földtörténet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- geológia
- fosszília
- paleontológia
- evolúció
- Föld
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét
Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal próbáltuk kideríteni, mi rejlik a Balaton feneke alatt.
- címkék:
- Balaton
- földtörténet
- geofizika
- Címkefelhő »
Hajszálpontosan belőtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét
Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szűkíteni lehet az eseményt előidéző lehetséges okok körét is.
Csodás Földünk
Valójában igen keveset tudunk a Földről. Azt sejtjük, hogy milyen most, de azt soha ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy sokkal régebbre nyúlik vissza a történelme mint az emberiségé. Meteorok, vulkánok, kihűlés, felmelegedés, és még sok olyan dolog, amikről mi beszélünk, de a Föld az évmilliók során át is élte. Mi bemutatjuk a Földet a születésétől kezdve 3D animációkkal fűszerezve!
- címkék:
- földtörténet
- Föld
- földrajz
- Címkefelhő »
Megbolondulna a Föld a Hold nélkül
Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését. Még az sem kizárt, hogy a női menstruációs ciklus is a Holdnak köszönhető.
- címkék:
- Hold
- földtörténet
- Jégkorszak
- Föld
- Címkefelhő »
Mekkorák voltak a legnagyobb emlősök?
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapítása szerint a földtörténet során ciklikusan megjelenő gigantikus emlősök mindig nagyon hasonló ökológia szerepet töltöttek be, és hasonló környezeti kényszerekre válaszoltak.
A szén-dioxid okozta a melegedést már 40 millió éve is
"Paleohőmérőket" használó ökológusoktöbb tízmillió évre visszamenőleg állapították meg a légkör szén-dioxid-szintjét és hőmérsékletét. Ez a légkörben felhalmozódott üvegházhatású gáz volt az oka már negyvenmillió évvel ezelőtt is az akkori globális felmelegedésnek.
Óriási borostyánkőlelet Indiában
Hatalmas borostyánkő lelőhelyet fedeztek fel Indiában. A megkövült gyantában található ízeltlábúak arról mesélnek, hogy a trópusi erdők jóval idősebbek, mint korábban gondolták.
Rendkívüli kőzeteket találtak a földtörténet kezdetéről
A Földdel csaknem egykorú kőzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kőzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.
Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték
Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idős, mint a Hold.
- címkék:
- Föld
- Hold
- földtörténet
- Föld kora
- Címkefelhő »
Jöhet az ember kora a földtörténetben
A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekből álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti időskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.
Mázlisták voltak a korai dínók
Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett
A Joseph Kirschvink nevéhez fűződő "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelőtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeiről e héten olvashatunk a Science-ben.
Az első színek a dinoszauruszok világából
A dinoszauruszokról készült rajzok színei eddig főképp a rajzoló fantáziáján múltak. Most első alkalommal sikerült meghatározni, hogy valójában milyen színűek voltak a tollak 120 millió éve létezett állatokon. Az is kiderült, hogy az első tollak díszítésre, nem pedig repülésre vagy hőszigetelésre szolgáltak.
Gigantikus vízesés volt a Gibraltárnál
A Földközi-tenger medencéje körülbelül 5 millió évvel ezelőtt töltődött föl vízzel az Atlanti-óceán felől. Új eredmények alapján a hatalmas víztömeg zömének beáramlása igen rövid idő, mindössze két év alatt mehetett végbe, és drámai változásokat okozott.
Korábban volt oxigén az ősóceánokban
A földtörténeti régmúltból származó kőzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az ősóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdődött az oxigénképződés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- földtörténet
- geológia
- óceánok
- Címkefelhő »
T. rex reggelire - óriás tengeri szörny került elő az angliai Jura-partról
Egy 150 millió évvel ezelőtt élt kolosszális méretű tengeri ragadozó került elő Anglia partjai mentén. A Pliosaurusok közé tartozó kihalt hüllő koponyája 2,4 méter hosszú. Egy ember mindössze jókora falatot jelentett volna neki, de egy T. rexet is könnyedén elfogyaszthatott volna reggelire.
- címkék:
- ősmaradványok
- földtörténet
- jura
- Címkefelhő »
Egy felfedezés megváltoztatja az ősi Földről alkotott képünket
Újabb vizsgálatok alapján a maihoz hasonló lemeztektonikai folyamatok már 4,2 milliárd évvel ezelőtt is működhettek bolygónkon. Nem csupán lemezek buktak alá az ősi szubdukciós zónákban, de már ekkor is óceánok boríthatták a Föld felszínét. Az új felismerés alapvetően megváltoztathatja a korai Földről kialakult képünket.
