Föld

címke rss

Hatalmas kék ív az ûrbõl - a Föld, ahogy még nem láttuk

Tudomány2010.05.31, 09:07

Hatalmas kék ív az ûrbõl - ilyennek látta Földünket a távolodó japán Akatsuki-ûrszonda. Eközben a hozzánk közeledõ, szintén japán Hayabusa még csak apró foltként mutatja planétánkat, de a Hold mint különálló fénypont már megfigyelhetõ a képen.

Fiatalabb a Föld, mint eddig hitték

Tudomány2010.05.27, 11:12

Új kutatási eredmények szerint a Föld fiatalabb, mint azt korábban gondolták: ugyanolyan idõs, mint a Hold.

Pára és meleg: 2300-ra a Föld túl forróvá válik az emberiség számára

Tudomány2010.05.12, 10:42

Háromszáz éven belül a Föld túl forróvá válhat az emberiség számára - állítják tanulmányukban ausztrál és amerikai kutatók. Gondot nem csupán a hõmérséklet emelkedése jelent: a "hõstresszt" a magasabb hõmérséklet és a növekvõ páratartalom együttes hatása okozza.

Bányákkal sebzett Föld - külszíni fejtések mûholdképei

Tudomány2010.04.22, 10:11

Az ember által végzett környezetátalakítások közül több is látható az ûrbõl. Összeállításunkban a felszínen mélyített hatalmas sebhelyeket, a legnagyobb és leghíresebb külszíni bányák néhány amerikai példáját mutatjuk be.

Görgessen a Föld legmélyebb árkának fenekére!

Tudomány2010.03.23, 10:41

Két kõzetlemez határánál alakult ki a Föld legmélyebb pontjaként ismert Challenger Deep, a Mariana-árok 11 034 méter mély szakadéka. A gigantikus hasadék méretei szinte elképzelhetetlenek: ha a Mount Everestet elhelyeznénk benne, a hegy fölött akkor is több mint 2000 méter mély tenger hullámzana. A szakadékba elõször és eleddig utoljára 50 évvel ezelõtt jutott le ember Jacques Piccard és Don Walsh személyében, új utat nyitva a mélytengerek különleges világának kutatásában.

Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld

Tudomány2010.03.03, 11:29

Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belsõ folyamatai szinte zavartalanul mûködnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsû szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védõburkok óvják a káros külsõ hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.

Gyorsulhatott a Föld forgása a chilei földrengéstõl

Tudomány2010.03.02, 16:50

Nyolc centiméterrel mozdulhatott ki a Föld forgástengelye, és valamivel gyorsulhatott bolygónk forgása a chilei földrengés miatt. A különbség számokban kimutatva szerény: 1,26 mikromásodperccel rövidülhetett meg egy nap hossza.

Földközelben jár a Mars a héten

Archívum2010.01.25, 09:46

Apró vörös fénypont, amely este magasra emelkedik az égen - ez a Mars a következõ napokban. A bolygó északi féltekéjén jelenleg nyár van, és tiszta légkörén keresztül a vízjégsapka kivehetõ a felszínen: ezzel a látvánnyal szolgál távcsõben a vörös bolygó, amely a napokban jár a Föld közelében.

Az oroszok akarják megmenteni a világot a fenyegetõ kisbolygótól

Tudomány2009.12.31, 14:44

Az orosz ûrügynökség bejelentette, hogy megkezdték az elõkészületeket egy, a Földet várhatóan veszélyeztetõ kisbolygó eltérítésére. Az Apophis nevû égitest 2029-ben és 2036-ban halad el bolygónk mellett, s az oroszok - nemzetközi együttmûködésben - az elsõ alkalmat használnák fel arra, hogy módosítsák pályáját. Ezáltal, vélik, elkerülhetõ lenne, hogy amikor másodszor ideér, becsapódjon a kisbolygó.

Mit látnánk, ha a Földnek gyûrûje lenne?

