Látványosan vonul át felettünk az űrállomás

Este a Mars és a Szaturnusz, a városoktól messzebb a nyári Tejút, szombaton a fényes Nemzetközi Űrállomás szolgál érdekes égi látnivalóval. A Múzeumok Éjszakáján több helyen lesz szabadtéri távcsöves bemutató, és az időjárás is tökéletesnek ígérkezik a csillagászati programokhoz.

Akkora távcsövet építenek, mint egy fél futballpálya

Fél futballpályányi tükre lesz az új európai óriástávcsőnek, amelynek megépítéséről most döntöttek a csillagászok. A műszerrel a Világegyetem legelső objektumait, a fekete lyukakat, a sötét anyagot vizsgálják majd, de cél a Naprendszeren kívüli bolygók közvetlen megörökítése, és légkörük vizsgálata is. Az élet nyomait keresik majd vele.

Ilyen volt a Vénusz-átvonulás

A tiszta időnek köszönhetően az ország nagy részéről jól látható volt szerda kora reggel a Vénusz-átvonulás. Felvételek a jelenségről a világ több pontjáról.

Elvonult a Vénusz

Remélhetőleg sokan látták az apró kis fekete korongot a Nap korongja előtt - lezajlott az évszázad utolsó Vénusz-átvonulása. Várjuk olvasóink élménybeszámolóit és felvételeit.

Először lesz nemzetközi Mars konferencia Budapesten

Budapesten rendezik a kelet-európai térség első Mars konferenciáját. A háromnapos rendezvényen a következő időszak űrszondái, Földön kívüli vulkánok, meglepő jelenségek a Szaturnusznál, meteritok, becsapódásos kráterek, modell űrszondák és más bolygók térképei is szóba kerülnek majd.

Kezdők vagyunk a világűrben - Interjú a 80 éves Almár Ivánnal

"Lehetséges, hogy az elsőként a Marsra lépő űrhajósoknak meg kell majd játszaniuk a meglepetést, hogy a tévé előtt ülő néző megkapja a felfedezés élményét." A 80 éves Almár Iván a világűr kutatásának jövőjéről beszélt. Trupka Zoltán interjújából közlünk részleteket.

Egyenlítő: A csodálatos kozmosz

A világűr régóta fogva tartja az ember fantáziáját. Imádunk gyönyörködni a csillagos égben, és a legtöbbünk most rögtön felulne egy űrsiklóra, ha lehetősége nyílna rá. Éder Iván fotókat készít a csillagászati jelenségekről, még hozzá szép fotókat, amelyek egyikével most egy nem is akármilyen díjat zsebelt be. Vele és Kiss László csillagásszal beszélget a végtelen űr rejtelmeiről Zita az Egyenlítő stúdiójában.

Hatalmas égi nyolcas egy magyar asztrofotóstól

Hatalmas égi nyolcast rajzol ki a Nap járása egy év során, ha mindig ugyanazon napszakban örökítik meg az égen. Ezt tette Ladányi Tamás asztrofotós, látványosan bemutatva, hogyan változik a Nap égi helyzete egy év alatt. A képet a napokban közölte a Space.com csillagászati-űrkutatási hírportál.

Nem mind ufó, ami fénylik: mi micsoda az esti égen?

Vastag ködben vagy felhőzetben egy átlagos repülőgép is lassan vonuló, halványan derengő koronggá alakulhat az égen, ahonnan már csak egy ugrás a repülő csészealjak bejelentése.

Megtörtént a meteorzápor, de alig láttunk valamit belőle

Néhány fényesebb hullócsillag a felhőkön is átvillant, de a 22 óra után valóban lezajlott meteorzáporban a felhőzet és a Hold miatt nem gyönyörködhettünk.

Az elmúlt évek leglátványosabb csillaghullása várható szombaton

Az előrejelzések szerint szombaton este a Föld belerohan egy üstökös törmelékfelhőjébe, aminek következtében óránként több száz meteor is feltűnhet az égen. Amennyiben az időjárás is kedvező lesz, az elmúlt évek leglátványosabb meteorzáporát lehet megfigyelni.

A Földön kívüli életről a Mindentudás Egyetemén - előadás, film és beszélgetés

A Mindentudás Egyeteme hétfői televíziós adásában Kiss László beszélt a Földön kívüli élet kutatásának csillagászati vonatkozásairól. Az előadást, a kapcsolódó kerekasztal-beszélgetést és a riportfilmet most teljes egészében megnézheti az alábbi videókon.

