klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A klímaváltozás és a migráció összefüggései a Száhel-övezetben
Afrikában a klímaváltozás következményei egyre markánsabb jelekkel figyelmeztetik a kontinens lakóit arra, hogy a megfelelõ adaptációs technikák hiányában radikális gazdasági és társadalmi átalakulás várható. A földrész legtörékenyebb válságzónájában, a Száhel-övezetben pedig még intenzívebben mutatkoznak ezek az akut tünetek, s a feltételek rosszabbra fordulása esetén korábban még nem tapasztalt migrációs dinamikák bontakozhatnak ki - írja a Migrációkutató Intézet elemzése.
Hatalmas robajjal tört darabokra az északi-sarkvidéki jégtábla
Hatalmas robajjal darabokra tört csütörtökön az az észak-sarkvidéki jégtábla, amelyen õsszel felépítették a kutatótábort és a mérõállomásokat minden idõk legjelentõsebb északi-sarkkutató expedíciójához.
Négy évtized hõmérsékleti változásait vizsgálták az atmoszférában
Négy évtized hõmérsékleti változásait vizsgálta az tropo- és sztratoszférában és figyelte meg az általuk okozott idõjárást, hõhullámokat és szélsõséges csapadékot egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeirõl a Journal of Climate címû tudományos lapban számolt be.
3 hónapos erdõmonitorozási program indul Nagy-Britanniában
Jó állapotban megmaradt mamutcsontvázat találtak egy szibériai tóban
Jó állapotban fennmaradt gyapjas mamut csontvázat találtak egy szibériai tóban. A csontvázhoz helyenként még az ínszalagok is hozzátapadnak - számoltak be róla az orosz paleontológusok.
Az Északi-sark rendkívül gyorsan melegszik
Az Északi-sark rendkívüli felmelegedésére figyelmeztet a Meteorológiai Világszervezet, amely szerint az elmúlt hónapban a szibériai átlaghõmérsékletek 10 Celsius-fokkal haladták meg az átlagot, a rendkívüli hõhullám pedig hozzájárult az Északi-sarkkörön túl tomboló tüzekhez és az orosz partvidék jegének gyors ütemû olvadásához.
Még mindig küzdenek az életükért a koalák Ausztráliában
Több mint hat hónappal az Ausztráliában országszerte pusztító bozóttüzek után a természet még mindig nagyon nehezen tér magához. A korábbi, óvatos becslések mintegy egymilliárd elhullott állatról számoltak be, ám ha az egész élõvilágot, köztük a baktériumokat, mikroorganizmusokat, növényeket, gombákat, rovarokat, puhatestûeket, madarakat nézzük, akkor jól látható: egész ökoszisztémák válhattak semmivé. A veszteség valójában tehát nem is számszerûsíthetõ és a világjárvány is lelassította a helyreállítási erõfeszítéseket.
Megrendítõ: nem érintetlen földrész többé az Antarktika
Az Antarktika távoli és érintetlen vadonja a bolygónk földterületének utolsó sértetlen területe. Ám az elmúlt két évszázadot lefedõ új kutatások azt mutatják, hogy a jeges földrésznek ma már nagyon kevés olyan része akad, amely az emberi aktivitástól érintetlen maradt.
Egyre melegebb a permafroszt a svájci Alpokban
Egyre melegebbek a svájci Alpok állandóan fagyott felszíni rétegei (permafroszt), a jelenség oka az elmúlt évek magas nyári hõmérséklete lehet tudósok szerint.
Találtak egy korallfajt, amely jól érzi magát a felmelegedõ vízben
A tengerbiológusok szerint az Arab- és a Sínai-félsziget között fekvõ Akabai-öbölben élõ korallok rezisztensek a vízhõmérséklet emelkedésével szemben. A legfrissebb kutatási eredmények felcsillantják a reményt, hogy miközben az éghajlatváltozás miatt az egyenlítõi zátonyokon élõ virágállatok száma közel 85 százalékkal csökkent az elmúlt 40 évben, a megmaradt telepek talán mégis fenn tudnak maradni a klímaváltozás viszontagságai között.
A hõmérséklet emelkedésének ellenálló korallokat fedeztek fel a Vörös-tengerben
A klímaváltozással együtt járó hõmérséklet-emelkedésnek ellenálló korallzátonyokat fedeztek fel a kutatók a Vörös-tenger északi csücskénél lévõ Akabai-öbölben.
