban írt Birkakergető nagy kaland-nak. Előzmények nélkül is érthető minden, de jobb sorban haladni. Már csak Birkaember miatt is. A Tánc tánc tánc-ban minden megvan, amiért Murakamit kedvelni lehet - képzelet és valóság keveredése, magányos hősök, titokzatos természetfölötti események, meditatív nyomozás, spagetti és sok zene -, gyakorlott Murakami-olvasók nem fognak csalódni.
- címkék:
- Murakami Haruki
- regény
- kritika
- Címkefelhő »
Nincs itt semmi látnivaló
Vincent Gallót leginkább két dolog miatt szoktuk szeretni. Az egyik a vicces alakítása az Arizónai álmodozók-ban, a másik pedig a Buffalo 66 című filmje, amelynek zsenialitásához nem férhet kétség. Gallóval szívesen foglalkozik a sajtó, mert mindig elő tud állni valami agyament marhasággal (meginterjúvolja saját magát, a honlapján árulja a spermáját, stb.), és amíg a legtöbb hollywoodi színész kímérten és udvariasan nyilatkozik a kollégáiról, ő hajlamos részletekbe menően ócsárolni azokat a színészeket és rendezőket, akikkel együtt dolgozott. Delfine Bafort Excentrikusságára az is jó példa, ahogy új filmje, a Promisees ...
A férfiak pedig próbáljanak megtáltosodni
Luc Besson akkora hévvel lubickol Jacques Tardi képregényeinek őshüllőkkel, őrült tudósokkal és hibbant szafari vadászokkal benépesített, mesés, ám baljós század eleji Párizsában, hogy néha totálisan el is vész benne. Az Adele és a múmiák rejtélye ilyenkor darabjaira hullik, de elragadóan eklektikus stílusával és rettenthetetlen hősnőjével (Louise Bourgoin), összességében mégiscsak egy csuda bolondos, élvezhető kalandfilm kerekedik belőle.
Tanévkezdés lekaratézva
Hollywood igazságos, és generációról-generációra szívén viseli a tanévkezdésre kényszerülő magyar felsősök közérzetét. Ezért küld nekik rendszeresen, a kungfu-életmód lelket acélozó erejével, egy tisztességesen összerakott, szakszerűen levezényelt és eredményesen hatásvadász karate kölyköt. Vagy azért, mert már sokszor bevált.
Bokornyíró az arcba, bozótvágó a fejbe
A már vagy tizenöt éve tartó Tarantino-kultusz melléksodrásán lett sztárrendező Robert Rodriguezből, aki a fillérekből összehozott El Mariarchi, majd hollywoodi remake/folytatása, a Desperado idején valóban képviselt valami friss, vakmerő új stílust, még ha az javarészt ázsiai akciómozik és videótékákba száműzött trashfilmek szaporán vágott és véres összekatyvaszolásából állt is. Quentin Tarantino és Robert Rodriguez Velencében kedden A lényegesen sokoldalúbb Tarantino egy cseppet sem bánta, hogy Rodriguez nevét gyakran összemossák az övével, sőt, gyakran produceri befolyását és színészi (anti)talentumát is kölcsönaddta ...
Szegény, nyomorult celebek
Sofia Coppola új filmje, a Somewhere az a típusú film, amit nem lehet utálni, de sajnos lelkesedni sem könnyű érte. Pedig az Elveszett jelentés és kisebb mértékben az Öngyilkos szüzek óta igenis érdemes volt lelkesedni Sofia rendezői pályafutásáért, még ha legutóbb az ambíciózus Marie Antoinette nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A finom és érzékeny Coppola-lányról el lehet képzelni, hogy bántotta a királynéportré felemás fogadtatása és a számos, azzal egy időben felerősödött "apuci kislánya"-kritika. Talán ezért is nyúlt újra egy sokkal személyesebb témához. Stephen Dorff A Somewhere olyannyira személyes, mint valakinek ...
Szertorna
Hogy a "sex'n'drugs and rock'n'roll" szentháromságát gaxstamód pénzzel, fegyverekkel, bulákkal, vagy Bada Dada szellemében pinával és pálinkával fűszerezzük, ízlés dolga. A brit biológus, Paul Martin a csokoládéra voksol, az élvezetekről szóló összefoglalójában azonban - a szűkre szabott cím ellenére - helyet szorít a kávé-cigi kombónak, a félkarúrabló-függőségnek és a nagy zabálásoknak is. Addiktológia, olvasmányosan.
- címkék:
- kritika
- pszicho
- Címkefelhő »
Natalie Portman lebirkózza a frigiditást
Két éve Darren Aronofsky az utolsó napon igázta le a velencei filmfesztivál versenyszekcióját A pankrátor-ral, ami az Arany Oroszlán után egy sereg díjat elnyert (főleg az újjászületett Mickey Rourke-nak). Nem csoda, hogy új filmjét tárt karokkal várta az olasz szemle és a nagy presztízzsel járó nyitóestére osztották be. Natalie Portman a Black Swan-ban Aronofsky időközben elhintette, hogy a Black Swan és A pankrátor eredetileg egy filmnek indult és a kiöregedett harcosnak egy balerina lett volna a szerelmi érdekeltsége. Nem könnyű elképzelni, ahogy a csatakos, izzadt Mickey Rourke a pipiskedő Natalie Portmannek teszi a szépet (báár ...
Pofon a metrón
Romain Duris két bemutatója is fut jelenleg a mozikban és a Hajsza a nehezebben emészthető filmje. Itt Danielt, a lelkiző párizsi villanyszerelőt alakítja: tipródás, céltalan vergődés, könnyes, drámai szerelem jellemző erre a mesterkélt, de remekül játszható figurára. A Hajsza nem visz sehová, de azt jól csinálja.
