globális felmelegedés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- üvegházgázok
- környezetvédelem
- természetvédelem
- környezetszennyezés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Még három évet jósol a sarki jégnek
Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.
Elolvadt 2730 Balaton
Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!
Tíz éve lehet még az északi jégnek
Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.
Régen a nyarak is élhetőbbek voltak
Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.
Megszokottá válik az évezredes aszály
Évezredes szárazság sújtotta Észak-Amerika nyugati vidékeit 2000 és 2004 között. Kanadai és amerikai kutatók szerint ez volt a legnagyobb aszály a térségben az utóbbi 800 évben, és tovább fog súlyosbodni a 21. század hátralévő részében.
Fura giliszta bukkant fel Írországban
Mediterrán vidékeken honos földigilisztát találtak Írországban. A giliszta a globális felmelegedés miatt honosodhatott meg messze északon. Nagy populációját a University College Dublin biológusai fedezték fel.
A gipsz vetett véget az ősi forróságnak
A tenger kémiájában történő hirtelen változások erősebben befolyásolják a klímát, mint eddig gondolták. Ezzel ért véget a korai földtörténet egyik legmelegebb periódusa, és kezdődött a máig tartó, hűvösebb klímaszakasz.
Algák miatt is eljegesedhet a Föld
Ha kellő mennyiségű vashoz jutnak, az algák úgy elszaporodnak, hogy elnyelik az üvegházgázt. Tíz év alatt készült el a Nature-cikk a vastrágyázással elszaporodó, majd elpusztuló algák az ősi éghajlatra gyakorolt hatásáról.
Szigetnyi jég szakadt le Grönlandról
Hatalmas, 120 négyzetkilométernyi területű jégtömb szakadt le Grönland egyik legnagyobb gleccseréről. A sziget északi részén húzódó Petermann-gleccseren támadt hasadást 2001 óta figyelték a kutatók.
Lenyeli az erdő a hópárducokat
Eltűnhet a himalájai hópárduc élőhelyének 30 százaléka a globális felmelegedés miatt a WWF éghajlatváltozásról szóló kutatása szerint. A természetes erdőhatár magasabbra tolódása az egész terület ökoszisztémájának felborulásához vezethet.
Áldozatokat szed a melegedő klíma
Gyakoribbá válnak a súlyos hőhullámok, Budapesten egyre inkább olyan idő lesz, mint most Rómában. Nemzetközi és hazai fejlesztésű klímamodellek szerint a 21. század közepére egy hónappal hosszabb lesz a nyár.
Terjednek a halálzónák a Balti-tengeren
Nemcsak a műtrágyák, hanem a globális felmelegedés miatt is egyre több az oxigénhiányos, biológiailag halott terület a Balti-tengeren. A meleg miatt algásodni kezd a víz, az őket lebontó baktériumok elvonják az oxigént a halak elől.
Túl gyorsan nő az óceán New Yorknál
Kevésnek tűnik az évi 2 milliméter, de szinte másfél méter lehet belőle az évszázad végére. A grönlandi jég olvadásából származó hideg víz lelassítja a tengeráramlatokat: emiatt emelkedik a tengerszint az USA atlanti partján.
Gyors összeomlást jósolnak az úttörő klímamodellezők
Hamarabb válik visszafordíthatatlanná a globális felmelegedés - mondja az az amerikai és norvég kutató, akik 1972-ben először modellezték számítógéppel a gazdasági, társadalmi növekedés határait. A társadalmakat felforgató hatások 2050 után lesznek igazán tapasztalhatók, addig szerintük még elleszünk valahogy. Kritikusaik szerint viszont kihagyták a számításból az emberi találékonyságot és a piacok erejét.
Will.i.amet a színes ruhák mentették meg
Will.i.am egy interjúban elárulta, hogyan úszta meg a gettóban felnőve a bandázás ártalmait. A globális felmelegedésről tartott előadására magánhelikopterrel repült.
Ősi gázt pöfög az Északi-sark
Lassan múlt időben kell emlegetni a sarkvidék örökfagyos talaját. A jég alól óriási mennyiségben szivárog az üvegházhatású metán. "Komoly gond, hogy az erősen üvegházhatású gázzal maga a felmelegedés gyorsítja a felmelegedést" - mondja a Londoni Egyetem kutatója.
