atommag
címke rss- kapcsolódó címkék:
- részecskegyorsító
- részecskefizika
- részecskedetektor
- Jéki László
- nagy hadronütköztető
Fizikusok első ízben pillantották meg a nehezen megfogható nitrogén-9 izotópot
Az atommagnak 7 protonja, de csak két neutronja van. A kutatók első ízben észlelhették a nehezen megfogható, múlandó nitrogén atommagot. A nitrogén-9 atommag kitolja annak határait, amit egyáltalán még magnak lehet nevezni. Mégis, úgy tűnik, hogy létezésének a jelei ott lappanganak olyan kísérletekből származó több éves adatokban, melyekben különböző, szokatlan atommagot keretek. Erről számolnak be kutatók a Physical Review Letter magazinban október 27-én. - írja a Science News honlapján
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kisváros méretű üstökös közelít a Föld felé
- címkék:
- kitörés
- föld
- üstökös
- megközelítés
- atommag
- Címkefelhő »
A magyar-amerikai tudós, aki újjáteremtette a fizika tudományát
Százhúsz éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) magyar-amerikai fizikus. 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".
Részecskefizikai áttörést értek el magyar kutatók segítségével
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével egy nemzetközi kutatócsoport kimutatta a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. A Nature folyóiratban publikált eredmények segítenek jobban megérteni az atommagokat összetartó erős kölcsönhatást és a neutroncsillagokban működő erőket - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán az MTI-vel.
Újabb részecskefizikai rejtélyt oldottak meg magyar kutatók segítségével
A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott.
- címkék:
- részecskefizika
- atommag
- maghasadás
- Címkefelhő »
Felrobbant a kísérleti mágnes, nem is hinné, mekkora szerencsére
Egy váratlanul jól elsült laboratóriumi balesetnek köszönhetően egy több mint fél évszázados kvantumfizikai problémát sikerült megoldani. Az eredmény a kvantumszámítógépek építésében is áttörést hozhat.
Kizárólag elektronokból áll a forradalmi mesterséges atom
Csak elektronokból álló mesterséges atomokat hoztak létre az ausztrál Új-Dél-Wales-i Egyetem kutatói. A szilícium chipbe zárt műatomok kvantumbitként – a kvantumszámítógép működési alapegységeként – funkcionálnak, méghozzá megbízhatóbban, mint a korábbiak.
Magyarország ezzel még jobban kitűnhet az atommagkutatás területén
Kiépült a teljes Tandetron Laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében (Atomki) Debrecenben.
- címkék:
- részecskegyorsító
- atommag
- Címkefelhő »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- Címkefelhő »
Először figyeltek meg atommagnak ütköző szellemrészecskét
Először sikerült megfigyelni, amint egy neutrínó interakcióba lép egy atommaggal: sikerült bizonyítani egy 43 éve megjósolt, de eddig sohasem tapasztalt, "megfoghatatlan" folyamatot.
Ha ezt megerősítik, sanszos lehet a magyar Nobel-díj
A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének kísérleti eredménye szenzációként robbant az elméleti fizika világában. A magyar magfizikusok a titokzatos sötét fotonnal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók felvetették, hogy talán az ötödik fundamentális kölcsönhatást sikerült meglelniük a magyar fizikusoknak. Ha a feltevés igaznak bizonyul, akkor az alapjaiban írhatja át a fizikai világról alkotott ismereteinket.
Újraírhatja a fizikakönyveket egy szenzációs felfedezés
A svájci Nagy Hadronütköztető (LHC) két független tudóscsoportja is szokatlan és nem várt jeleket detektált nagy energiájú protonok ütközése során, ami egy új elemi részecske létezésére utalhat. A legnagyobb meglepetésre a Higgs-bozonnál mintegy hatszor nehezebb részecske létezésére utalnak a mérési eredmények. Ha a további kísérletek megerősítik az első méréseket, akkor ez az új részecske talán teljesen átformálhatja a fizika Standard Modelljét, és átírhatja mindazt, amit eddig a részecskék világáról gondoltunk.
A mikrovilágban is igazolódott a leghíresebb képlet
A Science tudományos hetilap legfrissebb száma közölte egy 12 tagú német-magyar-francia tudóscsoport közleményét a Világegyetem látható tömegének 99%-át kitevő protonok és neutronok tömegének meghatározásáról. A protonok és a neutronok összetett részecskék, de tömegük sokkal nagyobb, mint alkotóelemeiké. A kutatók szerint az alkotóelemek, a kvarkok és gluonok mozgásainak, kölcsönhatásainak energiája képviseli a hiányzó tömeget. Ezzel első ízben sikerült igazolni, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia (E=mc 2 ) a mikrovilágban is pontosan érvényesül.
