Remény a Down-kórosoknak

Egy szerdán közzétett tanulmány szerint a norepinefrin nevű neurotranszmitter, azaz az idegsejtek közti átvivő anyag serkentése a Down-kóros gyerekekben visszafordíthatja a mentális visszamaradottságot.

Az askenázi zsidók hosszú életének titka

A telomeráz enzim hiperaktív típusát birtokolják a matuzsálemi kort megért askenázi zsidók. Az enzim fokozott termelését egy mutáns gén okozza.

Génjei miatt csökkentették egy gyilkos büntetését

Egy olasz bíróság egy évvel csökkentette egy emberölésért elítélt férfi büntetését, miután kiderült, hogy olyan genetikai adottságai vannak, amelyek hajlamossá teszik az agresszív viselkedésre.

Lassítható az öregedés

Az idei orvosi Nobel-díjat három olyan kutató kapta, akik az öregedési folyamat egy kulcsfontosságú tényezőjének, az úgynevezett telomér-telomeráz rendszernek a működését tárták fel. Kutatásuk révén derült ki: megfelelő életmóddal késleltethetjük szervezetünk öregedését. Dr. Falus Andrással, a téma hazai szakértőjével beszélgettünk a felfedezés jelentőségéről.

Férfias nők, nőies férfiak: mennyire lehet nő a világbajnok dél-afrikai futó?

Caster Semenya, a világbajnok dél-afrikai futónő valódi nemének kérdése felbolygatta az atlétika világát, s a vizsgálatok hivatalos eredményéig folynak a találgatások, hogy csak egy férfias kinézetű nőről van szó, vagy esetleg valami más áll a háttérben. Utóbbi nem lenne olyan nagy ritkaság: minden ötszázadik ember nemikromoszóma-képe eltér a normálistól.

Az első komoly siker az öröklött vakság génterápiájában

Egy húszas éveiben járó nő életében először tudta leolvasni egy óra megvilágított számlapját egy autó műszerfalán. Ő az egyike annak a három, vakon született fiatalnak, akiknél egy évvel ezelőtt génterápiás kezelést hajtottak végre. A génterápia 1999 szeptembere óta, amikor a Pennsylvania Egyetemen egy másik kezelésben meghalt egy 19 éves páciens, lassan és óvatosan halad előre.

Pályaválasztási tanácsokat adnak DNS-minták alapján kínai gyerekeknek

A Csungcsingi Gyermekpalotában idén táborozó csemeték a felhőtlen szórakozás emléke mellett egész életüket meghatározó információkkal térhetnek haza: az intézmény szakemberei DNS-mintákat vesznek tőlük, hogy a szülők számára kiderüljön, gyermekük a zongorázás vagy inkább a kosárlabdázás terén lesz tehetséges. Amerikában egy klinikán eközben a tehetséges embriók kiválasztásán dolgoznak.

Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák

Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.

A fehérjeszintézis fontos lépésére derült fény

Brit kutatóknak sikerült elsőként feltárni a genetikai kód fehérjévé történő átírásának egy fontos lépését segítő enzim szerkezetét. A makromolekula által közvetített folyamat hibái genetikai eredetű betegségek okaként ismertek, így a felfedezés segíthet megérteni ezek megjelenésének hátterét.

Megdőlt a nőstények promiszkuitásának eddigi magyarázata

Megdőlni látszik a poliandria, azaz a "többférjűség" eddig széles körben elfogadott magyarázata. A korábbi feltételezésekkel ellentétben, amikor egy nőstény több hímmel is párosodik, a kitűnő genetikai adottságú hímek nem igazán sikeresek a peték megtermékenyítésében - legalábbis ez bizonyosodott be bogarakon elvégzett megfigyeléseken. Svéd és dán kutatók zsizsikeket tanulmányoztak, és kísérleteikből az derült ki, hogy a gyengébb genetikai minőségű hímek jóval több petét termékenyítettek meg, mint a "szuperhímek".

Többet törődnek a rájuk hasonlító gyerekekkel az apák - új felmérés

Tiszta apja: az apák jobban bánnak fiukkal vagy lányukkal, ha az hasonlít rájuk. Az anyák tudják, hogy gyermekeik sajátjaik. Az apák ebben soha nem lehetnek teljesen biztosak. Átlagosan a férfiak 3,3 százaléka neveli más gyerekét. Az arányban óriási eltérések lehetnek: társadalomtól függően 0,8 és 30 százalék között van a szórás.