Megszenvedi a Balaton a felmelegedést
Fel kellene készülni arra, hogy pár évtized múlva növekszik a szárazság, ami kihathat az érzékeny, sekély vizű Balaton üdülőtóként való hasznosítására - hangzott el egy, a Balatonról szóló siófoki szakmai rendezvényen.
Megszokottá válnak a legendás hőségek
Évente lehet olyan forróság Magyarországon, mint amilyen most egy emberöltő alatt egyszer van. A szélsőségesen erős felhőszakadások tekintetében valamivel jobb képet mutatnak a hosszú távú hazai klímaelőrejelzések.
A történelmi bűn nem számít klímaügyben
Nem hivatkozhat örökké Kína és India arra, hogy a klímaváltozást a fejlett államok okozták. Meg kell haladni a fejlődő és fejlett államok közti ellentéteket, mondja az ENSZ klímaügyi főtárgyalója.
Naptej-festékkel hűtenék a Földet
Léggömbökkel juttatna fel húsz kilométer magasságba fényvisszaverő anyagot egy brit vegyész. A vulkánkitörések hamufelhőit utánzó, bolygóméretű környezetformálás legalább 1,1 milliárd euróba kerülne.
Drámai klímaváltozást jósol a Római Klub
Több aszályra és áradásra, a kártevők és az extrém időjárási események elszaporodására számíthat a bolygó az évszázad közepétől. A nemzetközi politikai kérdésekkel foglalkozó agytröszt, a Római Klub most közölte friss jelentését.
A vártnál jobban fűtik a Földet
Elszaladó üvegházgáz-kibocsátás az ára annak, hogy rengeteg terméket már csak Kína és India gyárt. A fejlődő országok gyors iparosodása miatt 7-11 milliárd tonnával kerül több üvegházgáz a levegőbe a még biztonságos szinten felül.
Évről évre hátrálnak az alpesi virágok
Hét év alatt 2,7 méterrel feljebb költöztek a szövetes (magasabb rendű) növények Európa déli hegyvidékein. A klímaváltozás miatt beindult folyamat a magashegyi fajok, számos ritka alpesi virág kihalásához vezethet.
Korallok gyógyszere a potencianövelő
A tengeri uborkát tömegesen halásszák Ázsia-szerte étkezési és gyógyászati célból, holott emésztési végterméke megmentheti a savasodó tengervíz miatt pusztuló Nagy-korallzátonyt az ausztrál partok mentén.
Súlyosbítja az allergiát a klímaváltozás
Egyre több a pollen Európa levegőjében, mert a szén-dioxid-bőség miatt gyorsabban nőnek a növények. Az enyhe idő és a betelepült növényfajok ráadásul meghosszabbítják a pollenszezont.
Sokan ugranának a szénpénzekre
Vita van a szén-dioxid-piaci szakértők között arról, hogyan hasznosuljanak az üvegházgázok kvótáinak eladásából származó állami bevételek. A fejlesztési miniszter 4 milliárdjához képest a Magyar Energiahatékonysági Intézet 30 milliárd forintot remél ebből a forrásból. A részvényekhez hasonló kvóták ára azonban történelmi mélypontra süllyedt.
Közel áll a Föld a forrponthoz
Nincs messze a földi klíma attól, hogy elérje azt a pontot, amely után visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés. A mostani évtized kritikus jelentőségű lesz az éghajlatváltozás kordában tartásában, mondják Londonban tanácskozó klímakutatók.
A biztonságos szint fölé melegszik a Föld
Önkéntes jelentkezők számítógépein futtatták le több ezerszer azt a klímaváltozást előrejelző modellt, amely szerint átlagosan 3 fokkal lesz melegebb a Földön 2050-ben, mint amilyen 1950-ben volt. A klímatudomány a 2 fokos melegedést tartja még biztonságos mértéknek.
A legforróbb éveket hozza a harmadik évezred
Árnyalatnyi különbséggel, de 2010 bizonyult minden idők legmelegebb évének, amióta tudományos rendszerességgel rögzítik a hőmérsékleti adatokat. A klímakutató szerint nem a tizedfokok számítanak, hanem az, hogy az utóbbi évtized évei sorra felkerülnek a legforróbb esztendők toplistájára.
