Sikeresen pályára állt a kínai holdszonda

A terveknek megfelelően kedden kísérőnk körüli pályára állt Kína második holdszondája, a Change-2. A tervek szerint a Hold felszínét 15 kilométerre is megközelíti majd az űreszköz, amely fontos lépés a kínai emberes holdraszállás felé.

Mesebeli fotó: a Hold, a Vénusz és a viharfelhő

Egy viharfelhő a mélykék ég előtt, háttérben a keskeny holdsarlóval és a Vénusszal, előtérben pedig egy madárcsapattal. Az idilli kép nem egy mesefilmből való, hanem egy valódi fotón rögzítették.

Lefotózták a Föld-Hold párost a távolból

Csak két fényes pont a Föld és a Hold a távolból készített fényképen. A ritka felvételt a Merkúr felé haladó Messenger-űrszonda készítette otthonunkról.

Új felvételek alapján zsugorodik a Hold

Közel 100 métert csökkent a Hold átmérője a közelmúltban. Erre utalnak az új amerikai Hold-szonda legújabb felvételei, amelyeken számtalan fiatal tektonikus alakzat mutatkozik a felszínen.

Mit tudtunk meg a Naprendszerről 400 év alatt?

A korai távcsöves megfigyelések helyett ma már részletes felvételeken és űrszondákkal tanulmányozzák a bolygókat, s mikroszkópokkal elemzik a róluk származó porszemcséket. Furcsa mélyedések helyett a Naprendszer történetét őrző kráterek, fázist mutató sarló helyett kénsavas felhők a Vénuszon - néhány példa abból, honnan indultak Galilei felfedezései, és hova jutottak azóta ismereteink.

A Földre hozza a Marsot a NASA

Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken - szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.

Ma negyvenegy éve lépett először ember a Holdra

Armstrong mintát gyűjt a Holdon, Aldrin a felszíni műszereket készíti elő. Minderre negyvenegy évvel ezelőtt, 1969. július 20-án került sor, amelyet világszerte 500 millióan követtek figyelemmel. A holdraszállás nehézségét tükrözi, hogy napjainkban egyetlen állam sem tudná megismételni ezt a teljesítményt.

Felrepedt égitestek a Naprendszerben

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.  

Nincs még Alfa Holdbázis, de sokat tudunk már égi kísérőnkről

Meteorit csapódik a holdbázisba, a robbanás nyomán szökik a levegő, és a helyzet kezd kritikussá válni. Mit tesz ekkor egy gyakorlott asztronauta? Bárki kipróbálhatja a NASA új, Alfa Holdbázis nevű játékában, amely a Hold kutatásának népszerűsítését célozza. Az elmúlt néhány év ugrásszerű fejlődést hozott égi kísérőnk megismerésében.

Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték

Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.

Két pazar sarló: magyar fotósé a nap csillagászati képe külföldön

Megrázhatnák a holdkráterek az űrhajósokat

Elektromos töltést nyerhetnek a Hold sarkvidéki kráterei a felettük áramló napszél révén. A folyamat lebegő porfelhőket, veszélyesen áramló töltött szemcséket és egyéb váratlan jelenségeket okozhat kísérőnk felszínén.

Lefotózták mindkét orosz holdautót

Napjaink legfejlettebb holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) minden korábbinál részletesebb felvételeket készít kísérőnk felszínéről.

Szétesett a Hold - látványos űrfotó

A légkör alacsony részén áthaladó fénysugár látványos torzulásokat szenved, ami a kelő és nyugvó Napnál és a Holdnál figyelhető meg a legjobban. A jelenség még feltűnőbb, ha az az űrből látható a Föld korongjának peremén, ahol a légkörön még éppen áthalad a fénysugár.

Megérkeztek az eddigi legjobb holdfotók

Korábban nem látott felvételek, méteres részletek, a múlt században leszállt űrszondák - többek között ezt nyújtják a legújabb fotók a Holdról, amelyeket a napokban közölt a NASA. A Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda az emberes holdraszállás programjának lefújása ellenére is sok értékes ismeretet nyújt az égitestről. Mérései révén többet tudhatunk meg például arról a hatalmas ütközésről, amely égi kísérőnk anyagát az űrbe robbantotta.

Megtalálták a 37 éve leállt orosz holdjárót - kép

A NASA Hold körül keringő űrszondájának legutóbb közölt felvételein megtalálták az orosz Lunohod 2 holdjárót és nyomait.

Kilapult holdkorong: látványos fotó az űrből

Az űrállomásról nézve eltorzul a Hold a látóhatár közelében a fénytörés miatt.