Archívum2009.11.26, 09:48

Egy látványos film bemutatja, miként festene az égbolt a Föld különbözõ pontjairól - ha a Szaturnuszhoz hasonló gyûrû övezné bolygónkat.

Az Aral-tó visszatér - hét mûholdképe

Tudomány2009.11.17, 10:48

A kiszáradás szélén álló Aral-tó akár felmelegedõ Földünk egyik figyelmeztetõ jelének is tekinthetõ. A tavat évek óta próbálják megmenteni, és ha ez nem is sikerül, a próbálkozás "helyi kezelésnek" elegendõ lehet. A tó már közeledik a kazahok egykori kikötõvárosa, Aralszk felé.

Bolygók a Naprendszeren kívül - asztrobiológia kurzus, II. rész

Tudomány2009.11.10, 07:44

Kétéves online tudományos ismeretterjesztõ tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklõdõ, de szakirányú végzettséggel nem rendelkezõ olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat második részében a bolygók születésének folyamatát és a Naprendszeren kívüli bolygókat ismerhetik meg.

Bolygómérnökök ötletei a Föld hûtésére

365 környezettudatos ötlet2009.09.26, 11:47

Már nem csak a Galaxis útikalauzban vannak bolygómérnökök, hanem az igazi Földön is: õk azok a kutatók, mérnökök, akik ma még sokszor futurisztikusnak tûnõ ötletekkel állnak elõ a Föld hõmérsékletének csökkentésére. A brit Royal Society a közelmúltban olyan tanulmánykötetet adott ki, amely megpróbálja egzakt módon vizsgálni a lehetõségeket.

Egy felfedezés megváltoztatja az õsi Földrõl alkotott képünket

Tudomány2009.08.16, 09:12

Újabb vizsgálatok alapján a maihoz hasonló lemeztektonikai folyamatok már 4,2 milliárd évvel ezelõtt is mûködhettek bolygónkon. Nem csupán lemezek buktak alá az õsi szubdukciós zónákban, de már ekkor is óceánok boríthatták a Föld felszínét. Az új felismerés alapvetõen megváltoztathatja a korai Földrõl kialakult képünket.

Elbuktuk a fajkihalás elleni harcot

Tudomány2009.07.06, 17:08

Most már bizonyosnak tûnik, hogy 2010-re nem leszünk képesek csökkenteni a fajkihalás mértékét úgy, ahogy azt egy ENSZ-egyezményben a résztvevõ országok 1992-ben vállalták - állapította meg a világ legnagyobb nemzetközi természetvédelmi szervezete. A téma szakemberei jóideje egyetértenek abban, hogy a jelenlegi a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében.

Elkészült a NASA eddigi legrészletesebb Föld-atlasza

Tudomány2009.07.01, 13:51

A NASA és a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium együttmûködésben megjelent bolygónk eddigi legrészletesebb domborzati térképe.

Meteorzáporok fûthették az õsi Földet és a Marsot

Archívum2009.06.04, 13:27

Évente 10 milliárd tonnányi vízgõzt és ugyanennyi szén-dioxidot juttattak az õsi Föld légkörébe az elizzó meteorok. A folyamat a Marsot is ellátta üvegházgázokkal, és melegítette is a bolygót.

Jane Goodall nyomdokain - Salonga-kalandok

Tudomány2009.04.29, 17:45

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedülállóan itt élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink, a bonobók. Jane Goodall, világhírû fõemlõskutató munkásságának köszönhetõen a csimpánzok életét, viselkedését, szokásait jól ismeri a tudomány, a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat azonban alig néhány kutatócsoport tanulmányozza, köztük a németországi székhelyû Max Planck Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott dr. Csatádi Katalin etológus, s a kongói erdõbõl az [origo]-hoz eljutatott személyes hangú beszámolóin keresztüll ...

Hazatérhet a kisbolygón landolt japán ûrszonda

Archívum2009.02.19, 12:35

A Japán Ûrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa ûrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.  

