Kontinensközi invázió - agresszív idegen fajok Európában

A kereskedőhajók fenékvizében vagy éppen használt gumiabroncsok között szelik át az óceánt, megtévesztik a naiv szigetlakókat, kedvező tulajdonságokkal kecsegtetik a gazdálkodókat, majd titkos vegyifegyvereket vetnek be, és kíméletlenül elbánnak a helyi vetélytársakkal. Az idegenhonos fajok terjedése már a gyarmatosítás korában óriási mértéket öltött, s mára az általuk okozott természetvédelmi, kulturális és nem utolsósorban gazdasági károk miatt a klímaváltozáshoz hasonló mértékű globális problémává terebélyesedett. Milyen betolakodók sújtják Európát?

Tenger alatti hegyek, új mélytengeri fajok Tasmania partjainál

Korábban ismeretlen, furcsa és csodás tengeri élőlények, valamint érdekes földrajzi képződmények egész sorát fedezték föl Tasmániától délre.

Az emlősfajok negyedét fenyegeti a kihalás

Az emlősök osztályába tartozó állatok természetvédelmi helyzetének első átfogó felmérése lesújtó eredményt hozott. Az emlősfajok felének állománya jelentősen csökkent, és a világ minden negyedik emlősfaját kipusztulás fenyegeti.

A Neander-völgyiek tengeri emlősökre is vadásztak

Az archeológusok újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a Neander-völgyi ember nem volt primitívebb, mint a vele egy időben élt modern ember. A Gibraltár szikláin élő Neander-völgyiek éppúgy képesek voltak fókákat és delfineket zsákmányolni, mint a tengerparton élő Homo sapiensek.

Fájdalommal szült a Neander-völgyi nő is

A szélesebb szülőcsatorna és a modern emberével megegyező születési fejtérfogat ellenére a Neander-völgyi anya hasonló fájdalmakat élhetett át a szülés folyamán, mint a mai nők - erre az eredményre jutottak svájci kutatók, miután számítógéppel szimuláltak egy negyvenezer évvel ezelőtti szülést.

Elkészült a dinoszauruszok szupertörzsfája

Az eddigi legnagyobb dinoszaurusz-törzsfát állították össze a paleontológusok, 440  faj adatai alapján. Kiderült, hogy az összes fontos evolúciós lépés a dínók történetének első harmadában zajlott le.

Megdőlt a Neander-völgyi ember ostobaságának mítosza

A Neander-völgyi ember, a Homo neanderthalensis kőszerszámai semmivel sem voltak rosszabbak, mint a Homo sapiens korai eszközei. Ezt a következtetést vonták le brit és amerikai kutatók, akik újraalkották és összehasonlították a két faj kőszerszámait.

Nagy párzószerv, kis szarv - a másodlagos ivari jellegek eltérése fölgyorsítja a fajképződést

Az evolúcióbiológusok már régóta sejtik, hogy egy faj másodlagos nemi jellegeiben bekövetkező változások elősegítik a fajképződést, vagyis azt a folyamatot, hogy egy fajból két vagy több faj alakuljon ki. Két amerikai kutató most bizonyítékot is talált erre az elméletre.

A baglyok ürülékükkel jelzik kondíciójukat

Az etológusok és az ökológusok sokáig meg voltak győződve arról, hogy az alkonyati és éjszakai életmódú madarak társas kommunikációja kizárólag hangok útján történik. Egy spanyol kutatócsoport most bizonyítékkal szolgált arra, hogy a vizuális kommunikáció is fontos szerepet tölt be a fajon belüli érintkezésben.

Kép: becsomagolt madarak

Huszonkét veszélyeztetett madarat akart hazánkon keresztül feltehetően Hollandiába csempészni egy szerb férfi hétfőn, a tompai határátkelőn. Az elkövetőt őrizetbe vették, a szalakóták túlélték az utazást, most a Szegedi Vadasparkban küzdenek értük. Az eset a madarak faját és számát tekintve példa nélküli.

Új jelentés: ellentmondásos a cetfajok sorsa

Meglehetősen vegyes képet mutat a bálnák és delfinek állományának legutóbbi világméretű felmérése. Néhány nagyobb testű cetfajt kevésbé veszélyeztetett státuszba soroltak át, míg más fajok fennmaradása továbbra is kétséges.

Meghatározták a Neander-völgyiek első teljes genomját

A lipcsei Max Planck Intézet kutatócsoportjának sikerült elsőként teljes egészében megfejtenie a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét. Bár ez is igen jelentős eredmény, az igazi áttörést az jelenti majd, ha - a tervek szerint még ebben évben - ugyanez a csoport meghatározza a sejtmag genomjának felépítését is.

Felfedték az eltérő hatású kígyómarások titkát

Spanyol kutatók vizsgálatának eredményei alapján kiderült, hogy a kígyómérget alkotó vegyületek még egyazon fajon belül is jelentős mértékben különböznek egymástól attól függően, mennyi idős és hol él a hüllő. Az eredmény közelebb vihet ahhoz, hogy kígyómaráskor az áldozatok a megfelelő ellenanyaghoz juthassanak.

