élőhelypusztulás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- biodiverzitás
- etológia
- zoológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Száz hektárnyi védett terület égett le
Az idei év rendkívül aszályos időjárásnak köszönhetően számos helyen és körülmények között tapasztalhattunk meg természeti környezetben tűzeseteket. - írja Sasvári János természetvédelmi őr a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
(Korom)fekete rekord - leégett a Turjánvidék
Nagy csapás érte az Igazgatóságunkhoz tartozó természeti értékeket: „az év legnagyobb tüze" sajnos épp a Turjánvidék Natura 2000 terület legértékesebb homoki élőhelyein tombolt. - írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park honlapján.
Egy kakapó Új-Zéland természetvédelmi nagykövete
Sirocco, egy karizmatikus kakapó, nemzeti kincs és média sztár. Ő Új-Zéland hivatalos természetvédelmi szóvívője.
Egy fokozottan védett rovar váratlan előkerülése a Kisalföldön keleti rablópille
A pontomediterrán elterjedésű fokozottan védett keleti rablópille (Libelloides macaronius) hazánkban a Dunántúli-, és Északi-középhegységek délies száraz, és a félszáraz sziklai és pusztai gyepekből, valamint az Alpokalja száraz dombvonulatairól volt ismert. - írja a Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapján Jenőffyné Majoros Boglárka, Jenőffy Gábor és Szinetár Csaba.
Miért van szükség a kaszálás bejelentésére?
A Natura 2000 gyepterületek földhasználati szabályairól szóló 269/2007. kormányrendelet 5. §. (3) előírja, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó gyepeken a kaszálás tervezett kezdési idejét kötelező legalább öt nappal korábban írásban bejelenteni az illetékes nemzeti park igazgatóság felé. - hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság projekt referense, Gál Renáta a nemzeti park honalpján.
Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai
Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. - írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.
Vegyen részt Ön is a poszméhek felmérésében!
Június 18-án számoltunk be részletesen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságon zajló Poszméh Monitoring Programról. A programhoz kapcsolódóan nyereményjátékkal egybekötött akciót hirdetünk meg, amelyben minden természetkedvelő, természetjáró ember részt vehet, poszméhekről készült képek beküldésével. - írja a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Helyet a természetnek! - Egy új remény
Új európai szabályozás-javaslat az élőhelyek helyreállításáról és a kémiai növényvédőszerek használatának csökkentéséről! - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
- címkék:
- környezetbiztonság
- peszticid
- vegyszermentesítés
- ökogazdálkodás
- ökológiai válság
- kémiai növényvédőszerek
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- élelmiszerbiztonság
- fenntarthatóság
- Natura 2000
- Birdlife International
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Halálos áramütést szenvedett madarak futótüzeket gyújtanak
2014-ben egy futótűz keresztülhasított Közép-Chilen, lerombolva 2.500 otthont és megölve legalább 13 embert. Egy évvel később, egy tűz Idahoban megégetett több, mint 4.000 hektárt, egy a New York Central Parkjánál majdnem 12-szer nagyobb területet. A két tűzesetben egy dolog közös volt: A szakértők úgy vélik, madarak indították be. - írja a Science magazin.
Kezdődik a tiszavirágzás, előrajzás van a Maroson
Minden júniusban várjuk, hogy a három éve a Tisza iszapjában fejlődő tiszaviráglárvák a felszínre jöjjenek, megkezdjék átalakulásukat és néhány órás násztáncukat, mielőtt befejezik életüket. Az elmúlt napokban a Maroson már előrajzást észleltünk, így bármikor beindulhat a kérészek tömeges rajzása a Tiszán is. - írja honlapján a Kiskunsági Nemzeti Park.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- fenntarthatóság
- gólya
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Ha június, akkor tarsza-nász!
A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) családjába tartozó fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata) egy Kárpát-medencei bennszülött faj (endemizmus), amely elterjedési területén csak szórványosan, egymástól erősen izolált foltokban fordul elő. – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Golen Gerhard, természetvédelmi területfelügyelő.