Megfejtették az egyik legpusztítóbb idegrendszeri betegség, a Huntington-kór titkát

Amerikai kutatók fölfedezték, hogyan hat a mutáns huntingtin gén az idegrendszerre. Ily módon rájöttek, miként alakul ki az idegrendszer pusztulásával járó halálos betegség, a Huntington-kór. Kutatási eredményeikről a Nature Neuroscience folyóirat online kiadásában számoltak be.

Az apák határozzák meg

Még napjainkban is léteznek olyan országok, ahol a férjek súlyos szankciókkal sújtják feleségeiket, ha azok "nem szülnek fiút nekik". Pedig az anyáknak nem sok beleszólásuk van a születendő gyermekük nemébe; az apák azok, akik a megtermékenyítést végző spermiummal "mindent eldöntenek" fiú-lány kérdésben.  

Ősibbek az afrikai pigmeusok

Az apró termetű afrikai vadászó-gyűjtögető népcsoport, a pigmeusok ősei 60 ezer évvel ezelőtt váltak külön a többi afrikai népcsoporttól, és léptek önálló evolúciós útra - régebben, mint azt eddig feltételezték.

Mutánsok alapíthatták az ikrekben gazdag falvakat

India Mohammad Pur Umri nevű kis falujában nagyjából minden tizedik szülés egypetéjű ikerszülés, míg az egész Földre nézve ez az arány csupán egy a 250-hez. Bruno Reversade, a szingapúri Institute of Medical Biology biológusa évek óta próbál rájönni, milyen mechanizmusok felelősek az egypetéjű ikerterhességekért. A fiatal kutató feltételezése szerint genetikai okok állnak a háttérben, és ezt több példára alapozza. Reversade 2008 decemberében körülbelül kétezer falusitól kért nyálmintát a DNS-vizsgálathoz - 55-öt sikerült gyűjtenie.

Az afrikai népesség átfogó genetikai vizsgálata megerősíti emberőseink afrikai eredetét

Egy afrikai, amerikai és európai kutatókból álló csoport 10 éven át tartó vizsgálatai nyomán elkészült az afrikai genetikai állomány eddigi legátfogóbb elemzése. A kutatók több mint 3000 afrikai és a világ más tájairól származó önkéntes genetikai vizsgálatával kimutatták, hogy Afrika mai népessége 14 ősi populációból fejlődött ki.

Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit

Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.

Autizmus: először találtak egyértelmű genetikai hátteret

Három olyan genetikai variációt fedeztek fel, amelyek együtt az autizmus előfordulásának körülbelül 15%-t magyarázhatják.

A szerelem elő látásra genetikailag is kódolt lehet

Amerikai és ausztrál kutatók ecetmuslicákkal végzett kísérletei arra utalnak, hogy - legalábbis a rovaroknál - tényleg létezik "szerelem első látásra", és genetikai alapjai is lehetnek.

Rasszizmussal vádolják a brit királyi madárvédőket

Rasszistának bélyegezte egy skót történész azokat a környezetvédőket, akik egy őshonos faj megóvása érdekében irtják a betelepült fajokat, legyen szó állatról vagy növényről. A brit királyi madárvédő társaság kezdeményezésére több ezer halcsontfarkú récét öltek le, amelyektől a spanyolországi kékcsőrű réce genetikai sértetlenségét féltik.

Fogaink genetikai öröksége

Fogaink olyanak, mint a fák évgyűrűi, vagy talán még annál is többek: állapotuk hű tükrei általános testi egészségünknek, kórtörténeteinknek.

Végzetes lehet a felmelegedés és az erdőirtás kombinációja

Egy "élő fosszíliának" tekintett fafaj segít megérteni a Michigani Egyetem kutatóinak, hogyan válaszoltak a trópusi erdőségek a múltbeli éghajlatváltozásokra, valamint miként reagálhatnak a jövőbeli globális fölmelegedésre. A kutatásról szóló részletes beszámoló az Evolution című folyóirat novemberi számában jelenik meg.

Lovak mentették meg a béna fiút

A világ egyik legritkább genetikai betegségében szenvedő 4 éves Dyfan Wynne-nek nem sok jót jósoltak az orvosai, úgy látták, a kisfiú nem fog tudni se járni, se beszélni. A  lovas terápiának köszönhetően ma már óvodába jár, és sorra nyeri a versenyeket.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

A homoszexualitást okozó génváltozatok előnyösek is a szaporodáshoz

Számos kutató szerint a homoszexualitás, illetve az erre való hajlam hátterében részben genetikai okok állhatnak. Ám ha ez valóban így van, miként maradhatott fenn ez a szaporodás szempontjából hátrányosnak látszó eltérés az evolúció során? Olasz kutatók új eredményei egy lehetséges magyarázattal szolgálnak.

