A malactartók már megvették a játékokat

Az EU-csatlakozással egy időben számos állatvédelmi intézkedés lép életbe Magyarországon, melyek elsősorban az állatok jólétét szolgálják. Javulnak a mezőgazdasági állatok körülményei: növekszik az ólak, ketrecek mérete, a sertések játékot kapnak. Az állattartók türelmi időt kapnak az átalakításokra: általában az EU-csatlakozás vagy egy későbbi időpont a határidő.

Egymilliárdot költenek az EU-kampányra

Az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány közel egymilliárd forintot költ az EU-kampányra. A pénteken kihirdetett pályázati eredmények szerint a csatlakozás népszerűsítésével a Young and Rubicamot bízták meg. Az EU-csatlakozás következményeiről több cég tájékoztat majd. Az uniós PR koordinálását a Hill and Knowlton által vezetett konzorcium, a fiatalokat tájékoztatását megcélzó PR- kampányt a Well Reklámügynökség, a kis és középvállalkozók tájékoztatását a Headline PR végzi. A marketing feladatokat a GGK Direct Kft. kapta meg.

A pártkongresszusra készül az MSZP

Szerdán ülésezik az MSZP országos elnöksége. A tanácskozáson többek között a párt márciusi kongresszusáról, az EU-csatlakozás miatt szükséges népszavazásról és a román szociáldemokratákkal aláírandó együttműködési szerződésről egyeztetnek.

Az unióban nem kell majd fizetni az orvosoknak

Az EU-csatlakozás után a magyarok esetében is alkalmazni kell a közösség egészségbiztosítási szabályait. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozás után, ha egy magyar állampolgár egy másik tagállamba utazik, akkor ott is elismerik az itthon megszerzett társadalombiztosítási jogait. Ha egy magyar állampolgár a csatlakozás után munkát vállal valamely EU-tagállamban, akkor ott kell majd biztosítást fizetnie, és ott válik jogosulttá az egészségügyi ellátásokra.  

Megkezdődött az EU-csatlakozási kampány

Lamperth Mónika belügyminiszter a parlament döntése nyomán rendeletben szabályozta az április 12-i népszavazás határnapjait. A választási értesítőket március 20. és 27. között kézbesítik a több mint nyolcmillió választópolgárnak.

Márciusban közzéteszik a csatlakozási szerződést

Az EU-csatlakozással kapcsolatos kormányzati teendőkről és az uniós tagságra való felkészülésről tárgyalt az európai integrációs tárcaközi bizottság csütörtöki első ülésén. A csatlakozási szerződés magyarra fordított változata márciusban lesz elérhető az interneten.

Egy kattintás a Fidesztől az EU elutasításáig

A Fidesz leányvállalataként működő, Orbán Viktor által vezetett polgári körök mozgalma az anyapárttal együtt hiteltelenné vált napjaink legfőbb nemzeti sorskérdésében - nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője, annak kapcsán, hogy a Fidesz honlapjáról közvetlen elérhető az EU-csatlakozás ellen uszító weboldal.

2002 legfontosabb belpolitikai eseményei

Erős gazdasági növekedést jósolnak az EU-csatlakozás után Magyarországnak

Európa 1452 gazdasági vezetője gondolja úgy, hogy Lengyelország és Csehország után Magyarországon lesz a legnagyobb gazdasági növekedés az EU-csatlakozást követően.

Kicsit több az EU-szkeptikus az [origo] olvasói között

Az [origo] EU-csatlakozással kapcsolatos szavazásán az derül ki, hogy olvasóink között nagyjából egyenlő arányban vannak "feltétlen EU-reménykedők" és "EU-szkeptikusok". A "Nagy tévedés az EU-ban reménykedni" - választ 6 százalékkal jelölték meg többen, mint azt, hogy a csatlakozás mindenképp fellendülést fog hozni.

Az MDF elnöke dicséri az EU-megállapodást

A parlament napirend előtt vitájában az MDF elnöke dicsérte a kormányt az EU-csatlakozással kapcsolatban kötött megállapodásért. Dávid Ibolya - a Fidesszel ellentétben - szerint ennél jobb megállapodást nem lehetett volna kötni.

Várhatóan enged az MSZP alkotmánymódosítás-ügyben

Kedden szavaz az Országgyűlés az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. A végszavazás kimenetele továbbra is kétséges, mivel a Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kifogásolt - a csatlakozáshoz kevésbé szorosan kötődő - három pont kikerüljön a szövegből. Fodor Gábor szabad demokrata képviselő szerint alkotmánymódosítás nélkül is lehet csatlakozni, csak úgy sokkal bonyolultabb, és károkat szenvedhet az ország. Az [origo] információi szerint az MSZP várhatóan engedni fog a Fidesznek.

