asztrofizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- csillagászat
- Tejútrendszer
- galaxisok
- galaxis
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kilenc óránként erőteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk
A közelmúltban egy távoli galaxisból érkező periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhető röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.
Nagy kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszer közelében
Nagy méretű kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül, de ahhoz viszonylag közel a Genfi Egyetem kutatói.
Titokzatos burkot észleltek a végét járó vörös óriás körül
Különleges elliptikus burkot fedeztek fel egy haldokló csillag körül a Halak csillagképben osztrák csillagászok, felfedezésükről az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban számoltak be.
A varázslatos betlehemi csillag megfejtetlen titkai
A karácsonyfák tetején ragyogó csillagalakú dísz a betlehemi csillag, a karácsony egyik legismertebb szimbóluma. Az újszövetségi Szentírásban is megemlített fényes égi jelenség, amely a bibliai hagyomány szerint a háromkirályokat is elvezette Betlehembe a kis Jézushoz, tudományos rejtély, amelynek eredetéről több feltételezés is létezik.
Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Fény derült a rejtélyes északi csillag titkaira
Sikerült meghatározni a Polaris csillag hosszú időn át rejtve maradt fizikai jellemzőit két amerikai csillagásznak.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját
A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.
Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak
Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belső összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegű és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentősen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.
Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit
A tudósok egy jelentős lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.
Sikerült megvizsgálni a bébigalaxisok mozgását
Először sikerült megvizsgálni az univerzum első galaxisainak, az úgynevezett bébigalaxisoknak a mozgását.
A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén.
Kollektív vadászat a szupermasszív fekete lyukra
Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.
Világelsők lehetünk a földet veszélyeztető meteorok megfigyelésében
A GINOP-pályázaton elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatással a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörő szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.
Stephen Hawking továbbra is erősen tart az idegenektől
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az első adással az OzoneUniverzum című, űrkutatással foglalkozó hírműsorát. Az első adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörő Mars-küldetéséről és az újabb hazai műholdküldetésről szólt.
Neutroncsillagot fedeztek fel az Androméda-galaxisban
Galaxis szomszédunk, az Androméda, közelségének, valamint saját galaxisunkhoz, a Tejúthoz való nagyfokú hasonlóságának köszönhetően, régóta intenzív kutatások tárgya. Az Andromédában azonban csak most sikerült először egyértelműen egy gyorsan forgó neutroncsillagot azonosítani.
Gigantikus szupernóvák és az univerzum tágulásának rejtélye
A csillagászok egyik kiemelten fontos kutatási területe az Ia típusú szupernóvák vizsgálata és alaposabb megértése. Ez a szupernóvatípus rendkívül különleges, hiszen a segítségükkel sikerült meghatározni az univerzum tágulási sebességét, amely alapján a rájöttek, hogy a tágulás mértéke gyorsuló tendenciát követ. Az elmúlt időszakban pedig két független kutatócsoport is izgalmas, új felfedezést tett e szupernóvák működésével kapcsolatban, és ez jelentős befolyással lehet az univerzum tágulására vonatkozó ismereteinkre is.
Elképesztő gázóriások, „forró Jupiterek” különleges vándorlása
Az elmúlt évtizedben minden várakozást felülmúlt az exobolygó felfedezések száma, amelyek között jelentős számban találunk a csillagukhoz extrém közeli pályán mozgó, hatalmas és nagyon forró gázóriásokat. Ezen „forró Jupiterek” keletkezése azonban nem teljesen egyértelmű a csillagászok számára, amelyet a legújabb megfigyelések fényében talán meg lehet magyarázni.