Erdélyi-medencei kutatási projekt a Magyar Nemzeti Múzeum régészti tárának vezetésével

A Maros mentén, Marosújvár, Marosnagylak, Ispánlaka és Magyarlapád környékén a Magyar Nemzeti Múzeum által vezetett nemzetközi kutatócsoport megkezdte a régészeti munkát. A 2021-2022 közötti időszakra megnyert projektben az Erdélyi-medence régészeti hagyatékát kutatjuk. – írja Szenthe Gergely, régész a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.

Videó: Nem mindennapi leletre bukkantak Mánynál

Rejtélyes templomrom újult meg a fővárosi agglomerációban - képek

Tökön a napokban átadták a település határában megújult, ezernyi rejtélyt hordozó Árpád-kori templomromot. A műemlék újjáépítése a Market Építő Zrt. társadalmi felelősségvállalásával valósult meg, a magyar építőipari cég által életre hívott ROM Vándor program első állomásaként, amely a magyar építészeti örökség felfedezését, megóvását és népszerűsítését célozza meg.

Rejtélyes sírokra bukkantak Tatabányán

Egy kis területen több Árpád-kori sírt, egy kardokkal eltemetett germán harcost és a kora vaskorból származó háznyomokat találtak Tatabányán - mondta el a városi múzeum igazgatója az MTI-nek.

1162. július 15-én koronázták meg II. László (ellen)királyt

A XII. század derekán sűrűsödtek a királyváltások Magyarországon. Nemcsak amiatt, hogy az akkori Árpád-házi uralkodóink fiatalon haltak meg, hanem azért is, mert egyiküknek még két ellenkirály trónfoglalásán is úrrá kellett lennie. III. István királyt (1162–1172) érte ez a megpróbáltatás: két nagybátyja lépett fel vele szemben ellenkirályként. Közülük az idősebb volt II. László, akit 1162. július 15-én koronázott meg – rendhagyó módon – a kalocsai érsek. Jóllehet II. László (1162–1163) a Bizánci Birodalom támogatásával került az ország trónjára, bizánci hűbért nem vállalt. Féléves királyság adatott neki, így nem tudhatjuk meg, hogy ...

Velencei András trónfoglalása - Július 23-án koronázta királlyá Lodomér esztergomi érsek Székesfehérvárott

Utolsó Árpád-házi uralkodónkat, III. Andrást 1290. július 23-án koronázták királlyá, IV. (Kun) László király (1272–1290) meggyilkolását követően Székesfehérvárott. - írja Szabados György PhD, Magyarságkutató Intézet munkatársa, a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.

Halál és felemeltetés I. 985 éve hunyt el Szent István király

Szűz Mária mennybevitelének napja, augusztus 15-e a katolikus egyház legjelentősebb Mária-ünnepe. Az egyetemes (katolikus) kereszténység Mária-alakja Magyarországon sajátos magyar névvel és jelentésárnyalattal gazdagodott: a Nagyboldogasszony elnevezés ősvallási hagyatékot is tükröz, emellett az új vallás meghatározta kultúrkörben Szűz Mária szakrális politikai (fő)szerepet kapott, Magyarország égi védelmezője, patrónája lett. Az ő ünnepén halt meg az 1038. esztendőben az, akinek mindezt így rendelte: István király. - írja Szabados György, Magyarságkutató Intézet a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója a Magyarságkutató ...