Valami lyukat ütött az Európai Űrügynökség műholdján

Lyukat ütött egy apró, ismeretlen részecske az Európai Űrügynökség Sentinel-1a műholdjának napkollektorán.

Tudja, melyik a legmagasabb hegy a Naprendszerben?

A Mauna Kea és a Mount Everest is eltörpül a Naprendszer leghatalmasabb hegye, az Olympus Mons égbenyúló orma mellett. Ha a Földön állna ez a hatalmas pajzsvulkán, a csúcsa a földi sztratoszférába nyúlna, kétszer olyan magasra, mint ahol az utasszállító gépek repülnek.

Nézzen körül a Nemzetközi Űrállomáson!

Kísérteties fényeket fotóztak a világűrből

„Néha ijesztő, ha éjszaka a Földre tekintünk” – mondta az Európai Űrügynökség asztronautája, Tim Peake, aki 400 kilométeres magasságból, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén tartózkodva lőtt látványos képet a Nyugat-Ausztrália feletti felhőket megvilágító villámokról.

Érdekes trükkök a gravitációs hullámok befogásában

Az Európai Űrügynökség LISA küldetése a gravitációs hullámok jövőbeli, űrbéli detektálásához szükséges technológiákat készíti elő. A küldetés keretein belül első alkalommal igyekeznek új technológiákat tesztelni, amelyek további ablakokat nyithatnak a gravitációs hullámok vizsgálata terén a tudósok számára. Vajon milyen technológiai trükköket alkalmaznak a mérnökök a jövő gravitációs hullám detektoraiban? Helyzetjelentés a LISA küldetésről.

A gravitációs hullámok hátán már a jövőbe tekint az Európai Űrügynökség

A napokban különösen kiemelkedő kutatási eredmények születtek a gravitációs hullámok első, sikeres detektálásával a LIGO, földi mérőrendszer segítségével. a A tudományos közösség azonban már a jövőbe tekint; az Európai Űrügynökség a gravitációs hullámok még részletesebb vizsgálatát megvalósító küldetést készít elő. De vajon miért is jár előnyökkel, ha a világűrből próbáljuk detektálni a gravitációs hullámokat?

Több űrprogramon dolgozhatnak a kkv-k

A magyar kis- és közepes vállalkozások is profitálnak majd abból, hogy Magyarország november 4-től teljes jogú tagja lesz az Európai Űrügynökségnek. A lépés növeli a foglalkoztatottságot és a magyar vállalkozások versenyképességét.

Novemberben az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válhatunk

Parlamenti jóváhagyás esetén Magyarország novemberben teljes jogú tagja lehet az Európai Űrügynökségnek - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken az MTI-vel.

Meghosszabbították a Rosetta űrszonda küldetését

2016. szeptember végéig meghosszabbítják a Rosetta űrszonda küldetését – jelentette be kedden az Európai Űrügynökség.

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez

A teljes jogú taggá válás révén Magyarország az eddigieknél szélesebb körben csatlakozhat az Európai Űrügynökség tudományos, oktatási és ipari programjaihoz. A tagdíj összege pályázatok formájában visszaáramlik az országba.

Csak por és hamu maradt az űrhajóból

Minden lakott helytől távol, a Csendes-óceán déli része fölött esett darabjaira és égett el az Európai Űrügynökség utolsó teherűrhajója. Az eszközök összesen harmincegy tonna felszerelést szállítottak a Nemzetközi Űrállomásra.

Már csak egyet kell aludnunk a történelmi üstökösrandevúig

Az Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjában – és onnan 510 millió kilométer távolságban, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett minden készen áll arra, hogy az augusztus óta az üstökös közelében tartózkodó Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége sima leszállást hajtson végre az üstökös magján, az űrkutatás történetében először.

Magyarország egy lépésre van az űrkorszaktól

Magyarország lezárta azt a tárgyalási folyamatot, amelynek eredményeként az ország az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagjává válhat - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kedden.

Hol tudna üstökösre szállni a Rosetta űrszonda?

A Rosetta szonda három hete érkezett a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös közelébe. Az eddig készített felvételek alapján tíz lehetséges leszállóhelyet jelöltek ki, a listát a hétvégén ötre szűkítették, a szakértők október 12-én választanak. Ez lesz az űrkutatás történetében az első leszállás egy üstökös magjára.