Nincs egyetértés az EU-s alkotmánymódosításról

Csütörtöki találkozójukon sem sikerült megállapodniuk a parlamenti pártok képviselőinek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás végső szövegéről. A Fidesz azt kifogásolja, hogy a véglegesített szövegben szerepel három olyan pont, ami a párt szerint az eredeti megállapodás értelmében kimaradt volna. A kormánypártok képviselői szerint azonban a Fidesz visszatáncol a megállapodás elől, és akadályokat gördít az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadása elé.

Bekiabálások a Parlamentben az EU-vitában

Bekiabálások és hangoskodás mellett vitázott az Országgyűlés az EU-csatlakozásról. Kovács László kifogásolta az MDF nyilatkozatát, miszerint nem vagyunk felkészülve a csatlakozásra. Dávid Ibolya megjegyezte: támogatják a belépést, de a hibákra fel kell hívni a figyelmet. Kuncze Gábor a hangzavarra utalva kijelentette: nem lábujjhegyen kell bemenni Európába, de ordibálva sem érdemes.

SZDSZ: az EU-ba csak profi hadsereg mehet

A szabad demokraták azt kérik a kormánytól: az EU-csatlakozás időpontjáig deklarálja, hogy fel kívánja számolni a kényszersorozás rendszerét. A kisebbik kormányzó párt szerint a profi hadsereget legkésőbb 2006-ig fel kell állítani.

Az USA török EU-csatlakozást akar

Washington arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy adja fel a Törökországgal szembeni távolságtartását, és mielőbb kezdje meg Ankara integrációs folyamatát. Az Egyesült Államok szerint ugyanis ez a lépés segítené a terrorizmus elleni harcot a muzulmán világban.

Jancsó az EU-csatlakozás ellen kampányol

Zenészek, filmesek, tudósok és politikusok vitatkoztak a Parlamentben hétfőn megrendezett konferencián az uniós csatlakozásról. A rendezvényen részt vett Bródy János, Zorán, Koltai Lajos, Jancsó Miklós, Glatz Ferenc, Göncz Árpád és Boross Péter is. A legtöbben a csatlakozást népszerűsítették, Jancsó azonban erre nem volt hajlandó. Szerinte úgyis csak másodosztályú állampolgárok leszünk az EU-ban.

EU-népszavazás április 12-én vagy 13-án

Az eddigi nyilatkozatok alapján úgy tűnik, az április 12-13-i hétvégén lesz az ügydöntő népszavazás az EU-csatlakozásról. Medgyessy Péter miniszterelnök néhány nappal később, április 16-án írja alá a csatlakozási szerződést Görögországban.

Hajnalig fognak szavazni a képviselők

Jövő hét kedden maratoni parlamenti ülés vár a képviselőkre, ekkor fognak ugyanis szavazni a költségvetéshez érkezett 1945 módosító indítványról, és az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítási javaslatokról. Szili Katalin szerint a parlamenti ülés egészen hajnalig fog tartani.

Orbán borúlátó EU-ügyben

Orbán Viktor szerint Magyarország nem tudott előnyös pozíciót elérni az EU-csatlakozásról folytatott eddigi tárgyalásokon, ezért a magyar mezőgazdasági termelőket, különösen a gazdákat komoly veszély fenyegeti.

Kedvezőbb uniós ajánlat várható

A 2004-es EU-csatlakozásra készülő tíz ország kedden az eddiginél kedvezőbb pénzügyi ajánlatokat kap az uniótól - írja a Financial Times kontinentális kiadása A lap úgy értesült, hogy a soros dán elnökség csomagterve egymilliárd eurót irányoz elő arra, hogy az új tagállamok 2004 után kiegészíthessék a gazdálkodóiknak fizetett közvetlen támogatásokat.

Továbbra sincs megegyezés az alkotmánymódosításról

A csütörtök esti négypárti egyeztetésen sem tudtak megegyezni a felek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról. Az álláspontok ugyanakkor közeledtek, így reményeik szerint a jövő héten megegyezhetnek.