- címkék:
- rovarirtószer
- peszticid
- szöcske
- endemikus fajok
- intenzív mezőgazdaság
- monokultúrás mezőgazdaság
- ökogazdálkodás
- ökológiai folyosó
- magyar tarsza
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- rovarok
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- fenntarthatóság
- zoológia
- urbanizáció
- ízeltlábúak
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Idén is lajstromba vettük az ürgelyukakat több területünkön
A napokban befejeződik az ürgeállományok felmérése a működési területünkön. Az egyedszám megbecsüléséhez a legjobb támpontot az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása nyújtja. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben
Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja
Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Friss, költésre alkalmas partfalak készültek a partifecskéknek
Évek óta együttműködünk több önkormányzattal, hogy a hazatérő partifecskéket és gyurgyalagokat költésre alkalmas friss partfalak várják. A kolóniák zavartalan költésének biztosítása törvényi kötelezettség, költési időben a lakott partfalaknál nem lehet munkavégzés. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka
Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
25 ezer facsemetét ültetett Budapesten a Pilisi Parkerdő
Budapest teljes területének 10 százaléka erdő, ennek több, mint kétharmadát, mintegy 3500 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő Zrt. Jelenleg a fővárosi erdők legfontosabb szerepe a városi klímavédelem, valamint a városlakók számára nyújtott mindennapi rekreációs környezet. Ennek fenntartása és fejlesztése érdekében a Pilisi Parkerdő a legutóbbi ültetési szezonban 25 ezer facsemetét ültetett és a megújult erdőtervek szerint 42 százalékról 75 százalékra emelte Budapesten a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát. - írja a Pilisi PArkerdő Zrt. honlapján.
Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe
A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...
A hím varangy 5 hónapig csüng a nőstényen a párzás esélyére várva
Egy nyomonkövető tanulmány azt állítja, hogy egy varangyfaj hímjei készen állnak arra, hogy élelem nélkül számos hónapig várjanak a szaporodás lehetőségére.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Országos Ürgelajstromra várják önkéntesek jelentkezését
Egy komoly, ám nem különösebben megterhelő terepi felméréshez keres lelkes önkénteseket a Herman Ottó Intézet által koordinált Vadonleső Program. Most bárki, előismeretek nélkül is bekapcsolódhat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Ürgemonitorozó Programjának éves felmérésébe egy önkéntesek számára készült okostelefonos ürgefelmérő alkalmazás segítségével!
Szlovák-magyar együttműködés két veszélyeztetett madárfajunk, a kék vércse és a túzok megőrzéséért
A most induló „Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Vonulnak a kétéltűek a Hortobágyon
A március végén felmelegedő időjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkező heves esőzések hatására elindult a kétéltűek tavaszi, peterakó-helyekre történő tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú főút keletről nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élőhelyet. Az első esős és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltű próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Őrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.
Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken
A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a '60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a '90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. -í rja a Bükki Nemzeti Park honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
- címkék:
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- környezetbiztonság
- illegális hulladékégetés
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- gyújtogatás
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- légszennyezés
- tűzgyújtási tilalom
- erdőtűz
- hulladékégetés
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket
Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.
Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.
A koalák és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára
Ausztrália emblematikus erszényesei, a koalák státusza fenyegetettről veszélyeztetetté vált, és a szürkefarkasok is felkerültek a veszélyeztetett fajok listájára.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- üvegházgázok
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Címkefelhő »
Tűzbe vesző természeti értékeink
Minden esztendőben tapasztaljuk, hogy tél végén, kora tavasszal gyújtogatások során hazai gyepterületeink jelentős része leég. Számtalan vizsgálat, tapasztalat bizonyítja, hogy ebben az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak meghatározó szerepe van.- hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?
A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.
A rétisasok már szorgalmasan tatarozzák fészkeiket
Költéshez készülődnek a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő rétisasok. Szorgalmasan tatarozzák fészkeiket, s időnként már nászrepülésbe is kezdenek.
Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.
Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete
Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- mocsár
- zoológia
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- Természetvédelmi Hivatal
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Rekordszámú tigris pusztult el idén Indiában
Indiában 126 tigris pusztult el az idén, több, mint bármikor az adatgyűjtés 2012-es kezdete óta - jelentette be csütörtökön a nagymacskák védelmével megbízott hatóság, a National Tiger Conservation Authority (NTCA).
14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten
14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.
Veszélyben van a szitakötőfajok 16 százaléka
Veszélyben van a fertőző betegségek elleni küzdelemben is szerepet betöltő szitakötők jelentős része - közölte csütörtökön a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után
A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.
A Kanadában talált hibrid lazac a klímaváltozás eredménye lehet
A Vancouver-szigeten lévő Cowichan folyó szájának közelében talált lazac a coho és a Chinook fajok hibridje, amely azért keletkezhetett, mivel ívásuk helyszíne és időzítése átfedésbe került.
A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett
A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett - derül ki a világ teknőseiről készült atlasz legújabb kiadásából.
A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének
A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.