Profi francia csók
Bár az amerikai gagyik hosszú sora elvette az ember kedvét a romantikus vígjátékoktól, a Szívrablók című film most kárpótolhat mindenkit, aki az ilyesmit szereti. Sármos, okos színészek, elegáns stílus, könnyed ritmus, igazi, szerelmes pillantások - ezek a franciák tudnak valamit.
Scott Pilgrim és az ő imádnivalón dedós világa
Hozzánk is eljutott a Scott Pilgrim-őrület, a Nyitott Könyvműhely a Képregényfesztiválra hozta ki a tengerentúlon már kultstátuszig jutott kanadai képregénysorozat első két részét (Scott Pilgrim kivételes átlagélete; Scott Pilgrim a világ ellen), és szeptemberben már jön is a harmadik kötet. A srác minden, csak nem tipikus képregényhős: elég laza, kicsit béna, és azért szeretjük, mert húszévesen mi is ilyenek voltunk, vagy legalábbis szerettünk volna lenni. A képregényből film is készült, a magyar forgalmazó még tanakodik, behozza-e.
Tengeripók rácsavarható kupakkal
Kritikusunk nem rest felhívni a főzés finomságaira fogékony olvasók figyelmét: korszakos mű bukkant fel a gasztronómiai témájú könyvek piacán. Régóta hiányzott egy kulináris enciklopédia a magyarok polcáról. Most egy ötnyelvű szakszótár-sorozat képében itt van közöttünk.
- címkék:
- kritika
- gasztro
- Címkefelhő »
Menjetek haza, rómaiak!
A kilencedik légió egy stílustalan és hatásvadász történelmi kalandfilm, valódi erőltetett menet, néhol Monty Python örökzöldeket idéző suta megoldásokkal. A szőrén-szálán eltűnt római légió legendáját feldolgozó Neil Marshall szigorú edzőként a film teljes hosszában futtatja hőseit, és csak egy-egy kaotikusra összevágott, brutális kaszabolás, illetve távolba révedő elmélkedés erejéig hagyja szerencsétleneket megpihenni.
Posztapokalipszis most
Gyomor kell hozzá. Ez a legfontosabb tudnivaló Cormac McCarthy regényéről, amely idehaza is előkelő helyen szerepelt a könyveladási listákon. Az út ugyanis egy borzasztó sötét, idegeket és érzelmeket egyaránt felkavaró mű. Viggo Mortensen szuggesztív színész, de a könyv többet tud.
Kvaterkázások a reinkarnátorral
Az Ulpius kiadó nyár végén adta ki a forgatókönyvíróból lett sikeres német ponyvaszerző, David Safier első könyvét. Naná, hogy mi is tudni akartuk, mi ez a hangyás őrület. A Pocsék karma olyan, mint egy Jóbarátok-epizód: könnyen fogyasztható, gyors és vicces. Hősnőnk egy nap hangyaként ébred - a reinkarnációs tant így teszi magáévá a filléres irodalom.
- címkék:
- David Safier
- kritika
- Címkefelhő »
Akik csak magukkal oszthatók
Tavaly egy elsőkönyves fiatal olasz fizikus srác azzal lepett meg mindenkit, hogy Stieg Larsson, Stephenie Meyer és Dan Brown mögött a negyedik helyen végzett a nemzetközi könyves toplistán. Ráadásul az olaszok legjelentősebb irodalmi díját, a Premio Stregát is begyűjtötte rögtön. Könyvéből azonnal film készült Isabella Rossellini szereplésével, most szeptemberben fogják bemutatni a velencei filmfesztivál versenyszekciójában. A prímszámok magánya nyomasztó történet egy anorexiás, bicegős fiatal lány és egy öngyilkos hajlamú, súlyosan szociofób fiú szerelméről.
Képeslap Bahiából
Jorge Amado könyvéből kiderül, hogy milyen lehetett Brazília a véget nem érő szappanoperák és Coelho ezoterikus tanmeséi előtt. Az író a '30-as évek színes forgatagába repít minket, ahol fura fickókkal ismerkedünk meg. A varázsló gyanús üzelmeket folytat, a szegény srác sztárságra tör, a többiek pedig csak isznak. A munkásosztály hős fiain tényleg csak a szocializmus segíthet? És legfőképpen: ki lehet az a Zsubiabá?
Ovisokat a mozikba!
A Bogyó és Babóca című rajzfilm fényt derít a moziba járás szempontjából eddig méltatlanul elhanyagolt réteg, az óvodás korosztály filmnézési szokásaira és megmutatja, hogy bő egy órára képes bababarát környezetté változtatni a vetítőtermeket. Bartos Erika vászonra bringázó csigagyerekének és katicakislányának tizenhárom egymást követő, ötperces meséje áhítattal elcsendesülő, tágra nyílt szemű kis lurkók tucatjainak jelenti legeslegelső mozis élményét.
Csak azok a fránya szörnyek ne lennének!
A rasztahajú gyilkológépek háttérbe szorulnak a Ragadozókban, az emberek sokkal érdekesebbek náluk. Antal Nimród harmadik amerikai filmjében a speciális effektek nem túl speciálisak, de kellő kárpótlást nyújt a sok remek színész és a mesterien adagolt feszültség.
De ki Eva, aki busszal jön?
Fájdalmasan bosszantó Anna Gavalda új regénye, a Kis kiruccanás. Mintha elkapnál egy isteninek ígérkező francia filmet a tévében, csodás sztori, bevackolsz, de tíz perc múlva elmegy az áram. Már sosem tudjuk meg, ki az az Eva, aki másnap a tours-i busszal érkezik. A franciák népszerű bestseller-írónője két és fél órára való történetet porcióz ki nekünk. Három testvérrel elautózunk víkendezni egy XVI. századi francia kastélyba.
- címkék:
- Anna Gavalda
- kritika
- Címkefelhő »
Erkölcsi fartő
Úgy néz ki, el kell búcsúznunk az amerikai krimiszerző, Lawrence Block szeretnivaló kleptomániás antikváriusától: a Bernie Rhodenbarr-sorozat utolsó darabját tartjuk a kezünkben. Kritikusunk maga is lírai hangulatba esik ettől, whiskykre emlékszik, majd - így a sorozat végére - rádöbben a főhős lélektani mozgatórugóira. Tejajtó, freudi regresszió, de főleg öt korty Laphroaig.
