klímaváltozás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- üvegházgázok
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Eltüntetik az óceánok a globális felmelegedést
Az óceánok mélye annyi hő elnyelésére képes, hogy ez akár egy évtizeden át is kiegyenlítheti a globális felmelegedés hatását, állapították meg az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) kutatói. A kiegyenlítés viszont csak átmenetileg ellensúlyozza az üvegházgázok kibocsátása miatti klímaváltozást.
Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás
Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.
Ennyi üvegházgázt pöfög a levegőbe Magyarország
Több mint egyharmadával kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe Magyarországon 2008-ban, mint 1990-ben. Az ország ezzel a kibocsátást csökkentő államok közé tartozik az Európai Unióban. Ausztriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában viszont nőtt a kibocsátás. Az unióban Németország a legnagyobb kibocsátó, de ott is egyötödével kevesebb üvegházgáz keletkezett.
Királyrák-invázió fenyeget az Antarktiszon
Eddig csupán nagy mélységekben éltek a királyrákok az Antarktisz környéki vizekben, ugyanis a sekélyebb, jeges vizek túl hidegek voltak számukra. Az óceán viszont évtizedenként egytized fokkal felmelegedett, így a rákok megjelentek a déli kontinens talapzatán is, elpusztítva a korábban jellemző élővilágot.
A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés
A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.
A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát
Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.
Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül
Az élőlények által kibocsátott természetes pára nagyobb hatással van a felhőképződésre, mint a kozmikus sugárzás. Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.
Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás
A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.
Tetovált lepkékkel kutatják a klímaváltozás hatásait - videó
A Föld környezeti változásokra legérzékenyebb élőlényeivel tesztelik francia kutatók azt, miként reagál az állatvilág a klímaváltozásra. A francia Pireneusokban felállított szabadtéri kísérleti telepen negyvennyolc dobozt alakítottak ki, mindegyikben mások a klimatikus viszonyok. A cél pontosan rögzíteni, melyikből melyikbe vándorolnak a szárnyukon, tetoválásszerűen megjelölt fehér káposztalepkék és a fejükön festékcseppel megkülönböztetett közönséges gyíkok.
A száguldó gleccserek bizonyítják: tovább gyorsul a felmelegedés
Az alig-alig mozgó gleccserek világában roppant gyorsnak számít, hogy az Antarktisz belső vidékein néhol évi 240 méteres sebességgel mozog a jég a tenger felé. Egyre-másra töredeznek, olvadnak fel a parti jégmezők, így egy idő után nem lesz, ami útját állja a belső tájak roppant jégtömegének. Ha pedig ez mind elolvad, akkor a világtenger szintje akár 60 méterrel is emelkedhet. Két magyar Antarktisz-expedíció vezetője szerint azért érdemes a fagyott földrészt kutatni, mert vannak olyan fontos információk, amelyeket csak így tudhatunk meg a Földről.
Csak okos légi irányítással lesz zöldebb a repülés
Évi két tonnával csökkenthető a repülőgépek szén-dioxid-kibocsátása, ha jobban menedzselik a hosszú távú járatokat például az Egyesült Arab Emirátusok és Ausztrália között. Iparági becslések szerint egy liter üzemanyag a légi forgalomban háromszor akkora üvegházhatást vált ki, mintha a felszínen lett volna elégetve.
Nincs királyi út a globális felmelegedés visszafogásához
Nem igazán lehet ellensúlyozni a légkörbe kerülő szén-dioxid üvegházhatását azzal, ha radikálisan visszafogjuk a többi üvegházhatású gáz kibocsátását - állapították meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. További gond, hogy például metán nem csak az emberi tevékenység miatt kerül nagy mennyiségben a légkörbe.
Emelkedik az Antarktisz az olvadás miatt
Mint a sajtfelfújt a sütőben: lassan, de biztosan emelkedik az antarktiszi kontinens, mert egyre könnyebbé válik. Az Antarktiszt borító átlagosan két kilométer vastag jégréteg folyamatosan olvad a globális felmelegedés miatt, továbbá még mindig érződik az utolsó nagy jégkorszak végének hatása.