Sportok más égitesteken

A Holdon hó helyett homokon lehetne siklani, míg a Marson a mínusz 120 Celsius-fokos szén-dioxid hó nyújtana érdekes síelési lehetőségeket. A külső Naprendszer fagyott nitrogénjén már igazi extrém sportokat űzhetnénk, a kisbolygók gyenge gravitációs tere pedig hatalmas dobásokat és ugrásokat tenne lehetővé. A gerely és a diszkosz itt valószínűleg önálló keringési pályán végezné.

Már 2010-ben magánűrhajó megy az űrállomáshoz

A SpaceX nevű amerikai cég a NASA megbízásából fejleszti Dragon nevű űrhajóját, amellyel a tervek szerint 2011-től repülnek majd a Nemzetközi Űrállomáshoz az asztronauták. Az új űrhajót az ugyancsak a SpaceX által épített Falkon-9 hordozórakétával fogják indítani, amelynek korábbi kísérleti változata eddig háromszor robbant fel. Képes lesz átvenni a magánszektor az USA űrhajózását az államtól? Az éles tesztek már idén elkezdődnek.

Nagyon fényes lesz pénteken este a Hold

Óriási égi lámpásként világítja be a reményeink szerint derült égboltot a telehold péntek este. Égi kísérőnk látszó átmérője a 2010-es évben ma lesz a legnagyobb, és közel harmadával fényesebbnek látjuk, mint amikor távolabb kering a Földtől.

Lábnyomokat fotóztak a Holdon

A holdkomp, a kihelyezett műszerek és az összemosódó lábnyomok is látszanak a Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda által készített új felvételeken. Ilyen képalkotási teljesítmény valóban segít majd a leendő holdbázis helyének kijelölésében.

Hűtőgép mehet a pokolba

A NASA nyolc űrszondajavaslat közül kiválasztotta azt a hármat, amelyek terveit idén részletesen kidolgozhatják a fejlesztők. Egészen különleges űreszközökről van szó: az egyik a Vénusz forró felszínére ereszkedne le, és ott minden eddiginél tovább bírná a hőséget. A másik a Hold legnagyobb kráterében landolna, a sötét oldalon, ahol még nem jártunk. A harmadik pedig végrehajtaná azt, ami eddig senkinek nem sikerült: mintát hozna egy kisbolygóról a Földre. A három tervből költségvetési okok miatt csak egy valósulhat meg.

Nézzen és fogjon holdkőzetet az ELTE-n!

A másfél évtizede hazánkba érkezett holdkőzeteket tekinthetik meg az érdeklődők az ELTE-n. A kőzetek hosszú évek óta segítik az egyetemi oktatást. 2009. november 27-én, pénteken 13 órától a nagyközönség is megtekintheti a kőzetminták egy részét.

Lifttel az űrbe

Forradalmian megváltoztatná az emberiség űrtevékenységét, ha megépülhetne az űrlift, amelynek segítségével a jelenlegi költségek töredékéért lehetne hasznos terhet juttatni a világűrbe. A megvalósítás még messze van, sőt egyesek szerint nem is lehetséges. A rendszer néhány elemét azonban már fejlesztik, és az egyiket sikerrel tesztelték a közelmúltban a Mojave-sivatagban.

Megtalálták a vízjeget a Hold sarkvidékén

A NASA péntek estei sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy az amerikai űreszközök október 9-ei becsapódásai során kirobbant anyagfelhőben sikeresen azonosítottak vízmolekulákat. Ez igazolja, hogy a holdi sarkvidéken vízjég van, ami a tervezett emberes expedícióknak is újabb lendületet adhat.

Parkolópályára kerülhet a holdbázis és a marsutazás

Bajban van a NASA: a még George Bush előző amerikai elnök által meghirdetett nagyszabású programokat, a Holdra való visszatérést és a marsutazást kiszolgáló új űreszközöket is fejlesztenie kellene, ugyanakkor meg kell oldania a Nemzetközi Űrállomás üzemeltetését, ha már nagy nehezen felépült végre. Mindkét feladatra azonban nincs pénz, és az űripari cégek lobbizása miatt egyelőre még az sem világos, hogy megérné-e leállítani az emberiség újabb nagy felfedezéseit célzó programot. Eközben Európa is a helyét keresgéli, és együttműködne az USA-val is, Kínát azonban nem hívta meg az első ilyen egyeztetésre. Almár Iván és Both Előd űrkutaatókat ...