Túzokvédelmi együttműködés
A túzokok védelmében eltűntek az oszlopok: csaknem 30 kilométer légvezetéket cseréltek földalatti kábelre a Kiskunsági Nemzeti Park és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.
Minden 5. európai madárfaj veszélyeztetett
Nyilvános az európai madárfajok új Vörös Listája. Az Európában őshonos madárfajok mintegy harmadának hanyatlik az állománya - legfőképpen az élőhelyek elvesztése, az intenzív mezőgazdálkodás és halászat, valamint az éghajlatváltozás miatt – írja honlapján a Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület.
Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős
Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.
Szumátrai tigris ölt meg egy aranyásót Indonéziában
Aranyásóra támadt rá a szumátrai Jambi tartományban egy tigris. Az agressziót feltehetően az váltotta ki, hogy a ragadozó nem juthatott elegendő táplálékhoz a vadonban.
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.
Huszonnégy éves lett a világ legidősebb leopárdja
Raven, a leopárd a Texas állambéli Bridgeportban lévő Center for Animal Rescue and Education állatmenhely legidősebb macskája, a világ legidősebb leopárd jőlius 15-én 24 éves lett, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól
A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...
Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak
A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.
Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban
A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.
Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére
Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.
Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken
Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.
Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával
A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.
- címkék:
- Vásárhelyi Pál
- Tisza
- víztározó
- Vásárhelyi-terv
- ártér
- fokgazdálkodás
- Interreg Danube Floodplain
- ártéri gazdálkodás
- klímaváltozás
- árvízvédelem
- árvíz
- természetvédelem
- ökológia
- aszály
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- vizes élőhelyek
- fenntarthatóság
- WWF Magyarország
- Természetvédelmi Világalap
- Címkefelhő »
A hetekben zajlik több cincérfaj rajzása
A Nagykapornak melletti Remetekertben havasi cincérrel (Rosalia alpina), gyászcincérrel (Morimus funereus), valamint kis hőscincérrel (Cerambyx scopolii) találkoztunk erdei adatgyűjtéseink során. Mindhárom említett cincérfaj védett Magyarországon, utóbbi kettő pedig Natura 2000 jelölőfaj.
Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?
Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között
Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.
Már költenek a túzokok
A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.
A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.
A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.
- címkék:
- Pilisi Parkerdő
- őshonos fajok
- urbanizáció
- macskafélék
- fajmeghatározás
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fajmegőrzés
- vadmacska
- zoológia
- Duna-Ipoly Nemzeti Park
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Címkefelhő »
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben
Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.
Újabb helyről került elő a szöcskeegér!
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfajunk, ezért védelmére kiemelt figyelmet kell fordítanunk. Az elmúlt másfél évtizedben - a 2006-os „újrafelfedezése" óta – intenzív kutatás folyik a faj megőrzése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!
Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.
Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány
Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.
A hónap denevére: a csonkafülű denevér
Eredetileg barlangi faj volt, de napjainkban már csak szórványosan találunk földalatti szálláshelyeken szaporodó állományokat; többségük barlangokra emlékeztető meleg és zavartalan padlásokon talál menedéket. Telelni azonban most is barlangokba, bányákba vonul.
Rejtőzködő ritkaságok a Felső-Kiskunságban
Visszaérkeztek afrikai telelőhelyeikről és revírfoglalásba kezdtek az ugartyúkok a felső-kiskunsági élőhelyeiken. A talajon fészkelő faj ma már jórészt agrárkörnyezetben költ, így hiába a kiváló rejtőszín, a tojásokat és a fiókákat nagymértékben veszélyeztetik a tavaszi mezőgazdasági munkák.
Olasz gyűrűs széki lile a Kiskunságban
Dunatetétlen határában egy Olaszországban meggyűrűzött széki lilét sikerült megfigyelni, amely már fiókát is nevel. A széki lile országos állománya még a 10 párt sem éri el. Gyakorlatilag már csak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén költ rendszeresen, a Fertő-tónál ritkán, alkalmi fészkelései figyelhetők meg.
Bongóbébi született a varsói állatkertben
Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.
Országos vadállatszámlálás kezdődött Kenyában
Megkezdődött Kenyában pénteken az első országos vadállatszámlálás, amelynek célja a fajmegőrzés elősegítése, a vadállat-populációkat fenyegető veszélyek azonosítása.
Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?
A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.
Megkezdték éves vándorútjukat ellési helyükre a tibeti antilopok
Megkezdték éves vándorútjukat a vemhes tibeti antilopok, vagyis csiruk az ellési helyükre, a Kína északnyugati részén lévő Hoh Hszil természetvédelmi területre - közölte a területet felügyelő hatóság hétfőn.