- címkék:
- lemeztektonika
- földtörténet
- Föld
- Címkefelhő »
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak
A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.
Nem az üstökösmagok felelősek a nagy kihalásokért
A korábban becsültnél sokkal kevesebb üstökösmag csapódhatott a Földbe egy új modell alapján. A Jupiter és a Szaturnusz részben el is térítette a veszélyes kométákat, de azok eleve kevesebben lehettek, mint eddig feltételezték. Ennek megfelelően nem biztos, hogy a nagy kihalásokért üstökösmagok becsapódásai felelnek.
A sötét sarkvidéken teleltek át a vándorló ősi emlősök
A tapírok ősei, valamint a vízilovak és az orrszarvúak korai rokonai a sarkkörön túl is jól megéltek 53 millió évvel ezelőtt. Az Ellesmere-szigeten talált ősmaradványok szerint az állatok elviselték a több hónapos sötétséget. Az éghajlat viszont jóval enyhébb volt a mainál, így mocsaras erdők borították a sarki területet.
- címkék:
- földtörténet
- emlősök
- paleontológia
- Címkefelhő »
Magyarországnyi területet terített be egy óriási vulkánkitörés a múltban
A legújabb eredmények szerint egy korábban alig ismert, a mai Kína területén bekövetkezett óriási vulkánkitörés vezethetett 260 millió évvel ezelőtt bolygónkon az élőlények globális és tömeges kihalásához. A közvetlen összefüggés kimutatását az tette lehetővé, hogy a kitörés sekélytengeri környezetben következett be.
Összerakták az ősi tengerek húszcentis, rettegett csúcsragadozóját
Mintegy 500-540 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti kambrium időszakban a Hurdia nevű ízeltlábú és közeli rokonai uralták a tengereket. A többi, akkoriban létező élőlénynél nagyobbra nőttek - elérték a 20 centiméteres hosszúságot is -, és mohó ragadozóként számos kisebb kortársukat terrorizálták. Több száz, részben újonnan gyűjtött maradványuk vizsgálata alapján a kutatók végre világos képet alkothattak arról, hogy festett ez az állat.
A Dekkán-bazalt és a dinoszauruszok
Az indiai Dekkán-fennsík bazaltja képviseli az egyik legnagyobb lávaömlést a földtörténetben. A közelmúltban megjelent eredmények szerint sokkal rövidebb idő alatt képződött, mint eddig gondolták, így jelentősebb szerepe lehetett a dinoszauruszok kihalásában is.
- címkék:
- Föld
- földtörténet
- Címkefelhő »
Vándorló tengeráramlások
A földtörténeti múltban a tengeráramlások többször is megváltoztatták az irányukat, és ez a jövőben is megtörténhet. A folyamat kiváltó oka leggyakrabban az éghajlati rendszer átalakulása volt.
Új földtörténeti időszakot vezettek be
120 év óta először fordul elő, hogy a geológusok új időszakot "szúrnak be" a földtörténeti kortáblázatba. Az ún. ediacarai időszak a földtörténeti óidő első időszaka, a kambrium elé került.
- címkék:
- Simon Tamás
- Föld
- földtörténet
- időszak
- Címkefelhő »
400 millió éves az eddigi legősibb pénisz
A földtörténeti óidőben képződött kőzetekből az eddig ismert legősibb ivarszervek kerültek elő Skóciában.
- címkék:
- Skócia
- földtörténet
- kőzet
- Címkefelhő »
A mókusok földtörténeti kalandozásai
A genetikai vizsgálatok szerint a mókusok evolúcióját alapvetően befolyásolták a geológiai és az éghajlati változások.
- címkék:
- Dulai Alfréd
- Afrika
- földtörténet
- mókus
- Címkefelhő »
Földi kőzetek a Holdon
A földtörténeti múltban, 4,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt mindennaposak voltak a nagy erejű kozmikus becsapódások. Őslénytani leletek szerint ennek az időszaknak a végén a Földön már létezett élet. Talán éppen a becsapódó testek hozhatták magukkal az élet csíráit.
- címkék:
- Föld
- földtörténet
- kőzet
- Hold
- Címkefelhő »
Földtörténeti dínó-lottó: triász-telitalálat és kréta végi csőd
A triász végén becsapódott égitest kipusztította a dinoszauruszok vetélytársait, így megnyílt előttük a lehetőség a felemelkedésre. A kréta végén már nem volt ilyen szerencséjük: akkor ők tűntek el a süllyesztőben.