Hat hetes kampány az EU-csatlakozásért

Az EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelőző hat hétben intenzív kampányt kíván folytatni a kormány a minél magasabb részvételi arány és a kedvező döntés érdekében. A tervet a kormány által kedden elfogadott EU kommunikációs stratégia körvonalazza. Azt egyelőre nem tudni, mennyibe fog kerülni a kampány.

Jobb ajánlatot várnak a tagjelöltek az EU-tól

A 2004-es EU-csatlakozásra esélyes tíz ország külügyminiszterei eltérő határozottsággal és hangsúlyokkal ugyan, de valamennyien az EU jelenlegi tárgyalási ajánlatainak a javítása mellett álltak ki uniós kollegáikkal hétfőn Brüsszelben tartott találkozójukon - közölte a magyar külügyminiszter.

Ismét eredménytelen volt az EU-négypárti

Nem tudtak megegyezni az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás részleteiről a négy parlamenti párt képviselői pénteki egyeztetésükön. Vastagh Pál (MSZP) szerint ennek az az oka, hogy az ellenzék a megbeszélés kezdetekor ismertette csak módosító javaslatait. Szájer József (Fidesz) szerint viszont semmi újat nem javasoltak, így csak az látszik, hogy a kormánypártok képviselői nem kaptak felhatalmazást az érdemi tárgyalásra. A négypárti tárgyalás jövő csütörtökön folytatódik.

EU: a követendő mintában sincs egyetértés

Szerdán sor került a Fidesz által kezdeményezett vitanapra az EU-csatlakozással kapcsolatban. A kormány a csatlakozás történelmi jelentőségére és az össznemzeti összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács László külügyminiszter ismét amellett érvelt, hogy a népszavazás előzze meg a csatlakozási szerződés aláírását. A Fidesz ugyanakkor öntudatosabb érdekérvényesítést követelt a kormánytól a tárgyalások során. A vitában központi helyet kapott a mezőgazdaság kérdése.

Erdogan: Ankara érett az EU-csatlakozásra

Törökország már teljesítette azokat a feltételeket, amelyeknek alapján jogosan elvárhatja az Európai Unió koppenhágai csúcstalálkozójától, hogy konkrét dátumot jelöljön ki a török csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére - fejtette ki szerdán Rómában Recep Tayyip Erdogan, a törökországi választásokon győztes Igazság és Haladás Párt (AK) vezetője.

Ellenzéki kifogások az EU-alkotmányszöveg miatt

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról szóló előterjesztést. A kormánypártok igennel szavaztak, a Fidesz és az MDF képviselői tartózkodtak, és közölték: sok módosítási javaslatot fognak benyújtani, mert nem értenek egyet - többek közt - az ország szuverenitását érintő részekkel.

EU-vitanap szerdán a Házban

A Fidesz kezdeményezésére vitanapot tartanak ezen a héten szerdán az Országgyűlésben az EU-csatlakozásról. A vita után kezdődik a tagsághoz szükséges alkotmánymódosítás tárgyalása is. Kedden kétheti napirendről szavaznak a képviselők, jövő héten három napon át a költségvetés általános vitája zajlik az ülésteremben.

Medgyessy és Dzurinda Varsóban tárgyalnak a kedvezménytörvényről

A magyar és a szlovák miniszterelnök várhatóan november 15-én, az EU-csatlakozásra készülő országok vezetőinek varsói találkozóján tárgyal majd a kedvezménytörvényről.

A Fidesz változtatni kíván politikai stílusán

Konfrontáció helyett konszenzuskeresés jellemzi majd a jövőben a Fidesz politizálását - értesült a Népszabadság. A lap szerint erről a párt elnöksége szerdai, dobogókői ülésén döntött, ahogy arról is: négypárti tárgyalást kezdeményeztek az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításról.

Lecserélik a közúti táblákat a csatlakozásig

Az EU-csatlakozás után más lesz a közlekedés Magyarországon, mint eddig volt. Az EU-ban nem kötelező például a sárvédő, kék a haladási irányt jelző tábla, a helységnevet pedig piros keret veszi körül - írja a Blikk.

Az ellenzék szerint Mádl írjon alá Brüsszelben

Azt javasolja az ellenzék, hogy Medgyessy Péter kormányfő helyett Mádl Ferenc államfő írja alá az EU-csatlakozásról szóló szerződést Brüsszelben - írja a Népszabadság. Ez a felvetés tovább bonyolíthatja az alkotmánymódosítás vitáját.