Az alagútból jelentjük: szerelik a nagy hadronütköztetőt
Több száz meghívott ünnepelte a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a keddi hivatalos megnyitón az európai részecskefizikai kutatóintézetben, a CERN-ben. Odalent a mélyben azonban nem volt se hangverseny, se beszédek, se molekuláris büfé. Csendben zajlik a megfeszített munka, hogy minél előbb kicserélhessék az egy hónapja történt balesetben megsérült részeket, és újraindíthassák a rendszert. Az előre nem tervezett leállás miatt sikerült bejutnunk a nagy hadronütköztető alagútjába - képes beszámolónk után részletes leírást olvashat a meghibásodásról és következményeiről.
Bekapcsolták a legnagyobb részecskegyorsítót
"Bekapcsolták" a nagy hadron ütköztetőt, a világ legnagyobb részecskegyorsítóját a Genf melletti nemzetközi kutatóközpontban, a CERN-ben. Az első protonnyalábokat óvatosan, lépésről-lépésre vezették körbe a két gyorsítógyűrűben. Az üzembe helyezésnek egy fontos szakasza ezzel sikerrel lezárult. A következő hetekben-hónapokban a rendszer pontos beállítása és a részecskenyalábok gyorsítása zajlik, hogy aztán végre megkezdődhessenek a fizika alapvető kérdéseire válaszokkal kecsegtető ütközések. Képes beszámolónk a helyszínről.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 4. rész: Végre megfőhet az ősleves
Az Ősrobbanás utáni néhány milliomod másodpercben egy egészen speciális anyag tölthette ki az újszülött Univerzumot: a protonok és neutronok építőelemei, a kvarkok egy egészen rövid ideig szabad állapotban létezhettek. Ezt az ősi "kvarklevest" már régóta szeretnék kísérleti úton létrehozni, és bár voltak már komoly eredmények, a bizonyosságot itt is a világ legnagyobb részecskegyorsítójától, a nagy hadron ütköztetőtől várják. Az itt zajló ólom-ólom ütközésben az Ősrobbanás óta először koncentrálódik közel 1,2 petalelektronvolt energia, szabályozott körülmények között. Az ősi kvarkanyag létrehozása, tulajdonságainak részletes vizsgállata ...
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 3. rész: Hidegebb lesz, mint a világűr
Huszonhét kilométeres alagút, benne a világűrnél is hidegebb gigantikus mágnesek, 96 tonna hélium, 40 ezer szivárgásmentes csatlakozás, 11 700 amper erősségű áram. A fénysebesség 0,999999991-szeresével egymással szemben száguldó, 100 milliárd protonból álló részecskecsomagok, 600 millió ütközés másodpercenként. Többek között ilyen paraméterei vannak az alaphangon is 4 milliárd euróba kerülő, augusztusban induló nagy hadron ütköztető nevű részecskegyorsítónak, amely a legnagyobb a világon, és amelytől a világ legnagyobb kérdéseire is várunk válaszokat.
Indul a legnagyobb részecskegyorsító - 1. rész: Miért kellenek a gyorsítók?
A kísérleti részecskefizika mai legnagyobb eszköze, a legnagyobb részecskegyorsító, a nagy hadron ütköztető egy 27 kilométer kerületű föld alatti alagútban működik majd, ami hosszabb a budapesti metróvonalaknál. A detektorok több tíz méteresek, a belsejükben a sok tonnányi vas éppúgy megtalálható, mint a nagyon finom szerkezetek. Minden másodpercben hatalmas adatmennyiséget gyűjtenek, az események milliárdjaiból pedig a legnagyobb teljesítményű számítógépek, számítógépek hálózatai válogatják ki a néhány nagyon érdekes új jelenséget. De egyáltalán miért van szükség ezekre a gigantikus és drága szerkezetekre?
A sötét anyag nyomában - 2. rész: égi nyomok keresése
Kitartóan keresik a sötét anyagot a fizikusok. Azért sötét, mert nem bocsát ki fényt, sem másféle, számunkra érzékelhető sugárzást. Sötétnek nevezhetjük azért is, mert egyelőre a sötétben tapogatózunk mibenlétét illetően, pedig már számos detektort építettek a kimutatására. Összeállításunk első részében egzotikus részecskéket mutattunk be, most pedig azt vizsgáljuk meg, hogyan keresik a csillagászok a sötét anyagot az égbolton.