Közel áll Grönland a teljes olvadáshoz
Jóval sebezhetőbb a grönlandi jég a globális felmelegedéssel szemben, mint korábban gondolták. Ha tartós lesz a klímaváltozás, Grönland ismét zöld szigetté válik, mert a jég évezredek múlva sem bír regenerálódni.
Mégis van értelme a fehér tetőnek
A klímavédelem szempontjából mégis megéri fehérre festeni a háztetőket - mondják a Columbia Egyetem és a NASA munkatársai. Kutatásuk szerint az olcsó fehér festék is segít abban, hogy ritkábbak legyenek a városi hősziget-jelenség miatt erősödő hőhullámok New Yorkban.
A tartós jég sem bírja már az Arktiszon
Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.
Mediterrán kánikulák jönnek Magyarországon
Olyan meleg lesz itthon, amilyen most Olaszország középső részén jellemző. Az évszázad közepére akár egy hónappal hosszabb lehet a nyár, egy hónappal rövidebb a tél. A tavasz már most szárazabb, és több a szélsőséges időjárási jelenség, mint a 20. század elején.
Eltűnik a jég a kanadai hokisok alól
Bizonytalanná teszi a szabadtéri jéghoki jövőjét Kanadában a klímaváltozás, mert egyre rövidebbek a tartósan fagyos telek. Az országot jobban sújtja a globális felmelegedés, mint amire korábban számítottak.
Ahol egy évezredben egyszer havazik - régi arab kéziratok és a klímaváltozás
Egy évezredben egyszer havazik Bagdadban - többek között ez is kiderült, mikor spanyol kutatók középkori arab történetírók munkái alapján rekonstruálták az időjárási furcsaságokat a mai Irak területén. A múltbeli időjárási jelenségek segítenek megérteni a jelenkori klímaváltozást.
Mászhatatlan lehet az Everest a klímaváltozás miatt
Már rövid távon is lehetetlenné teszi a klímaváltozás a Mount Everest megmászását egy nepáli serpa szerint, aki már huszonegyszer járt a világ tetején. Az egyre kisebb hó- és jégtakaró miatt gyakoribbá válnak a sziklaomlások.
Újra süllyed Sanghaj
Az emelkedő vízszint és a talaj süllyedése fenyegeti Sanghajt, amely mindössze három méterrel fekszik a tengerszint felett.
Okosabbak lesznek a gyíkok a melegben
A melegebb hőmérsékleten keltetett gyíkok gyorsabban tanultak új feladatokat, azaz jobb lett az alkalmazkodóképességük. Ez döntő lehet a fennmaradásukhoz a klímaváltozás körülményei között, mert amúgy hőségben ritkábban párzanak.
A halványabb Nap sem hűti le a Földet
Ugyan kevesebb napsugárzás éri a Földet, de ez nem fogja érezhetően csökkenteni a globális felmelegedést a következő 90 évben. Az sem okozna jelentős lehűlést, ha visszatérne az eddig mért leggyengébb naptevékenység.
Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark
A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendő az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.
Túl gyorsan mennek tönkre a tengerek
Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.
Lehűtheti Európát a Jeges-tenger kitüremkedése
Lehűléssel fenyegeti Európát egy hatalmas és egyre terebélyesedő édesvízi kitüremkedés a Jeges-tenger felszínén. Ha megváltozik a széljárás, az édesvíz átfolyik az Atlanti-óceánba, jelentősen befolyásolva az enyhébb észak-európai időjárást biztosító áramlatokat.
Elitalakulatok védték a kiszáradó esőerdőt
Gyorsabban nő az amazonasi őserdő, mint amire a kutatók számítottak. A fák valószínűleg az egyre bőségesebb szén-dioxidot hasznosítják, viszont a sok esetben illegális fakitermelés miatt már véglegesen felborult a térség klímája.
A forróbb nyár okozza a keményebb teleket
Még a megszokotthoz képest is zordabb a tél Alaszkában: egész városokat temet be a hó, alig birkóznak meg a jégtörők a befagyott Bering-szorossal. A korábbiaknál több havazással járó téli időjárást a melegebb nyarak okozzák az északi féltekén amerikai klímakutatók szerint, és ez a magyarázat arra, hogy lehet hideg tél trópusi vidékeken is.
