klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Földgázt pöföghet fel az Antarktisz
Mára több milliárd tonna fagyott metán lett az ősi Antarktiszt borító erdőkből, amely kiszabadulva fokozza a klímaváltozást. A metánt tízszer annyi szerves eredetű szénből alakították át baktériumok, mint amennyit az Északi-sarkvidék félteke fagyott talaja, a permafroszt rejt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Maguk alatt vágták a fát a maják
Több tényezővel magyarázható az ősi maja civilizáció pusztulása, a maják által lakott területek elnéptelenedése. A nagymértékű erdőirtás jelentősen súlyosbította a természetes klímaváltozás okozta hatásokat.
Óriási napernyőkkel kell védeni a korallzátonyokat
Hatalmas napernyők védhetik meg a különösen veszélyeztetett korallzátonyokat a jövőben kutatók szerint.
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Régen a nyarak is élhetőbbek voltak
Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.
Pálmák nőttek egykor az Antarktiszon
Sűrű trópusi erdő boríthatta 52 millió évvel ezelőtt a Föld egyik jelenleg legbarátságtalanabb területét, az Antarktiszt. Ha most lenne annyi szén-dioxid a légkörben, mint akkor, már víz alatt lenne egész Észak-Németország.
Megszokottá válik az évezredes aszály
Évezredes szárazság sújtotta Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között. Kanadai és amerikai kutatók szerint ez volt a legnagyobb aszály a térségben az utóbbi 800 évben, és tovább fog súlyosbodni a 21. század hátralévő részében.
Egész Grönlandon megindult az olvadás
Utoljára a 19. században kezdett olvadni a jég a sziget belsejében is. Az olvadás négy nap alatt terjedt szét szerte Grönlandon. A vékony, part menti jégréteg és a belső, több mint három kilométeres vastag jég felszíne egyaránt olvad.
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Algák miatt is eljegesedhet a Föld
Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.
Lenyeli az erdő a hópárducokat
Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.
Az egyik legmelegebb év volt 2011
Az elmúlt három évtizedet számítva a legmelegebb évek közé tartozott 2011. A sok szélsőséges időjárási jelenséget az éghajlatváltozás okozta az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörfelügyelet jelentése szerint.
Áldozatokat szed a melegedő klíma
Gyakoribbá válnak a súlyos hőhullámok, Budapesten egyre inkább olyan idő lesz, mint most Rómában. Nemzetközi és hazai fejlesztésű klímamodellek szerint a 21. század közepére egy hónappal hosszabb lesz a nyár.
Beszkennelik a sarki jeget
Tengeralattjáró robottal és lézerszkennerrel derítik fel a jégréteg valós vastagságát. A kutatómunkában 3D-technológiával foglalkozó mérnökök is részt vesznek.
Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren
Nemcsak a műtrágyák, hanem a globális felmelegedés miatt is egyre több az oxigénhiányos, biológiailag halott terület a Balti-tengeren. A meleg miatt algásodni kezd a víz, az őket lebontó baktériumok elvonják az oxigént a halak elől.
Sosem olvadt ilyen gyorsan az Arktisz
Még sosem olvadt és vékonyodott ilyen ütemben Jeges-tengert borító jég, mint 2012-ben, állapította meg az amerikai kormányzat Nemzeti Hó- és Jég Adatközpontja (NSIDC). Az Európa-Kína szállításban érdekelt hajózási vállalatok kifejezetten jól járnak az olvadással.
Barátkozik a brutális vízdíjakkal a kormány
Úgy pazaroljuk a vizet, mintha végtelenül sok lenne belőle, pedig egyre durvább aszályok fenyegetik egész Magyarországot, főleg az Alföldet. Egy most elkészült kormányzati anyag szerint meg kell fontolni, hogy magasabb vízdíjakkal ösztönözzék az embereket a hatékonyabb vízfelhasználásra. Vége a litereket pazarló vécéöblítésnek, meg kell barátkoznunk a szennyvízzel, és újra kell gondolni azt is, hol tároljuk az árral és az esővel érkező vizet.
Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál
Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.
Késő volt lemondani a Föld-csúcsot
Nagyítóval kell keresni az eredményeket a fenntartható fejlődésről szóló ENSZ-konferencia után maradt dokumentumhalmazban. A felek már hónapokkal előtte látták, nem lesz érdemi eredménye az 50 ezer fős konferenciának, de ezért nem szokás elhalasztani egy ilyen nagyívű diplomáciai eseményt.
Vert helyzetből indul a riói Föld-csúcs
Akkor sem lenne átütő az ENSZ óriáskonferenciája a fenntartható fejlődésről, ha nem a válság kellős közepén szerveznék - mondja a magyar delegáció egyik, zöld gazdaságot kutató tagja. Rio de Janeiróban a tét eleve nem akkora, mint 1992-ben, az első Föld-csúcson volt.
Szárnyakat ad egy pillangónak az éghajlatváltozás
Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is.
Megtalálták a legendák hatalmas folyóját
Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét.
Ősi gázt pöfög az Északi-sark
Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Megszokottá válnak a legendás hőségek
Évente lehet olyan forróság Magyarországon, mint amilyen most egy emberöltő alatt egyszer van. A szélsőségesen erős felhőszakadások tekintetében valamivel jobb képet mutatnak a hosszú távú hazai klímaelőrejelzések.