Júliusban és augusztusban vágtat Magyarország felett a szaharai por
A szelek szárnyán Magyarország fölött áthaladva Lengyelországig is eljut a szaharai viharok vöröses pora. A jelenség egyes kutatások szerint mérsékli a globális felmelegedést, ugyanakkor aszályt okoz, és rontja a nagyvárosok amúgy is szennyezett levegőjének minőségét.
A klímaváltozás nyertesei lehetnek a szürke bálnák
Mainál sokkal változatosabb étrendjüknek köszönhették a szürke bálnák, hogy számos globális lehűlési és felmelegedési ciklust túléltek az elmúlt évmilliók során. Amerikai paleontológusok szerint az aljzaton élő gerinctelen állatok mellett heringeket és apró rákokat is fogyasztottak, így a bálnavadászat előtti populációk a mai 22 ezres egyedszám négyszeresét is elérhették.
A két legrosszabb forgatókönyv klímaváltozás esetére
Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. A svájci és amerikai kutatók megnézték, mi történne az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.
Földcsuszamlást okozhatnak az eltűnő gleccserek
Veszedelmes helyi következményei is lehetnek a világszerte jellemző gleccserolvadásnak. A visszahúzódó gleccserek után maradt tavak elönthetik a völgyekben fekvő településeket, továbbá a jégár visszahúzódása után a hegyoldalak is instabillá válnak. Európai uniós pénzből a kutatók a gleccserolvadás veszélyeit mérik fel.
Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína
Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik.
Gyorsan melegszik a Vörös-tenger
Egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb a Vörös-tenger vize, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
Katasztrofális az óceánok helyzete
A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.
Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés
A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.
Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók
Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.
Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly
Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.
A megatüzek is fokozzák a fölmelegedést
A klímakutatók eddig úgy vélték, a globális fölmelegedés következtében válnak mind gyakoribbá a különösen pusztító erdőtüzek. A legújabb kutatás szerint azonban a megatüzeknek nevezett katasztrófák maguk is gerjesztik a klímaváltozást.
Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást
Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.
Meghozta a harci kedvet a sarkvidéki olvadás
Új hatalmi központ alapjait vetette meg nyolc ország a múlt héten. Az Északi-sarkvidékkel határos országok egyre komolyabban veszik a hatalmas nyersanyaglelőhelyeket rejtő, olvadozó sarkvidékért folytatott versengést, diplomatáik fegyverkezésről suttognak, féltékenyen figyelik a többiek lépéseit, és próbálnak a területen élők bizalmába férkőzni. Eközben a sarkvidék teljes ökológiai átalakuláson megy át, amit tovább gyorsíthat a nyersanyagokért folyó versenyfutás.
Transparency International: Évi ötvenezermilliárd forintos korrupcióval jár a klímaváltozás
A klímaváltozás korrupciós kockázataira figyelmeztet a Transparency International legújabb jelentése, mely szerint évente 50 000 milliárd forintnyi befektetés áramlik ellenőrizetlen piacokon keresztül az éghajlatváltozás enyhítésére világszerte. A szervezet szerint gondot jelent a lobbierők megosztottsága is.
Az egész világnak elég lesz a megújuló energia, állítja az IPCC
Az emberiség teljes energiaszükségletének négyötödét fedezni lehetne megújuló energiával négy évtizeden belül - állította frissen bemutatott jelentésében az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC). Ha az összes megújulóenergia-termelési módszert bevetik, a kritikusnak tartott 450 részecske/millió (ppm) szint alatt lehetne tartani az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben.
Elfeledett áramlat fűtheti Európát, ha leáll a Golf
Az eddigi éghajlatváltozási modellek jócskán alulbecsülték az Agulhas-szivárgás hatását a Golf-áramlathoz képest. Ez a hatás melegítheti az európai kontinenst akkor, ha a Golf-áramlat leáll - mutatta ki az USA Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatala által készített számítógépes modell.