Felszámolja az alpesi réteket a globális fölmelegedés
A klímaváltozás jóval erősebb hatást gyakorol a magashegyi növényzetre, mint azt eddig feltételezték. A békésen legelésző marhacsordák, a zergék és mormoták élőhelyéül szolgáló vadvirágos réteket szerte Európában kietlen sziklarengeteggé csupaszíthatja az aszályosodás és az erózió.
Előrevitték az Ítéletnap Óráját
Egy perccel előremozdították a globális veszélyekre jelképesen figyelmeztető Ítéletnap Órája mutatóját, amely így öt perc múlva éjfélt mutat. Az óra mögött álló tudóscsoport a katasztrofális klímaváltozás megelőzését sürgeti.
Késve költöznek a madarak a klímaváltozás miatt
Késve költöznek hűvösebb élőhelyre egyes pillangó- és madárfajok - ez az egyik következménye a gyors ütemű felmelegedésnek Európában, ráadásul kiszorulóban vannak a hegyvidéki növényfajok.
Elhalasztja az új eljegesedést a szén-dioxid-kibocsátás
Annyi üvegházhatású gáz került a légkörbe az ipari forradalom kezdete óta, hogy már bizonyosan befolyásolja, mikor következik be az újabb eljegesedés a Földön. A bolygó pályájából és forgástengelyének ferdeségéből az következne, hogy 1500 év múlva kezdődjön az eljegesedés, ám ez biztosan kitolódik egy új kutatás eredményei szerint.
Elolvad a jég a grönlandi fókák alól
Drámaian megnövekedett a grönlandi fókák halandósága az Atlanti-óceán északi részének felmelegedése miatt. A fókák szaporodóhelyén vékonyodó jég jelentősen veszélyezteti az állatok sikeres utódnevelését.
Szokatlanul csapadékos volt 2011 Ausztráliában
Bár éppen hőség tombol Ausztráliában, a statisztikák szerint 2011 az elmúlt évtizedek egyik legcsapadékosabb éve volt a kontinensen, és hűvösebb is volt a sokéves átlagnál.
Lazsálástól óv a klímavédelemben a Nemzetközi Energiaügynökség
Óv attól a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), hogy a körvonalazódó globális klímavédelmi megállapodás miatt az egyes államok egy évtizedig ne tegyenek semmit az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére.
Mégsem engednék megfulladni a Földet
Korántsem elegendők a klímaváltozás kordában tartásához az eddigi vállalások, néhány éven belül mindenkire egyformán kötelező szabályok kellenek, hogy a Föld megmeneküljön - ismerték el a világ országai az ENSZ klímakonferenciáján. A megállapodáshoz az kellett, hogy a tárgyalások az összeomlás szélére kerüljenek. Az egykori magyar klímaügyi főtárgyaló szerint a megállapodás relatív siker, de a megoldáshoz vezető út még nem látszik.
Sorra száradnak ki a tavak Kínában
Évente húsz természetes tó szárad ki Kínában az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozások miatt. A tavaknak nagy szerepük lenne az ökológiai egyensúly fenntartásában.
Elmarad az áttörés a klímakonferencián
Valószínűleg az utolsó pillanatban sem tudja az EU rávenni Kínát, Indiát és az USA-t a minél gyorsabb üvegházgáz-csökkentésre. A tárgyalások akár a jövő nyáron is folytatódhatnak, de a nemzetközi klímapénzalap kérdésében már előbbre jutottak a felek - mondta a durbani ENSZ-klímakonferencia helyszínéről Kovács Tamás Iván, a NFM helyettes államtitkára az [origo]-nak.
Videón hátrál a rekordgyorsan olvadó gleccser
Egy összesen 1445 képkockát tartalmazó felgyorsított képvideót készítettek chilei szakemberek arról, hogyan húzódik vissza rekordsebességgel az egyik patagóniai gleccser. A leggyorsabban visszahúzódó hegyi gleccserek valószínűleg Dél-Amerikában vagy a Himalájában vannak.
Megfordíthatatlan melegedés felé tart a Föld
A 3,5 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés felé halad a Föld, ha maradnak a jelenlegi vállalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Ez jóval meghaladja a legfeljebb 2 Celsius-fokos felmelegedési célt, ami az éghajlatváltozás legpusztítóbb következményeinek elkerüléséhez szükséges.