Aggasztó hír: aktív metánszivárgást észleltek az Antarktiszon
Elõször fedeztek fel aktív metánszivárgást az Antarktiszon. A tudósok szerint az üvegházhatású gáz szinte bizonyosan a légkörbe szökik a tengerfenékrõl.
Eltûnhetnek a jegesmedvék a század végére
Éhen halhatnak a klímaváltozás miatt a jegesmedvék - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a csúcsragadozók sorsa akár már a század végére megpecsételõdhet.
Vitorlás alakú, úszó lakóházak épülhetnek a tengerekre
Szélsõséges hõséget és esõt jeleznek az elmúlt harminc év adatai
A világ több pontján elhelyezkedõ, összesen 36 ezer meteorológiai állomás adatain alapuló, globális jelentés megerõsítette: ahogy a bolygó tovább melegszik, a szélsõséges idõjárási események, például a hõhullámok és a heves esõzések gyakoribbak, intenzívebbek és hosszabb idõtartamúak lesznek.
Viharos katasztrófák, emberi sorsok
Manapság az anyatermészet többször figyelmeztet minket arra, hogy vigyázzunk Földünkre. Számos olyan idõjárási jelenségnek teszi ki emberiségünket, amelyek úgy seprik el az általunk alkotott tárgyakat, mint egy kártyavárat. Azonban ezek a katasztrófahelyzetek gyakorta hozzák ki belõlünk a segítõ szándékot: hókotró tisztítja az utat az újszülöttmentõ elõtt, életünket kockáztatva segítünk munkatársainkon, önkéntesként mentjük a bajba jutottakat.
A halak 60 százaléka kipusztulhat a felmelegedés miatt
A halak számára jóval nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás az eddig véltnél: a világ halfajai 60 százalékának szaporodását fenyegetheti a növekvõ vízhõmérséklet, ha a melegedés zavartalanul folytatódik.
Ezer méter felett is gyakori lesz a harmincfokos hõség
Az Alpok magasabban fekvõ területeit is érinti a klímaváltozás. A nyár folyamán a hegyekben is egyre melegebb lesz: még ezer méteres magasság felett is gyakoriak lesznek a 30 Celsius-fok feletti hõmérsékletek - derült ki a Német Meteorológiai Szolgálat (DWD), az MeteoSchweiz svájci meteorológiai és klimatológiai hatóság és az osztrák meteorológiai és geodinamikai központi intézet (ZAMG) csütörtökön bemutatott értékelésébõl.
El tudná képzelni a mindennapjait 40 Celsius-fokos hõmérsékletben?
A nyarak hamarosan még a most tapasztaltaknál is forróbbak lehetnek, a hõmérõ higanyszála jó eséllyel kúszhat rendszeresen 40 Celsius-fok környékére. A jelenlegi mértékû szén-dioxid-kibocsátás mellett mindez 2100-ra már általánossá válhat Nagy-Britanniában – derült ki a brit meteorológiai szolgálat új tanulmányából. Az idõjárás azonban nem ismeri az országhatárokat, így a jelenség hatását nem csak és kizárólag a szigetországban élõk tapasztalhatják.
Drámai folyamat zajlik az Alpokban
Drámaian zsugorodnak az Alpok gleccserei a globális felmelegedés miatt - állapította meg egy új német kutatás.
Egy alternatív zöld jövõben a repülõbõl virágok nõnek
Többször visszatért a halálból ez a furcsa, lógó orrú antilop
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetett fajok között tartja számon a tatárantilopot vagy más néven szajgát, amely leginkább Közép-Ázsia hatalmas síkságain él. A fajt több tényezõ is a kipusztulás szélére sodorta: a tömeges vadászata, az élõhelyük zsugorodása a változó klíma miatt, illetve mert a tülke a hagyományos kínai gyógyászat alapanyaga, ami „aranyat ér" a feketepiacon. Jó hír azonban, hogy az állat populációi az utóbbi idõszakban lassú növekedésnek indultak.
Drasztikusan csökkenni fog a téli olimpiai helyszínek száma
Több baktériumfertõzést hozhat a felmelegedés
A globális felmelegedéssel több olyan fertõzéses megbetegedés várható, melyet a vibrió elnevezésû, pálca alakú baktériumok okoznak - állapította meg egy német kutatócsoport.