- címkék:
- Lawrence Block
- krimi
- kritika
- Címkefelhő »
Elefántot nászajándékba
A portugál ikon, José Saramago karrierje nagyjából hasonló sebességgel száguldott, mint könyvbéli elefántja a poros lisszaboni földúton. Ha rosszmájú akarnék lenni, azonnal hozzátenném: önmagában már az is elég gyanús, ha valaki csak aggkorában kezdi el ontani magából a regényeket, de akkor viszont kétévente újjal rukkol elő. Aztán jön ez a szerethető apóka oldalakat átszelő mondataival, folyamatos beszólogatásaival, és szép csendben mindenkit megvesz kilóra. Bónusznak meg behúzott még egy Nobel-díjat is... Saramago idén júniusban, 87 éves korában hunyt el, utolsó előtti regénye, Az elefánt vándorútja halálhíre előtt nem sokkal látoott ...
- címkék:
- José Saramago
- kritika
- Címkefelhő »
Az emlékek bolondja
Képzeld el, hogy van egy a haverod, aki évek óta nem tudja magát túltenni egy nőn, teljesen becsavarodott. Most képzeld el, hogy minden este vele lógsz, és nem tudsz közbeszólni, mert ő csak mondja és mondja és mondja. 660 oldalon keresztül. Még szerencse, hogy a haverod Orhan Pamuk, a Nobel-díjas regényíró. Az ártatlanság múzeuma szerelmes regény, isztambuli útikalauz és modern történelemkönyv egyben. Szerzője múzeumot is épít hozzá.
- címkék:
- Orhan Pamuk
- kritika
- Címkefelhő »
Só ügynök tanulhatna Bors Mátétól
Angelina Jolie Tom Cruise-tól vette át a Salt ügynök főszerepét, úgy, hogy át se írták nagyon a forgatókönyvet. Olyan is lett: egy szupersztár sürög-forog a közepén, a kémsztori száz százalékig hihetetlen és hiteltelen, a hősön nem fog golyó, lézer, kötél vagy gravitáció. Röviden: üres tucatfilm, nagyon híres emberrel a közepén.
Tiszta, hideg szerelem
Fliegauf Benedek Womb című, angol nyelvű filmjét tegnap mutatták be a locarnói filmfesztivál versenyprogramjában. Az Eva Green főszereplésével készült szerelmes sci-fi kissé távolságtartó, de szép film, amelynek pont most fontos üzenete van: a tehetség fittyet hány a határokra, a legjobb rendezőink akkor is forgatnak majd, ha megszűnik a magyar filmipar. Mi viszont veszthetünk vele, ha elengedjük őket.
Ne nézzél, tévézzél!
A szupercsapat egy könnyed hangulatban harciaskodó, szaggatott és kapkodó előzményfilm, amelynek élvezhetőségét nagyban növeli a rajongói elfogultság, az időszakos elszundítás, a kontrollálatlanul elszabaduló akciójelenetekbe révedés és a mosdóba kiszökdösés. Türelmünkért cserébe azonban feltárul az őstitok: hogyan talált egymásra és mit nem követett el annak idején a négy veterán, amiért aztán a tévében több évadon keresztül kényszerültek illegálisan segíteni boldog-boldogtalanon.
Újra támadja a magyar bankadót az európai jegybank
Gyengíti a magyar bankokat, visszaveti a hitelezést, késleltetheti a magyar gazdaság talpraállását, bizonytalanságot kelthet az üzleti vállalkozásokban - ezeket a kritikákat fogalmazta meg az európai jegybank a magyar bankadóval kapcsolatban.
- címkék:
- kritika
- bankadó
- EKB
- Címkefelhő »
A varázslat ma elmaradt
A Varázslótanonc című fantasy egyszerre ígér nekünk kalandot, romantikát és akciót, de egyik fronton sem teljesít, ezért a nézőnek csak az unatkozás marad.
Adam Sandler ellazítja farpofáit
Adam Sandler új filmje, a Nagyfiúk, unalmas, érzelmes, és nagyon sok rettenetes kaki-pisi poén van benne. Rejtély, hogy lehet ennyi vicces ember részvételével ennyire nem vicces filmet készíteni.
Kung Fu hanta
Az utolsó léghajlító egy sikeres rajzfilmsorozat elhibázott élőszereplős adaptáció-trilógiájának első része, tinédzser-fantasy a spiritualizmust és a nyíltan kimondott tanulságokat kedvelő gyerekeknek, amelyben M. Night Shyamalan (Hatodik érzék, Jelek) tökéletesen illusztrálja, hogy milyen mélyen hisz a látványosság minden hibát és hiányosságot elfedő hatalmában.
A kés, amely a bölcsőt ringatja
Még játsszák a magyar mozik a Szellemíró című nagyszerű Polanski-filmet, erről jutott eszünkbe a mester egyik korai remekműve. Pszichedelikus dráma, thriller, chiller, perverz szatíra az anyaságról, egyházellenes ördögi komédia. A Rosemary gyermeke igazi klasszikus, katartikus találkozás a Sátán egyszülött fiával. Roman Polanski 1968-as filmje ma is ugyanolyan hatásos és lenyűgöző, mint bemutatásakor.
Az ellenállhatatlan parazita
Ha csak egy filmet nézel meg idén, Christopher Nolan Eredete legyen az. Az agyas sci-fi még a legcinikusabb nézőt is belerángatja ellenállhatatlan álomvilágába, és bebizonyítja, hogy Hollywoodban is kószálnak még igazi filmesek.