A legrosszabbul alakul a szén-dioxid-kibocsátás
Először 2010-ben érte el a 10 milliárd tonnát egy esztendő teljes szén-dioxid-kibocsátása, ezzel veszélybe kerül az a cél, hogy a Föld átlaghőmérséklete ne legyen magasabb 2 fokkal az iparosodás előtti szinthez képest. Az új üvegházgáz-rekordot a Kelet-Angliai Egyetem (UEA) Tyndall Klímakutató Központja mérte.
Mégis olvadnak a Himalája gleccserei az ENSZ szerint
Mégiscsak olvadnak a Himalája gleccserei, állítja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) egy új kutatásra hivatkozva. Korábban a szervezet kénytelen volt visszavonni azt az állítását, hogy a gleccserek 2035-re eltűnnek a térségből.
Az üvegházgázstop a kisebbik rossz az IPCC elnöke szerint
Egyértelműen olcsóbb lenne korlátozni az üvegházgáz-kibocsátást, mint várni addig, amíg visszafordíthatatlanná válik a klímaváltozás egy ENSZ-tanulmány szerint. Egyre inkább a "halogatók" és a "nem halogatók" ellentéte a jellemző a Dél-Afrikában zajló nemzetközi klímakonferenciájára. Az előbbiek csak 2015 után kezdenének el egyáltalán tárgyalni új klímavédelmi egyezményről.
Rosszul startolt a klímakonferencia
Felmondaná Kanada a fejlett országokat üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére kötelező kiotói jegyzőkönyvet, emiatt bontakozott ki az ENSZ durbani klímakonferenciájának eddigi legnagyobb vitája. Kiderült az is, hogy a házigazda Dél-Afrika óriási szénerőműveket épít.
Patthelyzettel indul a Föld jövőjéről szóló tárgyalás
A fejlődő államok nem akarnak olyan klímavédelmi egyezséget, amely őket is arra kötelezné, hogy jelentősen fogják vissza üvegházgáz-kibocsátásukat. A fejlettek viszont nem vállalnak több csökkentést, amíg nem látszik az átfogó megállapodás. A volt magyar klíma-főtárgyaló szerint tipikus "róka fogta csuka" helyzet áll elő a hétfőn kezdődő durbani klímakonferencián.
Tönkreteheti az Alpok lejtőit a hóágyúzás
Milliók kedvenc téli időtöltéséről kevés embernek jut eszébe a környezetszennyezés, vagy az élővilág pusztítása, pedig sajnos a sízésnek - főként mióta tömegek űzik - ilyen hatása is van. Most akkor káros a természetre a síturizmus, vagy nem? Megnéztük mindkét véleményt.
Ráerősítenek az üvegházhatásra az ózonréteget kímélő gázok
Az ózonréteget inkább kímélő klórozott-fluorozott szénhidrogéneket azután kezdték a hűtőgépekben vagy aeroszolos palackokban használni, miután kiderült, hogy az ózonlyukat a freongáz okozza. A Meteorológiai Világszervezet üvegházgáz-jelentéséből kiderül, hogy e gázok viszont fokozzák a globális felmelegedést.
Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék
Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények több szenet tudnak raktározni, ami elősegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.
Üvegházgáz-rekord árnyékában startol a durbani klímacsúcs
Rekordot ért el a szén-dioxid légköri szintje az ENSZ hétfői bejelentése szerint. Rossz bevezető ez az egy hét múlva kezdődő újabb klímacsúcshoz, ahol valamit le kellene tenni az asztalra a 2012-ben lejáró kiotói egyezmény helyett. Az egyik legfontosabb cél, hogy a ma már a kibocsátás több mint feléért felelős fejlődő országok is vállaljanak csökkentést.
Angolszász divat tagadni a klímaváltozást
A "trendszkeptikusok" magát a globális felmelegedés tendenciáját is tagadják, a "tulajdonítási szkeptikusok" elfogadják ugyan a klímaváltozás valóságát, de természetes okoknak tulajdonítják. A klímaszkepticizmus elsősorban angolszász jelenség a Reuters hírügynökség médiakutató intézetének munkatársai szerint.
Végleges klímaváltozásra figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség
Valószínűleg annyi szén- és földgázerőmű, energiafaló üzem és nem kellően hőszigetelt épület épül a következő öt év alatt, hogy emiatt lehetetlenné válik a biztonságos szint alatt tartani az üvegházhatású gázok kibocsátását - ez a lényege a Nemzetközi Energia Ügynökségnek (IEA) a világ energiainfrastruktúrájáról szóló, szerdán nyilvánosságra hozott elemzésének.