Kétszer több kéjgázt bocsát ki az erdőtalaj, mint eddig vélték
A mezőgazdaság, a járműforgalom, a szerves anyagok tüzelése és az ipar által termelt nitrogénvegyületek az erdőtalajban ülepednek ki az a levegőből és a savas esőkből, amely nagy mennyiségben képtelen a tárolásukra. A vegyületek veszélyes dinitrogén-oxiddá (N 2 O) alakulnak, amelyből kétszer annyi kerül vissza a légkörbe, mint amennyit korábban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) becsült.
Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére
Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.
Inkább hiszünk a becsapós időnek, mint a klímaváltozásnak
Akik az átlagnál melegebb időt tapasztaltak egy adott napon, inkább hajlandók elfogadni a globális felmelegedés valóságát.
Osztrigahéjakra van írva, hogyan hűlt le a Föld
Nagy időrendi pontossággal képesek felvázolnia Földön 14 millió évvel ezelőtt bekövetkezett drámai lehűlés szakaszait a bécsi Természettudományi Múzeum munkatársai. Ez a hideg periódus még most is tart, noha egy meglehetősen enyhe szakaszában járunk. A kutatók megkövült osztrigahéjak szezonális növekedési mintájának elemzésével dolgoznak.
Biometrikus szárnypróba - így hat a madarakra a klímaváltozás
Módosult az utóbbi években egyes vonuló madarak testalkata a klímaváltozás hatására, sőt még fészkelési szokásaik is - bizonyították be magyar kutatók. A nem vonuló szárnyasoknak elvileg előnyös a felmelegedés, azonban az enyhébb téli időjárás önmagában kevés a túléléshez. A hosszú távon vonuló madarakat hazatéréskor nagyobb konkurencia várja, emiatt ijesztően lecsökkenthet a fiókáik száma.
Mit tettünk? Szigeteket temet maga alá az ár!
Szavunk járása, hogy semmi sem tart örökké. Gondolunk ilyenkor a szerelemre, a barátságra, a munkánkra és még millió más dologra. De abba valahogy nehezen gondolunk bele, hogy esetleg az a hely sem tart örökké, ahol épp élünk, legyen az egy város, sziget vagy éppen maga a Föld...
Még megmenekülhet a legnagyobb szárazföldi ragadozó
A legújabb eredmények szerint még nincs túl késő a jegesmedvék számára, amelyek az utóbbi évtizedekben a klímaváltozással fenyegetett élővilág egyik szimbólumává váltak. Egy Kanadában élő, magyar származású jegesmedve-kutatót kérdeztünk a medvék jövőbeli kilátásairól.
Inkább tűnik rémmesének a felmelegedés, mint a klímaváltozás
Az amerikai állampolgárok inkább elfogadják a klímaváltozás, mint a globális felmelegedés tényét, pedig a jelenségegyüttes ugyanaz. A kérdésben megosztott az USA közvéleménye a republikánus-demokrata ellentétek mentén.
Obama rákényszerülhet az amerikai klímaprogram elhalasztására
A költségvetési megszorítások miatt elképzelhető, hogy az amerikai elnök rákényszerül arra, hogy két évvel elhalassza kormánya környezetvédelmi programját. Ha nem sikerül megállapodnia a republikánusokkal, akkor Barack Obama nem tudja betartani választási ígéretét, amelyben száznyolcvan fokos fordulatot ígért a klímapolitikában.
Gyorsuló szintemelkedéssel fenyeget a Földközi-tenger
Már húsz centimétert emelkedett a Földközi-tenger szintje a 21. század elején. A tenger melegebb és sósabb is, mint az előző évszázadban. A szintemelkedés folyamatos gyorsulást mutat, de hogy ez a klímaváltozás kizárólagos következménye lenne, azt egyelőre nem erősítik meg a jelenséggel foglalkozó spanyol kutatók.
Megaszárazsággal sújtotta a kőkorszaki embert a klímaváltozás
A modern embert érő legkomolyabb klímakatasztrófa 17-16 ezer évvel ezelőtt következett be Afrikában és Dél-Ázsiában. Teljesen elmaradt a monszun, hatalmas tavak száradtak ki, a Nílus és a Kongó szinte patakká zsugorodott. Az ok a jégkorszak végén bekövetkező jégolvadás volt.
Először bizonyították, hogy katasztrofális áradásokat okoz az ember
Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.