Áder: A kormány nem elég kemény EU-ügyben

A parlament keddi ülésén az EU-csatlakozásról vitatkoztak napirend előtt. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője szerint nem képvisel elég határozott álláspontot a kormány a csatlakozási tárgyalások során. A miniszterelnök szerint ugyanakkor a kormány a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban kemény tárgyalásokra készül az EU-val.

MDF: nem fogadható el az alkotmánymódosítás

A Magyar Demokrata Fórum nem tartja elfogadhatónak az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás újabb tervezetét, mert az nem rögzíti az európai uniós csatlakozással összefüggő népszavazás időpontját és a szavazásra bocsátandó kérdéseket sem. Balsai István, a párt frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy az Országgyűlés döntsön a szavazás időpontjáról és a felteendő kérdésekről.

2004-re versenyképességet ígér az EU

Az Európai Unió bizottsága Brüsszelben elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz  ország EU-csatlakozását 2004-ben. Az Európai Bizottság szerdán közzétett stratégiai jelentésében a felvételi tárgyalások év végi lezárását javasolta. A jelentés gazdasági része a tavalyihoz hasonlóan Máltát és Ciprust külön kezeli a többi tagjelölttől. E két ország már tavaly is képes volt megbirkózni a belső piac támasztotta versenykihívással. A másik nyolc "első körös" tagjelölt a jelentés szerint csak a csatlakozás idejére lesz képes megfelelni ennek az ismérvnek - írja a Bruxinfo.

EU-csatlakozás: csökken a parlament szerepe

Magyarország EU-s csatlakozása esetén sok olyan kérdésben is az országon kívül, Brüsszelben hozzák majd meg a minket is érintő döntéseket, amelyekről korábban Budapesten határoztak. Csökken majd a parlament jelentősége, csakúgy mint sok minisztériumnak, vagy éppen a Magyar Nemzeti Banknak és más nemzeti intézményeknek.

Orbán: Kovács ne bocsátkozzon kalandokba

Orbán Viktor szerint Kovács Lászlónak meg kellene őriznie nyugalmát, mikor az EU-csatlakozásról beszél. Orbán a külügyminiszter azon kijelentésére reagált, miszerint akár előrehozott választások megrendezésére is sor kerülhet, ha az ellenzék nem szavazza meg a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A volt miniszterelnök pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette: a Fidesz számára továbbra is elfogadhatatlan a március 15-i EU-népszavazás.

Kovács: Végső megoldás az előrehozott választás

Minden törvényes eszközzel elhárítja az akadályokat a kormány az EU-csatlakozás elől, de bízunk benne, hogy az előrehozott választásokra nem lesz szükség - mondta csütörtökön Kovács László, az MSZP elnöke. Az SZDSZ elnöke ugyanakkor nem ért egyet az előrehozott választások ötletével. A Fidesz frakcióvezetője továbbra sem fejtette ki álláspontjukat az alkotmánymódosítás tervezetéről, de ahhoz ragaszkodik, hogy március 15-én nem lehet népszavazás.

Medgyessy nem zárja ki az előrehozott választásokat

A kormány nem hagyja magát zsarolni az alkotmánymódosítás ügyében, és lehet olyan pont, amikor az előrehozott választás az egyetlen megoldás az EU-csatlakozás biztosítására - derült ki abból az interjúból, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök adott csütörtökön reggel a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. A kormányfő ugyanakkor azt mondja: bízik abban, hogy a Fidesz megszavazza majd az alkotmánymódosítást.

Hollandia megvétózhatja az EU bővítését

Nemcsak az ír népszavazás, hanem a holland kormánykoalíció egyik tagja is megnehezítheti Magyarország EU-csatlakozását. A gazdasági miniszter azt mondta: nem tartja kizártnak, hogy megakadályozzák a bővítést, ha az árthat Hollandiának. Eközben lemondott posztjáról a miniszterelnök-helyettes és párton belüli fő ellenlábasa, Heinsbroek gazdasági miniszter. Emiatt megingott a három hónapja hivatalban lévő jobbközép holland kormánykoalíció, szerdán válságtanácskozást tartanak.

EU-tárgyalás az ellenzék nélkül

Sem a Fidesz, sem az MDF nem vesz részt az EU-csatlakozást érintő alkotmánymódosítás ügyében hétfőre összehívott egyeztetésen, mivel az igazságügy-miniszter pénteken, munkaidő után jelezte, hogy hétfőn tartják az egyeztetést, és nem mellékelte az alkotmánymódosítás szövegének tervezetét. Ellenzéki támogatás nélkül nem lehet módosítani az alkotmányt.

