etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A nyár veszélyei
Nem is hinnénk, hogy a nyár önmagában mennyi veszélyt rejt állatainkra nézve. Sajnos minden évben találkozunk hőgutát vagy napszúrást elszenvedett állatokkal, akik nagyon rossz állapotban kerülnek rendelőnkbe, és sokszor már nem tudunk rajtuk segíteni. A nyári, szezonális megbetegedések 90%-át meg lehet előzni, ezért fontosnak tartjuk, hogy írjunk a leggyakoribb megbetegedésekről és megelőzésének módjairól. - hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa és kolléganője, dr. Landauer Krisztina.
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Embereket ijesztgető madarak
Európában alig él olyan madár, mely támadásával közvetlen sérülést okozhat. Gondot inkább a járulékos balesetveszély jelent, amikor a megijedő ember leesik a fáról, elbotlik, esetleg kiszalad az útra. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Idén is lajstromba vettük az ürgelyukakat több területünkön
A napokban befejeződik az ürgeállományok felmérése a működési területünkön. Az egyedszám megbecsüléséhez a legjobb támpontot az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása nyújtja. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Nem veszélyes az óriás-tőrösdarázs!
A Magyarországon terjedőben lévő óriás-tőrösdarazsak (Megascolia maculata) Európa legnagyobb termetű hártyásszárnyúi, hiszen a nőstények hossza akár az 50 mm-t is elérheti. Tartani azonban nem kell tőlük, mert bár hatalmas termetük miatt ijesztő megjelenésűek, valójában jámbor óriások. A nőstényeknek ugyan van „fullánkja", de hacsak kézzel el nem kapjuk őket vagy rájuk nem lépünk, nem fogják azt használni. Félelemből történő elpusztításuk teljesen indokolatlan! - tájékoztat Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Medveészlelés Acsa határában
Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
Korallokkal kezelik bőrproblémáikat a delfinek
Mi, ha kijön rajtunk valami kiütés, elmegyünk az orvoshoz és kapunk rá egy krémet. A delfineknek is vannak bőrproblémáik, de ők megoldják maguk úgy, hogy gyógyító korallokhoz dörgölőznek.
Megerősítették, hogy legmagasabban élő emlősök a világon a vulkánlakó egerek
A Llullaillaco tengerszint feletti 6.739 méteres csúcsán a körülmények hidegek, szárazak és barátságtalanok – de bizonyos egerek valahogy túlélnek ott.
Negyven, zabálási tébolyba esett cápa közé ereszkedtek a búvárok -videó
Az óceán felszínén sodródó hatalmas bálnatetem valódi terülj-terülj asztalkám a tengeri nagyragadozók számára. Egy-egy ilyen "potya" élelemraktár gyakran tucatjával vonzza magához a különböző cápafajokat. Ami azonban a Dél-afrikai Köztársaság indiai-óceáni partvidékén történt, egészen egyedülálló jelenségnek számít, mert legalább negyven, az úgynevezett zabálási tébolytól felajzott és az emberre fokozott veszélyt jelentő cápa vetette rá magát a zsákmányra. A tenger világának e nem mindennapi drámai eseményét egy mindenre elszánt dél-afrikai merülésvezető és cápakutató a fenyegető veszéllyel dacolva, az izgatottan nyüzsgő cápák közé ...
Hogy maradnak az óriási madárrajok olyan szoros formációkban?
Kevés látványosabb - vagy megdöbbentőbb -dolog van, mint a magasban, az égen egy nagy szinkronizált táncban kavargó madárraj. Most a kutatók megfejtették, hogy a madarak hogyan képesek olyan szorosan repülni anélkül, hogy összeütköznének.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
A kutyaagy működésébe enged bepillantást egy új vizsgálat
A kutyaagy működésének új vonatkozására derítettek fényt az ELTE kutatói egy a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált kutatásukban. A humán neurológiai vizsgálatokban használt módszer mintájára kifejlesztett nem-invazív EEG-vel vizsgálták a kutyák akusztikus feldolgozásának agyi folyamatait, és először sikerült ezzel a módszerrel különbséget kimutatni az emberi és a kutyahangokra adott agyi válaszok között.
- címkék:
- etológia
- kutya
- EEG
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyák szellemi hanyatlása hasonlít az emberéhez
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
- címkék:
- etológia
- kutya
- ELTE
- Címkefelhő »
Óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, rőzserakásokat – vigyázzunk a sünökre!
Az éjszakai életmódot folytató, védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft) keleti sün, 2014 év emlőse, előszeretettel választja nappali búvóhelyül, illetve téli álomra a kertekben, parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Ennek elkerülésében segít ez a menüpont. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet honlapján.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Tegnap volt a Vakvezető Kutyák Világnapja
1994. április 27-én ünnepelték meg először a Vakvezető Kutyák Világnapját. Az ötlet a Nagy-Britanniában lévő Vakvezető Kutyakiképző Iskolák Világszövetségétől származik.
Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka
Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Az éneklő fakéreg
A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.
Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe
A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...
Kullancs gradiáció van, a kullancsok a szokottnál súlyosabb számban jelennek meg
Kullancs gradiáció van. Ez azt jelenti, hogy a kullancs megjelenése a szokottnál súlyosabb számban történik. Sok. Borrzalmasan sok. Mert nincsenek hidegek idén sem. Nem történt meg az a megfelelő hőmérséklet sokk, amibe elpusztultak volna nagy számban. – hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcai kisállatrendelő vezető orvosa.
Indul a toklász szezon, vigyázzunk az állatainkra!
A toklász nagyon veszélyes a kutyákra és a macskákra is. Nagyon súlyos és fjdalmakat, sérülésteket, fertőzéseket okoz. Erre hívja fel a figyelmet dr. Varga József, a Család utcaki kisállatrendelő vezető orvosa közösségi oldalán.
A hím varangy 5 hónapig csüng a nőstényen a párzás esélyére várva
Egy nyomonkövető tanulmány azt állítja, hogy egy varangyfaj hímjei készen állnak arra, hogy élelem nélkül számos hónapig várjanak a szaporodás lehetőségére.
Gyakori a kutyák gennyes méhgyulladása
Számos kutyát hoznak Rendelőnkbe ezzel a betegséggel, ezért fontosnak tartom a gazdik tájékoztatását erről a témáról. Az ebek gennyes méhgyulladása során nagy mennyiségű genny szaporodik fel a méhben. A méh a hasüregben helyezkedik el. A vesék mögött találhatók a petefészkek, innentől egy egészen vékony kb. ceruzányi vastag képlet nyúlik a húgyhólyag mögött a méhnyakon keresztül a hüvelyig, ez a méh. A méh kettős szerv. A méhnyak és a hüvely szimpla, utána válik ketté a méh, és tér a két petefészekhez. Ez a nagyon vékony ceruzavastagságú szerv akár liter nagyságrendű gennyel tud megtelni, amennyiben üregében gyulladás alakul ki. - ttájékoztat ...
Fülemülék májusi éjszakája
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük. - írja a Magyar Madártani - és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kutyáink tavaszi mozgásszervi betegségei
A tavasz beköszöntével nemcsak a természetben, hanem az emberek és az állatok életében is aktív időszak veszi kezdetét. Ahogy melegszik az idő, vágyunk ki a szabadba, élvezni a jó időt, átmozgatni a téli álmából ébredő szervezetünket. Különösen igaz ez ránk, kutyatartókra. - dr. Simon Csilla és dr. Varga József a kutyák tavasz mozgásszervi betegségeire hívja fel a figyelmet a Család utcai állatorvosi rendelő honlapján.
Új látványosságok a Budakeszi Vadasparkban: fogadóépület, röpdék és méhecskés játszótér
Budapest környékének egyik legkedveltebb ökoturisztikai célpontja az évente közel kétszázezer látogatót fogadó Budakeszi Vadaspark, amely most újabb izgalmas látnivalókkal bővült. Csaknem kétszáz négyzetméternyi új röpdét alakítottak ki a madaraknak, továbbá nyolcvan főt befogadni képes fedett foglalkoztató teret, valamint a méhek világát megelevenítő játszóteret és tanösvényt építettek. A ma átadott beruházást a Vadaspark alapítója, a Pilisi Parkerdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen pályázva, a Széchenyi Terv keretében valósította meg. „Az állami erdőgazdaságok a kormányzat kiemelt partnerei az ökoturisztikai fejlessztések ...
- címkék:
- ökoturisztikai központ
- Kárpát-medence
- Pilis
- beporzók
- méhecskehotel
- darázsgarázs
- etológia
- állatvédelem
- erdőgazdálkodás
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- erdő
- erdei iskola
- természetvédelmi terület
- zoológia
- Magyar Természetjáró Szövetség
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
Felmérték a Nagykanizsa környéki erdők szaproxilofág bogarait
Az erdőtervezések során fontos feladata a Nemzeti Park Igazgatóságoknak a biotikai adatok gyűjtése. Az erdők esetében az egyik legfontosabb csoport a xilofág és szaproxilofág bogaraké, hiszen jelentős szerepet töltenek be az erdőkben, főleg a holt faanyag lebontásában. Mivel a holtfa mennyisége az intenzív használat folytán egyre csökken, ezért ezen fajok is egyre ritkábbak, és ezért viszonylag nagy számban találunk köztük védett vagy közösségi jelentőségű, ún. Natura 2000 jelölő fajokat. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján a nemzeti park munkatársa Dr. Lőkkös Andor, Nyugat-Zala Tájegységről.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Országos Ürgelajstromra várják önkéntesek jelentkezését
Egy komoly, ám nem különösebben megterhelő terepi felméréshez keres lelkes önkénteseket a Herman Ottó Intézet által koordinált Vadonleső Program. Most bárki, előismeretek nélkül is bekapcsolódhat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Ürgemonitorozó Programjának éves felmérésébe egy önkéntesek számára készült okostelefonos ürgefelmérő alkalmazás segítségével!