Meteorokat fotóztak Magyarország légterében

Milyen magasan izzanak fel a meteorok hazánk felett? A kérdésre választ ad egy új ábra, amely több mint 1500 hullócsillag térbeli helyzetét mutatja.

Távcsöves bemutatókkal ünneplik szombaton a Csillagászat Napját

Világszerte szombaton ünneplik a Csillagászat Napját, melynek alkalmából több mint egy tucat helyszínen tartanak távcsöves bemutatót hazánkban is.

A világ legnagyobb 3D-s érintőképernyője

8 és fél méter széles és 2,7 méter magas a világ legnagyobb érintőképernyője, ami egyszerre legalább száz ponton érzékeli, ha hozzáérünk.

Előadás a Földön kívül életről Pécsett a Mindentudás Egyetemén

A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen.

Holdfogyatkozások és érdekes bolygóegyüttállások várnak ránk 2011-ben

Két holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás és meteorraj-maximumok várhatók 2011-ben. Majdnem minden hónapra jut egy érdekes látnivaló, amelyek jelentős része akár távcső nélkül is megfigyelhető az év során.

A Földnél mindössze másfélszer nagyobb bolygót fedeztek fel

A Földnél mindössze másfélszer nagyobb átmérőjű Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését jelentette be hétfőn este a NASA. Jelenleg ez a Földhöz leginkább hasonló méretű távoli planéta, de a csillagához való szoros közelsége miatt nem alkalmas az általunk ismert élet hordozására. Észlelése azonban bizonyítja, hogy az "exoföldek" keresésének technikája már működik.

Hol keressük a földönkívülieket?

Fekete lyukak környékéről keressünk Földön kívüli értelmes jeleket? Esetleg a rádióhullámok helyett intenzív lézersugarakra vadásszunk? Ötven éve indult a Földön kívüli intelligencia keresése. Sikerről nem lehet beszámolni, talán részben ennek és egyéb friss csillagászati felfedezéseknek köszönhetően új ötletek és irányvonalak is felmerülnek az idegenek keresésével kapcsolatban. Almár Ivánt kérdeztük készülő könyve kapcsán.

Milyen lesz az időjárás a csillaghullás és a napfogyatkozás alatt?

Meteorzáporral és részleges napfogyatkozással köszöntenek be az év első napjai. A csillagászat szerelmeseinek a Dunántúlon érdemes kémlelni az eget.

Közel 80 százalékos napfogyatkozás lesz január 4-én

Január 4-én, kedden reggel 8 és 11 óra között részleges, közel 80%-os napfogyatkozás figyelhető meg Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet területéről. A fogyatkozás Magyarországról is látszik, ha derült lesz az idő.

Mire figyeljünk, ha távcsövet veszünk karácsonyra?

Az égitesteket, látványos jelenségeket a saját szemünkkel, élőben is megfigyelhetjük, ami felejthetetlen élmény. Ha életünkben először veszünk csillagászati távcsövet, nem árt figyelni néhány apró, de fontos körülményre.

Láthatunk-e egy korábbi világegyetemet?

Hatalmas gyűrűk mutatkoznak a Nagy Bumm, azaz Ősrobbanás után visszamaradt sugárzásban. Néhány szakember szerint elképzelhető, hogy ezek egy korábban létezett univerzum nyomai - a többség azonban kételkedik ebben.

A Mátra bejutott az elődöntőbe az óriásműszerért zajló versenyben

Lehetséges, hogy a Mátra hegységben épül meg az a hatalmas felszín alatti műszer, amely az Einstein által előrejelzett gravitációs hullámokat fogja minden korábbinál részletesebben vizsgálni. A gravitációs hullámok a Világegyetem eddig ismeretlen, viharos arcát mutatnák meg nekünk.

A PISTA első nagy sikere: távoli szupernóvát fedeztek fel magyarok

Három-négymilliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát azonosítottak magyar csillagászok az MTA Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. A vendégcsillagot a Lendület program keretében felújított távcsővel találták meg.

Felbukkant a legősibb ismert galaxis a sötét korszak utáni ködből

Minden eddiginél távolabbi galaxist fedeztek fel a fiatal Világegyetemben. Az objektum a Nagy Bumm után mindössze 600 millió évvel létezett, és sugárzása már áthatolt azon a ködön, amely a még csillagok nélküli sötét korszak után uralkodott az Univerzumban. A kép még homályos, de a következő években megtudjuk, miként születtek meg a legelső csillagok és galaxisok.