Polanski minket is felnőttnek néz
Polanski Szellemírója komolyan veszi és felnőttként kezeli a nézőt: igazi, klasszikus mozis élvezet, ami egyszerre üt gyomorszájon és nevettet meg. Minden színész kiváló, a hangulat polanskisan leírhatatlan, de azért megpróbálkozunk kielemezni ezt az okos és elegáns politikai thrillert.
Túlpörögte magát a pszichotikus akrobata
A Kéjjel-nappal laza hakni rengeteg agyament, rajzfilmesen puffogó akcióval és két középkorú, húsz évvel fiatalabbnak tűnő hírességgel. A szupersztárt játsszó szupersztár Tom Cruise mellett Cameron Diaz bájosan ügyetlenkedik, de azért az egész nem annyira vicces és ellenállhatatlan, amilyennek ők gondolják.
Shrek a végét járja
Búcsúzás ide, 3D oda, a Shrek a vége, fuss el véle ígéretes sztorija ellenére is szisztematikusan unalomig zsibbaszt elnyújtott, melankolikus jeleneteivel, amelyeket a cselekményben tetszőlegesen elhelyezett akciókkal igyekszik sikertelenül kompenzálni. A nagy összevisszaságban Shrek teszetoszán téblábol, az újdonsült főgonosz hisztérikus erőlködése ellenére is semmilyen, és csak Szamár, Pinokkió és Mézi nem lankadó humorérzéke, valamint Lionel Ritchie Hellója menti meg a záró epizódot a katasztrófától.
Vámpírok, ébresztő!
Új rendező, új tempó, új stílus: az Alkonyat-saga irányt változtatott David Slade keze alatt. Az Alkonyat - Napfogyatkozás ettől még nem jó film, de legalább már nem elviselhetetlenül üres és érzelgős, mint az előző rész.
Játszás van, ezerrel
A Pixar tizenegy évet várt első sikere, a Toy Story utolsó részére. Most, hogy végre elmesélhetik a történet befejezését, egyszerre fokozzák a kaland hőfokát és merülnek mélyebbre egzisztenciális kérdésekben. A lényeg, hogy piszok jól sikerült: Lasseterék tisztességgel elvégezték, amit annak idején az első résztől kezdve elvállaltak.
Könnyed, vidám öldöklés
Az átlag-tiniből szuperhős lesz, szigorúan önerőből. Aaron Johnson remek a szorongós, idealista gimnazista szerepében, aki egymagában próbálja megfékezni a rosszfiúkat. Matthew Vaughn a HA/VER-rel lendületes, szigorúan korhatáros szuperhős-filmet forgatott, ahol hiába igyekszik a szimpatikus főhős, egy tizenegy éves kiscsaj a legvérszomjasabb.
Jennifer Lopez testi funkcióinak számbavétele
Az ízlés és a sztárábrázolás határainak tágítása a romantikus komédia műfajában. Csoportterápia egyedülálló, de büszke anyáknak, akik közül némelyikre a tökéletes társ is rátalál. Az Ilyen a formám című vígjáték durva humorral és Jennifer Lopez fenekével operál.
Sandra Bullock keménykedik az Oscarért
A megtévesztő magyar cím ellenére A szív bajnokai nem egy romantikus vígjáték, hanem egy életrajzi dráma és egyben igaz történet egy híres amerikai focistáról, Michael Oherről. Az ő sorsának mesébe illő fordulatáról szól a film, amely kétségkívül megtestesíti az amerikai álmot, de mégsem annyira túlzó és émelyítő, mint azt a zsákszámra gyártott hollywoodi produkcióktól megszoktuk. Sandra Bullock filmje kasszát robbantott hazájában, a színésznő alakítását Oscar-díjjal jutalmazták, hozzánk mégis a mozikat kihagyva egyből DVD-n érkezett meg.
"Vegyük át a bankok irányítását!" - interjú Susan George globalizációkritikussal
Folyamatos globális civil kontrollra és a pénzügyi piacok szigorú szabályozására van szükség ahhoz, hogy a globalizációt irányító pénzügyi szektor ne tehesse azt, amit akar - állítja Susan George, Párizsban élő amerikai politikatudós, az ATTAC tiszteletbeli elnöke, aki szerint nincs baj a klasszikus liberalizmus értékeivel, de a kapitalizmust szigorú szabályok közé kell szorítani. A globális társadalmi igazságért harcoló aktivista úgy véli: a bankokat közösségivé kell tenni, és az Orbán-féle magyar bankadó is jó kezdeményezés, ha az emberekre költik.
Hamupipőke gyilkosost játszik
Pejó Róbert második nagyjátékfilmjét Thomas Glavinic Der Kameramörder című krimi regénye alapján forgatta, és megosztva elnyerte vele az idei Filmszemle legjobb rendezőjének járó díjat. A Látogatásban van ugyan kamerás gyilkos, időlegesen elszabadult indulatok, Gryllus Dorka és csodaszép díszletház, de nincs feszültség, hiányzik a borzongás, és felszínesek a karakterek.
Én bizony ettől nem álmodok rosszat
Az új Rémálom az Elm utcában nagyon buta film. Sokkal butább, mint 1984-es, Wes Craven-féle elődje volt. Pedig a szándék pont ellentétes lehetett: míg az eredeti filmben néhány mondattal letudják a jó megjelenésű tiniket álmukban gyilkoló Freddy Krueger háttérsztorijának elmagyarázását, az idei eresztésben a két legtovább talpon maradó tini (Rooney Mara és Kyle Gallner) hosszan nyomoz Freddy múltja után. Ez fokozhatná a parát, de sajnos Samuel Bayer rendezőnek (akinek ez az első nagyjátékfilmje, eddig videoklipeket csinált) fogalma sincs róla, hogyan kell feszültséget teremteni. Katie Cassidy, Thomas Dekker és Rooney Mara a filmben ...