Súlyos lepényhal-csapás az evolúcióelmélet ellenfeleire

Egy fiatal amerikai kutató fölfedezései újabb komoly csapást mérnek a kreacionista tanokra, egyúttal megoldanak egy olyan evolúciós rejtélyt, amely annak idején még Darwint is zavarba ejtette. Három újra megvizsgált ősmaradvány igazolja, hogy a lepényhalak szeme fokozatosan tolódott egy oldalra az idők során. Az ilyen átmeneti alakok erősítik leginkább az evolúció elméletét.

Szellemcsiga kísért a walesi kertekben

Hetente egy-egy új trópusi állatfaj fölfedezésének a hírét az emberek zöme szinte már természetesnek veszi. Arra viszont még a laikusok is fölkapják a fejüket, ha Európában bukkannak új állatfajra a kutatók. Ilyen ritka eseményről adtak hírt walesi tudósok.

A méhhalál küszöbén - a méhek között tarol a kaptárelhagyás

2006 év vége illetve 2007 tavasza óta a méhek pusztulása soha nem látott mértéket öltött egyes ázsiai és európai országokban, valamint az Egyesült Államokban. Több helyen a méztermelő méhek vadonélő populációi gyakorlatilag kipusztultak, és a háziméh-kaptárak 30-40%-a elnéptelenedett. A jelenlegi helyzetben a méhészek segítsége nélkül a mézelő méhek több faja néhány éven belül kipusztulhat Földünkről. A méhek, mint a megporzást végző rovarok fogyatkozása közvetlenül érzékelhető gazdasági következménnyel jár, így nem csoda, hogy az USA-ban több egyetem és kutatóintézet bekapcsolódott az okok felderítésébe, a lehetséges megoldások kid ...

Zombit találtak az állatvilágban

A parazita és gazdaállata soha nem látott, emberi szemmel nézve hátborzongató példáját figyelték meg biológusok Brazíliában. Egy hernyó, amely saját testével táplálta a benne élősködő, testnedvein hízó darázslárvákat, azok kikelte után valóságos zombivá válik: utolsó erejével is a már testén kívül cseperedő, bebábozódott darazsak életét védi.

Dögevők tragédiája - tíz éven belül kipusztulhat a keselyű Indiából

Európából nézve úgy érzékelhetjük, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nem különösebben látványos folyamat - a fajok legnagyobb része csendesen, észrevétlenül tűnik el a természetből, vagy "vándorol át" végül a gyűjteményekbe, a múzeumok polcaira. Valóban kézzelfogható, több millió emberre nézve veszélyes változást hoz azonban néhány keselyűfaj pusztulása Délkelet-Ázsiában.

Nem tudjuk megállítani a fajkihalást

Az 1992-ben tett vállalásnak megfelelően két évünk van hátra, hogy megállítsuk bolygónk élővilágának rohamos pusztulását, ám már most szinte biztosra mondhatjuk, hogy a célt nem érjük el - állítja a WWF bolygónk élővilágának állapotáról beszámoló, most megjelent átfogó jelentése. Napjainkban zajlik a legnagyobb fajkihalás a Föld történetében: az elmúlt 35 év során a gerinces fajok átlagosan több mint negyede tűnt el, évente a fajok 1 százaléka pusztul ki.

Előre megérezték a földrengést a vadak Kínában

Május 12-én a Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földrengés rázta meg Kína Szecsuán tartományát. Az áldozatok száma több tízezerre tehető. Talán csökkenthető lett volna ez a hatalmas szám, ha a lakosság és a hatóságok több figyelmet szentelnek a földrengéseket megelőző szokatlan természeti jelenségeknek, furcsán viselkedő állatoknak.

Védett faj lett a jegesmedve az Egyesült Államokban

Hosszas latolgatás után felvette az Egyesült Államok a jegesmedvét a veszélyeztetett fajok listájára. A döntést a sarkvidéken élő állatok fennmaradásához létfontosságú sarki jég fokozatos olvadásával indokolták. Környezetvédők szerint a döntés többhónapos késlekedése mögött pusztán olajipari érdekek álltak.

A gigantikus tintahal boncolása képekben

Mint korábban beszámoltunk róla, az Antarktisz melletti Ross-tengeren tavaly kifogott hatalmas lábasfejű, a Mesonychoteuthis hamiltoni szinte teljesen ép példányát lefagyasztották, és a wellingtoni Te Papa Tongarewa nemzeti múzeumba szállították boncolásra és a további vizsgálatok elvégzésére. A következőkben bemutatjuk a boncolás legérdekesebb képeit.