Elindult az utolsó európai teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra

Élelmiszert, ivóvizet, oxigént és üzemanyagot visz magával az űrállomás hat lakójának.

Váratlan felfedezést tett az üstökös felé közeledő űrszonda

Ami az első közeli felvételeken a szemük elé tárult, az a legmerészebb várakozásokat is felülmúlta, egyben alaposan feladta a leckét az űrszonda irányítóinak.

Jól alakul az év legizgalmasabb űreseménye

Eddig kifogástalanul és a tervek szerint alakul a Rosetta üstököskutató szonda küldetése. Az irányítók most már biztosak benne, hogy ha az augusztusi üstökösrandevú előtt újra bekapcsolják a tudományos műszereket, akkor minden hibátlanul fog működni. Egyelőre csak a kamerát használják, főleg azért, hogy a szonda navigációját segítsék. A képeken már látszik az üstökös magját övező gáz- és porburok, pedig még kétmillió kilométer távolságból készültek. A kutatók bizakodóak: az üstökös aktivizálódása azt jelenti, lesz mit megfigyelniük a tudományos műszereknek.

Leküldte első képeit az Őrszem

Elkészítette első felvételeit az április 3-án pályára állított Sentinel műhold. A közzétett képek bemutatják, hogy a műholdnak valóban kivételesek a képalkotási képességei.

Az első Őrszem már figyeli a Földet

Mérföldkövéhez érkezett Európa földmegfigyelő programja: pályára állt az első Sentinel (magyarul: Őrszem) műhold. Hétszáz kilométer magasból radarral tapogatja le bolygónkat, hamarosan követik a társai.

Tíz kilométer, és az emberi civilizáció megsemmisül

A napokban újabb két kozmikus test száguldott el a Föld mellett. A becsapódást, mint az esetek többségében, ezúttal is megúsztuk. A veszély nagyságát viszont érdemes mérlegelni, de más új fejlemények is vannak „kisbolygóügyben”.

Magyar fémhab kerülhet az űrbe

Magyarországon gyártott alumíniumhabot használhat a jövőben az Európai Űrügynökség.

Jön a történelmi üstököstalálkozó

Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta űrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.

Nagyobb atombombával ért fel az orosz meteor

Az év elején Oroszország felett felrobbant meteor nyomatékosan jelezte, hogy földközeli égitestek nem csupán légből kapott problémának számítanak. Idén felfedezték a tízezredik földközeli kisbolygót, de a potenciálisan veszélyes égitestek zömét még mindig nem ismerjük.

Föld körül keringő hármas ikrek vizsgálják a bolygónkat

November vége óta három új európai műhold kering a Föld körül. A szinkronban működő szerkezetek négy év alatt minden eddiginél pontosabban fogják feltérképezni bolygónk mágneses terét.

Mit keres Magyarország a világűrben?

Pénteken először tárgyal Budapesten az Európai Űrügynökség delegációja Magyarország teljes jogú tagságáról. A hazai űrszakma és űripar képviselői egységesen fontosnak tartják az Európai Űrügynökséghez való csatlakozást, mert ez a lépés az egész csúcstechnológiájú iparág további fejlődésének a kulcsa. Ha csatlakozunk, akkor az ügynökség felméri a hazai űriparban rejlő lehetőségeket, a magyar űrkapacitást, majd felzárkóztató, az ipar fejlődését elősegítő programot indít.

Elcsípték a lezuhanó műholdat

Először azt hitte, hogy hullócsillagot lát, de valójában az Európai Űrügynökség gravitációs műholdjának a zuhanását fényképezte le vasárnap este egy férfi a Falkland-szigetekről.

Egymilliárd euró a téridő fodrozódásaira

Az Európai Űrügynökség heteken belül dönt arról, hogy mi legyen a következő nagy tudományos programja. Egy röntgentávcső és egy gravitációshullám-detektor verseng a legnagyobb eséllyel a finanszírozásért, elemzők szerint a távcső esélyei jobbak.

Lezuhant a GOCE műhold

Zuhanás közben a légkörben szétesett az Európai Űrügynökség gravitációs műholdja. Darabjai valahol Szibéria, a Csendes-óceán, az Indiai-óceán és az Antarktisz környékén értek földet.

Repüljön el a Mars felett!

Rendkívül látványos videót közölt az Európai Űrügynökség a Mars felszínéről, mely a bolygó különleges felszínformáit mutatja be.

