biodiverzitás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- természetvédelem
- állatvédelem
- kihalások
- élőhelypusztulás
- klímaváltozás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben
Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.
Megújuló erdők a Beliczay-szigeten
Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.
Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot
Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.
- címkék:
- Balatonfelvidéki Nemzeti Park
- természeti értékek
- lápi póc
- Tihanyi Levendulaház
- Bakonybéli Pannon Csillagda
- természetvédelem
- biodiverzitás
- nemzeti parkok
- vizes élőhelyek
- Kis-Balaton
- mocsár
- Tapolcai-tavasbarlang
- Lóczy-barlang
- endemikus fajok
- illegális hulladéklerakás
- Berek Világa Látogatóközpont
- PET Kupa
- Címkefelhő »
Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
- címkék:
- élőhelypusztulás
- környezetbiztonság
- illegális hulladékégetés
- extrém időjárás
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- gyújtogatás
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- légszennyezés
- tűzgyújtási tilalom
- erdőtűz
- hulladékégetés
- aszály
- biodiverzitás
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
Hatvankilenc új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le hazai kutatók
A Magyar Természettudományi Múzeum tudósai értékes eredményekkel gazdagították a biodiverzitás-kutatást - tájékoztatta szerkesztőségünket a szervezet. Összesen hatvankilenc tudományra új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le a múzeum kutatói. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit huszonnyolc országból írták le, Amerikától Afrikán és Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket
Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Miért ne dobjam ki az ételt?
Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.
- címkék:
- hulladékmentesség
- hulladékcsökkentés
- komposztálás otthon
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- újrahasznosítás
- biodiverzitás
- komposztálás
- hulladékgazdálkodás
- üvegházgázok
- környezetbiztonság
- ökológiai gazdálkodás
- élelmiszerpazarlás
- újrahasználat
- Kék Bolygó Alapítvány
- Címkefelhő »
Kétezer hektárnyi erdőt telepítenek a Kelet-Mecsekben
Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.
Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt
Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.
Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.
Megújult az Ország Közepe
Pusztavacs község Önkormányzata, a Felső- Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megújult Magyarország földrajzi középpontjában az Ország Közepe Emlékmű.- írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget
A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.
Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"
A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.
Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse
Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.
Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?
A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt, ami miatt kéknek látjuk őket.
Elveszíti ellenállóképességét az amazóniai őserdő
Valószínűleg elveszíti ellenállóképességét az amazóniai esőerdő egy új tanulmány szerint, melyet nagy felbontású műholdfelvételek alapján készítettek.
A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki
A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.
- címkék:
- szén-dioxid emisszió
- szén-dioxid kibocsáás
- metánkibocsátás
- tengeri fű
- ökoszisztémák
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- üvegházgázok
- tengerbiológia
- mikrobiológia
- Max Planck Institut
- környezetbiztonság
- oceanográfia
- szén-dioxid elnyelés
- Max Planck Intézet
- Címkefelhő »
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése
Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon
Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.
Tűzbe vesző természeti értékeink
Minden esztendőben tapasztaljuk, hogy tél végén, kora tavasszal gyújtogatások során hazai gyepterületeink jelentős része leég. Számtalan vizsgálat, tapasztalat bizonyítja, hogy ebben az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak meghatározó szerepe van.- hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?
A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.
Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára
2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.
A szennyezés az elfelejtett globális krízis és ezt meg kell oldanunk most
A pandémia átmenetileg csökkenthette a globális fogyasztást és üvegházgáz kibocsátásokat, de a szennyezés szempontjából óriási mennyiségű szemetet szaporított. Nagy mennyiségű eldobott maszk és más orvosi hulladék került a természetbe. Minden laterális áramlási teszt hét darab nem újrahasznosítható hulladékot eredményezett, ezek most valószínűleg hulladéklerakókban vannak.
Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén
Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.
A biodiverzitás megőrzéséhez kevés a védett területek kiterjesztése
A természetvédelmi parkok és védett területek nagyságának növelése nem elég a természet pusztulásának megállításához: a túlfogyasztás, a káros mezőgazdasági és halászati gyakorlatok támogatása és a klímaválság elleni sürgős intézkedésekre van szükség a biodiverzitás csökkenésének megfékezéséhez - vélik a szakértők.
- címkék:
- biodiverzitás
- Címkefelhő »
Védelemben a Kácsi fantom
A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.
Ilyen lesz Budapest új, környezettudatos parkja
Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten
A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.
Invazív fajok "stoppolnak" az Antarktiszra
Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete
Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.
Milyen telet jósolnak a güzüegerek?
A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.
Természetkárosítás a kunhalmokon
Az alföldi tájban üdítő változatosságként hatnak a markánsan kiemelkedő kunhalmok. Sajnos emiatt időnként csábító vonzerőt gyakorolnak a terepmotorosokra, a kvadosokra és a terepkerékpárosokra is.
Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon
A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.
Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie
Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.
Több mint 1 millió négyzetkilométerrel zsugorodtak a természetes élőhelyek
A mezőgazdasági terülek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát. Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más termőterületek az elmúlt két évtized alatt több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.
14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten
14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.
A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe
A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.
Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után
A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.
Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben
Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.
Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben
Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.
A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének
A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.
A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban
Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.
Új obszervatórium szondázza a Föld elfelejtett altalajának titkait
A Depp Soil Ecotron meg fogja vizsgálni, hogy a bolygó óriási földalatti szénraktára hogyan reagál a klímaváltozásra.
Ezek az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezői
Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatás legfrissebb eredményeit összefoglaló tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- biodiverzitás
- erdő
- ELKH
- Címkefelhő »
Újabb tengeri térség került védelem alá az Atlanti-óceánon
Az északkelet-atlanti térség 15 országa az Atlanti-óceánon új védett területet hozott létre, amely nagyobb, mint Németország és az Egyesült Királyság együttes területe.
A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától
A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.
- címkék:
- Nagy Korallzátony
- tengerbiológia
- környezetbiztonság
- szén-dioxid emisszió
- párizsi klímaegyezmény
- klímakatasztrófa
- klímaváltozás
- globális felmelegedés
- környezetvédelem
- környezetszennyezés
- természetvédelem
- korallok
- biodiverzitás
- óceánok
- óceánok elsavasodása
- üvegházgázok
- kihalások
- erdőirtás
- erdősítés
- Queensland Egyetem
- Címkefelhő »
Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában
Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.