Az SZDSZ sem támogatja a márciusi népszavazást

Az ellenzék részvétele nélkül tartottak hétfőn egyeztetést az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegéről. Az MDF hétfőn jelezte az igazságügy-miniszternek, hogy jövő héten részt venne egy hasonló megbeszélésen. A találkozón az SZDSZ aggályát fejezte ki a március 15-i EU-népszavazással kapcsolatban.

Az írek 40 százaléka támogatja a bővítést

Szombaton Magyarország EU-csatlakozása szempontjából sorsdöntő népszavazást tartanak Írországban. Jelenleg az írek - akik egy korábbi népszavazáson már nemet mondtak a bővítésre - 41 százaléka igennel szavazna az unió kibővítését lehetővé tevő nizzai szerződésre, a lakosság 27 százaléka azonban mindezt továbbra is elutasítja. A bizonytalanok száma egyelőre rendkívül magas, 24 százalék - egy most közzétett felmérés szerint. A népszavazás előtti kampányban az ellenzék és külföldi aktivisták arról győzködik a bizonytalanokat, ha igennel szavaznak, a kibővített EU-ben elveszíthetik munkahelyüket, az ország pedig függetlenségét. A kormánnypártok ...

A tagjelölt országok

Az alábbiakban olvashatja a tizenhárom tagjelölt ország legfontosabb jellemzőit: mennyire felkészült, mely területeken mutat lemaradást, és mennyire támogatja a lakosság az EU-csatlakozást. Az Európai Unió Bizottságának most elfogadott javaslata szerint a tizenhárom országból tíz - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - csatlakozhat 2004-ben, kettő - Románia és Bulgária - 2007-ben, Törökországnak pedig nem tűztek ki konkrét időpontot. 

Vitanapon kérik számon a kormány ígéreteit

A Fidesz kezdeményezésére politikai vitanapot tartanak a képviselők "Merre tart Magyarország?" címmel. A kormány képviselői elsősorban az EU-csatlakozást és a felkészülés felgyorsítását emelték ki fő célnak. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a kormányprogramról beszélt elsőként. Közölte: a kormány nem kívánja betartani ígéreteit.

1200-1500 milliárd fejlesztés a csatlakozás után

Elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának első változata, melyet minden EU-hoz csatlakozó országnak el kell készíteni. A terv 1200-1500 milliárd forintnyi fejlesztést tesz lehetővé az EU-csatlakozást követően. A pénzforrások elosztását a Nemzeti Fejlesztési Terv szabályozza.

Egymást fenyegetik a pártok az EU-csatlakozás kapcsán

A négy parlamenti párt képviselői aláírták azt a nyilatkozatot, amely az európai uniós csatlakozás céljait fogalmazza meg, és tartalmazza az integráció legfontosabb kérdéseit is. Az aláírásra az Országgyűlés Europolitikai Nagybizottságának alakuló ülésén került sor, ám az azt követő tájékoztatón az ellenzék tüntetőleg nem vett részt. Orbán Viktor ismét kijelentette, hogy csak a feltételeik elfogadása esetén szavazzák meg az EU-s csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást.

Parlamenti vitanapot kezdeményez a Fidesz

A Fidesz parlamenti vitanapot tartana "Merre tart Magyarország?" címmel. A vitanapon a párt szándéka szerint a kormány eddigi tevékenysége, a kormányprogram és az EU-csatlakozás is szóba kerülne.

Orbán alkotmánymódosításhoz köti az EU-csatlakozást

A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló négypárti nyilatkozat szövegében legyen egyértelmű: a csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges, hogy alkotmánymódosítás előzze meg a népszavazást - derült ki Orbán Viktornak a Magyar Rádió Esti Krónikájának szerdán adott nyilatkozatából.

Kuncze: Orbán minden kontrollt elvesztett

Orbán Viktor minden kontrollt elvesztett, és csak az vezérli, hogy visszaszerezze a hatalmat - mondta Kuncze Gábor hétfőn, Szent-Iványi Istvánnal tartott sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ elnöke Orbán múlt heti, az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást feltételekhez kötő beszédére reagálva kijelentette: minden pártnak nyilatkoznia kell, hogy Magyarország jövője érdekében támogatja-e az EU csatlakozást, vagy csak saját jövője érdekli.