Akcióban az igazság
A Zöld zónában Paul Greengrass kiváló akciófilmet gyúrt össze egy bombasztikus, minden finomságot és agyat nélkülöző politikai thrillerrel. Vagy fordítva. Matt Damon rettenthetetlen amerikai hőst játszik, de a fiktív Jason Bourne-t jobban elhittem neki, mint ezt a túlpolitizált, megalkuvást nem ismerő katonaembert.
Ó, mondd, te kit választanál?
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=AUxWb58DI0tj6ukE Ez a legtöbbünk számára ismeretlen és ezért izgalmas világ nagyon erős alaptéma, de önmagában fabatkát sem érne, a film attól lesz lendületes és megkapó, hogy Pigniczky és alkotótársai nagyon értenek a meséléshez. Pontosan tudják, hol kell elvágni egy-egy személyes sztori szálát ahhoz, hogy fenntartsák az érdeklődésünket, sőt, úgy lépjünk át a következő jelenetbe, hogy szívünk szerint még néznénk az előzőt, tudják, hogy a rockoperát próbáló, kedvesen bénázó felnőttek közül egy adott pillanatban melyikük arcára érdemes ráközelíteni, és tudják, hogyan kell egyensúlyban tartani a múltaat ...
Szeretet, béke, rögbi
A héten jelent meg DVD-n Clint Eastwood 2009-ben készült történelmi-sport filmje, az Invictus - A legyőzhetetlen, amelyet a hazai közönség furcsa módon nem láthatott a mozikban. A dráma Nelson Mandela elnök (Morgan Freeman) és a Dél-afrikai Köztársaság rögbicsapata által 1995-ben elnyert világbajnoki arany történetét tárja fel, a rendezőre jellemző humanista világszemlélettel átitatva.
Szex és New York 2: A múmia visszatér
A Szex és New York 2-ben emelik a tétet: ez a film ízléstelenebb, vontatottabb, unalmasabb és értelmetlenebb, mint a két évvel ezelőtti első film. Sarah Jessica Parker múmiája pedig könyörtelenül bosszút áll a tizenhat év feletti nézőkön.
Szelíden tükröződő sorsok
Mundruczó Kornél 2008-ban a Deltával vett részt a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjában, idén a Szelíd teremtés - A Frankenstein-tervvel versenyez, amelynek legelső vetítését ma este tartották a nemzetközi sajtó képviselői számára. A Mary Shelley Frankensteinje által ihletett film thriller, de amolyan Mundruczó-módra: az identitás és felelősség kérdéseit feszegető történetet súlyos sorsokat viselő arcokba kódolta a rendező.
Izmos kis semmiség
A Perzsia hercege - Az idő homokjában egy homokszemnyi egyediséget sem lehet felfedezni, de a filmet olyan ügyesen lopkodták össze ezer helyről, hogy végül egészen élvezhető lett.
Javier Bardem vállára veszi a világ baját
A Bábel után újra Cannes-ban versenyez a mexikói Alejandro González Inárritu, de a Biutiful nem a szociálisan érzékeny rendező, hanem briliáns főszereplője, Javier Bardem miatt érdemes figyelmünkre.
Az ügynök is ember
Az utóbbi pár évben már nagyjából lemondtunk Doug Limanről, akinek a pályája egy ideig ígéretesen alakult (Bárbarátok, Nyomás!, A Bourne-rejtély), de aztán sajnos a Mr. és Mrs. Smith és a Hipervándor irányába tért ki. A cannes-i versenyprogramban bemutatott Fair Game című új filmje ugyan nem több egy jól sikerült thrillernél, de az idei felhozatal mellett és Limantől egy jól sikerült thrillernek már nagyon örülünk. Naomi Watts a cannes-i sajtótájékoztató előtt A film egy megtörtént, közelmúltbeli esetet dolgoz fel: a CIA-ügynök Valerie Plame (Naomi Watts) 2003-as leleplezését az amerikai sajtóban, amire bosszúból került sor, miután ...
Egy évvel közelebb a sírhoz
Amikor Mike Leigh tavalyelőtt a Hajrá boldogság!-gal versenyzett a Berlinalén, kicsit olyan hatást keltett, mintha a paraolimpián indult volna egy nem fogyatékos versenyző is. Nem gondoltam volna, hogy valaha hasonló benyomásom lesz Cannes-ban is, de az idei verseny annyira gyengének bizonyul, hogy eddig Mike Leigh Another Year-jén kívül egy film sem volt, ami szerintem szóba jöhet Arany Pálma-ügyileg - ráadásul most már lecsengőben van a fesztivál. Ruth Sheen és Jim Broadbent az Another Year című filmben Ahogy Leigh filmjei általában, az Another Year is fog néhány egymáshoz közelálló embert, olyan közel megy hozzájuk, hogy minden aapró ...
Hülyére vettek minket Cannes-ban - filmkritika
A cannes-i filmfesztivál versenyprogramját sokszor kritizálják azért, mert bizonyos rendezőknek bérelt helyük van a programban, és ha valakit például Ken Loachnak vagy Gus Van Santnek hívnak, akkor gyakorlatilag automatikusan indul az Arany Pálmáért, bármilyen gyengén is sikerült a filmje. A morgás emiatt talán még sose volt olyan jogos, mint idén: Cannes kedvencei közül kettő, Kitano Takeshi és Abbas Kiarostami két egymást követő napon borzolta a kedélyeket botrányosan gyenge versenyfilmjével. Jelenet az Outrage című filmből Kitano Outrage című jakuzafilmje nem is annyira rossz, mint felesleges. Cselekménye gyakorllatilag ...
Utazás a hájredők mögé
Kocsis Ágnes 2006-ban erős első nagyjátékfilmjével, a Friss levegő-vel szerepelt a cannes-i Kritikusok Hetén, második filmjével, a Pál Adrienn-nel előrelépett a hivatalos program Un Certain Regard-szekciójába. Okkal: a Pál Adrienn egy nagyon magabiztos, nagyon pontos film, ami ugyan bizonyos pontjain elmegy a szélső határáig annak, amit szerintem egy rendező még kérhet a nézőitől energiabefektetésben, de végül nem marad adósunk, meghálálja mind a 2 és egynegyed órát, amit beleadunk az életünkből. Gábor Éva a Pál Adrienn című filmben A film főhőse egy egykori szépségének nyomait nyilvánvalóan az arcán viselő, de ma zsírpárnák mögé reejtett, ...