Veszélyes vándorutak - kockázatos vonulások az állatvilágban

Útra kelni sosem veszélytelen, ám egy alkalmatlanná váló élőhelyen egy helyben maradni ugyanígy kockázatos a túlélés szempontjából. A fajok az évezredek során bonyolult vonulási stratégiákat alakítottak ki, igazodva az éghajlati és földrajzi viszonyokhoz. A vándorló állattömegek megjelenése a bőség időszakát jelenti a ragadozóknak, vagy éppen az embernek. Írásunkban a leghosszabb, legkockázatosabb állati vonulások közül gyűjtöttünk egy csokorra valót, válogatva a természetesen és az ember "jóvoltából" jelentkező veszélyforrások között.

Ismeretlen óriáslények az Antarktisz vizeiből

Hatvan centisre növő tengeri csillagok, termetes tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle méretű és kinézetű, eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során, amelynek tagjai a Nemzetközi Poláris Év alkalmával a sarkköri kontinens tengeri élővilágának sokféleségét kutatták, a vártnál is szélsőségesebb körülmények között. Az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet jóvoltából a Ross-tenger legkülönösebb élőlényeiről közlünk felvételeket.

Fotó a bizonyíték rá, hogy élnek még törpevízilovak

Sikerült lencsevégre kapni törpevízilovakat a nyugat-afrikai Libéria egyre zsugorodó őserdejében, pedig a kutatók arra számítottak, hogy a faj már kipusztult az országban dúlt két polgárháború, valamint az illegális vadászat és fakitermelés miatt.

A világon egyedülálló génbank nyílhat Magyarországon

Tápiószelén jöhet létre a világ első olyan vetőmagbankja, ahol a mezőgazdasági növények mellett a vadon élő fajok genetikai anyagát is őrzik. Mi lehet ennek a szerepe a Kárpát-medence növényvilágának megőrzésében, a genetikai gyarmatosítás elleni védekezésben? Van-e esély arra, hogy újra régi magyar fajtákat vásárolhassunk a piacokon?

Már 30 ezer faj látható az Élet Enciklopédiájának oldalain

Mintegy 30 ezer növény- és állatfaj adatai már elérhetők minden idők legnagyobb biológiai adatbázisában. Az Encyclopedia of Life folyamatosan bővülő internetes oldalain a tervek szerint a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj kap helyet. Az indulásnál az óriási érdeklődés miatt az oldal nem bírta a terhelést, ezért csak a hétvégén vált ténylegesen elérhetővé.

Háromra támadunk! - Együttműködő viselkedés az állatvilágban

Az államalkotó rovarok evolúcióját egy évtizedek óta margón lévő elmélet, a csoportszelekció segítségével érthetjük meg - mutatott rá nemrégiben a Harvard Egyetem egyik tekintélyes biológusa. Ha bebizonyosodik, hogy igaza van, az alapjaiban rengeti meg a jelenlegi közfelfogást az állatok együttműködő viselkedéséről. Cikkünkben ütköztetjük a két oldal érveit, és bemutatjuk az állati kooperáció változatos formáit.

A tíz legfurcsább párzás az állatvilágban

Minden állat szexuális viselkedésének végeredményben hasonló a célja: utódok létrehozása, amelyek hordozni fogják a szülők génjeinek egy részét. E cél elérésére azonban a különböző állatfajok igencsak eltérő módszereket fejlesztettek ki. Ezek között jó néhány akad, amelyek első látásra meghökkentőnek tűnnek, néha alig hihetők. Cikkünkben összegyűjtöttük az állatvilág tíz legfurcsább párzási viselkedését.

2008: a globális problémák, a burgonya, a cserkészek és a reneszánsz éve

Miről fog szólni az előttünk álló év bolygónkon? Az ENSZ olyan komoly, globális problémákra irányítja a figyelmet, mint a közegészség vagy a sarkvidékeket különösen érintő klímaváltozás, míg más szervezetek, civil szerveződések és vállalkozások lokálisabb szempontoknak szentelik az idei évet: Peru javaslatára a burgonya, Görögországban a feta sajt, az ausztráloknál a cserkészek, hazánkban pedig a reneszánsz került a figyelem középpontjába. A 2008-ra meghirdetett nemzetközi programokból globális méretű élelmezési problémák és végveszélybe került fajok körvonala rajzolódik ki.

Nyolcvanmillió év szex nélkül

Brit kutatók választ találtak arra, hogyan volt képes egy kizárólag ivartalanul szaporodó kerekesféreg faj nyolcvanmillió éven keresztül fennmaradni. Ezzel megoldották az evolúcióbiológia egyik nagy rejtélyét, amelyet a nemrég elhunyt angol biológus, John Maynard Smith az evolúció szexbotrányának nevezett.

Veszélyben Földünk legmagasabb állatai

Az afrikai zsiráfokat a kihalás fenyegeti - figyelmeztettek kenyai és amerikai biológusok, akik ezzel egyidőben azt állítják: Földünk legmagasabb állatai a korábbi ismeretekkel ellentétben nem egyetlen, hanem több önálló faj képviselői, ezért a bolygónkon élő zsiráfpopuláció általános fogyatkozása néhány faj számára a véget jelentheti.

