Kereszturi Ákos
címke rss- kapcsolódó címkék:
- NASA
- Föld
- bolygó
- Tejútrendszer
- csillag
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Elõször mutatták ki molekulák nyomait egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörében
Elsõ alkalommal sikerült egy Naprendszeren kívüli planétáról, egy exobolygóról annyi sugárzást összegyûjteni, hogy molekulák nyomát tudták kimutatni a légkörében - korábban ez csak egy-egy atom esetében sikerült. A légkör szárazabbnak és porosabbnak mutatkozik, mint várták, az eredmény mégis újabb fontos lépés a bolygóatmoszférák vizsgálatában.
Fiatal csillagok röntgenfényben - a hét asztrofotója
A Chandra-röntgenteleszkóp felvétele alapján a káprázatos Sas-ködben nem mutatkoznak azok az újszülött és erõsen röntgensugárzó csillagok, amelyek létezését korábbi megfigyelések alapján feltételezik. A jelenség magyarázataként elképzelhetõ, hogy a ködben a csillagkeletkezés fõ idõszaka már lecsengett, de az is lehetséges, hogy annyira fiatalok a sûrû felhõkben lévõ csillagok, hogy még nem érték el a születésük után jellemzõ, erõsen röntgensugárzó idõszakot.
Új mûholdrendszer az ûr-idõjárás elõrejelzésére
Föld körüli pályára állt egy öt tagból álló mûholdflotta, mely az ûr-idõjárás, azaz a Föld környezetében zajló fizikai folyamatok bolygónkra kifejtett hatásainak megértésében segít. A rendszer a földi meteorológiai állomások ûrbeli megfelelõjének is tekinthetõ: bolygónk felszínén is számos mérõállomás megfigyeléseinek összevetésével lehet jól leírni a frontok, légtömegek mozgását és viselkedését. Az ûrbeli hálózat fõképp a Nap anyagkitörései miatt kialakuló mágneses viharokat próbálja elõrejelezni.
A sötét galaxisok eredete
Újabb eredmények szerint számos törpegalaxisból fejlõdése elején sok gázanyag távozott el, ezért nem keletkezhetnek bennük csillagok - így ma alig észlelhetõ objektumokként léteznek.
Felszín alatti víz nyoma a Marson
A felszín alatt áramlott õsi víz nyomára bukkantak a Marson. A kõzetek repedéseiben mozgó folyadék sok ásványt kioldhatott, és akár az élet keletkezéséhez szükséges kémiai környezetet is megteremthette.
Ütközõ üstökösmagok egy halott csillag körül - a hét asztrofotója
Egy fehér törpe körül olyan poranyagot azonosítottak, amelyet a csillag egykori bolygórendszerébõl visszamaradt égitestek ütközése termel.
Problémák a holdutazással
Mint ismeretes, a Hold-utazás ismét több nemzet ûrkutatási programjában szerepel. A legkomolyabb terveket egyelõre a NASA-nál találjuk. Ám nemcsak égi kísérõnk felszíni viszonyait és a finom holdpor jellemzõit ismerjük kevéssé, de pénzügyi problémák is felmerültek az amerikai emberes holdexpedícióval kapcsolatban.
Kvazárok csoportosulásai az õsi Világegyetemben
Az Õsrobbanás után néhány évmilliárddal létezett kvazárok erõs térbeli csoportosulást mutatnak, ami õsi galaxishalmazok, illetve szuperhalmazok létezésére utal.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringõ eddigi legsikeresebb ûreszköznek tûnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt idõszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítõképességét.
Ütközés nyoma az Androméda-galaxisban
Újabb eredmények szerint az Androméda-galaxis peremvidékét egy korábbi kölcsönhatás során szétszakított és szétszóródott galaxis csillagai alkotják.
Felhõk a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor ûrszonda méréseinek elemzésével elsõ alkalommal készült áttekintõ felmérés az éjszakai felhõzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig elsõ alkalommal figyelte meg konvektív felhõk kialakulását a Marson.
Társuk légkörében rejtõzõ neutroncsillagok
Több ûreszköz megfigyelésének egybevetésével sikerült olyan óriáscsillagokat megfigyelni, amelyek kiterjedt légkörében egykori csillagok "maradványai", neutroncsillagok keringenek.