Kovács Kálmán: jól halad a felkészülés az EU-csatlakozásra

Kovács Kálmán informatikai és távközlési miniszter a Világgazdasági Fórum európai csúcstalálkozóján Salzburgban hangsúlyozta, hogy az EU-csatlakozásra való felkészülésünk ütemszerűen halad, a jogharmonizációs programot teljesítjük. Hozzátette, hogy egy-két tagország (pl. Írország) példája lapján a csatlakozás várhatóan kedvező lesz az ország számára a piacteremtés, a befektetések élénkülése, illetve az elmaradott régiók felzárkózásának tekintetében.

Elmaradt MDF-reakció Orbán szavairól

A korábbi hírekkel ellentétben az MDF frakciója mégsem tűzte napirendjére Orbán Viktor EU-csatlakozással kapcsolatos nyilatkozatait és azok visszhangját. Balsai István frakcióvezető szerint az ügyet nem kell kommentálniuk. Dávid Ibolya pártelnök korábban elmarasztalta Orbánt.

Medgyessy haragszik Orbán kijelentése miatt

Orbán Viktor exkormányfő EU-csatlakozással kapcsolatos kijelentésére reagálva Medgyessy Péter közölte, hogy a kérdésről szavazás dönt. A miniszterelnök elmondta, hogy csalódott és haragszik a nyilatkozat miatt. A szocialisták heves reakcióit a Fidesz alelnöke szerint az MSZP rossz lelkiismerete indukálja.

Dávid Ibolya és a kormány is elítélte Orbán szavait

Mind az MDF elnöke, mind a kormányszóvivő egyetért abban, hogy az EU-csatlakozás támogatásához nem lehet feltételeket szabni. Orbán Viktor a héten azt mondta: az ellenzéki pártoknak világos feltételeket kell szabniuk az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás megszavazásához.

Orbán: Az egész ország fideszes

A vidéki Magyarországon a polgári erőknek jó esélyei vannak arra, hogy megkapják a támogatást a szavazóktól az őszi önkormányzati választáson - vélte Orbán Viktor csütörtökön soproni kampány-nagygyűlésén. Elmondta azt is, hogy az EU-csatlakozás csak az általa megkezdett úton lehetséges.

Alkotmánymódosítást javasolnak az EU-csatlakozás miatt

Népszavazás kiírását javasolja Magyarország EU-csatlakozásával kapcsolatban egy jogi szakértőkből álló testület. Ehhez azonban módosítani kellene az alkotmányt, még idén ősszel.

2004-től új néven fut tovább a Széchenyi-terv

A beruházások üteme a korábbi élénkülés után most csökken, ennek ellenére a magyar gazdaság tartja jó pozícióit az EU-csatlakozásra váró más közép-kelet-európai országokhoz képest - mondta egyebek mellett Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hétfőn.

EU-csatlakozás: csak 2005-ben?

Az Európai Unió bővítésre vonatkozó, jelenleg ismert elképzelései rendkívül ambiciózusak, és könnyen lehet, hogy a kitűzött két célt, a 2004-es időpontot és tíz ország együttes felvételét nem sikerül egyszerre teljesíteni - ennek a meggyőződésének adott hangot Richter Sándor, a Bécsi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete (WIIW) kutatója szerdán.

Gazdasági javulást várnak a magyarok az EU-csatlakozás után

Saját gazdasági helyzetük hosszú távú javulását remélik a legtöbben az EU-csatlakozástól Magyarországon - mondta Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója sajtótájékoztatón szerdán.

Matolcsy: 6-7 százalékos GDP-növekedés az EU-csatlakozás után

Matolcsy György gazdasági miniszter szerint az innovációs típusú beruházások  növekedésének köszönhetően a magyar gazdaság tavaly a fejlett által által elért növekedési rátát meghaladó ütemben fejlődött. A miniszter a Budapest Business Klub rendezvényén úgy vélte, hogy az uniós csatlakozás után a 6-7 százalékos GDP-növekedés is elérhető lesz.

Csak az MDF zárja ki az előrehozott választásokat

Medgyessy Péter miniszterelnök egy szombaton megjelent interjúban elképzelhetőnek tartotta, hogy 2004-ben előrehozott választásokat tartsanak az ország EU-csatlakozása miatt. Az MDF-en kívül a parlamenti pártok elvben nem zárják ki ezt a lehetőséget.

A kis cégek nem tudják, hogy mi a marketing

A kis cégek nagy többsége már érzi, hogy hasznos lenne alkalmaznia az értékesítés növelésére marketing eszközöket, ám a gyakorlati megvalósításig a legtöbben még nem jutnak el, hiányosak az ismereteik arról, mi is a marketing - írja a MarketCom Tanácsadó Kft. felmérése. Azok a cégek, melyek az EU-csatlakozásig hátralevő rövid időben nem lépnek a profi értékesítés és marketing útjára, komoly nehézségekkel lesznek kénytelenek szembenézni.