Mindent a párzásért - extrém udvarlás az állatvilágban

Az udvarlás, a széptevés, a nőstény becserkészése az állatvilágban éppoly fáradságos elfoglaltság, mint az emberek között, és sokesetben sokkal veszélyesebb. A hímek dalolnak a nősténynek, táncra perdülnek előtte, nászajándékokkal halmozzák el, s közben újra és újra párharcba keverednek a vetélytársakkal. Miért van szükség minderre? Milyen extrém széptevésre buknak a különböző fajok nőstényei?

Kép: klónozzák a mexikói hízelgő monstrumot

A vaskori disznó és sorstársai - különleges hibridek az állatvilágban

Az iskolai biológiaórákon úgy tanítják, hogy a különböző fajú állatok onnan ismerszenek meg, hogy ha képesek is egymással szaporodni, utódjuk nem lesz termékeny. A legújabb felfedezések sokszor cáfolni látszanak ezt a közvélekedést, és a klasszikus fajfogalom elavultságára hívják fel a figyelmet. A természetben valójában meglepően gyakran keverednek egymással a különböző fajú állatok - főleg madarak és rovarok - úgy, hogy születendő utódjuk is egészséges. Az ismert fajkeresztezések többsége ennek ellenére emberi segédlettel jött létre. Hol húzódnak a fajkeveredés genetikai és ökológiai korlátai?

Tizenegy állat- és növényfajt fedeztek fel Vietnamban

Vietnam középső részén eddig ismeretlen kígyó-, lepke- és orchideafajokat fedeztek fel a kutatók. Az Annamite-hegység  rendkívül gazdag ritka fajokban, ezért védelemre szorul - közölte a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet.

Nyálunk összetétele fontos lépés lehetett az emberré válásban

Az antropológusok évtizedek óta keresik azokat a viselkedési és élettani különbségeket az ember és emberszabású rokonai között, amelyek magyarázhatják fajunk kialakulását. Egy minap közölt tanulmány szerzői szerint e folyamatban fontos szerepet játszott az, hogy őseink képessé váltak a keményítő megemésztésére. Így értékes tápanyaghoz jutottak, amely fedezhette nagyobb agyuk megnövekedett energiaigényét.

Megtalálták a dinoszauruszok gyilkosának forrását

Mintegy 60 millió évvel az első dinoszauruszok megjelenése után egy gigantikus kozmikus karambol történt a Mars és a Jupiter között húzódó kisbolygóövben. Az új kutatások alapján ennek során született meg az az égitest, amely körülbelül 100 millió évvel később eltörölte az ősi hüllőket a Föld színéről, számos más faj társaságában. Mit tehetnénk ma egy hasonló, 10 kilométeres test ellen?

Válságos helyzetben a kétéltűek

Bolygónk kétéltűfajainak akár a felét is a kipusztulás veszélye fenyegetheti. Érthető hát, hogy a kétéltűek védelme állt az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének elmúlt héten Budapesten megrendezett 62. éves konferenciájának középpontjában.

Elbúcsúzhatunk a tenger gyümölcseitől

Ha a jelenlegi ütemben folytatódik a tengeri fajok túlhalászása, a vizek szennyezése és a globális felmelegedés, akkor az óceánok élővilága 2050-re drámai módon megfogyatkozhat. Az ökológiai katasztrófa még elkerülhető, de ehhez változtatni kell napjaink környezetpusztító szemléleten és gazdálkodásán.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Fotók a Szegedi Vadaspark új jövevényéről

Törpevíziló-lány érkezett a Szegedi Vadasparkba. A másfél éves Tigi augusztus 13-án délben tette meg első lépéseit a szabadban a számára épült kifutóban. Tigi mellé jövőre egy hím állat is érkezik, s ezzel megindulhat a ritka faj szaporítása Szegeden. 

Visszatért egy ritka faj Angliába

Váratlanul csaknem megkétszereződött egy különösen veszélyeztetett madárfaj, az erdei pacsirták száma az elmúlt tíz évben Angliában, a biológusok azonban arra intenek, hogy a populáció felvirágzása könnyen rövid életű lehet.

Az ember modernkori evolúciójának motorja

Az emberi evolúció az utolsó 40 000 évben leállt, az ember ugyanakkor átruházta evolúcióját a tárgyakra, amelyek használatával képességei hihetetlen mértékben megnőttek, és olyan tulajdonságokra tett szert, amelyek eléréséhez biológiai úton évezredekre lett volna szükség. Az átruházott evolúció segítségével kivédhetők a szelekció pusztító, ugyanakkor a faj minőségét megőrző, sőt javító hatásai, de elő is mozdítja a degeneráció tömegméretű kialakulását.

Enciklopédia az életért

Alapítványok, neves kutatóintézetek és az élővilág sorsa iránt elkötelezett laikusok fognak össze azért, hogy tíz éven belül elkészüljön a ma ismert körülbelül 1,8 millió élő faj webes enciklopédiája. Az Encyclopedy of Life (EOL, az Élet Enciklopédiája) című program kezdeményezője, E. O. Wilson és harvardi kutatócsoportja a Humán Genom Projekthez hasonló horderejűnek ítéli a valóban nagyszabású tervet.