Zsiráfok forradalmasíthatják az űrruhákat
A természet önmagában tökéletes megoldásokat alkot, és ha ezeket megismerjük, mi magunk is fejlődhetünk. De vajon miket vehetünk át az állatoktól, és ez hogyan hathat a humántechnológiákra? Az elismert természetvédő és műsorvezető, Patrick Aryee (aki többízben együtt dolgozott már David Attenborough-val) legújabb dokumentumsorozatában ezt a témát elemzi, azaz hogy hogyan alakítja az állatvilág a tudomány fejlődését. Például, hogy mit vesz át az űrtechnológia a zsiráfoktól, hogy kivédje a 9-11G-s nyomást, vagy hogy miképpen próbálják használni a delfinek kommunikációját a szökőárak előrejelzéséhez. A Fejlődés című hatrészes alkotást ...
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Megújult az Ország Közepe
Pusztavacs község Önkormányzata, a Felső- Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megújult Magyarország földrajzi középpontjában az Ország Közepe Emlékmű.- írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Idén is számos helyre került új gólyafészek-emelő
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és az MVM Démász Áramhálózati Kft. évek óta együttműködik, hogy a tavasszal hazatérő fehér gólyákat biztonságos fészkek várják itthon. Sok helyen új fészekmagasítókat tettek olyan villanyoszlopokra, ahol közvetlenül az oszlopfejre raktak fészket a gólyák, de valahol csak a fészek igazítására volt szükség.
Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse
Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.
Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?
A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt, ami miatt kéknek látjuk őket.
A koalák és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára
Ausztrália emblematikus erszényesei, a koalák státusza fenyegetettről veszélyeztetetté vált, és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára.
Az Amerikai Egyesült Államok lépéseket tesz a disznódelfinek védelmében
Az USA Kereskedelmi Hivatala a múlt héten tilatkozott a mexikói hatóságoknál, amiért nem védik meg a kaliforniai disznódelfint, egy kritikusan veszélyeztetett delfinfajt.
Egymást segítették a szarkák a nyomkövető eltávolításában
Az ausztrál szarkák kutatásával foglalkozó tudóscsoportot is meglepte a madarak együttműködő viselkedése: az intelligens madarak segítettek egymásnak eltávolítani a rájuk erősített nyomkövető eszközöket.
Döbbenetes eredményt hozott egy patkányokkal végzett kísérlet
Azok a patkányok, akiket megtanítottak, hogy hagyjanak 3,2 másodpercet egy kar lenyomásai között, vagy hogy tartsák lent ennyi ideig, úgy tűnik képesek megítélni, vajon elég pontosak voltak-e ahhoz hogy jutalmat érdemeljenek.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Csak a hangunk alapján is felismer bennünket a kutyánk
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói legújabb tanulmányukban kiderítették, hogy a kutyák képesek a gazdájukat kizárólag a hangjuk alapján is felismerni, és ehhez az ember által is használt hangjellemzők közül többet is használnak.
A pókhálók az ismert természeti világ legérzékenyebb füleiként működhetnek
A hídpók (Larinioides sclopetarius) a hálóját a közelben repülő rovarok által keltett hangok érzékelésére használja, hogy felkészüljön a zsákmányolásra.
Mint egy durcás gyerek: nem akart hazamenni a kutya - videó
„A kutyák szőrős gyerekek" – írja Csányi Vilmos, a kiváló etológusunk. Erre a találó hasonlatra is kitűnő példa az alábbi videó, amelyben a kutya megmakacsolja magát, és nem akar haza menni a sétából, ugyanúgy mint a kisgyerek, aki nem akar haza menni a játszótérről, vagy hisztizni kezd a közértben, mert nem kapja meg a kinézett csokit.
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Máig tisztázatlan a macskák rendkívüli tájékozódóképessége
Haza talál a macska, ha elveszik? A delfinek, libák, és más költöző madarak vizuális jeleket használnak a tájékozódáshoz, a postagalambok pedig alacsony frekvenciájú hanghullámokat használva találják meg a célpontjaikat, a lazacok a mágneses mezőt és szagjeleket is alkalmazzák a navigációhoz, a gnú pedig az eső illatát követi. De hogyan tájékozódnak házi kedvenceink, a macskák?