Gondozó nevel föl egy kengurukölyköt a Szegedi Vadasparkban
Gondozó nevel föl egy elárvult kölyök Bennett-kengurut (Macropus rufogriseus) a Szegedi Vadasparkban, a jövevény jó egészségnek örvend, nyáron csatlakozhat társaihoz - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.
Az eurázsiai hód megjelenése a Hortobágyi-halastavi bemutatóterületen
A közelmúltban eurázsiai hód (Castor fiber) jelenlétére, megtelepedésére utaló nyomokat találtak a Hortobágyi-halastavi bemutatóterület Máta pusztával határos, keleti gátja mentén, de az említett helytől 1600-1800 méter távolságra eső pontokon is.
Kihalófélben vannak az elefántok Elefántcsontparton
Az elefántok, Elefántcsontpart emblematikus állatai kihalófélben vannak a nyugat-afrikai országban.
Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere a klímaváltozás miatt
Kevesebb, mint a felére csökkent a kacsacsőrű emlősök élettere, számuk pedig 30 százalékkal esett vissza a klímaváltozás miatt.
A hónap denevére: a rőt koraidenevér
Hazánkban az emberek ezt a denevérfajt észlelik a leggyakrabban. Gyakran látható, hiszen nevének megfelelően korán, általában már világosban vadászatra indul és gyakran hallatja a mi fülünkkel is jól érzékelhető hangját.
Mesterségesen tenyésztett kínai aligátorokat engednek szabadon
Mesterségesen tenyésztett jangcei, vagyis kínai aligátorok 530 egyedét engedik szabadon májusban Kínában.
Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni.
Békamentés a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál
Március utolsó hétvégéjén érkezett melegebb időjárás és a várva várt eső hatására a zalaegerszegi Aranyoslapi forrásnál megindult a barna varangyok tömeges vonulása a szomszédos erdőből a szaporodóhelyüket jelentő kis tó felé.
Törpe zsiráfokat találtak Afrikában
Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.
Akár a negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra
A klímaváltozás és a növekvő élelmiszerigény miatt akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye 2100-ra, jósolja egy frissen publikált tanulmány.
Az Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek nem egy, hanem három fajt alkotnak
A Kelet-Ausztráliában honos óriás repülőerszényesek valójában nem egy, hanem három különálló fajt alkotnak - állapították meg ausztrál kutatók genetikai vizsgálatok révén.
Ma van a lajhárok világnapja
Ma van a lajhárok világnapja, ezért itt az alkalom, hogy leszámoljunk a velük kapcsolatos téveszmékkel! A lajhárok ugyanis nem lusták, csak takarékoskodnak az energiával, és persze nem akarják, hogy a hárpiák megegyék őket.
Aludni tértek a bükkaljai ürgék.
Fokozottan védett kisemlősünk, a közönséges ürge (Spermophilus citellus) az év egy jelentős részét átalussza, a hidegebb hónapokat földalatti járatrendszerének hálókamrájában vészeli át. Az első egyedek már augusztus közepétől elkezdhetik hosszú pihenőjüket.
Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert
A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.
Örökre eltűnhetnek a tigrisek a Föld színéről.
A vadon élő tigrisek száma mintegy 95%-kal csökkent a XX. század eleje óta. Napjainkban mintegy 3900 egyed él a vadonban.
Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok?
Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok? Az illegális elejtés és természetkárosító tevékenységek következtében azonban számuk mintegy néhány tucatnyira csökkent, így jelentős populációról nem beszélhetünk. Ezek a rejtőzködő ragadozók nagy otthon területtel rendelkeznek, így nagy kiterjedésű háborítatlan erdőre van szükségük.
Súlyos veszély fenyegeti a kacscsőrű emlőst
Veszélyeztetett fajjá akarják nyilvánítani a kacsacsőrű emlőst ausztrál tudósok Victoria államban, mivel a kutatások szerint a tojásrakó emlős populációja jelentősen csökkent élőhelyének szűkülése és az éghajlat felmelegedése miatt.
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India
A legnagyobb szabású vadfelmérés Guinness-rekordját állította fel India a 2018-19-es tigrisszámlálással - írta a világrekordot hitelesítő bizottság.
Felgyorsult a szárazföldön élő gerincesek kihalása
A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát: több száz faj már kihalt és jóval több áll a kihalás szélén - állapította meg a Stanford Egyetem tudósai vezette kutatócsoport legújabb tanulmányában.