Gigantikus felhõzet és viharos szelek a Titanon
720 kilométer/órás sebességû, a földi futóáramlásokra hasonlító szelet és 2400 kilométer átmérõjû sarki felhõt azonosítottak a Szaturnusz legnagyobb holdján. Utóbbi pozíciója egybeesik az északi sarkvidéken nemrég felfedezett, szénhidrogén-folyadékkal kitöltött tavak helyzetével.
Elvesztette legjobb kameráját a Hubble-ûrtávcsõ
2006. január 27-én meghibásodott a Hubble-ûrteleszkóp (HST) Advanced Camera for Surveys (ACS) nevû kamerája. Pontosabban fogalmazva három funkciójából kettõ ellátására többé nem képes, és sajnos ezek között van a nagy látómezejû képfelvevõ mód is. Úgy fest, hogy a pazar képek sokaságát készítõ mûszert a zsúfolt utolsó szervizküldetésen sem fogják kicserélni.
A Földön kívüli élet hónapja
Egy hónapos elõadássorozat kezdõdik a budapesti Polaris Csillagvizsgálóban az asztrobiológiai kutatásokkal kapcsolatban. Az egyik legfrissebb kapcsolódó eredmény, hogy az Antarktisz jege alatti tólencséket összekötõ vízhálózatot fedeztek fel. Egy ilyen rendszer a Jupiter Europa nevû holdjának részleges analógiája lehet Földünkön.
A Mars õsi légköre és vize a felszín alatt rejtõzhet
Új mérések alapján elképzelhetõ, hogy a Mars õsi légkörének és vizének sokkal kisebb hányadát veszítette el, mint eddig feltételeztük. A hiányzó rész ma is ott rejtõzhet a felszín alatt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- felszín
- légkör
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Az eddigi legtávolabbi gömbhalmazok
Minden korábbinál messzebb, közel egymilliárd fényéves távolságban található gömbhalmazokra akadtak egy elliptikus galaxis körül.
A Jupiterhez közelít a Plútó-szonda
A Plútó felé tartó New Horizons-ûrszonda hamarosan elhalad a Jupiter mellett. Az óriásbolygó kozmikus parittyaként óránként 84 000 kilométeres sebességre gyorsítja, így már "csak" nyolc év van hátra a célpontig.
Sikeres hintamanõver a Holdnál
A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
Káprázatos üstökös a déli égen - a hét asztrofotója
A C/2006 P1 McNaugh-üstökös néhány hete Magyarországról is szép látványt nyújtott, de az igazi égi színjáték a déli égbolton kezdõdött néhány napja - amit mi már legtöbben sajnos csak képeken láthatunk. A McNaugh az 1965-ös Ikeya-Seki-üstökös óta a legfényesebb kométa.
A bolygókeletkezés új fázisát azonosították
A csillagközi porból bolygókká épülõ szemcsék fejlõdésének fontos fázisát figyelték meg a Hubble-ûrtávcsõ segítségével. Kiderült, hogy a poranyag több mint 90%-át üregek teszik ki. Ennyire nagy porozitással a Földön csak a frissen hullott hónál találkozunk.
Törmelékhalmaz a kínai ûrfegyver akciója után
Komoly nemzetközi visszhangot és ijedtséget keltett, hogy Kína nemrég rakétával semmisítette meg egyik Föld körüli pályán keringõ mûholdját. Az 1985 óta példátlan akciót eleinte nem kommentálta a kínai vezetés, de kedden hivatalosan is elismerte. A napokban a másik milliárdos ország, India komoly sikert ért el saját ûrprogramjában.
Meteorit landolt egy fürdõszobában
Újabb eredmények szerint a világûrbõl érkezett meteoritok hozhatták a Földre a rejtélyes fekete gyémántokat. Egy kevésbé különleges példány pedig egy amerikai családban okozott némi felfordulást az év elején.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Afrika
- Föld
- világûr
- Címkefelhõ »
Óriás fekete lyuk egy apró galaxisban
Egyre árnyaltabb képet kapunk arról, hogy mi a szerepe az óriás fekete lyukaknak a galaxisok fejlõdésében. Ezúttal egy apró galaxisban találtak egy hatalmas objektumot.
