Az alkotmánymódosítással indokolja lemondását a Fővárosi Bíróság elnöke

A kormány és az Alkotmánybíróság közötti konfliktus miatt mondott le szerdán a Fővárosi Bíróság elnöke. Gatter László az [origo]-nak azt mondta, nem tiltakozni akar, de nem tetszik neki, ahogy a kormánypárt az Alkotmánybírósághoz viszonyul. A bíró lemondásában az is közrejátszott, hogy nem akart vitát vállalni bíróságának átalakításáról az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal.

Összefog az MSZP és az LMP az alkotmánymódosítás ellen

Mesterházy Attila, az MSZP és Schiffer András, az LMP frakciójának vezetője szerdán közösen írt nyílt levélben fordult Schmitt Pál álamfőhöz. Arra kérték a köztársasági elnököt, hogy lépjen fel az ellen a fideszes kezdeményezés ellen, amellyel a kormánypárt korlátozná az Alkotmánybíróság jogkörét. A két ellenzéki párt között eddig kifejezetten hűvös volt a viszony.

Alkotmánymódosítással válaszol a Fidesz a különadó megsemmisítésére

Az Alkotmánybíróság mozgásterének korlátozását tervezi a Fidesz, miután a testület megsemmisítette a végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adóról szóló törvényt. A párt frakcióvezetője szerint olyan módosítást nyújtanak be, ami kimondaná, hogy az Alkotmánybíróság nem dönthet olyan kérdésben, amiről népszavazást sem lehet tartani. A Fidesz egyik képviselője az [origo]-nak azt mondta, számoltak a törvény bukásával, tudták, hogy nem elegáns megoldásról van szó.

Mi köze a Tocsik-pernek a végkielégítések különadójához?

Az Alkotmánybíróság szerint a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések megadóztatásával nincs gond, az [origo] által megkérdezett jogászok szerint viszont az korántsem egyértelmű, hogy hol van a jó erkölcs határa. Az indoklásban feltűnő "jó erkölcsbe ütközés" fogalma kulcsszerepet játszott a Tocsik-perben is.

Különvéleményt is írtak alkotmánybírók a 98 százalékos adó hibáiról

Diszkriminatív rendelkezései és visszamenőleges hatálya miatt is alkotmányellenes volt az a kedden megsemmisített törvény, amely 98 százalékos adót írt elő a 2 millió forint feletti állami végkielégítésekre - állítják a döntéshez különvéleményt csatoló alkotmánybírák. A döntést több bíró is kiegészítéssel látta el, amelyben saját érvrendszert adnak hozzá a testület döntéséhez.

Alkotmányellenes a GVH-alelnökök kinevezésének megszüntetése

Megsemmisítette a nyáron módosított versenytörvény egyik új rendelkezését az Alkotmánybíróság. A döntés értelmében nem szűnik meg a versenyhivatal elnökhelyetteseinek megbízatása, ha lejár az elnök mandátuma. Nem ellentétes az alkotmánnyal viszont az, hogy már az elnöki posztra javasolt személy is kezdeményezheti helyetteseinek kinevezését.

Alkotmányellenes a kormány 98 százalékos különadója

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a jogszabályt. A különadót az első akcióterv keretében jelentette be Orbán Viktor és október 1-jével lépett hatályba. Az Ab azzal indokolta döntését, hogy az adó nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.

Régen még védte a Fidesz az Alkotmánybíróságot

Nem a jelenlegi kormány az első, amelynek gazdasági kérdésekben meggyűlik a baja az Alkotmánybírósággal. 15 évvel ezelőtt a Horn-kormány számításait is keresztülhúzta, hogy a testület megsemmisítette a stabilizációs csomag több elemét. Ezt a kormány nyilatkozatban ítélte el, amit viszont az akkor ellenzékben lévő Fidesz minősített "súlyos és elhibázott lépésnek".

Schmitt Pálhoz és az Alkotmánybírósághoz fordulnak a nyugdíjpénztárak

A magán-nyugdíjpénztárakat képviselő Stabilitás Pénztárszövetség szerint az elfogadott nyugdíjtörvény több szempontból is ellentétes az alkotmánnyal. A szövetség arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kérjen alkotmánybírósági normakontrollt, az Alkotmánybíróságnál pedig kérelmezik majd, hogy haladéktalanul helyezzék hatályon kívül a jogszabályt.

Az Alkotmánybíróság dönthet a megemelt román nyugdíjkorhatárról

Alkotmánybíróságon készül megtámadni a román Szociáldemokrata Párt (PSD) a képviselőház által elfogadott új nyugdíjtörvényt.

A Gárda korlátozása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik

A Magyar Gárda érdekében fordul az Alkotmánybírósághoz a Jobbik. A párt szerint meg kellene semmisíteni a közbiztonsági törvénycsomagnak azt a részét, amely szigorúbban bünteti a feloszlatott szervezet tevékenységében való részvételt.