Az első barlang a Holdon - kép

Egy 65 méter átmérőjű, legalább 80 méter mély üreget azonosítottak a Hold Marius Hills nevű vulkáni régiójában. Az alakzat - marsi társaihoz hasonlóan - egy barlang beomlott nyílása lehet.

Mégis megvan a becsapódás felhője

A NASA hétvégi bejelentése szerint az LCROSS rendszer holdi becsapódása nyomán kirobbant felhőt mégis sikerült megfigyelni.

Csak húszméteres krátert ütöttünk a Holdon

Precíz robbanás, halvány villanás, a friss kráter hősugárzása - ezeket az eredményeket hozta az LCROSS program két tervezett becsapódása. A szakemberek sikerről és hatalmas adatmennyiségről beszélnek, a nagyközönség hiányolja a kirepült anyag látványos felhőjét. Az eddigi elemzések szerint az első robbanástól közel 20 méter átmérőjű és 4 méter mély kráter keletkezett.

Becsapódtak a Holdba a szondák, lefotózták a felvillanást

Pénteken, október 9-én két amerikai űreszköz csapódott be a Hold felszínébe. Műszaki szempontból a művelet sikeres volt. A tudományos cél annak tisztázása, van-e vízjég az égitesten, ezekre az adatokra még várni kell - de a robbanás fényét és a kráter hősugárzását már most azonosították.

Nagy durranás holnap a Holdon

A jég számtalan helyen előfordul a Naprendszerben. A Mars, az Europa és feltehetően a Hold vízjégkészlete mellett vannak "keményebb" jegek is: a Naptól távolabb már a metán és a nitrogén is kifagy az égitesteken, még a Plútót vagy a Ganyemdest is pólussapka borítja. A kutatók leginkább vízjégre vadásznak, mert a Földön kívüli élet keresése a Naprendszerben a víz, illetve a vízjég nyomában zajlik. A legközelebbi nagy durranás pénteken lesz a Holdon, amelynek helyéről a NASA új, részletes képet közölt.

Megdőlt a leghidegebb csúcs a Naprendszerben

A bolygók társaságából nemrég kizárt Plútót immár megfosztották Naprendszerünk leghidegebb ismert helyének címétől is, a NASA egyik űrszondája ugyanis a Hold déli pólusának közelében fekvő kráterekben még nagyobb hideget mért.

Rengeteg vizet találtak a Holdon

A NASA csütörtökön este tart sajtótájékoztatót három egymással összefüggő új eredményről: ezek alapján vízben sokkal gazdagabb a Föld Holdja, mint azt korábban feltételezték. A kutatásokkal kapcsolatos három cikk a Science legújabb, pénteki számában jelenik meg, de a lap szerkesztősége - a kiszivárgott hírek miatt - korábban feloldotta az eredmények közlésének embargóját.

Hamarosan robbantanak a leendő holdbázis helyén

A Hold körül keringő amerikai LRO-űrszonda is vízjégre utaló nyomokat azonosított égi kísérőnk déli sarkvidékén. Ezek alapján kijelölték azt a krátert, ahol az utolsó rakétafokozat és egy kisebb szonda október 9-én becsapódik a felszínbe. A robbanás elemzése remélhetőleg végleg megválaszolja a leendő holdbázisok szempontjából kulcsfontosságú kérdést: van-e vízjég a Holdon?

Váratlanul elhallgatott az indiai Hold-szonda

A Chandrayan-1 jelű, a Hold körül keringő indiai űrszondával szombaton megszakadt a kapcsolat. Az űreszköz fő feladatait az elmúlt időszakban már teljesítette, például közel 70 ezer felvételt sugárzott a Földre.

Lefotózták a magasból az Apollo-11 holdkompját - kép

Ez az első alkalom, hogy az Apollo-11 Sas nevű leszállóegységét biztosan sikerült azonosítani a magasból - korábban csak a hajtómű által szétfújt holdpor nyomát tudták a távolból kimutatni. Az új amerikai Hold-szonda, az LRO a hat Apollo-expedíció leszállóegységei közül ötöt is megörökített. Ezek után még nehezebb lesz megkérdőjelezni, hogy valóban jártunk-e a Holdon.

Az emberes holdutazások tudományos eredményei

Bár emberi teljesítményként értékelhető legmagasabbra a holdutazás, számos tudományos eredmény és felismerés kapcsolódik hozzá. Az alábbiakban ezeket vesszük sorra, és áttekintjük, hol segítettek az Apollo-expedíciók kísérőnk jobb megismerésében.