Egy robbanás visszhangja Galaxisunk centrumából
A feltételezések szerint Tejútrendszerünk centrumában egy körülbelül 3 millió naptömegû fekete lyuk található. A képzõdménybe lassan gáz áramlik a környezetébõl, de ebbõl feltehetõleg sokkal kevesebbet nyel el, mint például az aktív galaxisok hasonló központi objektumai. Bár a Tejútrendszer fekete lyuka nyugodtnak nevezhetõ, alkalmanként azért megemelkedik a sugárzása, egy-egy intenzív anyagbeáramlási idõszakban. Egy ilyen ritka esemény nyomaira akadtak nemrég a Chandra-röntgenteleszkóppal.
Szokatlan exobolygóvadász távcsõ
A NASA támogatást adott egy két darabból álló, exobolygók keresésére szolgáló ûrteleszkóp kifejlesztésére.
Kiegyensúlyozott éghajlatú exobolygók
Új mérések alapján a kötött tengelyforgású exobolygók nappali és éjszakai oldalán hasonló hõmérséklet uralkodik.
Ismét felbukkant a marsi nyomkeresõ
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevû új amerikai ûrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Több tucat tavat és folyóvölgyet azonosítottak a Titanon
Az elmúlt évek vizsgálatai alapján nem sikerült biztonsággal eldönteni, hogy vannak-e folyékony szénhidrogéntavak a Szaturnusz óriásholdja, a Titan felszínén. Az egyes földi és ûrszondás megfigyelések számos esetben látszólag ellentmondtak egymásnak. Egy most közölt eredmény azonban az eddigi legerõsebb bizonyíték arra, hogy a holdon ma is van globális folyadék-körforgás, amelynek során az esõként lehullott csapadék folyókban folyik le, majd tavakban gyûlik össze.
Napközelben a hirtelen kifényesedett üstökös
A C/2006 P1 (McNaught)-üstökös napközelpontját január 12-én, csillagunktól 25 millió kilométerre éri el. A váratlanul kifényesedett égitest szerencsés körülmények között az esti és a hajnali égen figyelhetõ meg.
Túl fényes szupernóvák
Már negyedszer észleltek olyan szokatlan szupernóvát, amely átalakíthatja a Világegyetem tágulásával kapcsolatos új képünket.
Negyedik évüket kezdik a marsjárók
A vörös bolygón dolgozó két robotgeológus, a Spirit és az Opportunity 2004 eleje óta üzemel, sokszorosan túlteljesítve minden eddigi célkitûzést. A földi irányítók most olyan új szoftvert töltenek fel a két roverre, amely tovább növeli munkavégzésük hatékonyságát, így az öregedõ berendezések a korábbiaknál is több információt küldhetnek haza 2007-ben.
Életet segítõ meteorzáporok
Az élet keletkezéséhez szükséges molekulák kialakulásának és elõfordulásának vizsgálata az elmúlt évek fontos kutatási területe. Ezen belül kiemelt témakör az atomok összekapcsolódásának és összetett szerves molekulák képzõdésének tanulmányozása a csillagközi térben. Elméletileg ezekbõl a molekulákból sok beépül a születõ bolygórendszerek anyagába. Errõl a Naprendszerben az idõs meteoritok vizsgálata nyújt információt.
Hatalmas hegyvonulat a Titanon
A Cassini-ûrszonda infravörös felvételeinek és radarméréseinek kombinálásával minden korábbinál pontosabb képeket és domborzatmodelleket nyertek a Szaturnusz Titan nevû óriásholdjának felszínformáiról. Az egyik legérdekesebb eredmény egy tektonikus eredetû hegyvonulat azonosítása.
Startolt az új exobolygó-vadász
Az év végén állt Föld körüli pályára a COROT európai ûrteleszkóp, amelytõl a Naprendszeren túli, Föld-típusú bolygók felfedezését várják a szakemberek. A megfigyelések aktív idõszaka 2007 januárjában kezdõdik.