EU-csatlakozás: optimizmus és vita

A Budapesten járt Európai Uniós bővítési biztos Günter Verheugen nyilatkozatai alapján biztosnak látszik, hogy 2004-ben Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz, és az európai parlamenti választásokon 22 képviselőt juttathat az Európai Parlamentbe. Addig azonban számtalan teendő vár a magyar kormányra, mind a bővítési tárgyalások, mind a jogharmonizáció területén, és vitára is lehet számítani az EU-val a közvetlen agrárkifizetések ügyében. A magyar politikusok ugyanis sokallják az előzetesen megállapított 10 éves átmeneti időszakot.

Az EU-csatlakozásról is tárgyalt a kormány

A kormány pénteki ülésén áttekintette Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak és belső felkészülésének helyzetét és az ezzel kapcsolatos teendőket - közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A kormány elsődleges célja, hogy az unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat az év végén lezárja.

A szemét-ügy akadályozhatja az EU-csatlakozást

Az Európai Uniós csatlakozást is megakadályozhatja a hulladékgazdálkodás rendezetlensége. A környezetvédelmi tárca ezért rohammunkában készíti a hulladékgazdálkodásról és szelektív hulladékgyűjtésről szóló jogszabály tervezetét. Csütörtökön ez ügyben Brüsszelben egyeztet Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter a csatlakozásra váró országok szakminisztereivel.

Kész a kormány második félévi munkaterve

A kormány döntött a második félévi munkatervéről. E szerint a hosszú távú stratégiai feladatok, az EU-csatlakozás előkészítése és a jövő évi költségvetés kap kiemelt szerepet.

Az EU-csatlakozás után nőhet a textilipar

Az európai uniós csatlakozás után várhatóan csökken a textil- és ruhaiparban működő cégek száma, de nő az ágazat termelése és jövedelmezősége - mondta Tomor János, a Magyar Ruhagyártók Egyesülésének igazgatója pénteken.

Forró nyarat jósolnak az ügynöklisták miatt

A német és francia lapok amellett hogy tudósítanak, elemzést is közzétettek a magyar kormányfő ügyéről. A Le Figaro szerint nem lesz jó hatása az EU-csatlakozás küszöbén, annak a kezdeményezésnek, hogy hozzák nyilvánoságra az ügynöklistákat. A Die Welt forró nyarat és mozgalmas őszt prognosztizál. Több angolszász híradás lengyel párhuzamot említ.

Fidesz-párti volt a köztévé a kampányban

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR) kiadta az idei magyar parlamenti választások megfigyelésének végső értékelését. Mivel ez a parlament fogja valószínűleg végigkísérni az ország EU-csatlakozását, ennek a választásnak kiemelt jelentősége volt - szögezi le a dokumentum.

Az osztrák kancellár a Benes-dektérumok eltörlése mellett

Az osztrák kancellár és alkancellár egyaránt követelte, hogy Csehország még az EU-csatlakozás előtt távolítsa el jogrendjéből a Benes-dekrétumokat. Egy friss felmérés szerint azonban az osztrákok 58 százaléka szerint a dekrétumok miatt nem vallhat kudarcot a cseh EU-csatlakozás.

A gazdaság sínyli meg a késői EU-csatlakozást

Magyarország uniós csatlakozásának időpontja hatással lesz az ország gazdasági fejlődésére. Az Ecostat gazdaságelemző intézet több forgatókönyvet is végiggondolt. A lényeges különbségek a külső és belső feltételrendszerekben mutatkoznak meg.

Provokációnak minősítette a cseh házelnök javaslatát a bajor képviselő

Provokációnak tartja az Európai Parlament bajor képviselője a cseh házelnök javaslatát, hogy a benesi dekrétumok kerüljenek bele a Csehország EU-csatlakozási szerződésbe. Posselt felszólította a német kancellárt, hogy követelje a dekrétumok eltörlését.

Nem foglalkozik a Benes-dekrétumokkal az Unió

Az EU bővítési biztosa szerint az unió és Csehország tárgyalásain a benesi dekrétumokról nem lesz szó. Verheugen szerint a dekrétumoknak nincs közvetlen köze az EU-csatlakozáshoz.