Elemek és molekulák keletkezése - asztrobiológia kurzus, I. rész
Kétéves online tudományos ismeretterjesztő tanfolyamot indított az [origo] tudomány rovata, amely a Földön kívüli élet utáni kutatás iránt érdeklődő, de szakirányú végzettséggel nem rendelkező olvasókat vezeti be az alapokba és a legújabb eredményekbe. A sorozat bevezető részében megvizsgáltuk, mi az asztrobiológia, melyek a fő kutatási területei és mi adja ezek aktualitását, illetve bemutattuk a "kurzus" tematikáját. Az első részben most arról olvashatnak, hogyan keletkeztek a periódusos rendszer elemei, miként jutottak ki a világűrbe, végül pedig ott hogyan álltak össze olyan bonyolult szerves molekulákká, amelyek később alapanyaggként ...
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató űrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-előrejelző rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévő módszernek köszönhetően már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve űreszközöket.
Újabb lépés a fúziós energia felé
A távolabbi jövő ígéretes energiaforrása a szabályozott termonukleáris fúzió, amely beláthatatlan időre biztosíthat tiszta energiát. A fúziós folyamatban könnyű atommagok olvadnak össze, a magreakció egyik feltételét jelentő több tízmillió fokos hőmérsékleten. A forró, plazma állapotban lévő üzemanyagot különleges alakú mágneses terekkel tartják együtt. Erre ma a legsikeresebb módszer az ún. tokamak (ilyen típusú lesz a dél-franciaországi Cadarache-ban az egész világ összefogásával épülő ITER nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor is), ám amerikai kutatóknak sikerült egy másik berendezés formájában "versenytársat" készíteniük.
- címkék:
- Jéki László
- atommag
- ITER
- Címkefelhő »
Új radioaktív bomlásforma
Új, korábban ismeretlen radioaktív bomlásformát fedeztek fel a darmstadti kutatóközpont részecskegyorsítójánál végzett kísérletben. Az ezüst egyik legkönnyebb izotópja, az ezüst-94 kétféle módon bomolhat el - vagy egy, vagy két proton kibocsátásával.
Hidegfúzió: egy új remény
Négy év után újra a hidegfúzió sikeres megvalósításáról számoltak be azok az amerikai kutatók, akik 2002-ben folyadékban hanghullámmal keltett buborékokban véltek atommag összeolvadásokat létrehozni. Az eredményeket akkor másoknak nem sikerült megismételniük, ezért buborékként pukkant szét a "buborékfúzió" nevet viselő szenzáció. A közelmúltban előzetesen a Nature hírszolgálata ismertette a buborékfúzió javított változatáról a rangos Physical Review Letters hasábjain néhány hét múlva megjelent közleményt. A megkérdezett szakértők továbbra sem látják bizonyítottnak a fúzió létrejöttét, de további pontosabb, részletesebb kísérleteket ...
Magfúzió: a jövő energiaforrása
A fúziós energiatermelés egyedülálló tulajdonságai miatt a jövő egyik meghatározó energiaforrása lehet, mely megoldást kínál az emberiség egyre súlyosbodó környezetszennyezési és energiagondjaira. A fúziós kutatásokban magyar szakemberek is részt vesznek.
Fizikai Nobel-díj: elemi építőkövek, furcsa kölcsönhatások
A most díjazott három amerikai kutató tárta fel a protonokat és neutronokat alkotó, az anyag elemei építőköveinek tartott kvarkok közötti erők szokatlan tulajdonságait, ami alapvető fontosságú a fizika nagy egyesített elméletének megalkotásához.
- címkék:
- Jéki László
- Nobel-díj
- atommag
- építőkő
- Címkefelhő »
20 millió amper: nagy lépés a fúziós energia felé
Az új megoldás még a kezdeti laboratóriumi kísérleteknél tart, de már sikerült fúziót létrehozni: egyértelműen észlelték a hidrogénizotópok összeolvadása során kilépő neutronokat.
Csapdába ejtett vánszorgó neutronok
Elsőként észleltek gravitáció által okozott kvantumos jelenséget szentpétervári, dubnai és heidelbergi fizikusok a franciaországi Grenoble-ban, a sok neutront szolgáltató atomreaktor mellett. A Nature közölte nemrég V. V. Neszvizsevszkij és nemzetközi kutatócsoportja ezzel kapcsolatos kísérleti eredményeit.
Marsi víz: részletes adatok!
Legalább 2-3 méteres, nagy mennyiségű vízjeget tartalmazó réteget fedezett fel a Mars Odyssey a Mars déli pólusánál, amely remek környezetet nyújthat a magyar kutatók által feltételezett baktériumoknak.
- 1