A történelmi bűn nem számít klímaügyben
Nem hivatkozhat örökké Kína és India arra, hogy a klímaváltozást a fejlett államok okozták. Meg kell haladni a fejlődő és fejlett államok közti ellentéteket, mondja az ENSZ klímaügyi főtárgyalója.
Túl gyors az emlősöknek a klímaváltozás
Számos emlős élőhelye túl gyorsan helyeződik át a fokozódó felmelegedés következtében ahhoz, hogy az érintett fajok lépést tarthassanak az ütemmel. Egytizedüknek ez egyet jelent a pusztulással, egyes területeken akár az emlősök 39 százaléka is odaveszhet egy amerikai tanulmány szerint.
Miért nincs ára a levegőnek?
Lehetetlen pontosan megmondani, hány fős emberiséget bírna el a Föld, az viszont tény, hogy európai-amerikai fogyasztóból nincs szükség többre. A világ legrégebbi tudományos akadémiájának új jelentése szerint el kell felejteni a GDP-t, és szigorúan be kell árazni a természeti erőforrásokat.
Drámai klímaváltozást jósol a Római Klub
Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.
A vártnál jobban fűtik a Földet
Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök sokfélesége, ami nem sok jóval kecsegtet egy felgyorsuló éghajlatváltozás esetén.
Évről évre hátrálnak az alpesi virágok
Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
Korallok gyógyszere a potencianövelő
A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.
Súlyosbítja az allergiát a klímaváltozás
Egyre több a pollen Európa levegőjében, mert a szén-dioxid-bőség miatt gyorsabban nőnek a növények. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenszezont.
Sokan ugranának a szénpénzekre
Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.
Közel áll a Föld a forrponthoz
Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.
A biztonságos szint fölé melegszik a Föld
Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.
A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred
Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.
Kisebb gyerekeket javasolnak klímaváltozás ellen
"Kevésbé erőforrás-igényes" gyermekekkel és húst utáló felnőttekkel csökkentené az emberiség környezetterhelését egy amerikai filozófiaprofesszor. A radikális testtömeg-csökkentést génterápiával érné el, mert az alacsonyabb, soványabb embereknek kevesebb tápanyagra van szükségük.
Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz
Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.
Sókedvelő durumbúzával éhezés ellen
Sókedvelő durumbúzát állítottak elő hagyományos keresztezéssel ausztrál kutatók. A megfelelő gént egy ősi búzafajta örökítőanyagának elemzésekor találták meg. Az ősi fajtából keresztezett búza kiválóan bírja a klímaváltozás okozta megpróbáltatásokat.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon
Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.
Eltűnik a jég a kanadai hokisok alól
Bizonytalanná teszi a szabadtéri jéghoki jövőjét Kanadában a klímaváltozás, mert egyre rövidebbek a tartósan fagyos telek. Az országot jobban sújtja a globális felmelegedés, mint amire korábban számítottak.
Ahol egy évezredben egyszer havazik - régi arab kéziratok és a klímaváltozás
Egy évezredben egyszer havazik Bagdadban - többek között ez is kiderült, mikor spanyol kutatók középkori arab történetírók munkái alapján rekonstruálták az időjárási furcsaságokat a mai Irak területén. A múltbeli időjárási jelenségek segítenek megérteni a jelenkori klímaváltozást.
Mászhatatlan lehet az Everest a klímaváltozás miatt
Már rövid távon is lehetetlenné teszi a klímaváltozás a Mount Everest megmászását egy nepáli serpa szerint, aki már huszonegyszer járt a világ tetején. Az egyre kisebb hó- és jégtakaró miatt gyakoribbá válnak a sziklaomlások.
Egyenlítő: Klímaváltozás és turizmus
Olvad a jég, és a víz a legszebb helyeket sem kíméli majd. 2100-ra állítólag az eddig becsült 1 méter helyett 6 méterrel nő a tengerek vízszintje. Néhány, a turisták által is közkedvelt helyet már most súlyosan fenyeget a vízszint emelkedés. Hogy ez a komoly problémákat okozó folyamat visszafordatható-e, és hogy milyen hatással van a turizmusra, arról Varga Dávid, a Klímaklub titkára, Déri Attila, építészmérnök és Puczkó László, turisztikai szakértő beszélget.
Okosabbak lesznek a gyíkok a melegben
A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.
Feljutottak a magyarok a Föld legmagasabb vulkánjára
Hétfői hírek szerint a magyar Atacama-expedíció feljutott az Ojos del Saladóra, és mindenki jól van.
Egyenlítő: Nemzeti Éghajlatváltoztatási Stratégia
Egyre fontosabbá válik a környezetvédelem, ahogy telik az idő, és már az éghajlatváltozáson is érezzük a kezünk nyomát. Ennek ellenére Kanada épp most jelentette be, hogy kilép a kiotói egyezményből. Hogy ők mit mondanak, miért, és a szakértők mit gondolnak az igazi okoknak arról Zita Botos Barbarával, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hazai klímapolitikai osztályvezetőjével, Horváth Leventével, a klímaváltozási kutatócsoport vezetőjével és Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékvezetőjével bezélget.