Kenyérharc dúl a fuvarozók között

Tapintani lehet a feszültséget a hazai fuvarozók között. Kevés a munka, s ebből a kevésből is sokat elvesznek tőlük az ukrán, a szlovák és a román "riválisok". A szomszédos országokból érkező vállalkozók azon túl, hogy sok esetben engedély nélkül dolgoznak, rendszeresen alámennek a piaci áraknak. Tovább nehezíti az itthoniak helyzetét, hogy EU-csatlakozásunk jegyében a jövőben több millió forintos pénzügyi biztosítékot kell igazolniuk a fuvarozóknak az általuk üzemeltetett járműveik után. Ez erőteljesen megrostálhatja a piaci szereplőket: a jelenlegi 30 ezer működő fuvarvállalkozás a felére apadhat.

A magyarok 61 százaléka csatlakozáspárti

A GfK Piackutató Intézet most közzétett felmérése szerint már az ország 61 százaléka támogatja az EU-csatlakozást. A 14 tagjelölt ország közül Magyaroszágon a harmadik legmagasabb az unió bizalmi indexe, ráadásul a szervezet iránti bizalom folyamatosan nő.

Ötvenes, katolikus nőből él a legtöbb Magyarországon

Az idei népszámlálás során kiderült, hogy a legutóbbi, 1990-ben lezajlott adatfelvételhez viszonyítva a munkanélküliség háromszorosára nőtt Magyarországon. Az EU-csatlakozásra váró országok közül Magyarországon egyedül végeztek szinte teljes körű, a mezőgazdaságot is érintő felméréseket.

A magyarok várják legjobban az EU-csatlakozást

Az európai uniós tagságra leginkább felkészültnek minősített tíz ország közül a magyarok támogatják leginkább országuk európai csatlakozását - derült ki a Gallup Intézet felméréséből.

Tulajdonosi korlátozások az energetikai szektorban

Szándékaiban jó, ám megoldásában nem szerencsés egyes szakértők szerint a két új energiatörvény tulajdonosi korlátozása. A tervezetek felső határokat szabnának meg a mindkét szektor cégeiből szerezhető tulajdonnál. Csakhogy a megkérdezettek szerint is a hazai fogyasztókat védő pont az EU-csatlakozásig maradhat érvényben, s adott esetben gátja lehet például a Mol Rt. gázágazata eladásának. Az előterjesztő Gazdasági Minisztérium (GM) nem ért egyet a felvetések többségével, de nem zárja ki a törvénytervezetek egyes paragrafusainak változtatását.

EU: Magyarország még nem felkészült

Az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentésében szerepel, hogy Magyarországnak legkésőbb EU-csatlakozása idejére hozzá kell igazítania a státustörvényt az uniós joganyaghoz, mivel jelenleg ellentmondásban áll az európai modellel. A New Yorkban tartózkodó Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor azt közölte: az eddigi összes jelentés közül a mostanit tartja a legkedvezőbbnek.

Martonyi szerint korai kérés Brüsszeltől az adókönnyítések felszámolása

Magyarország az EU-csatlakozás végső szakaszában szünteti meg a külföldi nagybefektetőknek nyújtott adókedvezményeket - mondta csütörtökön Londonban a magyar külügyminiszter.

Drasztikus gázáremelés az EU-csatlakozáskor?

A lakossági gázárakat 65 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy tükrözzék a valós költségeket - erősítették meg a Magyar Hírlapnak energetikai szakértők. Felhívják a figyelmet arra is, hogy ismét milliárdos perekkel végződhet az ágazatban most folyó költség-felülvizsgálat. Felvetődött, hogy a kormány regionális gázszolgáltatók nyereségét ezentúl az állampapírok hozamához köti.

A magyarok többsége támogatja az EU-csatlakozást

A magyar közvélemény többsége bízik az Unióban, de nagyon sokan - a választók egyharmada - bizonytalan a belépéssel kacsolatban. A legtöbben úgy vélik, az ország még nem készült fel a csatlakozásra.

Az EU-csatlakozás erősíti a versenyt a bankszektorban

Az európai uniós csatlakozást követő években várhatóan a GDP növekedéséhez közeli, vagy azt meghaladó mértékű növekedést produkálhat a bankszektor, ám a szervezetek jövedelmezősége valószínűleg csökkenni fog. Az egyre stabilabbá váló magyar gazdaság, az alacsonyabb infláció és a mérséklődő kamatok hozzájárulhatnak majd a banki hitelexpanzióhoz.