Genetikai felfedezés: az alkohol, a gének és a rák kapcsolata

Egy genetikai felfedezés magyarázhatja meg, hogy a mértéktelen ivászat egyeseknél miért okoz daganatot, másoknál pedig miért nem.

Falus András

A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben

Törvénnyel tiltaná az USA a genetikai diszkriminációt

Hamarosan törvény tilthatja meg az USA-ban, hogy bárkit genetikai adottságai alapján különböztessenek meg. A jogszabállyal elsősorban a biztosítókat és a munkaadókat igyekeznek eltántorítani attól, hogy elutasítsák a bizonyos betegségekre hajlamosnak mutatkozó génekkel rendelkező embereket.

Falus András: A genetika, immunológia és az informatika összefogása nagy népbetegségek elleni küzdelemben

Colin Farrell fia genetikai betegségben szenved

Angelman-szindrómában szenved Colin Farrell ír színész négyéves kisfia, James. A gyerek alig néhány tette meg az első lépéseit, nehezen tanul és alig tud beszélni - Farrell mindezek ellenére "tökéletesnek" tartja a kisfiát.

Szende nőstényekből rámenős hímek

Egyetlen apró genetikai változás és a nőstény egerek "szexőrült" hímekként kezdenek viselkedni. Amerikai kutatók szerint a nőstény egerek agyában ugyanaz az idegsejtcsoport (neurális hálózat) szabályozza a szexuális viselkedést, mint a hímeknél, s a gyengébbik nem szexuális magatartása egy "genetikai kapcsolóval" meglepően könnyen megváltoztatható.

Nyelvérzék és genetika

Sem a kínai, sem az angol, sem a magyar nyelvnek nincsen külön génje. Minden gyermek, függetlenül attól, hogy milyen genetikai háttérrel rendelkezik, megtanulja azt a nyelvet, amelyet a környezetében élők beszélnek. Most azonban egy vizsgálat kiderítette , hogy a különböző nyelvet beszélő népcsoportok közötti genetikai különbségek igenis szerepet játszhattak abban, hogy milyen típusú nyelv alakult ki az adott kulturális közegben.

Az NMR a genetika szolgálatában

A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvető jelentőségű a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.

Az NMR a genetika szolgálatában

A sejt molekulái közötti kapcsolatok felderítése alapvető jelentőségű a sejtélettani folyamatok megértéséhez. A Max-Planck-Intézet biofizikusai biokémiai és biofizikai módszerekkel részletesen analizáltak egy ilyen folyamatot.

A pszichomotoros fejlődés vizsgálata

A fejlődés olyan összetett folyamat, amelyet genetikai, tehát öröklött tényezők és a környezet együttesen határoz meg. Nemcsak a testi fejlődés, kilogrammokban és centiméterekben mérhető paraméterei tartoznak ide, hanem egy olyan sokrétű fogalom is, amelyet pszichomotoros fejlődésnek hívunk. 

Köldökzsinórvér őssejt levétel és tárolás

Napjainkban a köldökzsinórvért körülbelül negyven halálos betegség kezelésében használják fel, ezek között van számos rákos eredetű, genetikai, immunológiai és vérbetegség és ezek köre a folyamatos kutatások eredményeivel egyre nő.

Új modell a homoszexualitás genetikai hátteréről

Egy közelmúltban megjelent genetikai modell azt jósolja, hogy ha felbukkan egy olyan gén, amely fogékonnyá teszi az egyedeket a homoszexualitásra, az gyorsan elterjedhet az adott populációban. Ugyanez az elmélet emberek esetében is gyakorinak jósolja a biszexualitást.

Mitől barnák a 4 éves fiam fogai?

Heszky László: Haszonnövények - igény szerint

Heszky László növénygenetikus, biotechnológus. Tápiószelén egy kis laboratóriumban, fiatal kutatóként úttörő növényi sejt- és szövettenyésztési programot indított, melyben a szakma nagy megdöbbenésére sikerrel járt. Ennek a programnak a kiteljesedése vezetett olyan technikákhoz, melyeket ma biotechnológiának-géntechnológiának nevezünk.

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

A földre hulló rizsszemek és a genetika

A Michigan State University kutatói azonosították azt a genetikai mutációt, amely jelentékeny mértékben csökkenti a rizsszemek pusztulását a háziasítási kísérletek során. Ennek azért van jelentősége, mert az így megnövekedett termésmennyiség a világ lakosságának több mint felét lehet képes ellátni.

Kosztolányi György előadásának videováltozata

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György: A genetika fő célja az egészségvédelem

Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különböző generációknak sokkal több közös időtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i előadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?

Kosztolányi György

Mit ígér és mit tud már ma is a genetika?