Mától van Nemzeti Űrstratégiánk is

Elkészült a Nemzeti Űrstratégia tervezete, közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Magyarország be akar lépni az űrkorszakba, ezért szeretne csatlakozni az Európai Űrügynökséghez is.

Az űrkorszak küszöbére érkezett Magyarország

Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai űrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Űrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a  technológiai rabszolgaságot, és minden területen nőne az ország érdekérvényesítő képessége.

Ilyen lesz az új amerikai űrhajó

Látványos illusztrációt közölt a NASA a 2017-re tervezett Orion-űrhajóról. A tervek szerint az Orion a világűr korábban ember által nem járt mélységeibe juttatja el az asztonautákat.

Ilyen lesz az új európai szuperrakéta

Európa egyelőre nem megy a Holdra. Nagyrakétáját viszont még nagyobbra fejleszti, talán egy eljövendő Mars-utazáshoz. Nagy-Britannia pedig - ha jelképesen is -, de részt vállal a Nemzetközi Űrállomás fenntartásából.

A legnagyobb bolygók védik a Földet

Összefüggés lehet a bolygórendszereket alkotó bolygók mérete és a rendszert körülvevő üstököszóna népessége között. Kivételesen szerencsés helyzetünket a két óriásbolygó, a Jupiter és a Szaturnusz létezésének köszönhetjük.

A NASA és az FBI jelszavait szivárogtatták ki

Mintegy 1,6 millió felhasználó adatait publikálta egy Ghost Shell hackercsoport. Az adatlopás a NASA, az európai űrügynökség (ESA), valamint az Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) rendszereit is érinti.

Sikeresen vették a magyar műhold adását

A Masat-1 a hétfő délelőtti sikeres start után közel egy órával vált le a hordozórakéta utolsó fokozatáról, majd aktiválta magát. Hazánk felett délután haladt el először, és sikeresen vették rádióadását. Az eddigi információk alapján minden rendszere a tervezettnek megfelelően üzemel.

Pénteken megkezdődött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése

A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer első két műholdja.

Orosz rakétaszerelés két percben - ritka felvételek az Európai Űrügynökségtől

Két percbe sűrített látványos videót láthatunk egy orosz Szojuz hordozórakéta összeszereléséről. Az űreszköz rövidesen Francia-Guyana területéről indul, az első négy Galileo mesterséges holddal a fedélzetén.

Látványos animáció készült egy űrben száguldó szikláról

Több mint fél kilométer vastagságú, laza törmeléktakaró boríthatja a Lutetia kisbolygót a Rosetta-űrszonda mérései alapján. Az űreszköz felvételeiből látványos animációt is készítettek az égitestről.

A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál

A katonai felügyeletű amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil űrprogramban fejleszti saját navigációs műholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerűbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elődjeinél, valamint jogi felelősséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.

A magyar űrkínzókamrára még várni kell

Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.

Majdnem a világűrben járt Világűr rovatunk

Viharos szélben érkeztünk meg Európa egyik legnagyobb tudományos-technológiai fellegvárába, az Európai Űrügynökség Amszterdam melletti kutatóközpontjába. Indításuk előtt itt tesztelik a műholdakat rázópadokon és a világűr zord körülményeit szimuláló vákuumkamrákban. Beléphettünk a Nemzetközi Űrállomás európai moduljának modelljébe, majd egy "űrbúcsút" is megnéztünk. Képes beszámoló.

Árvízjelző műholdat lőtt fel az Európai Űrügynökség

Hogyan folyik, párolog és fagy meg a víz a Földön? Az éltető elem körforgását új műholddal vizsgálja az Európai Űrügynökség (ESA). A SMOS nevű űreszköz adatfolyama alapján pontosítani lehet az időjárás-előrejelzéseken és hatékonyabban lehet árvizekre figyelmeztetni.

Bemutatjuk az új európai űrhajósokat

Megnevezték azt a hat európai személyt, aki a Nemzetközi Űrállomáson dolgozhat, és ideális esetben a tervezett európai űrhajó pilótája lehet - sőt a távoli jövőben akár a Holdra is eljuthat.

Orion: a téli égbolt fenséges csillagképe

A téli csillagképek közül a legismertebb és sokak szerint a legszebb az Orion, azaz a Vadász. Ismerje meg a csillagkép legszebb alakzatait, és keresse meg élőben is az égbolton!

