globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megoldódik a rejtély? Ez végre lerántja a leplet a Loch Ness-i szörny legendájáról
Soha nem volt még ilyen alacsony a Loch Ness-i tó vízállása, melynek következtében a szakértõk szerint végre fény derülhet Nessie létezésének rejtélyére.
Az emberiség nem tud ezzel megbirkózni: drámai következményei lesznek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitûzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Ilyen következményei lehetnek a 1,5 Celsius-fok fölötti globális felmelegedésnek
Visszafordíthatatlan hatásai lehetnek az emberekre és az ökológiai rendszerekre, ha nem sikerül megvalósítani a párizsi klímaegyezmény célkitûzését, a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását - írják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) kutatói jelentéstervezetükben, amelyet szerdán ismertetett az AFP francia hírügynökség.
Az online divat márkák fele szûz mûanyagból készül
A gyors divat fellendülése miatt növekszik a fosszilis üzemanyagból készült szintetikus rostok használata, mutatja az Royal Society for Arts, Manufactures and Commerce (RSA) tanulmánya, írja a The Guardian.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- újrahasznosítás
- hulladékgazdálkodás
- ruhaipar
- fenntarthatóság
- fogyasztói társadalom
- mûanyag hulladék
- újrahasználat
- mikromûanyag
- mûanyag szennyezés
- hulladékmentesség
- egyszer használatos mûanyag
- klíma katasztrófa
- újrahasznosított ruha
- gyors divat
- Címkefelhõ »
Eltûnhetnek a növények a kaliforniai sivatagokból
Nem könnyû azt feltételezni, hogy a sivatagi növények is átélhetnek nehéz idõszakokat. Ezek a szívós organizmusok ugyanis azért fejlõdtek így, hogy túléljék a hosszan tartó hõ- és szárazsági hullámokat. Egy új tanulmány – amely több mint 30 évnyi mûholdas kép elemzését végezte el Kalifornia déli részén – azonban azt mutatja, hogy a növények élettartama több mint egyharmadával csökkent a Sonoran-sivatag nagy kiterjedésû részein az elmúlt évtizedekben.
A klímaváltozás több villámcsapát indít be az Arktiszon
Alaszka felett az északi szélessség 65 foknál magasabban észlelt villámcsapások kb. 35.000-rõl kb. 240.000-re gyarapodtak 2010-tõl 2020-ig, egy a Geophysical Research Letters geofizikai magazinban március 22-én megjelent tanulmány szerint. A villámcsapás követi az emelkedõ hõmérsékletet a régióban, és a tudósok úgy gondolják, hogy a melegebb klíma tüzelõanyaggal látja el a viharokat. A kutatók megmutatták, hogy a villámlások száma az Arktiszon az északi szélesség 65 fok felett növekszik és, hogy a villámcsapások hányadának növekedése a globális villámcsapásokhoz képest jól korrelált a globális hõmérséklet anomáliával.
Új módszerrel terveznék meg a korallzátonyok megmentését
A hétvégén a természetvédõk az utolsó simításokat végzik egy óriási, mesterséges korallzátonyon, amelyet a londoni állatkertben állítanak össze. A bolygó leglátványosabb koralljainak mintapéldányai, köztük élénk zöld elágazó korall, Turbinaria reniformis sárga tekercs korall, kék gerinc korall és még sok más faj került egy óriási tartályba olyan halak, például a palettás doktorhal és a bohóchal mellett, amelyeknek szüksége van ezekre a virágállatokra.
Kína károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlõdõ országét együttvéve
Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlõdõ országét együttvéve. A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben elõször lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.
Véget ért a békamentõ szezon
Múlt héten végéhez ért a békamentés Komárom-Esztergom megyében. A Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület összesen a 3 fõ helyszínen 4803 példány kétéltût mentett!
Akár tíz éven belül eltûnhetnek Németország gleccserei
Nem lehet megmenteni Németország gleccsereit, akár tíz éven belül elolvadhat az "örök" jég - derült ki a csütörtökön Münchenben bemutatott második bajorországi gleccserjelentésbõl.