Végre megáll az ózonréteg pusztulása - kép
Sötétkék és lila színben rajzolódik ki az Antarktisz feletti ózonlyuk, mely láthatóan nagy változáson ment keresztül az első műholdas mérések óta. Az ózonréteg vékonyodása nagy léptekben haladt a közelmúltig, ez a tendencia azonban megtörni látszik.
Katasztrofális aszály sújtja a Föld tüdejét
Az amazóniai esőerdők területén kialakult aszályoknak nagyobb hatása van a globális klímaváltozásra, mint az Egyesült Államoknak egy év alatt - állítják brit és brazil tudósok.
Világszerte menekülnek a korallok
Egy frissen megjelent tanulmány szerint a Japán partjainál élő korallok észak felé vándorolnak. Egyes fajok akár 14 kilométert is haladhatnak évente, köszönhetően az óceánok klímaváltozás okozta melegedésének.
Felfűti a Jeges-tengert az Atlanti-óceán
Egysejtű élőények maradványainak elemzésével lehet kétezer évre visszamenőleg megállapítani, milyen volt az időjárás Európa legészakibb pontján. Az eredmény: még akkor sem volt ilyen meleg a tenger, amikor Grönlandot valóban zölden virágzó legelők borították.
Kilenc napig úszott egy jegesmedve jég után kutatva
Maratoni távot úszott egy jegesmedve a Beaufort-tengeren: az állat 232 órát töltött egyhuzamban a hideg vízben, amíg a szárazföldtől a legközelebbi jégtábláig eljutott. A nőstény medve közel 700 kilométert tett meg ez idő alatt. A klímaváltozás miatt a jegesmedvéknek egyre nagyobb távolságokat kell megtenniük, hogy a jégtakaróig eljussanak.
Olvadnak vagy növekednek a Himalája gleccserei?
Bár a Himalája gleccserei összességében visszahúzódóban vannak, egyes jégárak növekednek a felmelegedés ellenére is. A Tibeti-fennsíkon viszont megváltozott a széljárás, emiatt porosabb lesz a vidék, ez pedig felgyorsíthatja az olvadást és megváltoztathatja a monszunesők körforgását.
Éhínséget okoz és étlapot cserél a klímaváltozás
Gyakorlatilag 900 millió embert ítélne éhezésre az, ha a Föld átlaghőmérséklete 2,4 Celsius-fokkal lenne melegebb 2020-ban. Ez akkor következik be, ha nem sikerül korlátozni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és minden megy tovább úgy, mint ahogy a nyolcvanas-kilencvenes években megszoktuk. Táplálkozási szakértők alkalmazkodást javasolnak, például hús helyett együnk inkább lencsét a proteinszükséglet fedezésére; klímakutatók viszont erősen túlzónak tartják a 2,4 fokos hőmérsékleti előrejelzést.
Egyre jobban felfűti a Nap a Földet
Ahogy fokozatosan visszahúzódik a jég és a hó a sarkvidékről, úgy nyel el egyre több napenergiát a csupaszon maradt, sötét színű szárazföld és tengerfelszín. A következmény: felborul az az évezredek alatt kialakult tenger- és légáramlási rendszer, amely azt befolyásolja, milyenek a telek Európában és Észak-Amerikában.
Holtversenyben lett a legforróbb év 2010
A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.
Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók
Veszélyeztetik a kutatások a vadon élő, szárnygyűrűkkel és más megfigyelőkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.
Legalább még ezer évig eltart a klímaváltozás
Még legalább ezer évig elkerülhetetlenül hatni fog a földi klímára a légkörbe kerülő szén-dioxid. A hatások akkor sem lennének elkerülhetők, ha már 2010-ben leállt volna az emberiség a szén-dioxid-kibocsátással. Kanadai kutatók becslése szerint több mint kilenc évszázad múltán, 3000 tájékán omolhat össze a nyugat-antarktiszi jégmező.