Hanyagsággal vádolják a vezető klímajelentés szerkesztőit
Szakmailag lektorált tudományos cikkek helyett napilapok írásaira, civil szervezetek jelentéseire vagy épp egyszerű sajtóközleményekre is hivatkozik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének 2007-es összegző jelentése a klímaváltozásról, pedig ezt tiltja a testület szabályzata - állítja egy kanadai oknyomozó újságíró. A jelentés most készülő új változata szerint sűrűsödni fognak az extrém időjárási jelenségek.
Városi legenda, hogy a fehér tető enyhíti a globális fölmelegedést
Fehérre festés helyett inkább szereltessen napelemet a tetőre az, aki szén-dioxid-lábnyomát akarja csökkenteni - tanácsolják a Stanford Egyetem kutatói, akik elsőként modellezték, milyen lenne a festés hatása húsz év alatt a klímaváltozás szempontjából. Eredményeik szerint lényegében semmilyen.
Rekordmennyiségben kerül üvegházgáz a levegőbe
Minden eddiginél nagyobb mértékben emelkedett 2010-ben a világ szén-dioxid-kibocsátása az amerikai energiaügyi minisztérium szakembereinek számítása szerint. A kibocsátás növekedése túltesz az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének legrosszabb forgatókönyvén.
Magyarország fejlett az ENSZ friss ranglistája szerint
A klímaváltozás és a környezetszennyezés káros hatásai még a legfejlettebb országokban is csökkentik a fejlődés ütemét az ENSZ friss jelentése szerint, amely az emberi fejlettségi index szempontjai szerint rendezi rangsorba az országokat. Magyarország továbbra is a legfejlettebbek csoportjába tartozik, a toplista élén Norvégia áll.
Zsugorodnak az élőlények a felmelegedés miatt
Határozottan a kisebb élőlényeknek kedvez a globális felmelegedés. A gond az, hogy a testméretek egyenetlen változása fölborítja a táplálékláncokat, és számos fajt a kihalás peremére sodor. A Magyarországon költő tövisszúró gébics máris kisebb tojásokat rak a felmelegedés hatására.
Leszakadó gleccser veszélyeztet egy falut a svájci Alpokban
Egyre-másra szakadnak le kisebb darabok a Giesen gleccser nyelvéből a Jungfrau nyugati lejtőjén a svájci Alpokban. Ha végképp destabilizálódik a gleccser, akkor tizenkét focipályányi jég zúdul le a völgybe. A túraútvonalakat máris lezárták Lauterbrunnen környékén.
Forró vízzel fúrnak le a világ legfurább tavába
Nem mindegy, mikor és hogyan olvad el a Nyugat-Antarktisz roppant jégtömege - a világtenger néhány méteres emelkedése élet-halál kérdése lehet. Ennek pontos megállapítására egy százezer éve érintetlen, jég alatti tóból akar első ízben mintát venni egy brit kutatócsoport.
Megtizedeli a kétéltűeket a klímaváltozás
Különböző kétéltűek földrajzi elterjedésével vetették össze amerikai kutatók az éghajlati előrejelzéseket. Az eredmény a következő: a gyors hőmérsékletingadozások megakadályozhatják egyes állatok vonulását, így azok akár ki is pusztulhatnak.
Hatalmas darab vált le Európa tetejéből
Csaknem egy órába telt, míg a hatalmas porfelhőtől újra látni lehetett a Mont Blanc csúcsát a Chamoix-völgyből szeptember második hétvégéjén, ugyanis egy 12 000 köbméteres darab vált le a hegyvonulat szikláiból. A sziklatömeg a franciaországi Tignes falvacskától nem messze zuhant le. A jelenség a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb lehet francia kutatók szerint.
Vízhiányhoz vezethet a felmelegedés az Alpokban
Vízhiányt okozhat a globális elmelegedés Észak-Olaszországban, Svájcban, Dél-Németországban és Kelet-Franciaországban. Az Alp Water Scarce nemzetközi kutatási program szakértői szerint már most fogyóban vannak a kontinens fontos édesvízkészletét képző alpesi gleccserek, tavak és források.