Az aszálykárok megelõzése kulcskérdés
A Duna-menti régiót gyakran sújtja vízhiány és aszály, ez a probléma azonban Magyarországon csak az elmúlt néhány évben kapott kellõ figyelmet. A klímaváltozás hatására viszont egyre gyakrabban számíthatunk szélsõséges idõjárási eseményekre és a csapadék átlagostól eltérõ eloszlására, így hazánk egyre inkább ki lesz téve az aszály veszélyének is. Az Aszálykockázat a Duna régióban (DriDanube) projekt szakértõi által megfogalmazott észrevételeket és javaslatokat az elsivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja kapcsán tesszük közzé.
Vajon megtett-e mindent Karácsony Gergely, hogy ne terítse le Budapestet a vihar?
Napok óta másról se szóltak az idõjárás-jelentések, minthogy az ország több része mellett Budapestet is nagy erejû vihar éri majd el, ehhez képest az idõjárásnak sikerült Karácsony Gergelyt és az általa vezetett fõvárosi önkormányzatot meglepnie: a város gyakorlatilag elesett, árvizek, kidõlt fák, leszakadt vezetékek, vízkárok voltak sokfelé. A baloldali fõpolgármester a klímaváltozásra mutogatott, miközben arról hónapok óta nem hallottunk semmit, hogyan is próbál felkészülni a városvezetés egy ilyen nehéz helyzetre. Például normális útfelújításokkal. Nem tudjuk, hogy a csatornarendszer megfelelõen volt-e tisztítva, és arról sem halllottunk ...
A korábban véltnél nagyobb területen irtották ki az esõerdõt
A korábban véltnél nagyobb, több mint tízezer négyzetkilométeres területen irtották ki az esõerdõt Brazíliában 2018 augusztusa és 2019 júliusa között a dél-amerikai ország ûrkutatási hivatalának (INPE) felülvizsgált adatai szerint.
Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban
Nemzetközi szempontból is jelentõs klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyûlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megõrizze országunk kiemelkedõ kibocsátáscsökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövõbeli hatásaihoz való megfelelõ alkalmazkodásra.
- címkék:
- klímaváltozás
- klímavédelem
- Címkefelhõ »
Hamarosan megismerheti hazánk legismertebb geológusának véleményét a klímaváltozásról
Húszmilliárd fát ültet Etiópia a következõ négy évben
Négy éven belül húszmilliárd fa ültetését tervezi az etióp kormány az ország erdõterületeinek növelése érdekében.
A légkör szén-dioxid koncentrációja újabb rekordszintre nõtt májusban
A légkör szén-dioxid koncentrációja májusban elérte a 417,2 ppm-et, ami 2,4 ppm-mel volt magasabb, mint a 2019-ben mért legnagyobb - 414,8 ppm - érték derült ki az amerikai Mauna Loa obszervatórium méréseibõl.
A leghalálosabb szögben csapódott be a dinoszaurusz-gyilkos aszteroida
Veszélyes becsapódási szöge miatt okozott katasztrofális kihalást a Földön a mai Mexikói-öböl térségében 66 millió éve becsapódott, az állat- és növényfajok 75 százalékának pusztulását okozó aszteroida - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.
Zöld trutyi lepi el az Antarktisz partját
Brit kutatók elsõként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek mûholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.
- címkék:
- Antarktisz
- klímaváltozás
- alga
- Címkefelhõ »
Geszti Péter szeretné, ha jobban vigyáznánk a világra
Elgondolkodtató posztott tett közzé nemrég Geszti Péter. Szó van benne koronavírusról, Földrõl, klímaváltozásról.
A Klímapolitikai Intézet korunk legaktuálisabb kihívásaira keresi a választ
A klímaváltozás problémája a következõ években várhatóan állandóan napirenden lesz, hiszen az egész világra kiterjedõ folyamatok hatásait hazánk lakosai is közvetlenül fogják érzékelni. A hatások mérséklése, valamint az alkalmazkodás azonnali intézkedéseket kíván, ezért a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány együttmûködésével Klímapolitikai Intézet jött létre, amelynek legfõbb célja, hogy a döntéshozóknak fogódzót nyújtson, valamint, hogy a klímaváltozással kapcsolatos hiteles információkat eljuttassa a társadalomhoz. Az intézet szakmai igazgatója, Kerekes György a témával kapcsolatosan nyilatkozott a Magyar Nemzetnek.