Ez történt a világûrben 2006-ban
Ismét rendszeresen indultak az ûrrepülõgépek, újabb vízfolyásnyomokat találtunk a Marson, lefokozták a Plútót, és már 200-nál is több Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk. A Világûr rovattól idén minden nap olvashattak egy újdonságot - most felelevenítjük a legérdekesebb eredményeket.
Az elsõ égitestek sugárzása - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal a Világegyetem távoli részében lévõ, és ezért annak korai állapotát képviselõ objektumokat tanulmányoztak. Az Õsrobbanás után mindössze 400-700 millió évvel létezett csillagok észlelése az úgynevezett sötét idõszak végét jelölheti.
Az Enceladus gejzírkitöréseinek oka
Két új modell szerint az Enceladus gejzírjei nem feltétlenül felszín alatti folyékony víztõl törnek ki.
Discovery: sikerült összecsukni a napelemtáblát
A negyedik, hétfõi ûrséta alkalmával sikerült összecsukni a rakoncátlan napelemtáblát, és ezzel a Discovery legénysége sikeresen elvégezte összes feladatát. A visszatérésre az eredetileg tervezettnél egy nappal késõbb, pénteken kerül sor.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Fokozatosan fejlõdõ galaxisok - a hét asztrofotója
Elméleti megfontolások alapján már régóta feltételezték, hogy egy galaxis fejlõdésére a környezete is erõs hatással van. Elsõ alkalommal sikerült azonosítani ilyen összefüggést kiterjedt méretskálán is.
Kezdõdhet az ûrállomás átalakítása
Hétfõn este 22:12-kor a Discovery csatlakozott a Nemzetközi Ûrállomáshoz. Az eddig elkészült videofelvételek és radarmérések alapján nem történt veszélyesnek tekinthetõ esemény a start során. Minden készen áll arra, hogy az ûrhajósok megkezdjék az ûrállomás egyik legnagyobb átalakítását.
Tervezik a legnagyobb rádióteleszkóp- rendszert
Közel 3000 kilométer átmérõjû rádióteleszkóp-rendszert tervez közösen az ASTRON és az IBM. Az eredmények segítségével talán mélyebben pillanthatunk be az Univerzum fejlõdésébe.
Elindult a Discovery
Hazai idõ szerint vasárnap 2.47-kor sikeresen startolt a Discovery ûrrepülõgép, két nappal a pénteki, rossz idõjárás miatt törölt startidõpont után. Ez a harmadik ûrrepülõgépes küldetés az elmúlt fél évben - újra nagy lendülettel zajlik a Nemzetközi Ûrállomás építése.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringõ jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdõdött program elsõ két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is mûködõ Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Csillagontó csillagváros - a hét asztrofotója
Egy magányos, mégis heves csillagkeletkezést mutató galaxis a hét asztrofotója.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következõ Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Meg nem született galaxisok
Egy új szimuláció alapján számos olyan sötét anyagcsomó lehet a Tejútrendszer közelében, amely nem fejlõdött galaxissá.
Videochat az ûrbõl ma este
Az ûrkutatás történetében elõször chatelhetnek egy a világûrben tartózkodó ûrhajóssal az érdeklõdõk. A jelenleg a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó Thomas Reiterrel német ûrhajós kedden este 21.15-tõl várja a kérdéseket, német nyelven.
Emlékezés egy pazar Mars-szondára
Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor ûrszondával. Úgy tûnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-tõl új alapokra helyezõ ûreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.
Nem elég sûrû a láthatatlan tömeg
A megfigyelések szerint a galaxisok központi vidékén a vártnál sokkal lazábban csoportosul a láthatatlan tömeg. A jelenséget egy új modell szerint szupernóva-robbanások magyarázhatják.
Kétmillió kilométert száll az ûrben elütött golflabda
Megtörtént minden idõk legnagyobb golfütése: a Nemzetközi Ûrállomáson dolgozó orosz Mihail Tyurin egy golflabdát ütött el a világûrbe. A szokatlan ötlet kivitelezését egy golfklub szponzorálta.
Újabb közeli csillagokat azonosítottak
Húsz, korábban ismeretlen, halvány törpecsillagot azonosítottak a Nap környezetében.