Eltüntetik az óceánok a globális felmelegedést
Az óceánok mélye annyi hő elnyelésére képes, hogy ez akár egy évtizeden át is kiegyenlítheti a globális felmelegedés hatását, állapították meg az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR) kutatói. A kiegyenlítés viszont csak átmenetileg ellensúlyozza az üvegházgázok kibocsátása miatti klímaváltozást.
Nem erősít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás
Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyűrűinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.
Ennyi üvegházgázt pöfög a levegőbe Magyarország
Több mint egyharmadával kevesebb üvegházhatású gáz került a levegőbe Magyarországon 2008-ban, mint 1990-ben. Az ország ezzel a kibocsátást csökkentő államok közé tartozik az Európai Unióban. Ausztriában, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Szlovéniában viszont nőtt a kibocsátás. Az unióban Németország a legnagyobb kibocsátó, de ott is egyötödével kevesebb üvegházgáz keletkezett.
Királyrák-invázió fenyeget az Antarktiszon
Eddig csupán nagy mélységekben éltek a királyrákok az Antarktisz környéki vizekben, ugyanis a sekélyebb, jeges vizek túl hidegek voltak számukra. Az óceán viszont évtizedenként egytized fokkal felmelegedett, így a rákok megjelentek a déli kontinens talapzatán is, elpusztítva a korábban jellemző élővilágot.
A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés
A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.
A vízirovartól a tehénig: kikezdi a klímaváltozás a fajok változatosságát
Nem elég azt kimutatni, hogy egy veszélyeztetett állat- vagy növényfaj eltűnhet a klímaváltozás miatt, hanem az is fontos, hogy a felmelegedés miatt hogyan tűnnek el egy fajon belül a genetikai változatok - mondja az az erdélyi magyar biológus, aki először vizsgálta a felmelegedés és a fajokon belüli változatosság kapcsolatrendszerét.
Nincsenek felhők az élőlények párája nélkül
Az élőlények által kibocsátott természetes pára nagyobb hatással van a felhőképződésre, mint a kozmikus sugárzás. Az összefüggés azért fontos, mert nem mindegy, mekkora és milyen vastag felhőrétegek verik vissza vagy nyelik el a napsugárzást, így befolyásolva a globális felmelegedés ütemét.
Kiirtja a még ki sem fejlődött fajokat a klímaváltozás
A pesszimista becslés szerint legalább 80, az optimista szerint 66 százalékkal csökkenne az egyes fajok genetikai változatossága a klímaváltozás hatására. Ez gyakorlatilag annyit tesz, hogy már kialakulásuk előtt kipusztulnak azok a fajok, amelyekké a genetikai változatok kifejlődhetnének. A változatosság csökkenése hosszú távon lerontja az egész faj alkalmazkodási képességét.
Tetovált lepkékkel kutatják a klímaváltozás hatásait - videó
A Föld környezeti változásokra legérzékenyebb élőlényeivel tesztelik francia kutatók azt, miként reagál az állatvilág a klímaváltozásra. A francia Pireneusokban felállított szabadtéri kísérleti telepen negyvennyolc dobozt alakítottak ki, mindegyikben mások a klimatikus viszonyok. A cél pontosan rögzíteni, melyikből melyikbe vándorolnak a szárnyukon, tetoválásszerűen megjelölt fehér káposztalepkék és a fejükön festékcseppel megkülönböztetett közönséges gyíkok.
Nincs királyi út a globális felmelegedés visszafogásához
Nem igazán lehet ellensúlyozni a légkörbe kerülő szén-dioxid üvegházhatását azzal, ha radikálisan visszafogjuk a többi üvegházhatású gáz kibocsátását - állapították meg az amerikai Nemzeti Óceán- és Atmoszférakutató Intézet (NOAA) kutatói. További gond, hogy például metán nem csak az emberi tevékenység miatt kerül nagy mennyiségben a légkörbe.
Emelkedik az Antarktisz az olvadás miatt
Mint a sajtfelfújt a sütőben: lassan, de biztosan emelkedik az antarktiszi kontinens, mert egyre könnyebbé válik. Az Antarktiszt borító átlagosan két kilométer vastag jégréteg folyamatosan olvad a globális felmelegedés miatt, továbbá még mindig érződik az utolsó nagy jégkorszak végének hatása.
