etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kutatók egy lépéssel közelebb kerültek a vánor madarak tájékozódásának megfejtéséhez
A tudósok egy lépéssel közelebb kerültek, hogy megértsék néhány madár hogyan hasznosítja a kvantumfzikát a navigáláshoz.
Denevért találtam-mit tegyek?
Egész közel kerülni egy denevérhez egyedülálló élmény, ami legtöbbünkkel ritkán vagy soha nem esik meg. A denevérek lenyűgöző, nagyon hasznos, ugyanakkor indokolatlanul elutasított és lebecsült állatok. Magyarországon minden denevér védett, egyedeik és szálláshelyeik elpusztítása tilos. Segítsünk rajtuk!
Mit tegyek, ha denevérkölyköt találtam?
A denevérek ősszel párzanak, a petesejt azonban csak tavasszal termékenyül meg, mikor az emelkedő hőmérséklet és az éledő rovarvilág sokkal kedvezőbb feltételeket biztosít az embrió fejlődéséhez. A terhesség alig másfél hónap, a kölykök – fajtól és az aktuális időjárástól függően – május végétől július elejéig születnek. Mivel emlősállatok, így utódaikat elevenen hozzák a világra és tejjel táplálják őket.
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken
Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
Kullancsokról gazdiknak
A kullancsok több veszélyes kórokozó vektorai, azaz terjesztői lehetnek. A kutyák és macskák esetén a két legfontosabb kullancs által terjesztett betegség a babesia fertőzés, és az emberekben is előforduló Lyme-kór.
A kutyák nem tesznek különbséget nagylelkű és fukar ember között
A kutyák nem tesznek különbséget nagylelkű és fukar ember között - állapították meg bécsi viselkedéskutatók.
- címkék:
- etológia
- kutya
- kutyák
- viselkedés
- Címkefelhő »
Drogkereső kutyának alkalmatlan, de rendőrségi jóléti kutyának kiváló
Valószínűleg a világ legrosszabb nyomkövető kutyája Dexter, viszont a stresszes dolgozókat átsegíti a nehéz napokon. A drogkereső kutyának alkalmatlannak bizonyult Dexter most a rendőrség jóléti kutyájaként teljesít feladatot.
Kutya segíti az áldozatokat a franciaországi bíróságokon
A Franciaország egy déli részén, Lot megyében dolgozó ügyész, Frédéric Almendros hallott egy kísérletről az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő Seattle városában végzett kísérletről, ahol kutya segíti a bűncselekmények áldozatait és úgy döntött, tesz egy próbát a bíróságán.
Döbbenetes magasságban figyelték meg ezt a tömzsi madarat
A sárszalonkák vándorláskor megállás nélkül 6000 kilométert repülnek, így három nap alatt eljutnak Svédországból Közép-Afrikába. A lenyűgöző teljesítményhez hozzájárul, hogy nappal a meleg elől nagyobb magasságokba emelkednek – alkalmasint akár 8000 méterre is.
Szöcskék, sáskák, tücskök nyomában
A Magyar Rovartani Társaság egyenesszárnyúakkal foglalkozó szakértői június végén Nyugat-Zala Tájegységünkben tartották meg éves találkozójukat.
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Gázolásból felépült macskabaglyot engedtek szabadon
Remeteszőlősön gázolták el azt a macskabaglyot, amely hónapokig a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában lábadozott. Szerencsére csak agyrázkódással, maradandó sérülés nélkül megúszta az esetet, így a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a lakiteleki Tőserdőben szabadon is engedték.
Egy szerencsés kuvik a Kiskunságban kezdett új életet
Macska szájából mentették meg azt a kuvikot, amely új otthonra lelt a Kiskunságban, Kecskemét mellett 2021. június 28-án. A kistermetű bagoly Mezőfalváról került be a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjába.
Nem egyedülállóan emberi jelenség a tehetség
Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tehetség egyedülállóan emberi jelenség-e vagy más fajnál is találhatóak különleges, tehetséges egyedek. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban szerdán ismertetett tanulmányuk szerint nemcsak az emberek lehetnek tehetségesek, hanem a kutyák is.
Először zombivá tesz, majd arra kényszerít, hogy vízbe öld magad
Számos bizarr példát találunk arra, miként tudja egy élősködő manipulálni a gazdaszervezet viselkedését: egyes gombák fára mászásra kényszerítik a hangyákat, hogy ott a rovarok fejéből kirobbanva terjesszék spóráikat, míg más egysejtűek vonzalmat ébresztenek a patkányokban a macskavizelet iránt. A paraziták működésének hátterét nem egyszerű feltárni, egy kutatócsoport azonban most rájött arra, hogy a húrféreg miként veszi rá az imádkozó sáskát, hogy a kedvéért vízbe fojtsa magát.