A Mars asztrobiológiai potenciálja: az õsi állapotok - asztrobiológia kurzus VII. rész

Tudomány2009.02.16, 23:37

Külsõ szomszédunk, a Mars összetételét, felszínformáit és éghajlati jellemzõit együttesen tekintve a Földhöz leginkább hasonló bolygó a Naprendszerben. Asztrobiológiai sorozatunk következõ részeiben a marsbéli élet lehetõségével foglalkozunk. Elõször a bolygó egykori, majd mai adottságait tekintjük át ebbõl a szempontból, majd az életre utaló esetleges jeleket, valamint az ezek keresését célzó programokat vesszük sorra.  

Az okosabb madarak élték túl a tömeges kihalást

Tudomány2009.02.10, 10:12

65 millió évvel ezelõtt, a kréta és a harmadidõszak határán lezajlott tömeges kihalás során számos csoport képviselõi végleg eltûntek a Földrõl. A ma körülöttünk röpködõ madarak õsei viszont átvészelték a nehéz idõszakot, és mára a bolygó egyik legsikeresebb és legváltozatosabb csoportjává váltak. Más repülõ állatok is éltek a kréta idõszak végén, például a repülõ õshüllõk és a madarak korábban megjelent, primitívebb csoportjai, de mostanáig nem tudtuk, hogy a mai fajok õsei a többiekkel szemben miért élték túl a kihalási eseményt.

A komplexitás eredete

Tudomány2009.02.04, 22:39

Az evolúcióbiológusok régóta keresik a választ a kérdére, vajon miként alakultak ki a soksejtû élõlények, és génjeik miként kódolják, hogyan biztosítják a szervezeti összetettséghez szükséges információt. Amerikai kutatók újabb eredményei alapján a magyarázat nem génjeik számában, hanem a génszabályozás módjában keresendõ.

A Földnél csak kétszer nagyobb kõzetbolygót találtak

Tudomány2009.02.04, 11:30

A Földnél kétszer nagyobb átmérõjû távoli planétára akadtak egy Napunkhoz hasonló csillag körül. Ha a további megfigyelések pontosítják az égitest 5-11 földtömeg közötti tömegét, akkor ez lehet az elsõként talált, biztosan kõzetekbõl álló exobolygó.

Havazás, hõhullám és szárazság - a nagyvilág idõjárása

Idõjárás2009.01.28, 11:16

Az Egyesült Államok északkeleti államaiban a következõ napokban újabb havazásra lehet számítani, helyenként akár 15 centiméter friss hó is hullhat. A Föld másik felén, Ausztráliában a hetek óta tartó forróság okoz problémákat, míg Argentínában az elmúlt évek legsúlyosabb aszályával néznek szembe az ott élõk.

Halak és klímaváltozás: egy kellemes meglepetés

Tudomány2009.01.26, 08:24

Egy új tanulmány szerint a halak szerepe sokkal jelentõsebb a szén tengeri körforgásában és a szén-dioxid megkötésében, mint eddig feltételezték. Kiderült, hogy a halak óriási mennyiségû széntartalmú ásványt (kalcium-karbonátot) választanak ki. Ez a tengervíz savasodása ellen hat, sõt a klímaváltozást is fékezheti.

Új útifilmsorozat az MTV-n

Tévé2009.01.26, 11:12

Hétfõn indul az m2-n a Színes városok címû útifilmsorozat, amely a Föld legkülönfélébb helyeire kalauzolja el a nézõket.

Montenegróban volt a világ legnagyobb esõje

Idõjárás2009.01.23, 15:00

A téli csapadékos idõszak a szokásosnál is hevesebb esõzéseket okoz a Földközi-tenger középsõ medencéjében. Olaszországban és a Balkán félsziget nyugati részén szerdán és csütörtökön is intenzíven esett az esõ, de a következõ napok is igen csapadékosan alakulnak. Montenegró tengerparti sávja csütörtökön a Föld legcsapadékosabb vidéke volt.