A klímaváltozás befolyásolja, hol csap le trópusi ciklon és hurrikán.
A vulkáni tevékenység és az aeroszolszennyezés is növelheti a hurrikánok kialakulásának gyakoriságát az Atlanti-óceán térségében egy új kutatás szerint, amely a klímaváltozás és a hurrikánképzõdés közötti összetett kapcsolatot igyekezett feltárni.
Nem csak képzeli, a pollenszezon tényleg évrõl-évre rosszabb
A pollenallergiások száma világszerte folyamatosan emelkedik, és nem csak öröklött hajlam kérdése, hogy valakinél jelentkezik-e a betegség. A klímaváltozás több módon is hozzájárul, hogy egyre több a szénanáthás, egyre tovább tart a szezon és erõsebbek az allergiás tünetek. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont fõorvosa elmondta, hogy mire kell figyelni ezzel kapcsolatban az allergiás betegeknek.
Több ezer halált elõzött meg a légszennyezés csökkenése Kínában
A koronavírus-járvány feltartóztatására Kínában elrendelt karantén nem csupán a Covid-19 betegség terjedését gátolta, hanem a jelentõsen javította a levegõ minõségét, elejét véve ezáltal több ezer elhalálozásnak a világ egyik leginkább légszennyezett országában - mutatták ki az amerikai Yale Egyetem kutatói.
Nevetõgázzal szennyezik környezetüket a királypingvinek
Nagy mennyiségû károsanyaggal szennyezik környezetüket az antarktiszi királypingvinek, amelyeknek ürülékébõl dinitrogén-oxid, más néven kéj- vagy nevetõgáz keletkezik a talajjal érintkezve - derül ki egy héten publikált dán tanulmányból.
Négy évtizede elõször csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában
Négy évtizede óta elõször csökkent a szén-dioxid-kibocsátás Indiában, ami részben a járvány miatt elrendelt korlátozásoknak köszönhetõ - derült ki egy friss tanulmányból.
Erdõtelepítés és -fenntartás a klímavédelem jegyében a Pilisi Parkerdõnél
A Pilisi Parkerdõ Zrt. valamennyi erdészeténél folyik erdõfelújítás és erdõtelepítés a most záruló ültetési idõszakban. A fõváros környékén a szakemberek az erdõk többségét természetes módon újítják meg, de csemeteültetés, mesterséges ültetés is történik. Az állami erdõgazdaság, amely az erdõsítések során a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdõk létesítésére törekszik, az Országfásítási Programhoz 10 hektár erdõ telepítésével járul hozzá.
Hatalmas esõzés válthatta ki a Kilauea vulkán 2018-as kitörését
Hatalmas és tartós esõzés válthatta ki a Hawaiin lévõ Kilauea vulkán 2018-as kitörését a Miami Egyetem (UM) Rosenstiel Tenger- és Légkörkutató Intézetének kutatása szerint.
Nyolc méterrel növelte a tengervízszintet az eurázsiai jéglemez olvadása
Nyolc méterrel emelte meg a tengerek vízszintjét az eurázsiai jéglemez mintegy 14 ezer évvel ezelõtti leszakadása egy új kutatás szerint, amely a jégsapka mai gyors olvadásának veszélyeire hívja fel a figyelmet.
Már 2050 elõtt jégmentes lehet nyáron a Jeges-tenger
Nagy valószínûséggel már 2050 elõtt jégmentes lehet néha nyáron a Jeges-tenger - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 40 különbözõ klímamodell elemzése alapján.
Megaszárazság sújtja az Egyesült Államok nyugati részét
Megaszárazság, vagyis évtizedeken át tartó aszály sújtja az Egyesült Államok nyugati részét - állítják a szakemberek, akik szerint bár a 2000 óta tartó jelenség természetes, a klímaváltozás azonban jelentõsen súlyosbítja a helyzetet.
A túl gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland jégveszteségéhez
A szokatlanul gyakori magas légnyomás hozzájárult Grönland tavalyi jelentõs mértékû jégveszteségéhez egy új kutatás szerint.