Fehér delfint láttak Hongkongnál

Egy keleti púpos delfint (Sousa chinensis) kaptak lencsevégre Hongkong partjainál. A helyi delfinfigyelő szervezet, a Hong Kong Dolphinwatch beszámolói szerint a városhoz közeli vizek annyira szennyezettek, hogy az amúgy is ritka és kevéssé ismert faj rövid időn belül teljesen eltűnhet erről a területről.

Az első erszényesgenom

Először készült el egy erszényes állat, nevezetesen a házi kurtaopusszum genetikai állományát alkotó molekulák sorrendjének vázlatos leírása. A faj ezzel az egér, a patkány, a csimpánz és az ember után az ötödik emlős, amelynek a genetikai állományt tekintve "feltéképzettnek" számít - olvasható a Nature csütörtöki számában.

Újabb fontos bizonyíték a középfül evolúciójáról

Az összes modern emlős szempontjából kulcsfontosságú jelentőséggel bíró középfül korai evolúciójáról szolgál megdönthetetlen bizonyítékokkal egy a Nature-ben ismertetett új faj.

Hogyan látjuk magunkat a jövőben?

Jövőbe látni ugyan nem tudunk, de a jövőben látni magunkat mindannyiunk képessége - olyan emberi vonás, amelyben lehet, hogy egyetlen másik fajjal sem osztozunk. Amerikai kutatók először vizsgálták képzeletünk e rendkívüli teljesítményét az agykutatás legkorszerűbb módszereivel.

Repülőkutya-kölykök a budapesti Pálmaházban

Az elmúlt hetek során három kölyökkel gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykert pálmaházában élő repülőkutya-kolónia. A kert szakemberei kíváncsian várják, hogyan alakul a kicsik fejlődése, mivel az állatkertben látható délkelet-ázsiai fajnál az egyedfejlődés különféle szakaszainak időtartamát eddig nem dokumentálták kellő alapossággal.

Partra szállt a szalamandra-robot

Gyalogolni és úszni egyaránt tud a Lausanne-i Műszaki Egyetemen alkotott Salamander robotica, azaz a szalamandra-robot. A kutatókat a járás kialakulása foglalkoztatta, arra voltak kíváncsiak, hogyan "sétált ki" az első gerinces a szárazföldre. A kétéltű szalamandrát modellezték, hiszen ez a faj sok szempontból hasonlíthat az első négylábúakhoz.

Már láthatók a karmosmajom-kölykök az Állatkertben

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, ezért az állatkertek tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.

Odúépítés agyrázkódás nélkül

Bár az idei tél enyhén indult, az esetleges fagyok még nagy erőpróba elé állíthatják a nálunk telelő madarakat. Az etetésen kívül odúépítéssel is segíthetjük tollas vendégeinket. Az odúlakó, természetes vagy mesterséges odúkban "fészkelő" közismert vagy ritka hazai fajok - madarak, emlősök, ízeltlábúak - életét, szokásait, velük kapcsolatos információkat tartalmazó oldalt indított a Magyar Madártani Egyesület, ahol az odúkészítés legapróbb részletei is kiderülnek.

Óriáspanda-szaporulat Kínában

Termékeny volt a 2006-os év a kínai Csengtui óriáspanda-tenyésztési központban: 30 életképes bocs látta meg a napvilágot, ami egyértelmű siker a faj mesterséges megtermékenyítéssel történő szaporításában.

Három Földre lehet szükségünk 2050-re

Az emberiség történetében példátlan természetpusztításról ad számot a WWF nemzetközi természetvédő szervezet által készített 2006-os Élő Bolygó Jelentés. A jelentés szerint a túlfogyasztás következményeként a gerinces fajok mintegy harmada tűnt el az utolsó három évtizedben, a Föld erőforrásai pedig egyre inkább kimerülőben vannak.

Új emlősfajt fedeztek fel az Andokban

Új állatfajra bukkantak kutatók a perui Andok keleti lejtőin. Hasonló, nagy testű rágcsálót már nem egy inka sírban találtak, ám a kutatók a fajról eddig azt hitték, hogy rég kihalt.

A mezei veréb az év madara 2007-ben

A mezei verebet választotta az év madarának 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület. A faj állománya az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Nyugat-Európában, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában az eredeti létszám 3%-ára csökkent.

Hang alapján képet alkotnak a kutyák

Gazdájuk hangját hallva a kutyák már látják is maguk előtt annak képét - állítják japán kutatók kísérleteik alapján. Ez első olyan eredmény, amely szerint az emberen kívül más faj is rendelkezik ezzel a képességgel.

Denevérek iránytűvel

Újabb fajjal bővült a földmágneses teret tájékozódásra használó állatok eddig is gazdag listája. A Nature hasábjain közölt tanulmány szerzői az észak-amerikai nagy barna denevérről (Eptesicus fuscus) derítették ki, hogy hosszú útjain a mágneses tér az iránytűje.

Villogj, ha jön a túzok!