A korábban véltnél több szén-dioxidot vesz fel a Déli-óceán
A korábban véltnél több szén-dioxid felvételére képes a Déli-óceán - állapították meg svájci tudósok.
Minden korábbinál gyorsabban olvad a világ csaknem összes gleccsere
A világ csaknem összes gleccsere veszít tömegébõl, méghozzá gyorsuló ütemben - állapította meg egy szerdán közzétett, minden korábbinál átfogóbb nemzetközi tudományos kutatás.
Hibrid medvefaj jöhet létre a globális felmelegedés következtében
A tudósok szerint a globális felmelegésnek az lesz a vége, hogy a veszélyeztetett jegesmedvék Alaszkában majd a grizzly medvékkel párosodnak és egy olyan hibrid állatot hoznak létre, amely jobban ellenáll a klímaváltozásnak.
Klímacsúcs - Duda: Lengyelország 2040-ig hetven százalékról tizenegyre csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát
Lengyelország 2040-re a jelenlegi 70 százalékról 11 százalékra csökkenti a szénalapú áramtermelés arányát - jelentette be Andrzej Duda lengyel elnök pénteken, az amerikai kormányzat által szervezett virtuális klímavédelmi csúcstalálkozón.
Fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál
Meglepõ módon egy fiatal szürke bálna tûnt fel Olaszország partjainál. Megjelenése aggodalmat keltõ, a szakértõk szerint a sarkvidéki jég olvadásával is összefüggésben lehet.
Klímacsúcs - Putyin együttmûködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében
Nemzetközi együttmûködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.
Óvd a bolygónkat: 7 dolog, amivel sokat tehetsz a Föld megmentéséért – 2. rész
A globális felmelegedés mindenki életét érinti, és bár nagyon könnyû másokat hibáztatni, a felelõsség mindenki vállát nyomja. Elõzõ cikkünkben már felfedtünk néhány apró trükköt, amivel mi, hétköznapi emberek is sokat tehetünk bolygónkért, most pedig újabb tíz dolgot hoztunk, amit könnyedén beintegrálhatunk a mindennapokban.
Egyre több a halálzóna a világtengereken
Egy ENSZ-jelentés szerint jelentõsen nõtt a világtengereken a halálzónák száma, az olyan övezeteké, ahol az oxigénhiány miatt alig lehetséges élet.
Dobozközösség mellé áll a Viasat Nature a Föld napján
Több mint 50 éve ünnepeljük a Föld napját, az idei figyelemfelhívás pedig a bolygó újratöltésére és helyreállítására irányul. A világ szinte minden pontján kezdeményezések ezrei indulnak a téma keretében, hogy tudatosítsák: csak egy Földünk van! Hazánk természetcsatornája, a Viasat Nature idevágó ismeretterjesztõ mûsorai mellett idén a Felelõs Gasztrohõs Alapítvány vezetõi által életre hívott RAKUN Dobozközösséggel szövetkezett újrahasználható éttermi elviteles edények népszerûsítésére.
- címkék:
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- szelektív hulladékgyûjtés
- újrahasznosítás
- Föld napja
- hulladékgazdálkodás
- fenntarthatóság
- Nagy-korallzátony
- újrahasználat
- hulladékmentesség
- hulladékcsökkentés
- Serengeti Nemzeti Park
- Viasat
- Viasat Nature
- RAKUN Dobozközösség
- Címkefelhõ »
ENSZ: fogytán az idõ a klímaváltozás "katasztrofális" hatásainak megelõzésére
Fogytán az idõ az éghajlatváltozás "katasztrofális" hatásainak megelõzésére, 2021-nek a cselekvés évének kell lennie - figyelmeztetett hétfõn António Guterres ENSZ-fõtitkár, néhány nappal az amerikai kezdeményezésû klíma-csúcstalálkozó elõtt.