Csodálatos állati elmék: delfinek, akik bajba jutott élőlényeket mentenek
Már ókori források is említenek olyan eseteket, amikor delfinek siettek a tengeren bajba jutott hajótöröttek segítségére. A domesztikált állatfajokon, főleg a kutyákon és a macskákon kívül a palackorrú delfinek tekinthetők az egyetlen olyan vadon élő állatfajnak, akik tudatosan keresik az emberrel való kapcsolatot. Az emberek iránt tanúsított - sajnos, gyakran indokolatlan - delfini bizalom egyik egyedülálló eseménye volt például az a közelmúltban történt eset, amikor egy leszakadt damilba akadt palackorrú delfin úszott oda a búvárokhoz, hogy a segítségüket kérje. Ezek az intelligens tengeri emlősök viszont gyakran kérés nélkül is aa ...
Odúlakó madarak Budapest parkjaiban
A Főkert és az MME által közösen kihelyezett 950 db „B" és „D" típusú mesterséges madárodúk ellenőrzése lezajlott a budapesti parkokban.
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Hüllők a házunk táján
Sokan riadnak vissza, ha a házuk ajtaján kilépve egy nagyobb méretű kígyóval találják szemben magukat. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot évről-évre megkeresik ilyen típusú történetekkel. Ezekben az esetekben emberre ártalmatlan siklók állnak a középpontban, hiszen a környékünkön természetes körülmények között mérges kígyók nem fordulnak elő.
Ártalmatlanok az óriás tőrösdarazsak
Sokakra a frászt hozzák a május-júniusban megjelenő óriás tőrösdarazsak. Alaptalanul, mert ezek a szelíd óriások sem az emberre, sem a háziállatokra nem veszélyesek, ugyanakkor segítenek kordában tartani a cserebogár-szaporulatot.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- őshonos fajok
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
Gímszarvas borjakkal gyarapodott az Állatpark
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Állatparkjában május 13-án és 19-én jöttek világra az első idei gímszarvas borjak. A kis gímszarvasok, mint minden eddig itt született gím borjú, a hétesztendős büszke bika, Bátor utódja.
Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben
Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Ezért nem tudunk ellenállni a kutyák tekintetének
A kutyák tekintete úgy fejlődött a háziasítás hosszú évezredei során, hogy az minél megnyerőbb legyen az ember számára. Ezért ha úgy tűnik, hogy a kutya valamit el akar mondani nekünk a tekintetével, vagy a figyelmünket kéri, valószínű, hogy az evolúció manipulálja ilyen módon az érzéseinket.
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Rengeteg az üvegnek ütköző sérült, vagy elpusztult madár
Nagy felületű üvegfalak, de gyakran az otthoni ablakok alatt is találni elhullott vagy kábult madarakat. Ezek az állatok azért sérülnek meg, illetve pusztulnak el az esetek jelentős hányadában, mert az üvegnek ütközve súlyos agyrázkódást, nyakcsigolya- vagy koponyacsonttörést szenvednek, miközben teljes sebességgel csapódnak neki a kemény felületnek.
Autókat, ablakokat "támadó" madarak
Nem csak Magyarországon és Európában, de más kontinenseken is rendszeresen megfigyelnek − elsősorban tavaszonként − autók visszapillantó tükrét és szélvédőjét vagy házak, irodák ablaküvegét mániákusan csipkedő, kopogtató madarakat, melyek akár napokig visszatérve, órák hosszat támadják ezeket a mesterséges objektumokat. Ezekben az esetekben − függetlenül az érintett madarak csoportbeli hovatartozásától − nagyon sok a közös vonás, melyek egyben magyarázattal is szolgálnak a viselkedésre.
A sarlósfecske több, mint 800 kilométert tesz meg egy nap alatt
Eddig úgy tudtuk, hogy a vándorló sarlósfecskefélék naponta 500 kilométert is megtesznek, de az új bizonyítékok azt mutatják, hogy ennél sokkal többre képesek - írja a New Scientist tudományos magazin.
Új békafajt fedeztek fel Brazília hegyeiben
E hónap újonnan felfedezett organizmusa egy Brazília Mantiqueira-hegységben élő sütőtök varangy. Ivan Nunes a Sao Paolo Egyetem kutatója és kollégái írták le a fajt, neve: Brachycephalus rotenbergae. Mint a sütőtök varangyok, ők is mérgezőek.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Javában zajlik a költés a Maros-ártér gémtelepein
Megkezdődött a költési időszak a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén található gémtelepeken. Összesen 20 pár szürke gém, 17 pár nagy kócsag és 1 pár vörös gém kezdett költésbe.
Jane Goodallnak ítélték oda a rangos Templeton-díjat
Jane Goodall, a világhírű természettudós és állatvédő kapja idén a Templeton-díjat, a világ egyik legnagyobb pénzbeli jutalommal járó elismerését.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók
„Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján..." ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Alagcsőben, mélyen a talajszint alatt fészkelő széncinege
A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.
Ritka felvételt készítettek a kutatók egy óriás tintahalról - videó
A kutatók ritka felvételt készítettek, ugyanis első ízben sikerült lencsevégre kapni egy óriás tintahalat (Architeuthis dux), amint a Mexikói-öböl mélységeiben vadászik.
Mentett sünöket engedtenk szabadon a Tőserdőben
Tíz sünt engedtek szabadon a Tőserdőben, melyek a telet a Fővárosi Állat- és Növénykert Vadállatmentő Központjában töltötték.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.