Homo sapiens
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Neandervölgyi ember
- Neander-völgyi ember
- evolúció
- ősember
- Afrika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel
Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.
Ezért nézett ki máshogy a Neander-völgyi, mint a mai ember
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, miért alakult ki a modern emberek laposabb arca, és miért található a Neander-völgyiek koponyáján több kidudorodó csont.
A kőkori ember nem volt fejlettebb, mint a neander-völgyi
Többfunkciós kőszerszámot találtak neander-völgyi területen – ez kérdésessé teszi, hogy őseink valóban annyival fejlettebbek voltak-e, mint vitatott rokonaink.
Több ezer évvel korábban érkezhettek Európába őseink
A modern ember legrégebbi nyomára bukkantak Európában, az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a Homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Európa legrégibb lábnyomait fedezték fel Erdély határában
A 35 ezer éves nyomokat hat-hét Homo sapiens hagyta hátra.
- címkék:
- Homo sapiens
- lábnyomok
- Címkefelhő »
Időgépbe ültet egy rendkívüli combcsont
A modern embertől származó eddigi legkorábbi, mintegy 45 ezer éves DNS-szekvencia elemzése a véltnél későbbre helyezi a Neander-völgyiekkel való keveredés időpontját.
Mégse Európa az emberi technológia őshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Csúcsfegyverekkel irtottuk ki testvérfajunkat
Dél-Afrikában felfedezett, finoman megmunkált kőszerszámok írhatják át a kőkorszaki technológia történetét. A kis pengék és dárdahegyek sok ezer évvel korábban készültek, mint az eddig feltárt leletek, és fejlettebbek, mint a Neander-völgyiek későbbi kőeszközei.
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott szét a Homo sapiens Afrikából, hogy végül benépesítse a világot.
A sűrű rengeteg miatt fordult jobbra az emberiség
Az Afrikából kivándorló Homo sapiens útját sűrű erdő zárta el a Balkánon, ezért először Ázsia felé indult. A genetikai kutatások fejlődése révén egyre pontosabbá válik az a térkép, amely az emberiség elterjedési útvonalait ábrázolja bolygónkon.
Min röhöghetett a Neander-völgyi ember?
Viccelődhettek-e egymással a Neander-völgyi emberek? Eshettek-e szerelembe? Lehettek-e rossz napjaik? Ehhez hasonló kérdésekre próbál választ adni két amerikai kutató, a Neander-völgyiekről feltárt bőséges leletanyagra támaszkodva.
Lerohanta a modern ember a Neander-völgyieket Európában
Tömegével érkeztek a modern emberek Európába, és nagy mennyiségüknek köszönhetően nagyon hamar kiszorították a kontinensről a már több ezer éve ott élő Neander-völgyieket.
Apró változások sorozata tett minket emberré
A korábbi elméletekkel ellentétben nem hirtelen ugrások, hanem apró genetikai mutációk sorozata játszhatott nagyobb szerepet az ember kései evolúciójában. Erre jutott egy nemzetközi kutatócsoport majdnem kétszáz, a Föld különböző pontjairól származó teljes emberi genom elemzésével.
A Vörös-tengeren át törhetett ki a modern ember Afrikából
Mintegy százezer évvel ezelőtt, valahol az Arábiai-félszigeten, egy túlnyúló sziklaperem árnyékában hangos csattogásokkal készültek azok a kőeszközök, amelyek felfedezését csütörtökön hozták nyilvánosságra. Ha a felfedezőknek igaza van a készítők kilétét illetően, át kell rajzolnunk Afrikából való kirajzásunk útvonalát.
Egy zápfog is igazolja: új emberfajt találtak Szibériában
A szibériai Gyenyiszova-barlangban ásatásokat végző kutatók egy őrlőfogat is találtak egy korábban felfedezett ujjcsont után. Az ujjcsont DNS-ének elemzése, valamint a fog anatómiai felépítése alátámasztja azt a korábbi feltételezést, hogy eddig ismeretlen emberfajról van szó.
Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse
Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.
A tetű DNS-e megmondja, mikor kezdtünk el ruhát viselni
Két tetű-alfaj, a fejtetű és a ruhatetű genetikai vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy ősünk mikor kezdhetett el ruhákat viselni. Az öltözködés az új eredmény szerint az eddig becsült időpontnál régebben, körülbelül 190 000 éve jelenhetett meg.
Az emberiség már túlélt egy szupervulkánt
A modern civilizációra igen súlyos következményekkel járna egy valóban nagy vulkánkitörés. Már az izlandi példából is látható, hogy viszonylag kevés hamu is megbénítja a kifinomult infrastuktúrát. Elképzelni is rossz egy szupervulkán kitörését, amikor porfelhőbe burkolózhat az egész bolygó, és az erős lehűlés hatására gyakorlatilag megszűnne a világ mezőgazdasági termelése. Az emberiség legutóbb 74 ezer éve nézett szembe egy nagy kitöréssel, de jelenleg is több lehetséges szupervulkánt ismerünk.
Új emberfaj egy ujjból
Egyre inkább úgy tűnik, hogy negyvenezer éve még több emberfaj élt egymás mellett a Földön. A nem túl rég önálló fajnak nyilvánított Neander-völgyi és a mai ember mellé 2003-ban csatlakozott az indonéziai Flores szigetén élő hobbit. Egy nemzetközi, magyar szakembert is felsorakoztató kutatócsoportnak most Szibéria déli részén sikerült megállapítani egy leletről, hogy egy eddig ismeretlen emberfajhoz tartozhat.
Miért maradt meg a hajunk?
Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?
- címkék:
- evolúció
- Homo sapiens
- haj
- szőrzet
- Címkefelhő »
Egyre satnyább a Homo sapiens
Ha életre kelhetne, nem egy történelem előtt élt ausztrál bennszülött könnyedén legyőzné a 100 és 200 méteres rövidtávfutó rekordert, Usain Boltot - állítja egy ausztrál antropológus. Szerinte Arnold Schwarzenegger is veszítene szkanderben bármelyik neander-völgyi nő ellen.
Homo sapiens dárdája okozhatta az iraki Neander-völgyi férfi halálát
Egy Homo sapiens eldobott dárdája okozhatta annak a Neander-völgyinek a halálát 50-75 ezer évvel ezelőtt, amelynek földi maradványait a mai Irak területén, a Zagrosz-hegység barlangjában fedezték föl. A kutatók kőkorszaki hajítóeszközökkel rekonstruálták a sebesülés lehetséges okait.
- 1