Talán nem gondolnánk, de hazánk kiemelt természeti értékére, a túzokra a halálos csapás a levegőben leselkedik, ott, ahol a legkevésbé várná. A faj védelmére példaértékű összefogás valósult meg: a Tiszántúli Áramszolgáltató a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és a Magyar Madártani Egyesülettel együttműködve túzokriasztó szerkezetekkel látja el a légvezetékeket azokon a szakaszokon, ahol a tapasztalatok szerint a legtöbb túzokbaleset történik.

Tetten ért evolúció

A környezethez való rendkívül gyors alkalmazkodásnak lehetettek szemtanúi azok az ornitológusok, akik az elmúlt évtizedben a galápagosi Darwin-pintyek két faja közti vetélkedést követték figyelemmel. A táplálékforrás megfogyatkozásával lépéselőnyhöz jutott az a faj, amelyet korábban inkább hátrányosan érintett egyik adottsága, a kisebb csőr.

Az óriáspandák visszatérnek

Egy újfajta eljárással, az állatok ürülékéből vett minták alapján készült felmérés örömteli eredménnyel zárult: az óriáspandák száma 1998 óta megduplázódott egyik legfontosabb természetes élőhelyükön, a nyugat-kínai Wanglang Rezervátumban, s ezzel megnőtt a remény a kihalás szélén álló faj fennmaradására.

A globális felmelegedés felgyorsítja az evolúciót

A tudósok szerint a jövőben azok a fajok lesznek előnyben, melyek rugalmasan képesek alkalmazkodni a felmelegedéshez. 

Óriáskrátert találtak a Földön

A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatba hozott Chixulub-kráternél nagyobb, közel 480 km-es becsapódásnyomra akadtak az Antarktiszon. Kora alapján lehetséges, hogy ez a becsapódás válthatta ki a 250 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász határán bekövetkező hatalmas kihalást, amely az akkori fajok 70-90%-át eltörölte bolygónkról.

Szadomazo kezdőknek (18+)

Sokak számára riasztóan hangzik minden, ami szado vagy mazo, de a szex ezen fajátja talán közelebb áll hozzád, mint hinnéd.

A csimpánz és az ember ősei kereszteződhettek egymással

Az evolúciós szakadás az ember és legközelebbi élő rokonunk, a csimpánz között talán nem is történt olyan régen, mint azt eddig gondoltuk. Legalábbis a legújabb vizsgálatok - melyek a két faj genetikai állományát hasonlították össze - ezt sugallják. Sőt mi több, úgy tűnik, hogy az elválás nem egyik napról a másikra történt - ami ahhoz az ellentmondásos elmélethez vezet, mely szerint az első elválást követően a két faj ősei még szaporodhattak egymás között - olvasható a Nature online hírportálján.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Szétszéledtek az állatkerti Nagyszikla vadjai

Aki a Fővárosi Állatkertbe látogat, hiába keresi a Nagyszikla oldalában a kecskéket, páviánokat, barlangjainak árnyékában sem hűsölnek a medvék. A több ragadozófajnak is otthont adó sziklát ugyanis felújítják. Egyes fajok a kert egyéb állataihoz bekvártélyozva vészelik át a "lakásfelújítást", másokat vidéki állatkertek fogadtak be.

Íme, a nyolcas

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Hatalmas fajfelfedezés a pápuai vadonban

Több tucat eddig ismeretlen állat- és növényfaj él az indonéziai esőerdőnek azon a részén, ahol 2005 decemberében elsőként járt ember, s ami felfedezői szerint nem más, mint maga az érintetlen földi édenkert.

Luxus és babona fenyegeti a ritka fajokat

Kaviár, cápauszonyleves, bálnahús. Tigrispénisz, korall ékszer, krokodilbőr cipő. Mind-mind olyan csemege, gyógyhatásúnak vélt szer vagy luxustárgy, amelyért komoly pénzeket hajlandók fizetni az emberek a világ bármely részén. A luxusfogyasztás miatt azonban fajok százai kerülnek végveszélybe, legutóbb például a kaviárkereskedelmet kellett betiltani, mivel az egyik kaviárt adó tokhalféle egyedszáma drasztikusan lecsökkent. Olvassa el összeállításunkat a luxusfogyasztás miatt kihalás felé sodródó állatfajokról!

Titokzatos ragadozót láttak Borneón

Egy új, eddig még ismeretlen ragadozó emlősfajt fedeztek fel Borneó sűrű erdeiben  - állítják a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet kutatói. A házimacskánál alig nagyobb, sötétvörös bundájú és hosszúfarkú állatról mindössze két éjszakai felvételt sikerült készíteni fotócsapda segítségével. Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban új fajjal állunk szemben, több mint egy évszázad után ez lesz az első alkalom, hogy újabb ragadozófajra bukkannak a trópusi szigeten.