Lenyűgöző felvétel készült egy spirálgalaxisról

A Hubble-űrteleszkóp segítségével igen látványos, részletgazdag felvétel készült egy spirális galaxisról, amelyen nemcsak maga a csillagváros, de a mellette, valamint mögötte lévő galaxisok is tanulmányozhatók.

Négyszáz éve kezdődött a geocentrikus világkép összeomlása

Immár négyszáz esztendeje, hogy Galileo Galilei az égbolt felé fordította az akkoriban vadonatúj eszköznek számító távcsövet. Csodálatos dolgokat látott, olyan dolgokat, amelyek alapjaiban rengették meg a már repedező földközéppontú világképet. A Galilei-élményt ma is bárki könnyen megtapasztalhatja, a legkisebb távcsövekkel is.

Árnyékban is fényesen: szokatlan felvétel a Szaturnuszról

Másfélszeresére hízott a saját galaxisunk

Egy új felmérés alapján galaxisunk, a Tejútrendszer mérete és tömege közel másfélszer nagyobb, mint korábban feltételezték, ezért a csillagok is gyorsabban keringenek benne.

Lehetünk marslakók is - az élet terjedése a világűrben

Az elmúlt évek kutatási eredményei alapján egyre inkább elképzelhetőnek tűnik az, ami korábban jobbára csak a tudományos-fantasztikus könyvekben fordult elő: az élet spontán vándorlása a világűrön át. Az úgynevezett pánspóra vagy pánspermia elméletek ezt a lehetőséget vizsgálják: a kutatók extrém viszonyokat is túlélő egysejtű, főleg sejtmag nélküli életformákat, úgynevezett extremofileket tanulmányoznak, például mesterséges meteoritokban.  

A Ganymedes eltűnik a Jupiter mögött - kép

A Jupiter legnagyobb holdjáról, a Ganymedesről nézve a Jupiter eltakarta a Napot és a Földet. A gyakori jelenséget bolygónktól a Hubble-űrteleszkóppal (HST) figyelték meg, látványos fotót rögzítve.  

A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában

A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.  

Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Először közöltek képeket Naprendszeren kívüli bolygókról

November 13-án, magyar idő szerint este nyolc után két, a csillagászat történetében mérföldkőnek számító megfigyelést jelentett be a NASA. Az egyik szerint egy magányos Naprendszeren kívüli planétát sikerült közvetlenül észlelni, a másik esetben pedig három olyan exobolygót fotóztak le, amelyek a miénkhez hasonló bolygórendszer tagjai.  

Látványos galaxisütközés a megjavított űrtávcsőtől

A Hubble-űrteleszkópnál (HST) sikeresen átálltak a tartalék elektronikus adatgyűjtő és -továbbító rendszerre. A hibátlan működést egy új, látványos felvétellel bizonyította a berendezés.  

Megfullad a Föld az űrszemétben

Egyesek szerint már a Földnek is van gyűrűje, de nem jégből és kődarabokból, hanem az űrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált műholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretű tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással találkozik. Egyelőre nincs megoldás a problémára.

Elindult az indiai Hold-szonda

Szerdán hajnalban, helyi idő szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Űrközpontból sikeresen elindult India első űrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körű nemzetközi együttműködés keretében zajlik, amelyből a NASA és az ESA több műszerrel is kiveszi a részét.

Lassul a Phoenix, készülődnek az új Mars-szondák

A gyengülő napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása előtt igen fontos megfigyeléseket várnak tőle a szakemberek. Eközben a következő szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményű marsjáró az élet utáni kutatásra.

Kép: elégett a Föld légkörében az európai teherűrhajó

Szeptember 29-én, hétfőn délután a Jules Verne teherűrhajó, az Európai Űrügynökség ATV-sorozatának első tagja a tervek szerint levált az űrállomásról, és a Csendes-óceán felett elégett a légkörben.  

Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera

A Rosetta-űrszonda pénteken este, közép-európai idő szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera működését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestről.

Rosetta: sikeres randevú a Steins kisbolygóval

A Rosetta-szonda péntek este 9 óra tájban sikeresen elhalad el a Steins kisbolygó közelében mintegy 800 kilométerre. Az égitest részletes megfigyelése fontos próbája a végső célpont, a Csurjumov-Geraszimenko-üstökös vizsgálatának.  