Woody Allennek hiányzik a csajozás
Woody Allen friss és fiatalos. Ezt ma már kétszer állapítottam meg magamban: amikor kora reggel megnéztem a csurig telt Lumiere-teremben You Will Meet a Tall Dark Stranger (Találkozni fogsz egy magas, sötéthajú idegennel) című új filmjét, és a vetítést követő sajtótájékoztatón. Woody tekintete ugyan fáradtnak tűnt, de olyan poénokkal rukkolt elő, amiket inkább humoros írásaiban szokott csillogtatni, nem élőszóban. Woody Allen és Naomi Watts a cannes-i sajtótájékoztatón Amikor még csak ezt a kis jelenetet ismertem a filmből, feltételeztem, hogy a címbeli magas, sötéthajú idegen Antonio Banderas lesz, aki Naomi Watts ffigurájának ...
Már a mohóság sem a régi
A Tőzsdecápák: A pénz nem alszik egyik jelenetében Gordon Gekko (Michael Douglas) kioktatja Jacobot (Shia LaBeouf), az idealista brókert: "nem a pénz a lényeg, hanem a játszma". Jó lett volna, ha Oliver Stone is szem előtt tartja legendás teremtménye szavait a forgatás közben, akkor talán nem lenne olyan agyzsibbasztóan unalmas végigülni a több mint két órás filmet. Abszolút találónak tűnt, hogy Gordon Gekko a gazdasági világválság közepén térjen vissza új trükkjeivel, és az előzetesben is látható vicces nyitójelenet után máris 2008-ban találjuk magunkat, a válság előszobájában. Ahogy azonban telnek a percek, egyre nyilvánvalóbbá váálik, ...
Koreai szexrabszolgát tessék!
Sok szempontból különleges az idei cannes-i versenyprogram, hiszen a várt nagy nevek többsége nem készült el művével, utólag betaszigált szerzői filmekkel sem lett meg a szokásos 20 versenyfilm és szokatlanul még folytatást (Csalóka napfény 2), illetve remake-et (The Housemaid) is tartalmaz az idei fő szekció. A dél-koreai Im Sang-Soo új variációját Kim Ki-young mesterművére persze nem a hagyományos lélekölő remake-ek egyikeként kell elképzelni; egyes kritikák szerint új szereplők bevezetésével még javított is az alapanyagon. A címszereplő cselédlány egy dúsgazdag koreai családhoz kerül kiszolgálni a gyönyörű kilenchónapos terhes assszonyt, ...
Hálózsákos Frodó Londonba megy
Ezek a mai fiatalok londoni underground-kocsmákban pernahajderkednek és alkalom adtán azt üvöltik, hogy Hot monkey, hot ass!, másnapra meg jól elfelejtenek mindent. Vagy épp folyton nagyon szerelmesek, és amikor mégsem, akkor mérhetetlenül szomorúak. Alexis Dos Santos olyan eredeti és érzékletes módon ábrázolja szereplőit és a világot amelyben szédelegnek, hogy a Bevetetlen ágyak azok számára is tökéletesen átélhető, akik már rég elmúltak húszévesek és fogalmuk sincs róla, hogy mi az indie-pop.
A románok jobban csinálják
Az utóbbi időben már elkezdtem várni, hogy mikor fogok ráunni a román filmekre. Hiába zseniális, amit jobb kifejezés híján román új hullámnak neveznek, annyira hasonlítanak egymásra ezek a dokumentarista, kíméletlenül valós filmek, hogy feltételezem, az x-edik után nem akarok majd többet nézni belőlük, mert kevés izgalmat rejt úgy beülni egy filmre, hogy az ember pontosan tudja, mit fog kapni. Miközben ma a cannes-i filmfesztivál Un Certain Regard szekciójában bemutatott Marti, dupa craciun (Kedd, karácsony után) című filmet néztem, úgy félidőnél egy kicsit azt hittem, most jött el a csömör pillanata. Mimi Branescu, Mirela Oprisor éés ...
Miből lesz az erdei zsivány?
Ridley Scott lendületes, jó ritmusú, klasszikus történelmi kalandfilmet kanyarintott a Robin Hood-legenda elé, és leforgatta a csuklyás hős eredettörténetét. Ki volt ez a rejtélyes, zöldruhás íjász, aki angol nemzeti legendává nőtte ki magát? Russell Crowe, mint mindig, szuper.
Bocs, kislányok
Bocs, kislányok, de rég láttam ilyen rossz romantikus filmet. Vagy ilyen rossz forgatókönyvet. "Éld át a pillanatot" - szólít fel az Emlékezz rám plakátja, miközben a bajsza alatt somolyogva majdnem két órát elvesz az ember életéből. Szentimentális zene, hatásvadász közelik, ezerszer hallott klisémondatok. Robert Pattinson új filmjében Edward New Yorkba költözik, de ebben sincs köszönet.
Csak bohóckodik a Vasember
Az első Vasember-film azt a receptet próbálta követni, mint Christopher Nolan Batman-opusza: komoly színészekkel életre kelteni egy évtizedek óta formálódó képregényhőst. Amíg az első részben ez sikerült, a folytatás megbicsaklik, a történet elvész a mélyebben ki nem fejtett szálakban, helyette marad az akcióáradat és a poénkodás. Bár A Vasember 2 élvezhető film, Robert Downey Jr. frappáns alakítása ellenére sem múlja felül a képregényes eredetit.