Sötét energia uralja a Világegyetemet
A Hubble-ûrtávcsõ legújabb megfigyelései is megerõsítik az elgondolást, amely szerint gyorsuló ütemben tágul a Világegyetem. Az új eredmények alapján a gyorsuló tágulást okozó láthatatlan energia legalább 9 milliárd éve jelen van az Univerzumban, és 5-6 milliárd éve vette át az uralmat.
Csillaghullás a hétvégén - a hét asztrofotója
A Leonida meteorraj aktivitása vasárnap hajnalban éri el a 2006-os maximumot. Némi izgalomra adhat okot, hogy idén annak az anyagfelhõnek az elõrejelzett helyén halad át a Föld, amelyet a raj szülõüstököse 1932-es napközelségekor dobott ki. Ebbõl kiindulva az optimista elõrejelzések szerint a maximum látványa a 2001-ben és 2002-ben tapasztaltakhoz is hasonlíthat, amikor szép meteorzápor mutatkozott.
Ellentmondásos törpegalaxisok
Egy új felmérés szerinte a törpegalaxisokban szinte teljesen hiányoznak a Tejútrendszer halójában bõséggel elõforduló, nehéz elemekben legszegényebb csillagok.
Aktív vulkán nyoma a Titanon
A Cassini ûrszonda mérései alapján egy korábban azonosított nagy és világos folt mûködõ vulkán is lehet a Szaturnusz óriásholdján.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringõ Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és elõfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterbõl.
Fiatal vulkáni nyomok a Holdon
Az elmúlt néhány millió évben lezajlott gázkitörés nyomát azonosították a Holdon. Az új megfigyelések az alkalmanként régóta észlelt átmeneti fényjelenségek (Transient Lunar Planomena, TLP) egy részére is magyarázattal szolgálhatnak.
Egy új napkutató ûrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója
A japán Hinode napszonda elsõ képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.
Szerves köd a Titanon és az õsi Földön
Újabb kísérlet erõsítette meg, hogy a jelenlegi Titan légkörének szerves ködéhez hasonló anyag az õsi Földön is elõfordulhatott. Ez nem csak bõséges tápanyaggal borította be a felszínt, de fontos szerepet játszott a légkörön áthatoló ultraibolya sugárzás megszûrésében, így erõsen befolyásolhatta bolygónk klímáját is.
Amikor kibillent a Föld forgástengelye
Új eredmények szerint a Föld forgástengelyének térbeli helyzete sokkal nagyobb mértékben változott a múltban, mint azt eddig gondolták. Ez jelentõsen átalakíthatja a bolygónkról alkotott képünket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- bolygó
- Europa
- NASA
- Címkefelhõ »
Galaxishalmazok heves összeütközése
Két galaxishalmaz ütközésétõl keletkezett hatalmas buborékot figyeltek meg bolygónktól 600 millió fényévnyire. Az ilyen heves intergalaktikus ütközések hozhatják létre az ún. ultranagy-energiájú kozmikus sugarakat.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- csillagok
- Címkefelhõ »
Egy kozmikus hagyma robbanása
Sikerült egy szupernóva-robbanáskor kidobott anyag réteges eloszlását megfigyelni.
Portermelõ átlagcsillagok
Új eredmények szerint a bolygók keletkezéséhez szükséges por jelentõs részét nem szupernóva-robbanások, hanem kisebb, átlagos csillagok szórhatták szét.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- bolygók
- csillagok
- Univ
- Címkefelhõ »
Mégis megjavítják a Hubble-ûrtávcsövet
Fellélegezhetnek a csillagászok és a legõsibb tudomány rajongói: a NASA keddi bejelentése alapján a Hubble-ûrtávcsövet, az optikai teleszkópok koronázatlan királyát negyedik alkalommal is meglátogatja egy ûrrepülõgép. A szervizküldetésre a tervek szerint 2008-ban kerül sor.
Új célpontok a Deep Impact ûrszondának
A korábban rendkívül sikeres alapküldetést végrehajtó ûreszköz folytatja tevékenységét: a Boethin-üstököst látogatja meg, hibás kamerájával pedig exobolygókat fog észlelni.