Gyors ütemben emelkedik az ausztrál folyótorkolatok vízhõmérséklete
Tizenkét év alatt 2,16 Celsius-fokkal emelkedett a folyótorkolatok vízének hõmérséklete a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam partvonala mentén - derült ki a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A világjárványból a klímaügy is tanulhat
Néhány héttel ezelõtt még senki sem gondolta, hogy a koronavírus-járvány miatt alapjaiban változik meg az életünk. A nanométeres mérettartományból hirtelen ránk szakadt fenyegetés rávilágított arra, hogy mennyire sebezhetõ és törékeny a világ, amelyben élünk, amelyet egy parányi vírus megjelenése képes alapjaiban felforgatni. Bár még messze a járvány vége, az már most látszik, hogy a világjárványhoz hasonló globális problémák, mint amilyen a klímaváltozás ügye is, csakis globális összefogással oldhatók meg. Van azonban még egy fontos tanulság. A nemzetek közötti szolidaritás szép példái mellett kénytelenek voltunk ismét szembesülni ...
- címkék:
- klímaváltozás
- járvány
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Évtizedekkel ezelõtt volt olyan kevés szén-dioxid a légkörben, mint most
A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a világ szén-dioxid-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta gazdasági leállások következtében - mutatott rá a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás számszerûsítésével foglalkozó szervezet, a Global Carbon Project (GCP) elnöke.
Nullára lehetne csökkenteni az üvegházgázok kibocsátását 2070-re
Egy nagy szabású új, sok tudományterületet felölelõ kutatás szerint nullára lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2070-re.
A klímaváltozás megnyirbálja a fülemülék szárnyait
Jelentõs fizikai változást idézhet elõ a fülemüléknél a felmelegedés - állapították meg spanyol kutatók, akik az apró énekesmadarak szárnyfesztávolságának csökkenését észlelték az általuk vizsgált két populációban.
Az óceánvíz melegedése komolyan veszélyezteti a bálnák életét
Valószínûleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában
Valószínûleg az "évszázad legrosszabb éve volt" a tavalyi Ausztráliában, ahol a hõség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
Az óceánvíz melegedése miatt egyre több a bálnák és a hajók ütközése
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentõsen növeli a halálos kimenetelû összeütközések kockázatát a vízi jármûvek és a tengeri emlõsök között.
Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit
Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét - közölte csütörtökön a magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja.
Az extrém hõség mellett nagy páratartalom is fenyegeti az embereket
Ha tovább nõ a globális felmelegedést okozó szennyezõanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hõség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is - figyelmeztet egy új, az Environmental Research Letters címû szakfolyóiratban megjelent tanulmány.
Elõször keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett
Elõször keletkezett ózonlyuk az Északi-sark felett. A sarkvidék felett két hete folyamatosan olyan kis mértékûre csökkent az ózonréteg vastagsága, amelyet a Déli-sarkvidék területén már ózonlyukként definiálnak - közölte Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet légkörkutató részlegének vezetõje szerdán.
Újabb hím koala pusztult el a zürichi állatkertben
Ismét elpusztult egy hím koala a zürichi állatkertben, ahol az elmúlt négy hónap alatt így már két erszényes is kimúlt.
Magyarország dolgozhatja ki elsõként az ökológiai védelmi stratégiát a vírusok ellen
A klímaváltozás elõsegíti számos kórokozó új helyeken és új szervezetekben való megtelepedését, így serkentve a járványok felbukkanását emberben, háziállatokban és haszonnövényekben. A kórokozók terjedése azonban ökológiai módszerekkel megállítható – az erre született úgynevezett DAMA-protokoll elsõ nemzeti szintû alkalmazója Magyarország lehet – számol be róla a Magyar Nemzet.
- címkék:
- klímaváltozás
- ökológia
- koronavírus
- Címkefelhõ »
Mintegy öt kilométert húzódott vissza a Denman-gleccser
Mintegy öt kilométert húzódott vissza az elmúlt 22 évben a kelet-antarktiszi Denman-gleccser - állapították meg a Kaliforniai Egyetem és a NASA bolygókutató központja (JPL) kutatói.