WMO: a három legmelegebb év között van 2020
A koronavírus-világjárvány feltartóztatását célzó korlátozások sem tudták elejét vennie annak, hogy 2020 a három legmelegebb év egyike legyen a meteorológiai feljegyzések kezdete óta - közölte hétfõn a Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a termesztõket a klímaváltozás elleni küzdelemben
Egy újra felfedezett kávéfaj segítheti a klímaváltozás elleni küzdelemben a kávétermesztõket.
Az emberi tényezõk miatt csökken az esõzés mértéke Közép-Ázsiában
Az üvegházhatású gázok és az emberi tevekénységbõl származó aeroszolok okozzák az esõzés mértékének csökkenését Közép-Ázsia északi részén.
A kétéltûek védelmében
A klímaváltozás az egyik legjelentõsebb hatás napjainkban, ami a természeti rendszerek mûködését befolyásolja. Az utóbbi évtizedek és évek történései – klimatikus változások, jelentõs szárazodások, hõhullámok, erdei kisvizes élõhelyek megszûnése, új betegségek megjelenése – miatt a természetvédelemnek aktív beavatkozásokat kell tennie ezek hatásainak mérséklése érdekében.
Brazília vállalja, hogy 2030-ig véget vet az illegális amazóniai fakitermelésnek
Ígéretet tett a brazil elnök az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatására, és az amerikai elnököt levélben biztosította arról, hogy Brazíliában 2030-ig véget vetnek az illegális fakitermelésnek - jelentette a Folha de S. Paulo címû lap helyi idõ szerint szerdán.
Rekonstruálták az óceánok hõmérsékletének 700 ezer éves változásait
Rekonstruálták az óceánoknak az elmúlt 700 ezer évben történt hõmérsékleti változásait a Berni Egyetem klímakutatói. Eszerint az utolsó hét jégkorszakban a hõmérséklet három Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás elõtti, referenciaként használt érték fölé.
Ötven nappal hosszabb a nyár hazánkban, mint korábban volt
Jelentõsen megváltozott Magyarország éghajlata az elmúlt öt évtizedben. A nyár például 50 nappal hosszabb, mint a '70-es években volt.
A klímaválság különösképpen fenyegeti a fajokban gazdag régiókat
A globális felmelegedés különösen nagy fenyegetést jelent a gazdag élõvilágú régiókra, azokon belül is a csak ott honos fajokra, például a himalájai hópárducokra, a madagaszkári makikra vagy afrikai erdei elefántokra - kongatták meg kutatók a vészharangot a Biological Conservation címû tudományos folyóiratban.
Rekordmagas volt a permafroszt hõmérséklete tavaly a svájci Alpokban
Az elmúlt 20 évben 2019 szeptembere és 2020 október között volt a legmagasabb a permafroszt hõmérséklete a svájci Alpokban - közölte csütörtökön a svájci permafroszt megfigyelõ hálózat (PERMOS).
A klímaváltozással várhatóan súlyosbodni fognak a szénanátha szezonok
Az emelkedõ hõmérséklet és növekvõ szén-dioxid emisszió következtében a fák és füvek több pollent fognak kibocsátani, ami a súlyosbítja a szénanáthás szimptómákat.
Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdõkért
Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erõforrások. Jelentõségük a közeljövõben tovább nõ majd, nem csak a faanyag iránti növekvõ igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerûbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdõk által biztosított nyersanyagok, az élhetõ és védelmezõ környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.
KVÍZ: Mennyit tudsz a korallzátonyokról?
Korunk egyik égetõ témájává vált a környezetvédelem, ezen belül a korallzátonyok megóvása. Te mennyit tudsz a Föld legnagyobb fajgazdagságú életközösségeirõl? Teszteld tudásod!
Megdöbbentõ eredmény! Akár eddig is eltarthatnak a nyarak a jövõben
Csaknem hat hónapra is nyúlhatnak az északi félteke nyarai a század végére, ha az emberiség nem tesz lépéseket az éghajlatváltozás enyhítésére - derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a változások jelentõs hatással lehetnek a mezõgazdaságra, az emberek egészségére és a környezetre.