Így harcol New York és Seattle a klímaváltozás ellen
Kulturális és földrajzi különbségeik ellenére két amerikai város, Seattle és New York nagyon hasonlóan készül a közelgő klímaváltozásra. Miután megkeresték üvegházgáz-kibocsátásaik fő gócpontjait, mindkét város agresszív csökkentésbe kezdett. Ezzel együtt az egy New York-i polgárra jutó gázkibocsátás csupán feleannyi, mint a zöld energián élő Seattle lakosainak kvótája.
Ráerősíthetett a Golf-áramlatra a klímaváltozás
Jócskán felerősödött a Golf-áramlat hatása az Atlanti-óceán északnyugati részén 1970 óta. A jelenség egyedülálló az utóbbi kétezer évben, és valószínűleg összefügg a globális felmelegedéssel.
Szinte világítanak a városi hőszigetek - műholdkép
Markánsan kirajzolódnak a városok körvonalai a NASA Landsat műholdjának hőmérsékleti különbségeket ábrázoló felvételén: ez a városi hősziget-jelenség.
Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat címmel közölt összeállítást az OzoneNetwork arról, miként hat ki a globális felmelegedés Magyarország klímájára. Cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja az itt olvasható megjegyzéseket fűzte hozzá a cikkhez. ,
Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon
Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.
Az elmúlt tíz év legjelentősebb tudományos eredményei
Már biztos, hogy egykor folyékony víz volt a Marson, és egyre közelebb kerülünk a távoli földek azonosításához. Tudjuk, hogy a bennünk élő baktériumok elválaszthatatlan részét képezik az emberi szervezetnek, és a kutatók már képesek arra is, hogy elköteleződött sejteket programozzanak át bármilyen sejttípussá alakulni képes őssejtekké. A Science cikke alapján készült évzáró összeállításunkban áttekintjük az utóbbi tíz év legdinamikusabban fejlődő tudományterületeit.
Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket
A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.
Egy fokot még le kell faragni: mire elég a klímacsúcson kötött megállapodás?
A tárgyalásokat megelőző pesszimista hangulat ellenére több kulcskérdésben is előrelépés történt az ENSZ klímakonferenciáján Mexikóban. Ám a Cancúnban kötött egyezség csak kiindulási alap, mert a jelenlegi szén-dioxid-csökkentési vállalásokkal is 3,2 Celsius-fokkal lenne melegebb a Föld az iparosodás előtti állapothoz képest, a még biztonságosnak tekintett 2 fok helyett.
A valaha volt legmelegebb november volt a 2010-es
"Hacsak most decemberben nem esik radikálisan a hőmérséklet, 2010 lesz a valaha mért legmelegebb év" - állítja a NASA méréseire hivatkozva a potsdami klímakutató központ vezetője. Novemberben a Kárpát-medencében és Moszkvában is melegrekordok dőltek meg.
Oxfam: 21 ezer halottja van a klímaváltozásnak 2010-ben
Összesen 21 ezer ember életét követelték világszerte az éghajlathoz kapcsolódó időjárási katasztrófák az Oxfam segélyszervezet szerint idén január és szeptember között. A halottak száma kétszer annyi az idén, mint 2009-ben volt.
Népirtással vádolták a fejlett államokat a klímacsúcson
Újabb nehéz napra és éjszakába nyúló tárgyalásokra készülnek a diplomaták és környezetvédelmi szakértők az ENSZ klímakonferenciájának utolsó napján a mexikói Cancúnban. Bolívia elnöke "ökonépirtással" vádolta azokat a fejlett államokat, amelyek jelen formájában fel akarják mondani az üvegházgáz-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt.
A klímaváltozás áll a halálos izraeli tűzvész hátterében
A klímaváltozás tipikus hatásai közé tartozik az izraeli Kármel-hegyen bekövetkezett tűzvész, állítja az ország első, az ENSZ-hez benyújtott klímaváltozási jelentésének egyik szerzője. Összesen 43-an haltak meg a Haifa melletti bortermelő vidéken és természetvédelmi területen kitört erdőtűzben.
Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia
Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.
Orvosi gázok, égő avar - ezek az új klímakockázatok
Annyira fokozzák az üvegházhatást az orvosi használatú altatógázok, mint amennyire egymillió autó károsanyag-kibocsátása - jelentették be dán kutatók a Cancúnban (Mexikó) zajló klímaváltozási konferenciára időzítve. Az egyre gyakoribb erdőtüzek a füst mellett az avarból, a tőzegből és a felső talajrétegől felszabaduló szén-dioxid miatt kockázatosak klímaszempontból.