A kihalási küszöb alá csökkent pompás királylepkék populációja
Tavalyhoz képest 53 százalékkal zsugorodott a Mexikóban telelõ pompás királylepkék (Danaus plexippus) populációja, ami jóval azon küszöbérték alatt van, amely kutatók szerint a rovarok vándorlásának összeomlásához vezethet.
A Magyar Víziközmû Szövetség közleménye
A Víz Világnapja minden év márciusában kiváló alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és elgondolkodjunk. Elgondolkodjunk azon, hogy nekünk mirõl is szól ez a nap, nekünk mit jelent a víz és hogy miért is kell a víznek világnapot szentelni? Az idén más aspektusból is felhívja figyelmünket az élet erre a napra...
A természetfilmek növelik a fajok iránti tudatosságot
A természetfilmek, úgy mint a Sir David Attenborough nevéhez kötõdõ Bolygónk, a Föld 2. címû televíziós minisorozat hatására az emberek érdeklõdõbbek lesznek a bemutatott fajok iránt - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint ennek a fokozott érdeklõdésnek a kiváltásához nincs szükség nyílt természetvédelmi üzenetre, csupán az érintett fajok "bõséges szerepeltetésére".
Eddig is veszélyben volt, de most végleg megpecsételõdhet a sorsa
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az idõjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentésébõl, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben.
Veszélyben van a tengeri erdõk biodiverzitása a hõhullámok miatt
A nyugat-ausztráliai partoknál lévõ víz alatti hínárerdõk genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hõhullám - állapította meg egy nemzetközi szakemberekbõl álló kutatócsoport.
Még szélsõségesebbé fog válni Ausztrália idõjárása
A klímaváltozás miatt valószínûleg súlyosbodni fog a következõ években az Ausztráliát sújtó szélsõséges idõjárásért felelõs indiai-óceáni jelenség - állapították meg ausztrál kutatók a Nature címû folyóiratban publikált tanulmányukban.
- címkék:
- Ausztrália
- idõjárás
- klímaváltozás
- Címkefelhõ »
Kiderült, mivel lehetett sok pénzt keresni az év elején
Klímaválság, trendi témák és az arany voltak az év elsõ néhány hetének legnagyobb nyereséget hozó befektetései. A meglehetõsen kockázatos részvényalapokkal 8-17 százalékot lehetett keresni a február végi állapotok szerint - heti befektetési ötletek.
Jelentõsen növelte a bozóttûzszezon kockázatát a klímaváltozás
Legkevesebb 30 százalékkal növelte az esélyét a szélsõséges bozóttûzszezonnak a klímaváltozás Ausztráliában - derült ki a szélsõséges idõjárási jelenségek és az éghajlatváltozás összefüggéseit vizsgáló World Weather Attribution (WWA) projekt szerdán bemutatott jelentésébõl.
- címkék:
- Ausztrália
- klímaváltozás
- bozóttûz
- Címkefelhõ »
Szoronganak a brit gyerekek a klímaváltozás miatt
Minden ötödik brit gyereket gyötörnek az éghajlatváltozással kapcsolatos rémálmok - derült ki egy új felmérésbõl.
Jégtörõvel juttatták el az ellátmányt a klímakutató hajóhoz
Egy orosz jégtörõnek sikerült elszállítania az ellátmányt és a friss személyzetet minden idõk legjelentõsebb sarkkutató expedíciójához, mely a német Polarstern (Sarkcsillag) kutatóhajón, az Északi-sarktól több mint 150 kilométerre vizsgálja a klímaváltozást - közölte az Alfred Wegener Kutatóintézet.
A globális felmelegedés miatt eltûnnek a homokos tengerpartok
Eltûnhet a világ homokos tengerpartjainak fele az évszázad végére, ha változatlan tempóban folytatódik a globális felmelegedés - állítja egy európai uniós kutatás.
Tengeri gátrendszerrel védenék Európát
Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitõl a következõ évszázadokban holland kutatók szerint.
Az ausztrál nyarak "kétszer olyan hosszúak", mint a telek
Az ausztrál nyarak már kétszer olyan hosszúak, mint a telek a klímaváltozás okozta hõmérséklet-emelkedés nyomán - derült ki a meteorológiai adatok legfrissebb elemzésébõl.