Holdra szállhat a Google Földdel

A Holdra szállás eseményeit látványos háromdimenziós modellekkel és nagyfelbontású műholdképekkel bemutató tartalmakkal bővült a Google Föld szoftver, amelyben bolygónk és a Mars mellett immár a Hold felületén is virtuális kirándulást tehet bárki.

Negyven éve tényleg leszállt a Sas

1969. július 20-án lépett először ember egy másik égitest felszínére. Az oroszokkal vívott űrverseny során az amerikai Sas nevű holdkomp néhány téves hibaüzenet után, az utolsó métereken kézi irányítással, a tervezettől kissé eltérő helyen, de sikeresen landolt a Holdon. Az elmúlt években olyan véleményeket is hallani lehetett, amelyek szerint a holdutazás nem történt meg. Összeállításunkban ezeket is cáfoljuk.

A holdraszállás közvetítése csak az utolsó pillanatban dőlt el itthon

Ma 40 éve, hogy a floridai Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo-11, amelynek Holdra szállását 1969. július 20-án a Magyar Televízió is közvetítette. Mennyire lehetett előre tudni, hogy az amerikaiak leszállnak a Holdra? Milyen volt a közvetítés hangulata? Hogyan fogadta a nagyközönség az eseményt? A történelmi műsor alatt Dr. Almár Iván is a stúdióban volt szakértőként - a csillagász-űrkutatót arról kérdeztük, miként emlékszik vissza az eseményekre.

Magyar fotó a nemzetközi holdmozaikon

A Csillagászat nemzetközi éve alkalmából a máltai obszervatórium olyan holdfotót állított össze, amelynek egyes részei más és más országokban készültek. A mozaik készítésének apropója nemcsak az, hogy Galileo Galilei 400 éve fordította tévcsövét többek között kísérőnk felé, hanem hogy 50 éve indult el az első sikeres Hold-szonda, és idén van 40. évfordulója az emberes holdraszállásnak.

Megjöttek az első részletes képek az új Hold-szondától

Ötméteres kráterek is azonosíthatók a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda első felvételein, amelyek égi kísérőnk felszínét lapos megvilágítási viszonyok között mutatják.  

Először azonosítottak uránt a Holdon, reaktor is épülhet

Sikerült uránt azonosítani a Hold felszínén a japán Kaguya-űrszonda mérései alapján. A kémiai elem akár atomreaktorokban is használható lenne energiatermelésre.    

Látványos videó a Holdnak ütközött japán szondáról

Drámai fotók a japán szonda Holdba csapódásáról

A japán SELENE-űrszonda június 10-én a Hold felszínébe csapódott. Nemrég közölték az űreszköz utolsó képeit, amelyeket az ütközés előtt rögzített.  

Elindult a legmodernebb Hold-szonda, érkezés a Holdhoz kedden

A terveknek megfelelően csütörtök este, közép-európai idő szerint 23.32-kor elindult a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda (LRO), amely minden korábbi űreszköznél részletesebben fogja tanulmányozni égi kísérőnket. A küldetés része egy becsapódó egység is (LCROSS), amely a Hold déli sarkvidékének egyik, talán vízjeget tartalmazó kráterében végzi.

A Holdba csapódott a SELENE-űrszonda

A SELENE-űrszonda szerda esti becsapódását eddig az Anglo-Ausztrál Obszervatórium erősítette meg, ahonnan apró felvillanást láttak a kérdéses időpontban, a Hold napsütötte oldalának peremén.

Kezdődhet a nyomozás a Theia, a Naprendszer elpusztult bolygója után

Szerencsés esetben egy ősi, egy elmélet szerint a Földdel valaha összeütközött égitest maradványairól is nyújthat információt a Napunkat figyelő űrszondapáros. A STEREO-űrszondák ugyanis az úgynevezett Lagrange-pontok térségébe jutottak, ahol az ősi égitest anyagából a mai napig létezhet néhány töredék.  

Földkelte és gyémántgyűrű a Holdról

A japán Kaguya űrszonda napfogyatkozást figyelt meg a Hold körüli pályáról. Először sikerült a gyémántgyűrű-jelenségét is rögzíteni, amikor csillagunknak csak egy kisebb része látszott a Föld mellett.

A Vénusz a Hold fölött - most!

A ragyogóan fényes Vénusz és a Hold látványos párost alkot pénteken este, amely még kivilágított nagyvárosokból is megfigyelhető. Végre olyankor tudunk valamit ajánlani, amikor az időjárás is kegyes hozzánk (legalább az ország egy részén). Az újhold keskeny, szinte fekvő sarlója meséssé varázsolja a látványt. Nézzen fel az égboltra most, és nem fogja eltéveszteni!