Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat
címke rss
Az ÖK kutatói számítógépes szimulációval vizsgálták az örvös légykapó énekét az állati kultúrák megértésének céljával
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat során feltételezhető egyszerű mechanizmusok magyarázhatják-e a terepen megfigyelt énekmintázatokat az örvös légykapónál. Az általuk épített egyedalapú szimulációs modell segítségével megmutatták, hogy ezek a mechanizmusok képesek egy komplex polimorf madárének-kultúrát fenntartani. Kutatásuk eredményeit a közelmúltban a Frontiers in Ecology and Evolution szakfolyóiratban publikálták.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az EK kutatói újszerű nanoszerkezeteket fejlesztettek elektronikai eszközök gyártásához és hidrogénkatalízishez
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (EK MFA) kutatói az energiahatékonyságot és a fenntarthatóságot kiemelten szem előtt tartó korszerű félvezető anyagokat és technológiákat fejlesztenek egy folyamatban lévő Tématerületi Kiválósági Program keretében. Ezeket az anyagokat és eljárásokat hatékonyabb fényforrások (LED) és elektronikus eszközök gyártása, valamint a hidrogén vízből való előállításának katalízise során hasznosíthatják.
Hová tűntek a villámok? Az FI kutatóinak közreműködésével új megközelítésben vizsgálják a globális villámtevékenység napi változásait
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét, amely a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. A neves Journal of Geophysical Research (JGR) lapcsalád Atmospheres című folyóiratában nemrég publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták. Egy új módszert fejlesztettek a globális villámtevékenység napi aktivitásának (erősségének) jellemzéésére, ...
Az ÖK kutatói azt vizsgálják, hogyan alakul át a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak benne
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2018-ban elindított Pilis Lék Kísérlet célja a hazánkban egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási mód, az örökerdő üzemmód, környezeti és biológiai hatásainak felmérése. A Pilisszántó melletti kísérleti területen a kutatók összesen harminc lékben vizsgálják, hogy azok mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra. Azt találták, hogy a legfeljebb egy fahossznyi átmérőjű lékek az aljnövényzet szintjében fenn tudják tartani az erdőkre jellemző hűvös, párás, kiegyenlített környezeti viszonyokatt. ...
A tájtervezés fontossága a fenntartható vízgazdálkodásban
Erős Tibor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője a világ egyik legrangosabb víztudományi szaklapjában, a WIREs Waterben jelentetett meg nemzetközi társszerzőségben írt tanulmányt a tájtervezés fontosságáról.
Egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által támogatott Királyok, szentek, monostorok kutatási program keretében 2023. április és május között került sor a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán található lelőhely régészeti feltárására az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) szervezésében. A helyszínen talált szórványcsontok alapján megállapítható, hogy egykor népes temető helyezkedett el itt. Az erősen bolygatott környezetben végzett kutatás megmutatta, hogy a monostor építéstörténete még rengeteg ismeretlen részletet tartogat a szakemberek és az aktív bencés közösség számára. Ezek felderítésével tovább pontosítható ...
Megjelent a Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat két új kötete
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), a Libri Kiadó és a Magyar Kultúráért Alapítvány együttműködésében 2022-ben elindított Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat két új kötete már kapható a Libri Könyvesboltokban és a libri.hu webáruházban. Az ELKH kutatói által írt művek a hazai kutatás legfrissebb és legizgalmasabb eredményeit közérthető formában mutatják be a tudomány iránt érdeklődő közönség számára.
A BLKI kutatói nemzetközi együttműködésben vizsgálták vízi ökoszisztémák átalakulását és regenerációs képességét biológiai inváziót követően
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) munkatársai nemzetközi együttműködésben vizsgálták európai és észak-amerikai sekély tavak ökológiai állapotának átalakulását és regenerációs képességét inváziós kagylófajok sorozatos megjelenése után. Megállapították, hogy az invazív fajok ökoszisztémára gyakorolt hatásai idővel gyengülnek, ugyanakkor felerősödnek a versengő, sőt közel hasonló taxonok sorozatos invázióját követően. Az eredményekről szóló tanulmány (https://link.springer.com/article/10.1007/s10021-023-00828-2) az Ecosystems című folyóiratban jelent meg.
Magyar és román kutatók az inváziónak a növény-beporzó közösségekre gyakorolt többszintű hatását tárták fel
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Babeş-Bolyai Egyetem (BBE) kutatói három közelmúltban megjelent tanulmányukban tizenkét, különböző tulajdonságokkal rendelkező lágyszárú inváziós növényfajnak a vegetációra (Fenesi et al. 2023), a beporzóközösségekre (Kovács-Hostyánszki et al. 2022) és a beporzó rovarok funkcionális tulajdonságaira (Szigeti et al. 2023) gyakorolt hatásait tárták fel. Terepi vizsgálataik során Magyarországon és Romániában inváziós fajok által elözönlött és természetközeli területek növény- és beporzóközösségeit mérték fel és hasonlították össze. A megfelelő összehasonlítás és részletes feltárás érdekében azonnos ...
A CSFK részvételével megvalósuló nemzetközi projektben arra is választ keresnek a kutatók, hogy mi a szerepe a meszes talajoknak a globális szénkörforgásban
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) 54,1 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) pályázatán a „Meszes talajok szerves és szervetlen szén dinamikája" című, tavaly indult hároméves nemzetközi projektben végzett feladatainak megvalósítására. A francia, magyar, kanadai és olasz konzorciumi együttműködés fő célja a meszes talajokban található szerves és karbonátos szénfázisok minőségi és mennyiségi jellemzése, egy nagy mintaszámú adatbázis összeállítása, valamint a mérésekhez kötődő módszertan harmonizálása és fejlesztése. A talajokban található különböző szénfoormák ...