- címkék:
- Ausztrália
- klímaváltozás
- Nyár
- tél
- Címkefelhõ »
Nem az õsi metán fogja megsütni a Földet
A metán sokszorta erõsebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, és ha a felmelegedés kiszabadítja onnan, ahova valaha csapdába esett, a légkörbe kerülve könnyen ördögi kört indíthat el. Ám a legfrissebb modellek szerint ennek a katasztrófa-forgatókönyvnek csekély az esélye, és inkább az emberi metánkibocsátáson kell aggódnunk.
Annyira éheznek a jegesmedvék, hogy kannibálokká válnak
Orosz tudósok szerint növekszik a jegesmedvék körében a kannibalizmus: az Északi-sarkon a jégmezõk olvadása miatt egyre kisebb az életterük és kevesebb a táplálékuk, ezért egyre gyakrabban fordul elõ, hogy egymást falják fel.
Mintha vérfürdõ lett volna egy antarktiszi bázisnál
Az Antarktisz egyre nagyobb területén válik vérvörös színûvé a hó. A furcsa jelenséget egy algafaj elszaporodása okozza.
- címkék:
- Antarktisz
- klímaváltozás
- hó
- alga
- vörös
- Címkefelhõ »
A melegedõ óceánvíz óriási fenyegetés a Nagy-korallzátony számára
Az átlagosnál melegebb óceánvíz miatt egy újabb súlyos korallfehéredés veszélye fenyegeti az ausztrál Nagy-korallzátonyt - figyelmeztetett kedden az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS).
Emberi tevékenység okozta az ázsiai porviharokat már 2.000 éve is.
Az emberi tevékenység volt a legjelentõsebb befolyásoló tényezõje az ázsiai porviharnak kétezer évvel ezelõtt is - állapították meg kínai kutatók, akik a Nature Communications címû folyóiratban publikálták eredményeiket.
Félmillió kagyló fõtt meg élve
A szokatlanul meleg óceánvíz miatt csaknem félmillió étikagyló "fõtt meg élve" Új-Zéland partjainál. A kutatók szerint a jelenség a klímaváltozással állhat összefüggésben.
Ez az élõlény 42 ezer évig aludt, most felébresztették
Negyvenkétezer éve jégbe zárt férgeket szabadítottak ki kutatók. Az állatok teljesen egészségesek.
Nyolc pont köré szervezõdik a Klíma- és természetvédelmi akcióterv
Nyolc pontból áll a Klíma- és természetvédelmi akcióterv, amelynek intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának, miszerint hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelentenek az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepük van a szemléletformálásban – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.
A növekvõ szén-dioxid szint újabb veszélye: a tömeges elbutulás
Ha nem szüntetjük meg szén-dioxid emissziót, nem csak súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkkal, hanem tömeges elbutulással is számolnunk kell.
Az állat- és növényfajok egyharmada eltûnhet 50 éven belül
Az állat- és növényfajok egyharmada eltûnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint. Az Arizonai Egyetem kutatói tanulmányukban becsléseket végeztek a klímaváltozás hatására 2070-re bekövetkezõ globális fajkipusztulásról.
- címkék:
- klímaváltozás
- állat
- növény
- Címkefelhõ »
A véltnél gyorsabban emelkednek a tengerszintek a jégolvadás miatt.
Az eddig becsültnél nagyobb mértékben, már ebben az évszázadban megemelheti a tengerszintet az antarktiszi jégolvadás. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya szerint az évszázad végéig csupán ez a tényezõ 58 centiméterrel növelheti meg a vízszintet.
Az állat- és növényfajok egyharmada eltûnhet 50 éven belül
Az állat- és növényfajok egyharmada eltûnhet 50 éven belül egy új tanulmány szerint.
Kutató: a jövõben is számítani kell a Balaton algásodására
A Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszint-szabályozási rend is, így az idén és a jövõben is számítani kell hasonló vízvirágzásra - számolt be Istvánovics Vera a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményérõl az MTI-nek csütörtökön.
Soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi és kevesebb bocsuk születik
Kevesebb a tengeri jég, ezért több idõt töltenek a szárazföldön és soványabbak a Baffin-öböl jegesmedvéi, kevesebb bocsuk is születik az 1990-es évekhez képest - állapította meg egy amerikai tanulmány.
Természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegyen Franciaország
Új természetvédelmi övezetet hoz létre a Mont Blanc hegycsúcsnál Franciaország - jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron köztársasági elnök, miután látogatást tett Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsának lábánál.