A francia Chaplin fásult bosszúja
Jean-Pierre Jeunet bármit is csinál, most már az Amelie-hez fogják hasonlítani, ami nem fair, de érthető; az volt az ő "nagy dobása". Ha így nézzük, a legújabb film, a Micmacs - (N)Agyban megy a kavarás nem túl nagy dobás. Ha úgy nézzük, mintha ez lenne az egyetlen Jeunet-film a világegyetemben, akkor sem az.
Kamuelvtársak parádéja
Nagyot dobott Mads Brügger, dán újságíró. Fogott két, koreai származású dán komikust, meg egy kamerát, és pofátlanul kiröhögtette a rezsimet, amit úgy hívnak, Észak-Korea. Kellett persze egy koncepció, egy vad, őrült, eredeti ötlet: legyen a két koreai-dán fiú a Vörös Kápolna nevű színházi társulat, akik kulturálisan elkötelezettek, ideológiailag szimpatizánsok, és egy előadás erejéig szeretnék megmutatni a koreai népnek barátságukat, amolyan kulturális csere és ismerkedés formájában. Elvtársilag. Útjukról szól A Vörös Kápolna című dokumentumfilm. Megérkezik tehát Simon a nagydarab, és Jacob a sérült cingár fickó Észak-Koreába, és kkezdetét ...
Fesztivál brit módra
Azt a véleményemet, miszerint a magyaroknál senki nem tud jobban fesztiválozni, nem tudta megváltoztatni még a híres All Tomorrow's Parties, angol alternatív fesztivál tizedik születésnapjára készült kép- és hangkavalkád sem, de azt azért elérték vele, hogy megkaphassák a ranglétra második fokát. A rendező Jonathan Cauoette az életörömöt és szabadságot sugárzó felvételek összeállításánál főképp az átütő hangzásra és a vágásra koncentrált. Ennek egyik elsődleges oka, hogy az alapanyag olyan archív felvételekből állt össze, amiket a rajongók, a zenészek és a szervezők különféle képhordozókra rögzítettek az évek során. Van itt minden aa ...
Fojtogató ambivalencia
Kifejezetten ellentétes érzelmeket vált ki a nézőből Maria (Isabelle Huppert), a White Material hősnője, amitől néhol bosszantó, néhol szívfacsaró lesz Claire Denis (korábbi filmje, a 35 pohár rum szintén ment a Titanicon) politikai témát is boncolgató drámája. Vagy thrillere. Ez a tisztázatlan kettősség az egész filmre jellemző. Egy megnevezetlen afrikai országban az ex-apósa kávéültetvényét vezeti ez a francia, fehér nő, aki minden energiáját a munkájába fektette, és képtelen róla tudomást venni, hogy a milícia ellen fellázadó helyiek már a családja életét fenyegetik. Többszöri figyelmeztetés után sem hajlandó feladni az ültetvénnyt ...
Akkor én most újraszülettem
Az Emlékeim nyomában főhőse Oyvind Aamot, a tágra nyílt szemű, raszta norvég meglepő természetességgel konstatálja, hogy valahol egy Kínában robogó vonaton huszonhét évének minden egyes pillanata maradéktalanul törlődött az emlékezetéből. Az elképzelhetetlenül furcsa élmény hatására akár kétségbe is eshetne, csak hát mindig akad valami sürgős felfedeznivaló, mert például ki hinné, hogy a jég nyáron elolvad, hogy mindenkinek van anyukája, és hogy Norvégia szép ország. Hihetetlenül izgalmas, ahogy Oyvind, helyzetéből adódóan, eleinte kissé tétován, de hatalmas kíváncsisággal rácsodálkozik a világra, és az újonnan szerzett tapasztaalatokat ...
Minden jó, ha a vége jó
Hogyan lehet feldolgozni, ha az ember egyedüliként túlél egy terrortámadást? - ezt a kérdést boncolgatja a Hét perc a mennyországban. A szüzsét és a narrációt tekintve azonban még sokkal több van benne, mint ahogy azt első látásra hinnénk, nem is beszélve a csodálatos, realista formanyelvi megoldásokról. A képzelet és valóság köré szőtt érzelemdús, pszichologizáló mesének az ötlete Omri Givon, izraeli rendező fejéből pattant ki egy újságcikk alapján. Galia egy buszt ért merénylet során elveszíti szerelmét, ő maga pedig súlyos égési sérüléseket szenved a testén. Görcsösen próbálja feldolgozni a helyzetet, és összeszedni magát, de pánnikrohamai ...
Vízfejű bábuk a nagy európai szürkeségben
A nem túl távoli jövőben óriás metróhálózat köti össze Európa nagyvárosait, itt játszódik Metropia címen Tarik Saleh svéd rendező animációs filmje. Sci-fi noir, mondják a szerzők, és a tudományos-fantasztikus vonal mellé valóban rendesen pakoltak bele noir elemeket is. Magányos főhőst (Roger - Vincent Gallo hangja), csábító végzet asszonyát (Nina - Juliette Lewis hangja), misztikus hangulatot, szövevényes nyomozást, megfelelő sötétséget, a belső monológ kérdésen pedig még csavartak is egy picit. A Metropia képein igazi felvételek keverednek papírkivágás-animáció stílusú 2D technikával. Ezzel a szokatlan, izgalmas vizuális világgall ...
Kóbor tinik összegabalyodnak
Három, gyökereit és identitását kereső chilei tinédzser rendhagyó szentestéjét mutatja be Sebastian Lelio Navidad (Karácsony) című alkotása. Hasonló problémáik következtében erős érzelmi kötődés alakul ki közöttük, amit helyenként meglehetős műviséggel dolgoz fel ez az elsősorban a fiatalabb közönséget megcélzó film. Auróra és a barátja egy üres, jobb időket megélt házban töltenek el egy napot, ahol édes semmittevés helyett komolyabb beszélgetésekbe kezdenek. Éppen megpróbálják meghatározni a világról alkotott képüket, és boncolgatják egymás iránti érzelmeiket, mikor belebotlanak a kertben rejtőző Aliciába, aki sok mindenben hasonlíít ...
