földtudományok
címke rss- kapcsolódó címkék:
- lemeztektonika
- geológia
- földtörténet
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Földközi-tenger
Kiderült: a Fertő tó korábban keletkezett, mint a Balaton
A Fertő tó már nagyjából 25 ezer évvel ezelőtt is létezhetett, ráadásul a mainál jelentősen nagyobb területen egy új módszereket használó kutatás eredményei szerint.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A hosszan szunnyadó vulkánok is kitörhetnek, de a tudomány segít az előrejelzésben
Az Izlandon kitört tűzhányó okozta problémák ismét az érdeklődés középpontjába állították az egyik legösszetettebb és esetenként súlyos következményekkel járó természeti jelenséget, a vulkanizmust. A vulkánkitörések Magyarországról nézve távoli és hátborzongatóan egzotikus eseménynek tűnnek az átlagember számára, hiszen hazánk területén, illetve közvetlen földrajzi környezetében jelenleg nincsenek aktív tűzhányók. Nem mindig volt ez így azonban, hiszen a földtörténeti időskála szerinti közelmúltban, a miocén időszaki (12-18 millió évvel ezelőtti) úgynevezett andezit- és riolit-vulkanizmus idején a Kárpát-Pannon térség volt az akkorii ...
A CSFK részvételével megvalósuló nemzetközi projektben arra is választ keresnek a kutatók, hogy mi a szerepe a meszes talajoknak a globális szénkörforgásban
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) 54,1 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán a „Meszes talajok szerves és szervetlen szén dinamikája" című, tavaly indult hároméves nemzetközi projektben végzett feladatainak megvalósítására. A francia, magyar, kanadai és olasz konzorciumi együttműködés fő célja a meszes talajokban található szerves és karbonátos szénfázisok minőségi és mennyiségi jellemzése, egy nagy mintaszámú adatbázis összeállítása, valamint a mérésekhez kötődő módszertan harmonizálása és fejlesztése. A talajokban található különböző szénfoormák ...
Semmiből előtűnő lyuk nyelt el egy férfit, sohasem találták meg
Az elmúlt napokban egy meglehetősen ijesztő történet kezdett terjedni a Reddit nevű közösségi platformon; eszerint 2013 márciusában egy floridai férfi hálószobája alatt egy víznyelő alakult ki, ami elnyelte a ház tulajdonosát. Az áldozat testét soha nem találták meg. Tényleg megtörtént az eset, vagy csak a fantázia szüleménye? Ha igen, mitől alakulhatnak ki gyilkos víznyelők?
Ez volt az igazi özönvíz: beláthatatlan ideig, megállás nélkül szakadt az eső
Még a 20. század végén fedezték fel a geológusok azt a furcsa, szürkés színű rétegsort, amit a Föld valamennyi kontinensén kimutattak. Azt is megállapították, hogy ez a globálisan megfigyelhető üledékréteg a földtörténeti középidő, a mezozoikum első időszakában, a triász kor idején egy földtörténeti értelemben rövid periódus alatt, nagyjából 234 és 232 millió évvel ezelőtt rakódott le. A legkorszerűbb eljárással megvizsgált rétegek egy egészen elképesztő, a korabeli élővilágot mély válságba taszító globális jelenségről tanúskodnak.
Egyre közelebb vannak a földrengések Magyarországhoz - veszélyben vagyunk?
Ma délelőtt, magyar idő szerint 10 óra 48 perckor földrengés rázta meg Horvátország adriai-tengeri partvidékének északi területét. A rengés epicentruma az észak-dalmát szigetcsoport legnagyobb tagján – egyben a horvát Adria legnagyobb szigetén –, Krk-en volt. A rengést Zágrábban is érezni lehetett. Az elmúlt napok sorozatos földrengései miatt olyan hangok röppentek fel, hogy a szomszédságunkban történt földmozgások Magyarországot is elérhetik, ám ennek a rémületkeltő feltételezésnek nincsen semmilyen tudományos alapja.
Megdöbbentő felfedezés: hatalmas, szabályos piramist találtak egy jégmezőn
Piramisszerű építményeket rejthet az Antarktisz jeges sivataga? Döbbenetes fotók láttak napvilágot, amik aztán futótűzként kezdtek terjedni az interneten. Egyesek eltűnt civilizációt, mások földönkívülieket sejtenek a háttérben. De mit mond a tudomány?
Szörnyű katasztrófáról mesélnek a fosszilis pollenek
Az ultraibolya (UV) sugárzás megnövekedett halálos szintű dózisa is szerepet játszhatott a Föld legnagyobb tömeges kihalásában – derül ki a megkövesedett pollenszemekből.
Elhunyt Géczy Barnabás nemzetközi hírű magyar paleontológus
Elhunyt Géczy Barnabás Széchenyi-díjas paleontológus, egyetemi tanár, professor emeritus. Az MTA rendes tagja pénteken, életének 97. évében halt meg - közölte a Magyar Tudományos Akadémia az MTI-vel.
Titokzatos víztározót fedeztek fel ausztrál kutatók
Ausztrália keleti partvidéke alatt húzódó, földalatti víztározó medencét fedeztek fel a Sydney-i Egyetem kutatói.
Jóval korábban keletkeztek a kontinensek, mint ahogy eddig vélték
A Föld első kontinensei a korábban véltnél 700 millió évvel korábban emelkedtek ki az óceánból - állapították meg ősi kőzetek vizsgálatával.