Jégkorszaki állatokkal védik Szibériát az olvadástól
Visszatérnek a vadlovak és a pézsmatulkok Észak-Szibériába. Szergej Zimov orosz kutató - eredeti szakterületére nézve kvantumfizikus - azért telepíti be újra ezeket a jégkorszaki fajokat, mert meglátása szerint a növényevő állatokkal benépesített vidék kevésbé lenne érzékeny a klímaváltozás hatásaira.
Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Megdőlt az üvegházgáz-rekord
A valaha mért legmagasabb szintet érte el az üvegházhatású gázok koncentrációja a légkörben 2009-ben. Az iparosodás óta tavaly volt a legerősebb az üvegházhatás a Meteorológiai Világszervezet szerint.
A folyamat életben tartása lehet a cél az idei klímacsúcson
Hétfőn nyílt meg az ENSZ klímacsúcsa a mexikói Cancúnban, de a jóval kevesebb érdeklődés és elvárás kíséri, mint a tavalyi, koppenhágai csúcstalálkozót. A legfőbb cél az lehet, hogy ne rekedjen meg a folyamat.
- címkék:
- Cancún
- klímaváltozás
- klímacsúcs
- ENSZ
- Címkefelhő »
2010 a legforróbb év lehet a Földön
A meteorológusok arra számítottak, az idei év átlaghőmérsékletei nem fogják meghaladni a korábbi melegrekordot megdöntő 1998 adatait, azonban a globális felmelegedés rácáfolt a várakozásaikra.
Újjáalakul a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Bencsik János energetikai államtitkár szerint decemberben alakulhat újjá Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, a klímaváltozás elleni fellépés és a fenntartható fejlődés feltételeit a társadalom ugyanis csak közösen tudja megteremteni.
Összecsapnak a jegesmedvék a grizzlykkel a melegedés miatt
Nagy valószínűséggel veszíteni fognak a jegesmedvék a grizzlyk ellen a táplálékért vívott küzdelemben, mert állkapcsuk és fogazatuk nem igazán jó növényevésre. A két medvefaj a Föld éghajlatának melegedése miatt egyre közelebb kerül egymáshoz.
NASA: világszerte melegednek a tavak
Melegebbé váltak a legnagyobb tavak az utóbbi huszonöt évben a klímaváltozás hatására. Először mérték fel világszerte, melegedik vagy hűvösebbé válik-e a legjelentősebb tavak vize. A kutatást a NASA végezte.
Károsabb lehet a biodízel, mint a hagyományos
Még inkább felgyorsíthatják az éghajlatváltozást Európában a bioüzemanyagok a hagyományos üzemanyagok használatához képest - állítja környezetvédelmi szervezetek közös jelentése. Legrosszabb esetben ez akkora szennyezéssel járna, mintha 26 millióval több kocsi kerülne az európai utakra.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus
Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe. Meteorológusok, klímakutatók szerint viszont Miskolczi alaptalanul vezet be új törvényt a légkör hőháztartásáról, és köztudottan hibás az a meteorológiai adatbázis, amelyre elméletét alapozza.
Csúnyán füstölnek majd a magánűrhajók
Még el sem indultak a kereskedelmi célú űrutazások, máris kiderült, az űrjárművek sűrű startja szennyezi majd a légkört. A kerozinhajtású rakéták pazarolják az üzemanyagot; az új, szilárd és folyékony tüzelőanyagú hajtóművek takarékosak, de jóval több kormot juttatnak a légkörbe, mint a repülőgépek. A koromszennyezés tovább erősíti a globális felmelegedést.
Jobban tisztítják a levegőt a fák, mint eddig gondolták
Egy észak-amerikai nyárfafaj levelei 40 százalékkal több illékony szerves vegyületet képesek felvenni, mint amit a kutatók gondoltak, állapította meg egy amerikai tanulmány, amely újra megvizsgálta, hogy mekkora mértékben vesznek részt a lombhullató fák a szennyezett levegő tisztításában. Az eredmények elsősorban abban segíthetnek, hogy a jelenleginél pontosabb klímamodelleket hozzanak létre a szakemberek.