Pusztító volt a világ legnagyobb tundratüze - kép
A sarkköri tájon valaha észlelt legnagyobb tundratűz 2007-ben annyi szén-dioxidot engedett a légkörbe, amennyit a tundra az előző fél évszázad során megkötött. Az alaszkai Északi Lejtőn, az Anaktuvuk-folyó mentén föllángolt tűz a bizonyság arra, milyen rövid idő alatt fordulhat a visszájára egy évtizedekig tartó folyamat.
A két legrosszabb forgatókönyv klímaváltozás esetére
Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár hét Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. A svájci és amerikai kutatók megnézték, mi történne az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.
Visszafogta a melegedést a kénszennyező Kína
Az óriási ütemben bővülő kínai ipar energiaigényeit főleg szénerőművekkel fedezték Kínában. Emiatt egyre több kénvegyület került a levegőbe, amely elősegítette a felhőképződést, így verve vissza a napsugárzást. A legutóbb mért melegrekordok azonban már a globális felmelegedés gyorsulását jelzik.
Gyorsan melegszik a Vörös-tenger
Egyetlen évtized alatt csaknem egy fokkal lett melegebb a Vörös-tenger vize, derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport műholdas adatok alapján. A tudósok szerint ez számos állat- és növényfaj pusztulását okozhatja.
Vettünk valamit hétszázezerért a legkisebb szigetországtól
Aggódnak a Naurui Köztársaság jövőjéért a Nauru-barát magyar fiatalok - írta két miniszterhez intézett írásbeli kérdésében egy jobbikos parlamenti képviselő. A kormány - több más kis szigetország mellett - tavasszal döntött arról, hogy diplomáciai kapcsolatot létesít az apró óceániai állammal, ami jól jöhet az ENSZ Biztonsági Tanácsába pályázó Magyarországnak. A kapcsolatot más nem nagyon indokolja, a gazdasági miniszter szerint utoljára öt éve érkezett Magyarországra naurui import, mi pedig 22 milliáért szállítottunk üzemanyagot a szigetre, de az is több éve volt.
Katasztrofális az óceánok helyzete
A világóceán ökológiai állapotát eddig is aggasztónak ítélte meg a szakemberek többsége, de egy most közzétett jelentés szerint a helyzet tragikus. A nemzetközi kutatókból álló bizottság előzetes közlése szerint az óceánokban a történelem előtti idők nagy kihalásaihoz hasonló fajpusztulás mehet végbe egy emberöltőn belül.
Újból megrohamozta a Greenpeace a magyar aktivista által megmászott fúrótornyot
Ismét akcióba kezdett a Greenpeace azon a Grönland melletti tengeri olajfúrótornyon, amelyre két hete egy magyar aktivista is átszállt. A környezetvédő szervezet ezúttal nemzetközi igazgatóját küldte a toronyra, hogy a sarkvidéki olajfúrás ellen tiltakozzon. A férfit előbb vízágyúval próbálták visszatartani, majd a dán hatóságok őrizetbe vették.
Az őskatasztrófához képest is gyors a mai felmelegedés
A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.
Szuperforró nyarakat jósolnak amerikai klímakutatók
Már az évtized végére extrém hőhullámok lesznek jellemzők Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi régióiban. A mediterrán Európát 2070 körül érik el a minden történelmi rekordot megdöntő hőhullámok. A kutatók meglepődtek azon, milyen gyorsan alakulnak majd ki a hőhullámok, noha számításaikat közepes mértékű üvegházgáz-kibocsátásra alapozták.
Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly
Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.
A megatüzek is fokozzák a fölmelegedést
A klímakutatók eddig úgy vélték, a globális fölmelegedés következtében válnak mind gyakoribbá a különösen pusztító erdőtüzek. A legújabb kutatás szerint azonban a megatüzeknek nevezett katasztrófák maguk is gerjesztik a klímaváltozást.
Már lehetetlen megállítani a grönlandi olvadást
Soha nem látott mértékben olvad az északi, különösen a grönlandi jégtakaró, a különböző világszervezetek egymás után adják ki a vészjelzéseket, mert a kutatások szerint az olvadás egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. A vidék lakói számára a rohamtempóban közelgő változás új feltételeket teremt - a katasztrófa mellett föllendülés is remélhető a sarkkör mentén.