Szó szerint meg fog sülni az emberiség egy része
A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvõ hõség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint.
Bill Gates megmondja a tutit: így menthetjük meg a Földet a koronavírus után
A Microsoft vezetõje, Bill Gates elmagyarázta, hogyan kellene reagálnia a világnak, miután a koronavírus-járvány milliárdokat érintett.
A három legmelegebb év egyike volt 2020
A három legmelegebb év egyike volt 2020 a rendszeres mérések kezdete, a 19. század közepe óta.
Gyorsabban tûnik el a bolíviai Tuni gleccser, mint azt eddig vélték
Az eddig véltnél gyorsabb ütemben tûnik el a bolíviai Tuni gleccser tudósok szerint. Ez tovább súlyosbítja a 60 kilométerre lévõ fõvárost, La Pazt már most is sújtó vízhiányt.
Az Antarktiszra indul a Polarstern kutatóhajó északi-sarki expedíciója után
Októberben befejezõdött egyéves északi-sarki expedíciója után december 20-án az Antarktiszra indul a Polarstern német kutatóhajó - jelentett be hétfõn az Alfred Wegener Sarkkutatóintézet.
Lehet, hogy ez az egyik oka az aggasztó antibiotikum-rezisztenciának
A hõmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvõ rezisztencia összefügghet egy új elemzés szerint.
Problémát okozhat az aeroszolok csökkentése a klímaváltozásban
Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentik, ám a szén-dioxid-kibocsátást nem - mutatta ki egy új amerikai kutatás.
Európa legmelegebb októbere volt az idei
Európa legmelegebb októbere volt az idei az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Országos Környezeti Információs Központjának (NCEI) kutatói szerint.
Emelkedhet a partvidéki áradások veszélye egy új globális felmérés szerint
Egyre gyakoribbá válhatnak a szélsõséges idõjárási események, a viharok és heves esõzések az északi félteke partvidéki területein egy globális nemzetközi felmérés szerint.
Több milliárd tonna jeget vesztettünk már el
A legfrissebb kutatások szerint a Föld fagyott területeirõl származó, több milliárd tonna jégveszteség valószínûleg további 0,4 Celsius-fokkal növelheti a globális hõmérsékletet. A tudósok most közzétett tanulmányukban kiemelik a melegedés „ördögi körének" veszélyét.
Felcsillant a korallzátonyok megmentésének reménye
A tudósok új módszereket alkalmaznak az ökoszisztéma létfontosságú részének, a korallzátonyoknak a megmentésére: ezek a koralltenyésztéstõl a háromdimenziós nyomtatásig terjednek, de a skála szerencsére ennél jóval szélesebb.
Kéjgáz melegíti a bolygót
A növekvõ kéjgázkibocsátás (N2O) veszélyeire figyelmeztet egy nemzetközi kutatócsoport nagyszabású tanulmánya.
Visszaszámláló óra figyelmeztet a globális felmelegedés veszélyeire
Visszaszámláló órát helyeztek ki helyi klímaaktivisták New York központjában, a szerkezet azt mutatja, hogy mennyi idõ van hátra addig, amíg a globális felmelegedés eléri a kritikus szintet.
Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esõvíz hatékonyabb felhasználására
A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezõinek sürgõsen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet, melynek alkalmazhatóságát a városszövetben Magyarországon elsõként Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem fiatal kutatója vizsgálta.
Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék
A fenséges jegesmedvéknek összefüggõ, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.
A vártnál hamarabb elérte az Északi-sarkot a vékony jég miatt a Polarstern kutatóhajó
A vártnál hamarabb elérte a Föld legészakibb pontját a vékony és gyorsan olvadó jég miatt a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idõk legjelentõsebb expedíciója keretében kutatja az Északi-sarkvidék klímáját.
Nyolcvan éven belül tíz centivel nõhet a tengerek vízszintje a grönlandi olvadás miatt
Olyan tempóban olvad a Grönlandot borító jégpáncél, hogy ez az évszázad végére globálisan 10-12,5 centiméterrel növelheti meg a tengerszint magasságát - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.