Koszosabb nyarak várhatók a felmelegedés miatt
Eltérő módon érinti a globális felmelegedés az északi és a déli félteke időjárását: északon az évszaktól függően alakul ki több vagy kevesebb ciklon, míg a délin egész évben több lesz a a felhősebb, csapadékosabb időjárást hozó mérsékeltövi ciklon.
Banglades és India a két legnagyobb klímavesztes
A jövő nagy gazdaságait érintheti a legérzékenyebben a klímaváltozás hatása - ez derült ki egy napokban közzétett klímajelentés szerint. A Maplecroft szakemberei szerint Banglades és India lakói nézhetnek szembe a legnagyobb veszélyekkel. A szakemberek 170 ország gazdaságát, populációját, természetes élőhelyeit vették számba, valamint azt, hogy a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás hogyan befolyásolja az ország jólétét, a sűrűn lakott területeket, valamint a várható áradások-szárazságok milyen hatással lehetnek az államok mezőgazdaságára. Azt is figyelembe vették a modellezéseknél, hogy milyen felkészülten várják az ország pollitikusai, ...
Egyre több a városi medvetámadás Japánban
A klímaváltozás és a természetes élőhelyek visszaszorulásával Japán északi részén egyre gyakoribbak a végzetes kimenetelű medvetámadások, az utóbbi hat hónapban négy embert martak halálra, további nyolcvanat megsebesítettek az élelem után kutató állatok.
Lassulnak a szelek az északi féltekén
Erdősítés és klímaváltozás: ez a két tényező az oka annak, hogy lassabban fújnak a földfelszíni szelek az északi féltekén, mint korábban. A szélerőművek üzemeltetőit a jelenség még nem érinti, de ha a trend változatlan marad, a szélenergiát hasznosító erőművek is kevesebb áramot tudnak majd termelni.
Fókák fedezték fel az Antarktisz jégolvasztó áramlásait
Az antarktiszi fókákat vonták be a tudományos kutatómunkába a Santa Cruz-i Kalifornia Egyetem tengerbiológusai, akik így sokkal olcsóbban jutnak új információkhoz, mintha a tengerfenék alakjáról hajóval gyűjtenének adatokat. Az állatokat mélységmérő érzékelőkkel látták el, amelyek a méréseket követően egy műholdra továbbították az adatokat.
Környezetvédelmi Hónap novemberben a Francia Intézetben
Ha érdekel a környzetvédelem, a klímaváltozás jelene és jövője, fontosnak tartod a biológiai sokféleség megőrzését, novemberben a Francia Intézetben a helyed! A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Francia Köztársaság Nagykövetsége nyolcadik alkalommal rendezi meg a Környezetvédelmi Hónapot.
A népesség öregedése jót tesz a Földnek
A városlakók több szén-dioxid kibocsátásához járulnak hozzá, fokozva a globális felmelegedést. Az elöregedés megrendíti a nyugdíjrendszereket, de jótékony hatással van a klímára. Az elöregedő társadalmak és a városiasodás jelentősen befolyásolhatja, mennyi üvegházhatású szén-dioxid kerül a légkörbe a következő 40 évben.
Magyarországon jártak a Big Ask európai klímakampány képviselői
Hazánkba látogattak a "Big Ask" (Nagy Kérés) európai klímakampány képviselői azért, hogy megosszák tapasztalataikat a Magyar Természetvédők Szövetségével (MTVSZ), a kezdeményezés magyarországi résztvevőjével. A kampány célja, hogy a kormányok hozzanak létre egy olyan törvényt, melynek segítségével évről-évre csökkenteni lehetne az adott ország fosszilis energiafelhasználását.
Veszélyes a Földre a nitrogéntúladagolás
Semmi sem növelte annyira a nitrogén mennyiségét az elmúlt 2,5 milliárd évben, mint az emberi tevékenység. Ez a gáz alapvető feltétele az életnek, de a mennyiségét még tovább növelve komoly természeti károkat okozhat, és ráerősít a klímaváltozásra.