Kígyó alakú csillagközi felhõ - a hét asztrofotója
A Spitzer-ûrteleszkóppal egy a Sagittarius (Nyilas) csillagkép irányában lévõ, sötét és sûrû csillagközi felhõt tanulmányoztak.
- címkék:
- Carey
- Kereszturi Ákos
- Nyilas
- csillagkép
- Címkefelhõ »
A legrészletesebb panorámafelvétel a Marsról
A Spirit marsjárónak a vörös bolygón töltött ezredik napja alkalmából, 2005. október 26-án nyilvánosságra hozták az eddigi legrészletesebb panorámafelvételt a Mars felszínérõl. A McMudro nevû panorámakép összesen 500 megabyte információt tartalmaz, és 1449 kisebb képbõl állt össze.
Küldje el nevét a kisbolygóövbe!
A Dawn ûrszonda 2007 júniusában indul a fõ kisbolygóövbe. Aki még "fel akar kerülni a fedélzetre", az gyorsan látogassa meg az ûreszköz honlapját.
Szkeptikusok XII. Országos Konferenciája
Az európai Science on Stage sorozat részeként rendezik meg hazánkban a Szkeptikusok XII. Országos Konferenciáját.
Kitört a SWAN üstökös
Az esti égbolton megfigyelhetõ a felfényesedett C/2006 M4 (SWAN) jelzésû üstökös.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- égbolt
- MCSE
- Címkefelhõ »
Vándorló csillagok egy gömbhalmazban - a hét asztrofotója
Egy hétéves megfigyelési sorozattal igazolták, hogy a csillagok tömegük szerint elkülönülnek egymástól a gömbhalmazokban.
Ütközõ galaxispáros új csillaghalmazokkal - a hét asztrofotója
Minden korábbinál részletesebb felvételt készítettek a hozzánk legközelebbi ütközõ galaxispárosról.
Új ötletek a Mars-utazáshoz
Az emberes mars- és holdutazásokhoz sok technikai újítás szükséges. Az ötletek közül néhányat egy közelmúltban megrendezett amerikai konferencián mutattak be.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ötlet
- NASA
- Mars
- Címkefelhõ »
Új képek marskörüli pályáról
A legújabb amerikai keringõegység, a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) eddig közölt képei alapján valóban új korszak kezdõdött a vörös bolygó kutatásában.
Robbanás nyoma a Szaturnusz gyûrûjében
Egy 1984 körül bekövetkezett robbanásnak és a törmelék kiszóródásának nyomát azonosították a Szaturnusz D-gyûrûjében.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- gyûrû
- NASA
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Azonosították a kozmikus erózió nyomát
Az Itokawa kisbolygó felszíni összetételének vizsgálata alapján bizonyítást nyert a kozmikus erózióval kapcsolatos modell.
Egy exobolygó meteorológiája
Elõször sikerült egy Naprendszeren kívüli bolyó nappali és éjszakai oldala között hõmérsékletkülönbséget kimutatni.
A Plútó-szonda elsõ képe a Jupiterrõl - a hét asztrofotója
Sikeresen tesztelték a New Horizons ûrszonda több mûszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhetõ a bolygó felhõrendszere, valamint az Io és az Europa.
Készül az új magánûrhajó
Nem csak biztonságos, de kényelmes is a turistáknak készülõ új ûreszköz belseje. Az SS2 prototípusának néhány fotóját már nyilvánosságra hozták, bár a próbarepülések csak közel egy év múlva kezdõdnek, és a turistautakra 2009-tõl kerül sor.
Temérdek bolygó lehet a Naprendszeren kívül
A HST megfigyeléséi alapján akár 6 milliárd, a Jupiterhez hasonló exobolygó is lehet a Tejútrendszerben.