Lézerrel lövik a Tejútrendszer központját - kép

Lézerrel keltett műcsillaghoz igazítják a tükör alakját, így ellensúlyozzák a légkör nyugtalanságából adódó torzulást és halványodást a modern távcsöveknél. Erre mutatunk be szép példát a világ legnagyobb távcsőrendszerétől.

Nem teljesen reménytelen megpillantani egy éppen itt járó üstököst

Bolygónk közelében halad el a 103P/Hartley-2 üstökös a következő napokban. A viszonylag kis égitestet - magjának átmérője 1,2-1,6 kilométer közötti - Malcolm Hartley fedezte fel 1982-ben. Megfigyelése nehéz, de nem teljesen reménytelen.

ELTE Csillagászati Nap pénteken, naptávcsövezéssel

A Nap távcsöves megfigyelése, csillagászattörténeti poszterek, előadások várják az érdeklődőket pénteken, szeptember 24-én 11-17 óra között az ELTE Csillagászati Tanszékén.

Sztárfotók: benéz az ablakon az Androméda-köd

Bolygót fotózó csillagászt fotózott a Bakonyban egy csillagász. A felvételen a Jupiter és az Uránusz egyaránt látható: mindkét bolygó szeptember 21-én kerül szembe a Nappal a Földről nézve. A gázóriás Jupiter 1951 óta most lesz először ilyen közel hozzánk.

Bemutatták 2010 legjobb asztrofotóit

A Tejút sávja egy öreg fenyő mögött, telihold Poszeidón templomának romjai felett és a magasban sávot húzó objektumok láthatóak azokon a látványos csillagászati fényképeken, melyeket a 2010-es év legjobb asztrofotóit kereső felhívás során gyűjtöttek össze.

Így fest egy meteor erős holdfényben

Ritka légköroptikai jelenség övezi a Jupitert és négy Galilei-holdját az alábbi fotókon. Augusztus 24-én telihold volt - alább ez is megnézhető, akárcsak a Kappa Cygnida meteor erős holdfényben.

Szép meteorok suhantak felettünk csütörtök éjszaka

Az elmúlt napokban erősödő aktivitást mutató Perseida meteorraj maximumának éjszakája a várakozásoknak megfelelően alakult. Hazánkból is több tucat hullócsillagot figyeltek meg az érdeklődők, köztük látványos tűzgömböket. Sajnos a legnagyobb aktivitás idejére, csütörtök hajnalra az ország jelentős része felett beborult az ég, ezért a legnagyobb meteorhullást sokan nem láthatták.

Hatalmas anyagfelhő tart a Napból a Föld felé - sarki fény is lehet kedd éjjel

Augusztus 1-jén óriási anyagfelhő dobódott ki a Napból, amely egyenesen a Föld felé irányult. A napanyag a következő nap során ér el bennünket, ezért ma estétől érdemes egy tőlünk csak elvétve látható természeti jelenségre, sarki fényre vadászni.

Negyvenkét méteres lesz a világ legnagyobb távcsöve

Negyvenkét méteres átmérőjével közel négyszer lesz nagyobb a jelenlegi óriástávcsöveknél a European Extremely Large Telescope, azaz extrém nagy európai távcső. A gigantikus műszert a világ legszárazabb sivatagában építik meg, ahol halványabb égitesteket azonosíthat majd, mint bármely mai teleszkóp. Fő célpontjai a Naprendszeren kívüli bolygók és a fiatal Világegyetem lesznek.

Földi kísérletben utánozták a csillagkeletkezést

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

Első felvételek egy csillaga körül keringő exobolygóról

Először sikerült lencsevégre kapni egy exobolygót, amint csillaga körül kering. A felfedezéshez egy magyar csillagász, Apai Dániel is hozzájárult - írja a Hírek.csillagászat.hu.

Űrkutatás és sci-fi a második űrodisszea évében - programajánló

A székesfehérvári Szabadművelődés Háza és a Galaktika Magazin közös rendezvényt tart szombaton a tudomány, a fantasztikum és a sci-fi kedvelőinek. Arthur C. Clarke klasszikusának címadó évében áttekintik, merre tart az űr kutatása, milyen irányzatok szerepelnek a hazai sci-fi irodalomban, milyen hatással lehet egymásra a tudomány és a fantázia. A rendezvényt élőben követhetik az interneten.