Két forró Jupiter fotója a földfelszínrõl

Archívum2009.01.15, 23:02

Elsõ alkalommal sikerült a Földrõl két exobolygót egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövõben a légköri paraméterek pontosabb megbecslésére is lehetõséget adhat a távoli planétáknál.  

Jane Goodall nyomdokain - Salonga-kalandok: Érkezés

Tudomány2009.01.21, 17:15

A Kongói Demokratikus Köztársaságban található Salonga Nemzeti Park, Afrika legnagyobb nemzeti parkja különleges titkot rejt: a Földön egyedül itt élnek a csimpánzok mellett legközelebbi rokonaink, a bonobók. Jane Goodall, a világhírû fõemlõskutató munkásságának köszönhetõen a csimpánzok életét, viselkedését, szokásait jól ismeri a tudomány, a bonobókat vagy más néven törpecsimpánzokat azonban alig néhány kutatócsoport tanulmányozza, köztük a németországi székhelyû Max Planck Intézet munkatársai. Hozzájuk csatlakozott dr. Csatádi Katalin etológus, az [origo]-n az õ személyes hangú beszámolóin és saját felvételein keresztül most mi iis ...

Elõször mérték meg két idegen bolygó sugárzását a földfelszínrõl

Archívum2009.01.21, 09:22

Elsõ alkalommal sikerült a Föld felszínérõl két exobolygó sugárzását egy speciális technikával megörökíteni. A módszer a jövõben a légköri paraméterek pontos megbecslésére is lehetõséget adhat a távoli planétáknál.  

A Balaton is a hét természeti csoda közt lehet

[origo] utazás2009.01.20, 22:18

Az épített örökségrõl szóló szavazás után 2009-ben a világ természeti csodáiról szavazhatnak a Föld lakói. A 261 jelölt között a Balaton és a Duna is megtalálható. A szavazás július 7-ig tart, ekkortól már csak 77 jelölt versenghet a megtisztelõ címért.

Az élet sem kizárható a Földhöz eddig leginkább hasonló bolygón

Archívum2009.01.19, 09:48

Egy 2008-ban azonosított, a Földnél akkor háromszor nagyobb tömegûnek becsült planétáról kiderült, hogy mindössze másfélszer nehezebb bolygónknál - így ez lehet a ma ismert, a Földünkhöz leginkább hasonló tömegû Naprendszeren kívüli bolygó, ahol az élet jelenléte sem kizárt.  

Bakugrással kaptak szárnyra a hatalmas repülõ õshüllõk

Tudomány2009.01.08, 15:44

Az eddigi elképzelésekkel ellentétben nem annyira egy madáréra, mint inkább egy bakkecskéére hasonlított az a mozdulat, amely az életben maradást jelenthette a repülõ hüllõknek abban az idõszakban, amikor a Földet a dinoszauruszok uralták.

Ortodox karácsony a Nemzetközi Ûrállomáson

Tudomány2009.01.07, 21:35

Három karácsonyfával és pihenéssel ünnepelte a Nemzetközi Ûrállomás személyzete az ortodox karácsonyt.

Környezetvédelemre buzdít a pápa

Nagyvilág2009.01.06, 14:38

A Föld jelenét és jövõjét is félti az egyre nagyobb mértékû környezetszennyezéstõl a pápa, aki szerint a környezetszennyezés elleni erõfeszítéseknek akkor is van értelmük, ha úgy tûnik, kudarcot vallunk. XVI. Benedek felszólított a gyûlölet és az önzés elleni küzdelemre is vízkeresztkor tartott szentmiséjében.

Haldokló csillagok vizsgálata alapján számos Föld-típusú bolygó létezhet

Tudomány2009.01.06, 09:41

Olyan poranyagot azonosítottak idõs csillagok felszínén, amely a körülöttük keringõ kisbolygók törmeléke lehet. A szakemberek szerint ez arra utal, hogy számos csillag körül keringhetnek a mi Földünkhöz hasonló planéták.