Moszad: a titkosszolgálat, amely még az ellenséget is be tudta szervezni

Hetven éve, 1951. szeptember elsején írta alá Ben Gurion izraeli államelnök a Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete, közismert nevén a Moszad felállításáról szóló rendeletet. Izrael állam nemzeti titkosszolgálata, az „Intézet" (a Moszad elnevezés héberül intézetet jelent), a világ egyik leghatékonyabb és legkiterjedtebb ügynökhálózattal rendelkező hírszerző szervezetévé nőtte ki magát az elmúlt hetven év során, amelynek számos nagy port felvert akció fűződik nevéhez. A páratlan hatékonysággal dolgozó szervezet nem nagyon válogat az eszközökben, ha Izrael állam nemzeti érdekeit vagy biztonságát kell megvédenie. A Moszad ügynökeei ...

Megcélozta az ellenséget, aztán saját magát lőtte ki az amerikai tengeralattjáró

A tengeralattjárók sokáig első számú fegyvere a torpedó volt. A víz alatti fegyver működése egyszerűnek tűnik a kívülállók számára: meg kell célozni az ellenséges hajót, ki kell lőni a torpedót, az pedig üldözőbe veszi a célpontot, és addig megy, amíg el nem találja. De mi van akkor, ha a torpedó elveszti a célpontot, ezért újat keres magának? Ma már több, évekig vagy évtizedekig megmagyarázhatatlannak tartott haditengerészeti katasztrófáról tudjuk, hogy hibás torpedó okozta. Az amerikai flotta legalább három tengeralattjárója önmagát süllyesztette el így a XX. században.

Újra egyben Németország - Ma van az újraegyesítés napja!

Ma 31 éve egyesült Nyugat- és Kelet-Németország. Erre emlékezve tartják ma Németországban az állami naptár egyik legfontosabb ünnepnapját.

Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak

Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.

Titkos háttéralkuk előzték meg Mindszenty bíboros távozását

Másfél évtizedes titkos diplomáciai alkusorozat eredményeként, ötven éve, 1971. szeptember 28-án hagyhatta el Mindszenty József bíboros az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét, ahol 1956. november 4-én, a Magyarország ellen indított fegyveres szovjet intervenció napján lelt menedékre. A megalkuvást nem ismerő főpap már a Horthy-rendszerhez is kritikusan viszonyult, és ugyanúgy elítélte a tobzódó nyilasterrort, ahogy a kommunisták 1945 utáni gátlástalan diktatúráját is. Rákosi Mátyás, aki a kommunista diktatúra egyik legveszedelmesebb ellenfelének tartotta az esztergomi hercegprímást, az 1949-es koholt vádakon alapuló Mindszentyy-perben ...

Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe

Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.

Lemondása 30. évfordulóján megszólalt az utolsó szovjet pártfőtitkár

Az Egyesült Államok arrogánsan viselkedett a hidegháborút követően - jelentette ki Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó elnöke, korábbi kommunista pártfőtitkár.

Olyan rendkívüli időket élünk, amely idők rendkívüli embereket kívánnak

Rendkívüli, sőt történelmi időket élünk, az ilyen idők rendkívüli embereket és tetteket, és a rendkívüli emberektől stratégiai nyugalmat követelnek - jelentette ki Barthel-Rúzsa Zsolt a Társadalom, gazdaság, politika napjainkban című eseményen, a Századvég Riport 2021 című kötet bemutatóján, kedden, Budapesten. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese elmondta, hogy érdemes visszaemlékezni arra, hogy az elmúlt 12 évben mennyi kihívással kellett szembenéznünk. A 2008-as pénzügyi válság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-világjárvány már harmadik éve van velünk, és alapjaiban változtatta meg a mindenn ...

Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig

A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...

Múzeum lett Németország titkos hidegháborús készpénzbunkeréből