Nyílt nap hétfőn az akadémiai csillagvizsgálóban

Május 17-én, hétfő délután nyílt nap keretében meglátogatható az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet budapesti központja, pár perc sétára a Normafától.

Fél évszázada keressük a Földön kívüli intelligenciát

A feltételezett Földön kívüli intelligenciák üzenetei folyamatosan érkezhetnek a világűrből bolygónk felé, ám az üzenetek jellegét, irányát és egyéb paramétereit nem ismerjük, ezért nehéz őket azonosítani. Bár az 50 éve zajló keresés egyelőre nem járt sikerrel, napjaink asztrobiológiai kutatásai alapján a földi élet nem lehet egyedüli a Világegyetemben, így nem alaptalan a Földön kívüli intelligencia keresése sem. Almár Iván űrkutatót, a nemzetközi SETI bizottság tagját kérdeztük.

A Csillagászat Napja lesz szombaton

Szabadtéri távcsöves bemutatások és előadások várják az érdeklődőket szombat este az ország több pontján. Világszerte sok helyen ünneplik a Csillagászat Napját, mely az USA-beli Astronomical League ajánlása alapján 2010-ben április 24-ére esik.

Csillagvizsgálás az űrhajózás világnapján

Az Androméda-köd, ahogy még nem láttuk: közölték az új űrtávcső első fotóit

Csillagok kék, porfelhők vörös színnel - röntgenfelvételhez hasonlóan lát a nemrég Föld körüli pályára állt WISE-űrszonda égi célpontjai belsejébe. Az új űrtávcső főleg hűvös égitestekre vadászik, és most közölt első felvételei látványosan bizonyítják tökéletes működését.

Nagyon fényes lesz pénteken este a Hold

Óriási égi lámpásként világítja be a reményeink szerint derült égboltot a telehold péntek este. Égi kísérőnk látszó átmérője a 2010-es évben ma lesz a legnagyobb, és közel harmadával fényesebbnek látjuk, mint amikor távolabb kering a Földtől.

Színdarabot kapott ajándékba Tasnádi István kislánya

Marsközelséggel indul az újév

Véget ért a Csillagászat nemzetközi éve, de idén is bőven lesz látványos csillagászati jelenség, érdekes űrkutatási program. Egy marsközelséggel indul az újév, de láthatunk szép bolygóegyüttállást és holdfogyatkozást is. Új szonda indul az űridőjárás vizsgálatára, az utolsó simításokat végzik az űrállomáson, és utoljára repülnek az űrrepülőgépek.

Az első kép a leggyorsabb égbolt-térképezőtől

A napokban állt működésbe a VISTA-távcső a chilei Atacama-sivatagban. A napi 300 gigabyte információt termelő műszer átlátszatlan porfelhők belsejében zajló folyamatokat, optikailag még láthatatlan újszülött égitesteket képes azonosítani. Első felvételeinek egyikén az NGC 2024 jelű ködösség látható, ahol, napjainkban is születnek új égitestek.

Ésszel járom be a Naprendszert!

A Magyar Földrajzi Társaság ismeretterjesztő magazinja, A Földgömb novemberi Naprendszer-különszámában hazai bolygókutató szakemberek mutatják be a planetológia legújabb eredményeit, látványos űrfelvételekkel illusztrálva. Napjaink űrszondáinak felvételei és terepi mérései olyan részletgazdagok, hogy a távoli világokat földtudományi módszerekkel is vizsgálhatják a kutatók. Hamarosan időszerűvé válik tehát a folyóirat Vámbéry Ármintól származó, 19. századi jelmondatának - "Ésszel járom be a Földet" - fiatalítása, valahogy így: "Ésszel járom be a Naprendszert!"

Harminckét új bolygót fedeztek fel

Nem kevesebb mint 32 exobolygó, azaz Naprendszeren kívüli planéta felfedezését jelentették be hétfőn egy konferencián. A bolygók viszonylag kis tömegűek, így úgynevezett "szuperföldek" is vannak közöttük.

Kicsi, de gazdag galaxist fotóztak a szomszédban

Tízezerszer kevesebb csillagot tartalmaz, mint a Tejútrendszer, mégis látványos objektum az égen. A Barnard-galaxis egyik kozmikus szomszédunk, amelyről az Európai Déli Obszervatórium (ESO) közölt új felvételt, a Tejútrendszer csillagai között "kitekintve".