Megkopasztott egerek visznek közelebb a kopaszodás magyarázatához

Japán kutatóknak sikerült meghatározniuk azt a gént, amely az egerekben a ciklikus szőrvesztést szabályozza. Mivel ugyanez a gén emberekben is előfordul, valószínűnek tartják, hogy az emberi kopaszodásért is felelős. A kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában közölték eredményeiket.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pongor Sándor: Értjük-e a gének nyelvét? - Bioinformatika és rendszerbiológia

Pocakos gének, vírusos elhízás

Korábban az "erős csontozatukkal" védekeztek azok, akik nem tudtak, vagy nem akartak lefogyni - most a géneket okolhatják a sikertelen fogyókúra kísérletekért. Igaz, nem szabad egyetlen gén nyakába varrni az összes súlyproblémát: a kutatók mintegy 200 olyat találtak, amely ilyen-olyan módon felelős lehet a fölösleges kilókért - sőt, kiderült, hogy bizonyos vírusok is okozhatnak elhízást.   

Bündchen szerint az anorexia családi ügy

Gisele Bündchen brazil szupermodell szerint a "gyenge családok" és a "rossz gének" felelősek azért, hogy egyre több fiatal nő szenved étkezési zavaroktól - nem pedig a divatvilág.

A gének hozzáférhetőségének alapjai

A géntechnológia már régóta képes olyan bonyolult és összetett folyamatok megvalósítására, amilyen például a klónozás. Ám a mai napig feltáratlan maradt, hogy maga genetikai információ pontosan hogyan is képes érvényre jutni bármely élő szervezetet esetében.

Kosztolányi György: A genetika fő célja az egészségvédelem

Kosztolányi György klinikai genetikus majdnem sportoló lett, de végül mégis az Orvostudományi Egyetemet végezte el Pécsett. Arra figyelmeztet, hogy nemcsak géneket adunk át egymásnak, ezért apáink, nagyapáink tapasztalatait nagy pazarlás lenne figyelmen kívül hagyni. Úgy látja, hogy manapság a különböző generációknak sokkal több közös időtöltésre és nagyon sok beszélgetésre lenne szüksége. A Mindentudás Egyeteme március 27-i előadóját a Vendégszoba látogatói faggatták.

Fogj ki a géneken!

Nézd meg az anyját, és vedd el a lányát! - figyelmeztet a régi mondás. Bár nem valószínű, hogy idősebb korában ugyanúgy fog festeni, mint ő, nagyjából mégis képet kaphatsz arról, hogy mit hoz a jövő. Az ok: génjeinek felét tőle örökölte, azonos neműek, hasonló hormonokkal, és minden valószínűség szerint hasonló az életmódjuk is.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.