Napkitörések veszélyeztethetik a GPS-rendszert
Egy új felfedezés arra utal, hogy nagy napkitörések alkalmával csökken a globális pozíció-meghatározó (GPS) rendszer használhatósága.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- GPS-rendszer
- Címkefelhõ »
Új fejezet a Mars kutatásában
Új fejezet kezdõdött a Mars felszínének megismerésében. A Mars Reconnaisance Orbiter nevû új amerikai keringõegység pazar felvétele - amelyen a Victoria-kráter peremén várakozó Opportunity marsjáró is tisztán látható - már ugyanazt a szerepet játssza a kutatásban, mint egy légifotó a geológusok földi munkájánál. Ennek alapján állapítják meg a szakemberek, hol érdemes a vizsgálatot kezdeni, hol vannak a biztonságosan megközelíthetõ pontok, hol van a legbiztonságosabb útvonal a kráter belsejébe. Eddig egyébként soha nem volt példa arra, hogy 100%-os biztonsággal és tisztán lássunk egy felszíni egységet egy keringõegység felvételén.
A Szaturnusz új gyûrûje - a hét asztrofotója
A Cassini-ûrszonda felvételein egy korábban ismeretlen gyûrût azonosítottak a Szaturnusznál, Janus és az Epimetheus holdak pályája mentén.
Temérdek õsi galaxis
Az Õsrobbanás után kevesebb mint egymilliárd évvel létezett törpegalaxisok sokaságát kapták lencsevégre a Hubble-ûrtávcsõvel. A felvételen megörökített számos csillagváros az eddigi legrészletesebb áttekintést adja a fiatal Világegyetemrõl.
Összjáték a Plútó holdjai között
Egy új modell alapján a Plútó Charon nevû holdja eredetileg a mainál sokkal elnyúltabb pályán keringhetett.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Por a galaxisszomszédunkban - a hét asztrofotója
A Nagy Magellán-felhõ eddigi legrészletesebb képét 300 ezer felvételbõl állították össze.
Érdekes meteorit a Holdról
Égi kísérõnkrõl származó, ritka meteoritot találtak az Antarktiszon. A kõzetdarab segíthet a Hold fejlõdéstörténetének rekonstruálásában.
Az eddigi legtávolabbi galaxis
Minden korábbinál távolabbi, az Õsrobbanás után 780 millió évvel létezõ galaxist azonosítottak a Subaru-teleszkóppal. Az eddigi megfigyelések alapján általánosan elmondható, hogy idõben visszafelé haladva csökkenni látszik az azonosított galaxisok gyakorisága.
Gigantikus szerelés az ûrben
Még átlagos földi körülmények között is igen bonyolult egy olyan szerkezetet a helyére illeszteni, amelynek szerelését jelenleg végzi az Atlantis ûrrepülõgép legénysége odafent az ûrben. Az asztronauták eddig hibátlanul hajtották végre feladataikat az emberes ûrrepülés történetének egyik legbonyolultabb küldetése keretében. Képes beszámolónk.
Új egzotikus és lakható bolygók
Egy új modell alapján olyan csillagok körül is lehetnek Föld-típusú bolygók, ahol korábban ezt nem feltételezték.
Jó erõben az Atlantis
Az Atlantis külsõ burkolata sérülésektõl mentes. Megkezdõdött az új napelemtábla felszerelésére az ûrállomásra.
Tökéletes formában az Atlantis
Sokszori halasztás után szombaton végre elindult az Atlantis ûrrepülõgép, hat fõs legénységgel a fedélzetén. Az eddigi vizsgálatok alapján nem történt számottevõ sérülés a startnál, és az Atlantis tökéletes "formában" van.
Naprendszeren kívüli bolygó? - A hét asztrofotója
A Hubble-ûrteleszkóppal közvetlenül örökítettek meg egy olyan égitestet, amely feltehetõleg egy Naprendszeren kívüli bolygó. A felfedezés ismét rávilágít a bolygók definíciójával kapcsolatos problémára.
Plútó: élt 76 évet
A Plútó végleg kikerült a nagybolygók körébõl: tegnaptól a 134 340-es sorszámú kisbolygóként tartják nyilván.
Csütörtökön este sem indulhat az Atlantis
Egy elektromos áramot termelõ folyadékcella hibája miatt lefújták az Atlantis szerdára és csütörtökre tervezett startját. Legközelebb pénteken indulhat az ûrrepülõ.
A legmagasabb felhõk a Naprendszerben
Minden korábbinál magasabb, a felszín felett 90-100 km-re húzódó szén-dioxid felhõket azonosítottak a Marson. Vizsgálatuk tudományos és technikai szempontból is fontos.