A pusztító földrengések okait vizsgálják Badacsonytördemicen
Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében.
Ekkor tudunk majd száraz lábbal átmenni Európából Afrikába
Európát jelenleg a Földközi-tenger víztömege választja el Afrikától. Az emberi idősíkon észrevehetetlenül lassú, a felszín alatt hosszú évmilliók óta munkálkodó folyamatoknak köszönhetően azonban a földtörténeti közeljövőben nem lesz hajóra szükség ahhoz, hogy átkeljünk Afrikába; az eurázsiai és afrikai lemez jelenleg is zajló ütközése miatt 20-25 millió év múlva ugyanis már nem lesz Földközi-tenger, és a Föld teljesen máshogy fog kinézni ahhoz képest, mint amit most ismerünk.
Szeizmológusok nyilatkoztak a hazai földrengés-veszélyeztetettségről
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását.
Új, ritka ásványt fedeztek fel Angliában
Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán - számolt be róla szerdán a BBC News.
Döbbenet: vulkánkitörés készül Németországban?
Az elmúlt hetekben a médiában, különösen a német sajtóban végigszaladt a hír: egy kutatócsoport földrengésadatokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy magmamozgás történik a keleti Eifel területén található Laacher See térsége alatt. A hírt vegyes visszhang fogadta, amin belül nem kevés volt a meglepődéssel teli megrökönyödés: Németország egy nyugati területe alatt magma mozgolódik, és ez akár ki is törhet?
- címkék:
- Hans-Ulrich Schmincke vulkanológus
- Németország
- Eifel-hegység
- szökőár
- prognózis
- földtudományok
- törésvonal
- vulkanizmus
- magma
- vulkanológia
- magmatározó
- szeizmikus jelenség
- vulkáni aktivitás
- Anak Krakatau
- kis frekvenciájú földrengés
- tektonikus eredetű rengés
- kőzetrepedés
- kőzettest
- mérőműszerek
- Tambora
- alapkutatások
- Címkefelhő »
Tudja-e, hogy van a Mariana-ároknál is mélyebb lyuk a Földön?
A Föld legmélyebb természetes pontja a Csendes-óceán délnyugati medencéjében fekvő Mariana-árokban található. A 11 034 méter mély Challenger-szakadék azonban korántsem tekinthető földünk felszíntől mért legmélyebb pontjának.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvő Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
A Kedves Vezető kevésbé kedves tűzhányója
Paektu, Baekdu, Csangbaisan - egy vulkán, amelynek különböző nevei vannak, egy vulkán, ami az elmúlt 2000 év egyik legnagyobb kitörését produkálta, egy vulkán, amiről sokáig nagyon keveset lehetett tudni, azonban az elmúlt évtizedben olyasvalamit művelt, ami önmagában is különleges: kinyitotta egy zárt ország, Észak-Korea kapuit a Nyugat felé.
Mikor éledhetnek fel a látszólag inaktív tűzhányók?
A földtudományok egyik speciális szakterülete a tűzhányók természetét tanulmányozó vulkanológia. E tudományág legnagyobb kihívásai közé tartozik az inaktívnak tűnő tűzhányók kutatása, annak felmérése, hogy akár egy több tízezer éve szunnyadó vulkán ismét életre kelhet-e. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportja Harangi Szabolcs professzor vezetésével egy új projekt keretein belül a Csomád újraaktivizálódásának esélyeit vizsgálja.
Nagy múltja volt, és nincs jövője: az ezerarcú Földközi-tenger
Nyárelőn egyre többen vágunk neki délnek, hogy a varázslatos hangulatú mediterráneum valamelyik szegletében töltsük a szabadságot. A mélykék és napfényben csillogó, sirályok röptét visszatükröző víztömeg olyan, mint egy izgalmas, elgondolkodtató regény; a Földközi-tenger történetének lapjai viharos múltról és nehezen elképzelhető jövőről regélnek.
Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése
Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsőre kimondhatatlan nevű ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elő: szombaton kezdődik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentősebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezéséről, a 2010-es izlandi vulkánkitörésről, az ásvány- és élővilág fejlődésének közös lépéseiről és az élőlényekben található mágneses ásványokról is.
Tízmillió eurónak megfelelő összeg ásványokra és őslényekre
Semsey Andor, a hazai geológia és őslénytan legnagyobb mecénása 175 évvel ezelőtt született, és 85 évvel ezelőtt hunyt el. Évekig hordott egy öltönyt, kétszobás polgári lakása volt, és főzeléket evett hús nélkül nap-nap után. A számára oly kedves földtudományokkal azonban már közel sem bánt ilyen szűkmarkúan. A Semsey-emlékév záróeseményeként időszakos kiállítás tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban február 2-ig.
Földtudományos forgatag a Természettudományi Múzeumban
A Föld évének egyik központi hazai eseménye az a rendezvény, ahol a Magyar Természettudományi Múzeumban előadások, filmvetítések mutatják be, hogyan szolgálják a földtudományok az emberiség mindennapi életét. A Földtudományos forgatag április 17-20-ig látogatható.
Fedezd fel, mutasd be, védd meg a Földet! - Delta-vetélkedő középiskolásoknak
A Magyar Televízió tudományos ismeretterjesztő magazinja, a Delta középiskolás vetélkedőt szervez a Föld Bolygó Nemzetközi Éve alkalmából. A többfordulós versenyen a földtudományok területén szerzett ismereteikről adhatnak számot a jelentkezők.
- 1