A géneket nem kódoló DNS rejtélye

A különféle állatfajok genetikai állományának összehasonlításával számos olyan DNS-szakaszt azonosítottak a kutatók, amelyek minden fajban jelen vannak és nagyon hasonló a szekvenciájuk, azaz az őket felépítő bázisok sorrendje (szakkifejezéssel igen konzerváltak). Ezeknek a szakaszoknak a többsége azonban nem a kódoló régiókban helyezkedik el, vagyis nem a gének részét képezi. Innen kapták a nevüket is: konzervált nem-génikus szekvenciák, röviden CNG-k. Van-e, és ha igen, akkor mi lehet a szerepe ezeknek a szakaszoknak? Miért maradtak változatlanok az evolúció hosszú évmilliói során?

Elkészült a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása

Befejeződött a csimpánz és az ember genetikai állományának első átfogó összehasonlítása. A kutatás - amely új utakat nyithat meg az orvosbiológia számára is - egyrészt meglepő hasonlóságokat, másrészt jelentős különbségeket tárt fel a két genom között.

Jó állapotban lévő gorilla eladó

"Költözés miatt 7 éves, jó állapotban lévő gorilla eladó." Ehhez hasonló, a nemzetközi tövények értelmében szigorúan bűntetendő hirdetéseket keresett és ezerszámra talált is az az állatvédő szervezet, amely elsőként járt utána, mennyiben járul hozzá az internet a vadon élő, védett állatfajok pusztulásához. Kiderült: a világhálón Földünk kihalásra ítélt fajainak utolsó példányait árusítják ki.

Kicsi és nagy emberek

1,06 méter magas volt, 13-36 kilót nyomott és agytérfogata 380 cm 3 lehetett. A törpeszerű Homo floresiensis még 18 ezer évvel ezelőtt is élt az indonéziai Flores szigetén. Hogy mettől meddig létezett ez a faj, nyitott kérdés. Valószínűleg egy másik korai embertől, a Homo erectustól származott.

Úttörő eredményt értek el klónozott állatoknál

A new orleans-i Audubon Nature Institute munkatársai áttörő eredményeket értek el abban a munkában, amelyet a veszélyeztetett fajok megmentése érdekében folytatnak. Először sikerült egy vadon élő faj klónozással született egyedeit szaporodásra bírniuk.

Újabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között

A fosszilis csontok vizsgálata alapján egyes fajok légzsákokkal rendelkeztek, ami elősegítette a nagy energiafelhasználást igénylő ragadozó életmódot.

Meglepő eredmények az idegsejtek fejlődéséről

A Stanfordi Egyetem kutatóinak első alkalommal sikerült megfigyelniük egy gerinces faj agyának neuronhálózatát működés közben, valamint azt a folyamatot, hogy miként alakítják ki az idegsejtek szövevényes kapcsolatrendszerüket egymással.

Mobilos csengőhangot utánoznak a madarak

Német biológusok megfigyelték, hogy több fajuk egyre többször "kicsenget", vagyis meglepően élethű hangon utánozza a telefon hívásjelzését.

Turulmadár a sláger az állatcsempészeknél

Hiába tiltják nemzetközi egyezmények a védett fajok kereskedelmét, tömegesen csempésznek külföldre madarakat és hüllőket. A kerecsensólyom az arab országokban kedvelt, az olasz éttermekben pedig a magyar énekesmadarak számítanak különlegességnek. A csempészek körében népszerű a rákosi vipera és a ciklámen is.

Fotoszintetizálás a Naptól távol

Madársztráda van tavasszal hazánk felett

Magyarország felett vonul át március-áprilisban az európai madárállomány nagy része. Május végéig folyamatosan érkeznek délről a hazánkban fészkelő madarak, a téli vendégmadarak pedig vonulnak vissza északra. A tranzitforgalmat tovább növelik az átvonuló fajok: az európai daruállomány közel fele repül át felettünk.

Altruista baktériumok

Hogyan magyarázzuk az altruizmus nem is ritka előfordulását az élővilágban? Az elméleteknek se szeri, se száma, de eddig még nem végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket. Egy angol kutatócsoportnak az a meglepő ötlete támadt, hogy baktériumokon vizsgálja az altruista viselkedést.

Nagy lépés a személyre szabott gyógyszerek felé

Sikerült elkészíteni azt a térképet, amely feltárja a Föld különböző részéről származó emberek genetikai állományának apró különbségeit. Ez nagy segítséget jelent azokban a kutatásokban, amelyek célja genetikai szempontból személyre szabott gyógyszerek előállítása.

Csak az északi faj kellett a brit hadseregnek

Eddig titkosított iratokból kiderült, hogy a brit hadsereg a hetvenes évek végéig faji alapon toborzott. A sorozottak színét titokban nyilvántartották, olyan kódolt kifejezéseket használva, mint például D-faktor. A brit hadvezetés eddig csak annyi kommentárt fűzött a most nyilvánosságra került tényekhez, hogy most már csak az alkalmasságot nézik, az újoncok színével nem törődnek.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Könyvajánló: A sötét bábok királynője

A pitypangok nem csinálják; a levéltetvek sem csinálják; a parányi édesvízi araszoló kerekes férgek pedig egyáltalán nem csinálják, mivel a faj egyedei között nincsenek hímek. Az emberi lények azonban két különböző neműek, és a két nem minden gond ellenére egymásra talál. Ez a lenyűgöző és pompás evolúcióelméleti olvasmány választ ad a kérdésre: a reprodukció több lehetséges formája közül miért éppen a szex, vagyis az ivaros szaporodás terjedt el az élővilágban?