Váratlanul befűtött a Nap a Földnek
Minél gyengébb a naptevékenység, annál melegebb a Föld. Józan paraszti ésszel azt képzeljük, ha csökken a Nap aktivitása, akkor bolygónk éppenséggel hűlni fog. Műholdas adatok elemzéséből derült ki, hogy a hétköznapi logika nem mindig válik be klímaügyi kérdésekben.
Helyre teszi a klímatudományi botrányokat a brit tudományos akadémia
Még nem világos teljesen, miért olvadnak a grönlandi és a nyugat-antarktiszi jégmezők, de az biztos, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység termelte üvegházgázok okozzák - szögezte le a brit Royal Society, a világ legrégebbi tudományos akadémiája.
Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását
Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta műholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.
Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege
Erősen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelő jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.
Inka földműveléssel a klímaváltozás ellen
Felélesztenék Peruban az inkák teraszos földművelési módszerét. Az inka "történelmileg jó eredményei" vannak, így az eljárás felhasználható a globális felmelegedés elleni küzdelemben.
Partra űzött az olvadás több tízezer rozmárt Alaszkánál
Partra kényszerült több tízezer rozmár Alaszkánál, mivel elolvadtak a jégtáblák, amelyeken rendszerint pihenni szoktak. Elengendő táplálékot viszont találnak.
Előre jelzik a klímaváltozás hatásait a termeszvárak
A termeszvárak méretéből és elhelyezkedéséből előre lehet jelezni a klímaváltozás okozta ökológiai változásokat, állapították meg az amerikai Carnegie Institution globális ökológiai részlegének munkatársai. A kutatók kifinomult légi képalkotó eljárásokkal több mint 40 ezer termeszvár helyzetét térképezték fel az afrikai szavannán.
Különleges térkép készült a növényekben tárolt szén mennyiségéről
Műholdas térképezés, légi lézeres eljárás és helyszíni vizsgálatok kombinálásával amerikai kutatók elkészítették a trópusi erdei növényzetbe zárt, valamint a földhasználat miatt a levegőbe felszabaduló szén mennyiségét ábrázoló első nagy felbontású térképeket. Segítségükkel az eddigieknél sokkal pontosabban meg lehet majd határozni az erdőirtások és egyéb pusztítások miatti szénkibocsátás mértékét.
Viharok tépázzák a klímaháború élén álló kutatót
Már lassan egy éve zajlik a klímatudósok között az a nyilatkozatháború, melynek főszereplője Radzsendra Pacsauri, az ENSZ illetékes szervének az elnöke. Az indiai tudós többek szerint is alkalmatlan a szervezet vezetésére, és az irányítása alatt kidolgozott jelentésben több szakmai hibát is felfedeztek. A közelmúltban két vizsgálati eredmény is napvilágot látott, az egyik tisztázza a nevét, a másik szerint azonban mennie kellene.
Tengeri átjáró szelte át az Antarktiszt
Egymásra nagyon hasonlító tengeri élőlények igazolják, hogy a jelenleg egy hatalmas tömbből álló Déli-sarkon nem is olyan régen egy átjáró volt. A nyugat-antarktiszi jégtábla feldarabolódása a klímaváltozás miatt most is könnyen megismétlődhet, és szélsőséges esetben a tengerszint 3-5 méteres emelkedését is okozhatja.
Sűrűbben olvadt el a nyugat-antarktiszi jégmező, mint gondolták
Rendkívüli mértékben hasonlítanak az apró tengeri lények a nyugat-antarktiszi jégmező két szemközti oldalán, a Ross-tenger és a Weddel-tenger fenekén. Ez a tény arra utal, hogy a roppant jégmező százezer éve teljesen elolvadhatott. Ha ma következne be ugyanez, akkor legalább 3,5 méterrel emelkedne a világtenger szintje.
Fehéredik és kipusztul a hawaii korall
Az egyre melegebb tengervízben kilökődnek a korall színét adó algák. Ha sokáig túl meleg a víz, akkor a korall elpusztul, ami a halállományt veszélyezteti.