Szakadó eső, néma csend
Azoknak, akik nem bírják a lassan kibontakozó, drámai művészfilmeket semmiképp sem ajánlom a Látogató-t, ellentétben viszont azon lelkes mozirajongókkal, akik még Tarkovszkij kifejező képi világáért is odavannak, mindenképp. Nekik feltétlenül meg kell tanulniuk kiejteni a finn rendező, Jukka-Pekka Valkeapaa nevét. Szinte hihetetlen, hogy egy ilyen fiatal srác (1977-es születésű - a szerk.) ennyire kiforrott filmet hozott össze mindössze két rövidfilm után. Lehetne ugyan kritizálni a Tükör-ből tagadhatatlanul átvett motívumok miatt, de ezek eltörpülnek a varázslatos, sejtelmes hangulat mellett, amit megteremtett. A házat körülölelő ...
Kis családi finomságok
Az első mumblecore-filmnek tartott 2002-es Funny Ha Ha óta Andrew Bujalski huszonéves figurái épp annyit értek, amennyi hét év alatt elvárható. A Funny Ha Ha főhőse egy főiskoláról frissen kikerült lány volt, aki állást és pasit szeretett volna magának, a 2009-es Méhviasz pedig egy olyan lányról szól, akinek már van állása, sőt, saját vállalkozása, és már egy ügyvédjelölt expasit is fel tud mutatni. A film annyiban hamisítatlanul mumblecore, hogy a főszerepeket amatőrök játsszák, hogy biztosan nem került sokba, és, hogy igazából nincs drámai cselekménye, csak úgy belenézünk három fiatal néhány hétköznapjába, aztán útjukra eresztjük ...
Mindenütt rossz, de a legrosszabb Budapesten
Nem olvastam Chico Buarque regényét, így nem tudom megítélni, a Budapest adaptációnak milyen, de az biztos, hogy filmnek erőtlen és egyéniség nélküli. Walter Carvalho filmje egy brazil bértollnokról (Leonardo Medeiros) szól, aki nem szereti a nőjét és utálja, hogy mások aratják le helyette a babérokat, ezért az évek során frusztrált farokká válik. Véletlenül megismerkedik Budapesttel és a csodás magyar nyelvvel, később pedig egy csodás magyar nővel, Kriskával is (Hámori Gabi), és ez örökre megváltoztatja az életét. Vagy mégsem. Lelövöm a poént: a brazíliai frusztrált farok Budapesten is csak frusztrált farok marad. Ettől még persze ...
Emberkísérletek sárga-kékben
Az Ésszerű megoldás két svéd jellegzetesség, a józan párbeszéd kultúrája és a lélektani kamaradráma meghökkentő elegye. Egy házasságtörés szerelmi négyszöge szolgáltatja a témát, s bár azt hihetnénk, hogy Bergmannal kezdődően a házastársi konfliktusokról már mindent elmondtak, amit lehet, a hűvös racionalitás burkába csomagolt szituáció felváltva fakasztja hangos nevetésre a nézőt vagy szorítja a gyomrát marokra. Miután Karin (Pernilla August) és Erland (Rolf Lassgard) rádöbben, hogy képtelen megfékezni a közöttük fellobbant szenvedélyt, bujkálás és hazudozás helyett ugyanis egy józan logikájú válságkezelési tervet választ. A két köözépkorú ...
Teheráni vadmacskák
Ahogy az a Perzsa macskák-ból kiderül, az indie rock nagyon népszerű Iránban, legalábbis Teheránban, és azok, akik ott indie rockot szeretnének játszani, mindent meg is tesznek a zenéjükért. Mondjuk képesek lábujjhegyen, méla tehenek és vastag perzsaszőnyegek takarásában próbálni, illegalitásba vagy börtönbe vonulni, meghalni vagy örökre, menekültnek kivándorolni egy másik országba, ahol nem ütközik törvénybe a koncertezés. A Perzsa macskák, Bahman Ghobadi filmje ezekről a fiatalokról szól; partizánfilm az underground zenéről, a zenészekről és a lelkes producerekről. Nem játékfilm igazából; félig dokumentumfilm, félig videoklip-gyűjjtemény. ...
Bob és Bobek nem lakik itt
A padláson, valódi cseh retro-bábfilm, kitűnő nosztalgiázási lehetőség a tévémaci-dizájn kedvelőinek, nyomott mintás pléh bögrékkel, plasztik orvosos táskával, otthonkás nagymamával és szintipoppal. Akinek esetleg ront a közérzetén, a dohos, poros, foszló bélésű, lepukkant babák gyülekezete, valamint a kihajított ócskavasak, és meredten bámuló üvegszemek sem hatnak üdítőleg rá, az ne Jirí Barta animációs filmjét válassza matinénak. A leselejtezett, már eredetileg is gagyi játékok látványa ugyanis - hasonlóan a kihajított, lecsupaszított karácsonyfákéhoz - mélységesen lehangoló, pláne ha egy amúgy is elhanyagolt, lepukkant és fakó paadlásra ...
Úgy szeretlek, elengedlek
http://videa.hu/flvplayer.swf?v=SYG0fERl6hONPULf A film minden ereje, az érzelmek és érzetek pontos, türelmes ábrázolásában rejlik. A hangulatteremtés, egy a zuhogó esőben csatakosra ázást követő, külvárosi kricsmiben fülledten táncikáló jelenetben tetőzik. A nézőtérig párolog a nedves, parfümös bőr illata, és Noéval együtt tapintjuk a puha, pihés női tarkót. Kár, hogy az áthatolhatatlan és láthatatlan védőburok, amelyet a rendezőnő a szereplői köré szőtt, legtöbbször kizárja a nézőket is, és inkább tartja végsőkig tiszteletben a téma adta lassúságot, mint a befogadók tűrőképességet. Így aztán a 35 pohár rum, mély bölcsessége ellenéére ...