A klímaváltozás miatt van a szárazságot okozó indiai-óceáni jelenség
A klímaváltozás számlájára írható az Ausztráliában súlyos szárazságot okozó indiai-óceáni idõjárási jelenség - vélték ausztrál kutatók egy csütörtökön megjelent tanulmányban.
Közpénzen gyártatja a kanadai liberális kormány a klímacikkeket
Egyre több jel mutat rá, hogy a Trudeau-kormány befolyásolni próbálja a médiát Kanadában. Míg néhány napja arról érkeztek hírek, hogy kormányzati engedélyhez kötnék a híroldalak mûködését, most az derült ki, hogy több médiumnak is pénzt fizettek, hogy a klímaváltozásról szóló cikkeket írjanak - közölte a V4NA nemzetközi hírügynökség.
Klímaváltozás van, de a zöld hisztéria felesleges
Klímaváltozás van, de a kérdés inkább az, hogy mennyi köze van hozzá az embereknek – véli Dr. Lóránt Károly mérnök-közgazdász, aki publikációiban évek óta, rendszeresen foglalkozik a klímavédelem, a klímaváltozás és a klímavita kérdésével, több évtizedig dolgozott kutatóintézetekben, valamint civil szervezetek képviselõjeként és szakértõként Brüsszelben. Az Origónak adott interjújában beszélt arról, hogy miért tartja politikai kérdésnek a klímavészhelyzetet, miért nem jó megoldás szerinte csupán szél- és naperõmûvekre alapozni az energiaellátást, valamint hogy miért veszélyesek a zöld mozgalmak, mint például Greta Thunbergé.
Extrém meleg lesz az északi féltekén
Négyszeresére nõhet az extrémmeleg napok száma az északi féltekén az évszázad végére még akkor is, ha sikerül teljesíteni a párizsi klímaegyezmény céljait - állapította meg egy új tanulmány.
Kétszer annyi esõerdõt vágtak ki januárban Brazíliában, mint tavaly
Kétszer annyi esõerdõt vágtak ki januárban Brazíliában, mint egy évvel korábban. Az év elsõ hónapjában 284 négyzetkilométernyi erdõ tûnt el a fakitermelés miatt a brazíliai Amazonasz-vidéken.
Összeírják a jegesmedvéket Oroszországban
Oroszország elsõ alkalommal készül számba venni, hogy hány jegesmedve él a területén - közölte vasárnap az Interfax hírügynökség az orosz természetvédelmi minisztériumra hivatkozva.
Poszméh-apokalipszis Észak-Amerikában
Drámaian megfogyatkozott a poszméhpopuláció Észak-Amerikában. Egy csütörtökön publikált kutatás szerint csaknem 50 százalékkal csökkent a poszméhek száma egy generáció alatt.
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog használni az Európai Unió
Kevesebb klímakárosító fluorgázt fog elõállítani és használni az Európai Unió, amely jó úton van afelé, hogy teljesen felhagyjon a gázok használatával - közölte az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a héten Koppenhágában.
Víz alá kerülhetnek New York repterei a század végére
Víz alá kerülhet a világ legforgalmasabb repülõtereinek egy része, köztük New York légikikötõi is a század végére, ha a globális felmelegedés hatására tovább emelkedik a tengerek szintje - figyelmeztetnek a kutatók.
Itt láthatja, hogyan veszélyezteti a klímaváltozás mûemlékeinket
Magángépek lepték el Davost, miközben a klímavédelemrõl tárgyaltak a világ vezetõi
Felelõsség a fenntartható világért - ezzel a címmel tartották meg az idei világgazdasági fórumot a svájci Davosban. Eközben a fórum alatt megduplázódott a magánrepülõgépek száma a helyszínen. Szakértõk szerint mintegy 1500-szor utaztak a konferencia ideje alatt, vagyis hozzávetõlegesen akár 18 millió kilogrammnyi többlet szén-dioxiddal is terhelhette a környék levegõjét a klímavédelemmel is foglalkozó konferencia. A V4NA nemzetközi hírügynökség azt is megjegyzi: a világhírû színész, Leonardo DiCaprio, aki klímaaktivistaként rendszeresen felszólal a klímaváltozással kapcsolatban, nemrég 13 ezer kilométert repült magángépével, hogy áttvegyen ...