Szökik a földi oxigén

A bolygók, így a Föld légkörének tömege, jellemző hőmérséklete és összetétele is csak látszólag állandó, valójában folyamatos átalakulásban van, igaz, ennek eredménye csak lassan, geológiai időskálán érzékelhető. Ez a folyamatos változás a földi élet szempontjából rövid távon elhanyagolható, ám például az oxigén mozgása az űrhajósok, valamint a műholdak számára már komoly veszélyeket rejt magában. A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a közelmúltban sikerült azonosítani azt a folyamatot, amely során egyes oxigénatomok elhagyják bolygónkat.

Hatalmas kozmikus ütközés során tárult fel a sötét anyag

Hatalmas galaxisok összeolvadását és egy extrém nagytömegű ősi galaxishamazt azonosítottak a távoli Világegyetemben. Az objektumok megerősítik azt a modellt, amely szerint a nagy galaxisok kisebbek egybeolvadásával növekedtek, továbbá azt is alátámasztják, hogy a Világegyetem egyik alapvető összetevője a ma még alig ismert sötét energia lehet.

Közeledik a Rosetta-űrszonda a Steins-kisbolygóhoz - működési teszt élesben

Először próbálják ki "élesben" az üstököskutatásban várhatóan új korszakot nyitó Rosetta-űrszondát. Ez lesz az első űreszköz, mely tartósan vizsgál közelről egy üstökösmagot, és az első, amely egy üstökösmag felszínén landol. Minderre 2014-ig kell még várnunk, de idén szeptember 5-én már megkezdődik a tudományos munka: a Rosetta elhalad a Steins-kisbolygó mellett. A Rosetta-programban 14 európai állam, köztük Magyarország vesz részt. Filmes összeállításunk a szonda műszereiről, a várható tudományos eredményekről és az üstököskutatás fontosságáról, hazai szakemberek tolmácsolásában.

Tizennyolc éve az űrben a Hubble-űrtávcső - látványos felvétel a százezredik keringésre

A Hubble-űrteleszkóp egy aktív csillagkeletkezési régió látványos felvételének elkészítésével "ünnepelte" százezredik Föld körüli keringését és tizennyolcadik születésnapját.

Meglepően erős mágneses teret észleltek ősi galaxisoknál

A jelenlegi elméleti modellekkel nehezen összeegyeztethető, igen erős mágneses terek nyomára akadtak ősi, aktív galaxismagokban, azaz kvazárokban.  

Bemutatták az új orosz űrhajó látványterveit

A brit Farnborough Air Show kiállításon bemutatták a nagyközönségnek az új orosz személyszállító űrhajó prototípusának (látvány)terveit. Az űreszközt - amely a legendás Szojuz-űrhajókat váltaná le - az orosz RKK Enyergija cég fejleszti, de az Európai Űrügynökség (ESA) is beszállhat.

Közel tízezren jelentkeztek űrhajósnak

Beérkeztek a jelentkezések az Európai Űrügynökséghez: csaknem tízezer önkéntes jelentkező közül választják ki azt a közel egy tucat személyt, akik a következő évek során európai űrhajósok és azok tartalékai lehetnek.

Magyar ember is eljuthat majd a Holdra

Május 19-én megkezdődött az új európai űrhajósok kiválogatása, ám az embert próbáló procedúrára egyelőre csak az Európai Űrügynökség tagországaiból lehet jelentkezni. Magyarországnak a szervezethez való csatlakozási folyamata lassabb a kívánatosnál, de 2-3 év múlva talán már mi is küldhetünk jelölteket.

Mától jelentkezhetnénk űrhajósnak

Az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamaiban a mai naptól bárki jelentkezhet űrhajósnak, és ha megfelelő képességekkel rendelkezik, idővel az űrállomásra is eljuthat.

Lehet-e élet a Marson 2008-ban?

Talán a Földhöz hasonlóan a Marson is megszületett az élet, sőt az sem zárható ki, hogy az ősi marsi mikrobák gyarmatosították saját bolygónkat is. A Phoenix-űrszonda 2008. május 25-én kezdődő küldetése közelebb vihet minket a nagy kérdés megválaszolásához: van-e, illetve lehet(ett)-e élet a Marson? Lehetséges élőhelyek és élőlények a legújabb kutatások fényében.  

