II. András Árpád-házi király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- IV. Béla
- Árpád-ház
- középkor
- Aranybulla
- Árpád-házi Szent Margit
- legfrissebb
- legrégebbi
A budajenői Árpád-kori templom fényjárását vizsgálja a Magyarságkutató Intézet kutatója
." Budajenő északnyugati szélén, a község határában áll a település első, még az Árpád-korban emelt, ma már csak kálváriakápolnaként működő temploma. 1973-ban Kozák Károly végzett benne régészeti kutatást. - írja a Magyarságkutató Intézet honlapján.
Nyolcszáz éve adták ki az Aranybullát
Nyolcszáz éve, 1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.
Komoly tabuk dőltek le az egyik legnagyobb magyar királyról
Korábban stabilnak gondolt elképzeléseket oszlat szét az Országház Könyvkiadó legújabb kiadványa, amely a 800 éve kiadott Aranybulla születésének körülményeit járja körül.
Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja
Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...
- címkék:
- IV. Béla
- Béla herceg
- Bél Mátyás
- Esztergom
- középkor
- ferencesek
- II. András Árpád-házi király
- királysír
- hódoltság
- régészeti feltárás
- árpád-házi királyok
- talajradar
- Segítő Szűz bazilika
- 17. század végi visszafoglaló háborúk
- Árpád-ház
- rom
- műholdas felvétel
- ostrom
- IV. Béla Kegyeleti Bizottság
- icambria-Óbuda Piliskutató Csoport
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Címkefelhő »
A királyi okirat, amely először rögzítette a magyar nemesség jogait
Az Országgyűlés 2022. november 22-én fogadta el a nyolcszáz éve, 1222-ben kiadott Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló 2022. évi XLVI. törvényt, amelyben az Aranybulla emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökítette meg és április 24-ét az Aranybulla Napjává nyilvánította. A törvény az Aranybullát az európai és a magyar alkotmányos jogfejlődés kiemelkedő dokumentumának nevezi, amelynek eszmeisége bizonyos vonatkozásaiban a modern kori demokrácia eszmetörténeti előzményének tekinthető.
Emlékérmékkel tiszteleg I. András király előtt a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank az államalapítás ünnepének másnapján „I. András király" megnevezéssel 500.000 Ft névértékű egy unciás színarany, 15.000 Ft névértékű szintén egy unciás színezüst és 3.000 Ft névértékű színesfém emlékérméket bocsát ki az „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából" sorozat részeként. A 2021-ben indult sorozat célja, hogy a történelem-tudomány és a történelmi köztudat eltérő hangsúlyait közelítse egymáshoz. A korhű forrásmotívumokon alapuló emlékérméket Szilos András fémműves formatervező iparművész tervezte. A kivételesen alacsony példányszámban (500 db) megjelenő arany érmék az idei program legértékesebb darabjaai ...