Könyvajánló: A tudomány története 1543-tól napjainkig

A tudósok hihetetlen felfedezései és találmányai az elmúlt 450 év alatt gyökeresen megváltoztatták a Világegyetemről és önmagunkról alkotott képünket. John Gribbin könyve bemutatja az időszakot, amikor először döbbentünk rá, hogy nem a Föld a mindenség középpontja, s hogy az ember csupán az állatvilág számtalan fajának egyike, egészen az Ősrobbanás elméletéig és az emberi testet felépítő molekulák szubmikroszkopikus világának vizsgálatáig.

RNS-interferencia: új forradalom a genetikában

Egy módszer, amellyel lehetséges szinte bármilyen fajban kikapcsolni egy gént akár egy nap alatt. Egy módszer, amit a jövőben betegségek újszerű gyógyítására lehet felhasználni. Az RNS-interferencia olyan molekuláris mechanizmus, amelyben rövid, duplaszálú RNS-molekulák specifikusan elnyomják a gének kifejeződésében kulcsszerepet játszó hírvivő RNS-ek működését.

Pusztulnak a madárfajok Európában

Az európai madárfajok közel feléről nem tudható, mennyi ideje van hátra, s néhány faj olyannyira veszélyeztetett, hogy akár a közeljövőben eltűnhet Európa területéről - ismerteti a legnagyobb nemzetközi madárvédő szervezet legfrissebb értékelése. Hazánkban a nyugat-európainál lényegesen jobb a helyzet, ezért kiemelt felelősségünk s egyben páratlan lehetőségünk van a fajok megőrzésére. 

Rejtélyes óriásmajom Afrikában

Rejtélyes óriásmajom, egyfajta gorilla-csimpánz keverék él a Kongói Demokratikus Köztársaság északi területein - olvasható a brit New Scientist tudományos-ismeretterjesztő folyóirat legfrissebb számában. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az állat valóban egy önálló emberszabású fajhoz tartozik, az elmúlt évtizedek legfontosabb faj-felfedezéséről számolhatnánk be.

Párválasztáskor a méret a lényeg

Egyazon fajon belül a nő- és hímegyed méretbeli különbségének nagy szerepe van a párválasztási küzdelemben - állítják azok a brit kutatók, akik nemrégiben jelentettek meg egy tanulmányt a vízpartok mellett élő madarak viselkedéséről.

Denevérek sajátos vadászmódszerei

A különböző denevérfajok életmódja és "étrendje" erős hasonlóságot mutat - ennek dacára az azonos élettérben vadászó fajok nem kerülnek összeütközésbe egymással, ami eltérő vadászati módszereiknek köszönhető.

Különleges fajok a Dungeon Lordsban

A klasszikus, fantasy világokban megszokott fajok, a tündér, a törpe, az ember és társaik mellett egészen különleges hibridekkel is találkozhatunk majd a Dungeon Lords című szerepjátékban. Az egyedi fajok közt feltűnik a nagy szőrös urgoth, a farkasra emlékeztető wylvan, valamint a kígyószerű thrall is.

A fajképződés gyökerei

Egy amerikai egyetem kutatói muslicákat tanulmányozva azt állítják, sikerült nyakon csípniük az evolúció ritka pillanatát, egy új faj létrejöttét. Azt, hogy pontosan mi indítja el a folyamatot, egyelőre nem sikerült meghatározni.

Újabb 12 példány tér haza az ősi lófajból

A kipusztulás fenyegette úgynevezett Przewalski-lovakból 12 indul útnak szerdán Zürichből repülőgépen a faj őshazájába, Mongóliába, hogy csatlakozzon a Góbi-szivatagban már vadon élő társaihoz.

Újabb remény Atlantisz létezésére

Német régészek műholdfelvételek elemzése után úgy vélik, hogy megtalálták Atlantisz maradványait. A Spanyolország déli partjainál talált nyomok elhelyezkedése egybevág Platón leírásaival.

"Föltámasztott" őstulkok a Hortobágyon

A mai szarvasmarhák vadon élő őse az őstulok volt. Ez az állat a XII. század folyamán tűnt el a Kárpát-medencéből, a kíméletlen vadászat és a háziasítás következtében. Megmaradt állománya - uralkodói védelem alatt - a mai Lengyelország területén élt, a fajt azonban nem sikerült megmenteni. Utolsó egyede 1627-ben múlt ki.

A szárazföldi fajok egynegyedét kihalás fenyegeti

A globális felmelegedés az összes szárazföldi növény- és állatfaj egynegyedének kipusztulását okozhatja 2050-ig.