A Titan asztrobiológiai potenciálja - asztrobiológia kurzus V. rész

Az asztrobiológiai kurzus ötödik részében a Szaturnusz sűrű nitrogénlégkörrel fedett holdjával, a Titannal, illetve annak asztrobiológiai vonatkozásaival ismerkedünk meg. Az égitest egyik érdekessége, hogy jégpáncélja alatt a Naprendszer talán legnagyobb folyékony óceánja rejtőzik, légkörében pedig ahhoz hasonló kémiai folyamatok zajlanak, amilyenek a feltételezések alapján az ősi Földön, az élet keletkezését megelőző ún. prebiotikus fejlődés alatt történtek.

Megvadult galaxisok galériája

Még soha nem közöltek egyszerre ennyi új képet az optikai távcsövek koronázatlan királyától, a Föld körül keringő Hubble-űrtávcsőtől. A fotókon egymáshoz veszélyesen közel merészkedő, összeütköző galaxisok láthatók, nyakatekert szerkezettel és gyakran igen vad csillagkeletkezéssel.

Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-űrszonda

A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.

Dokkolt az európai teherűrhajó az űrállomáson

Az Európai Űrügynökség (ESA) teherűrhajó-sorozatának első példánya, a Jules Verne az elmúlt napokban sikeresen végrehajtotta manőverezési feladatait, majd csütörtökön délután autonóm üzemmódban, földi segítség nélkül összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással.

Először azonosítottak szerves anyagot egy Naprendszeren kívüli bolygón

Fontos lépéshez érkezett az exobolygók kutatása: első alkalommal találtak metánt egy távoli planéta légkörében. Bár a gáz feltehetőleg nem biogén eredetű, ez a felfedezés is érzékelteti, hogy az exobolygóknak az élet lehetőségével kapcsolatos kutatása sok újdonsággal szolgálhat már a közeljövőben is.

Startolt az első európai teherűrhajó - film és képek az új űreszközről

Vasárnap sikeresen elindult az első európai teherűrhajó, a Jules Verne a Nemzetközi Űrállomásra a francia-guyanai Kourou űrközpontból. Az Európai Űrügynökség egyik legfontosabb fejlesztésének tekintett űreszköz biztosabb alapokra helyezi az űrbeli teherszállítást.

Heves csillagkeletkezés a legtávolabbi galaxisban

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabbi galaxist azonosítani. A közel 13 milliárd fényévre lévő objektum az elsőként létrejött csillagvárosok közé tartozhat.

Startolt az Atlantis

Két decemberi halasztás után csütörtök este, magyar idő szerint 20.45-kor startolt az Atlantis űrrepülőgép, rakterében az európai Columbus modullal. Az új kutatóegységben rövid idő alatt több tudományos kísérletet fognak végrehajtani, mint amennyit eddig összesen elvégeztek a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A programban magyar agykutatók kísérletei is helyet kapnak.

Antianyagfelhő a Tejútrendszer belsejében

Új megfigyelések alapján a Galaxisunk belső vidékén lévő kettőscsillagoknál zajló kölcsönhatások antianyagot termelnek. Ennek megsemmisülése magyarázza a korábban azonosított sugárzást.

Ecostat: 5 százalék alá csökken az infláció

Az idei növekedés 2,8-3,0 százalék körül alakulhat, az államháztartás ESA szerinti hiánya 4,0-4,3 százalékra mérséklődik, az infláció pedig várhatóan 5 százalékra csökken - áll az Ecostat januári prognózisában.

Kell egy magyar műhold

Sokan azt gondolják, hogy műholdat építeni költséges "úri hobbi". Valójában az egyik legnagyobb hozzáadott értéket és profitot biztosító tevékenység, amely mágnesként vonzza a külföldi fejlett technológiát és tőkét - mondta az [origo]-nak a legnagyobb hazai űripari vállalat vezetője. A cég meg is tudná építeni az űreszközt, India pedig felajánlotta a pályára állítását.

Az első színes kép a Merkúrról

A Merkúr mellett január 14-én elhaladt Messenger-űrszonda a Földre sugározta a bolygóról készült első színes felvételt. A közelítés során a szonda lézeres magasságmérője is működött, próbaként letapogatva a bolygó felszínének domborzatát. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen mérés készült a Merkúrról.

Változatosabb lehet a Mars időjárása

A Mars Express-űrszonda új eredményei alapján a vörös bolygó egyenlítői térségében olyan szén-dioxid felhők jellemzők, amelyek árnyékában a felszín 10 fokkal is hűvösebb lehet, mint a derült területeken.

Elpárologhatnak a csillagukhoz túl közel merészkedő bolygók

Egy modell alapján a csillagukhoz a Föld átlagos naptávolságának egytizedénél közelebb keringő exobolygók légköre idővel teljesen elszökhet.

Mágneses csúzli a Föld közelében

A Cluster-műholdak megfigyelései alapján a napszélben lévő, gumiszalaghoz hasonlóan megnyúló erővonalak gyorsíthatják a töltött részecskéket a Föld közelében.

Indításra kész az űrállomás legnagyobb kutatómodulja, a Columbus

A Nemzetközi Űrállomás bővítése újabb mérföldkőhöz érkezik: az STS-122-es küldetés keretében hamarosan felbocsátják az európai építésű nagy kutatómodult, a Columbust. Az Atlantis űrrepülőgép legkorábban december 6-án, hazai idő szerint 22.31-kor startolhat, és tizenegy napos programjának fő feladata az új egység csatlakoztatása lesz.

Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról

A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzője Szegő Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express űrszondája által gyűjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.

Az üstökös-szonda képei a Földről - a hét asztrofotója

A Föld közelében november 13-án száguldott el a Rosetta-űrszonda, hogy bolygónk gravitációja lendítsen egyet rajta. Az úgynevezett hintamanőver révén felgyorsult űreszköz látványos felvételeit mutatjuk be cikkünkben.

A sötét anyag nyomában - 3. rész: sötét energia

Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket, a másodikban csillagászati keresési módszereket mutattunk be, ezúttal pedig a leginkább titokzatos összetevőt: a sötét energiát vizsgáljuk meg.

Látványos hold- és földfotók a japán Selene űrszondától

A Hold körüli pályán keringő japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.

Káprázatos a Holmes-üstökös az új fotókon - a hét asztrofotója

A Holmes-üstököst harmadik alkalommal választottuk a hét asztrofotójának. Ezúttal a Hubble-űrteleszkóp felvételén is tanulmányozhatjuk a látványos objektumot, amely még szabad szemmel is látható, ha az időjárás kegyes lesz hozzánk.

Az egyik legszebb csillaghalmaz - a hét asztrofotója

Ezen a héten Tejútrendszerünk egyik fiatal csillaghalmazát választottuk a hét asztrofotójának. A pazar látványt nyújtó alakzatban a csillagközi ködösség maradványa még együtt látható a nagy tömegű, fiatal égitestekkel.

Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész

Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...

Megnyílt az Északnyugati-átjáró - a hét műholdképe

Az elmúlt hónap egyik legfontosabb földtudományi vonatkozású híre az Északnyugati-átjáró, a Grönland és Kanada északi része közötti szigettengerben húzódó csatornalánc megnyílása, jégmentessé válása. Az Európai Űrügynökség (ESA) által üzemeltetett Envisat műhold ASAR nevű radarrendszere a felhőkön átlátva is képes a jeget felderíteni. Az általában felhős vidék egy részére valós színes kompozit műholdképen is rá tudunk most pillantani.

Kozmikus kirakósjáték törpegalaxisokból

A Hubble-űrteleszkóppal sikerült minden korábbinál távolabb lévő törpegalaxisokat, és bennük talán a Világegyetem legelső generációjához tartozó csillagokat megfigyelni.

Indul az Origo Asztrobiológia Kurzus

Féléves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indít az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe.

Új eredmények a Hold fejlődéséről

Az európai SMART-1 űrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlődéséről nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetőket is azonosítottak egyes területeken.

Google Sky: virtuális égbolt a monitoron

Közel százmillió csillag és majd kétszer ennyi galaxis adatait tartalmazza a Google Earth új kiegészítése, a Google Sky. A Google képzeletbeli földgolyóján állva most már nem csupán a saját bolygónk felszínén kalandozhatunk, hanem a csillagos ég is megjelenik felettünk.

Éléről látszottak az Uránusz gyűrűi

Ritka csillagászati jelenséget sikerült megfigyelni: az Uránusz bolygót, amint gyűrűrendszerére pontosan annak éléről látunk rá. Mivel a gyűrűket 1977-ben fedezték fel, ez az első alkalom, hogy így látjuk őket. Hasonló térbeli helyzet 2049. környékén áll ismét elő.