Alkotmánybírósághoz fordult az MSZP a médiacsomag miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert a párt szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A július 22-én elfogadott jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik a szocialisták.

Boross szerint korlátozni kellene az Alkotmánybíróság hatáskörét

Túl nagy az Alkotmánybíróság szerepe, ezért korlátozni kellene a beavatkozási körét, és meg kellene határozni azt is, hogy kik fordulhatnak a testülethez - mondta Boross Péter egykori miniszterelnök, aki tagja az új alkotmányt előkészítő bizottságnak. A korábban MDF-es politikus - aki az MTV reggeli műsorának nyilatkozott - úgy tartja, a köztársasági elnöknek igazodnia kell a kormányhoz.

Kevésnek tartják Stumpf szakmai gyakorlatát az ellenzéki pártok

Az MSZP, az LMP és a Jobbik is Stumpf István alkotmánybírónak jelölése ellen szavazott az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén. Az ellenzéki pártok kétségbe vonták, hogy Stumpf rendelkezik a törvény által előírt szakmai tapasztalattal. Stumpf kijelentette, hogy szerinte bőven megvan a kellő szakmai tapasztalata, az pedig szerinte kifejezetten az Alkotmánybíróság hasznára válik majd, hogy volt kancelláriaminiszter. A bizottság kormánypárti többsége végül az ellenszavazatok ellenére alkalmasnak találta Stumpfot, akit Orbán Viktor miniszterelnök javasolt az Alkotmánybíróság tagjának.

Orbán is felszólal az utolsó parlamenti ülésnapon

Jövő hét csütörtökön lesz az országgyűlés nyári ülésszakának utolsó napja, ekkor napirend előtt Orbán Viktor kormányfő is felszólal. A napirendi javaslat szerint az utolsó napra marad az új házelnök és az alkotmánybírók megválasztása, az alkotmány két módosítása, a gazdasági törvénycsomag és a médiafelügyelet átalakítása is.

Az LMP is megtámadta Orbán nyilatkozatának kifüggesztését

A nemzeti együttműködés nyilatkozat kötelező kifüggesztése az LMP szerint sérti a közigazgatási szervek és a fegyveres testületek pártsemlegességének elvét, ezért az Alkotmánybíróságtól kérik az ezt elrendelő korményhatározat megsemmisítését. Schiffer András frakcióvezető szerint az is gond, hogy az ügyeiket intézők akkor is szembesülnek vele, ha nem akarják.

Fideszes többségű bizottság jelölheti az Alkotmánybíróság tagjait

Tizenöt tagú, fideszes többségű bizottság jelöli a jövőben az Alkotmánybíróság tagjait a parlament hétfői határozata szerint. A parlament a tervek szerint jövő csütörtökön választja meg az új alkotmánybírákat.

Alkotmányellenesség a mezőgazdasági támogatási törvényben

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény egyik rendelkezése.

Megtámadták az Alkotmánybíróságon Orbán nyilatkozatát

A nemzeti együttműködés nyilatkozatának kötelező kifüggesztéséről szóló kormányhatározat megsemmisítését kérte valaki az Alkotmánybíróságtól. A beadvány már megérkezett a testülethez, de leghamarabb ősszel foglalkoznak vele.

Új Ptk. 2013-ban: széles körű egyeztetést ígér a Fidesz

Várhatóan 2013. január 1-jén léphet hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.) - közölte a tavaly elfogadott kódex hatályba nem lépéséről szóló előterjesztés vitája során Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.

Megválasztották az ÁSZ új elnökét - parlamenti tudósítás percről percre

Meggondolta magát a Fidesz, az alkotmánymódosítás kivételével levették a parlament hétfői napirendről a médiacsomagot. Az országgyűlés megválasztotta az Állami Számvevőszék új elnökét, Domokos László, és alelnökét, Warvasovszky Tihamért. A parlament felállította az új alkotmányt előkészítő bizottságot is. Parlamenti tudósítás percről percre.

Médiatörvényt alkot és ÁSZ-elnököt választ a parlament

Csak részletkérdésekben enged a Fidesz az alkotmánybírók jelöléséről szóló, az államfő által visszaküldött törvényben, amelyet hétfőn várhatóan ismét elfogad a parlament. Az országgyűlés hétfőn szavaz az új médiafelügyeletről szóló törvényről, megválasztja az Állami Számvevőszék új vezetőit, illetve felállítja az új alkotmányt előkészítő bizottságot is.

Sólyommal dacolva döntött az alkotmánybírók jelöléséről a parlament

Sólyom László köztársasági elnök vétója ellenére másodszor is megszavazta az országgyűlés azt az alkotmány- és törvénymódosítást, amely lehetőséget ad a kormányoldalnak, hogy maga jelöljön és válasszon alkotmánybírókat. Az előterjesztő fideszes képviselő csak egy olyan technikai módosítást tett a javaslatban, hogy minden frakció helyet kapjon a jelölőbizottságban.

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének

Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.

Sólyom visszadobta az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvényt is

Egy héten belül már két törvényt küldött vissza a parlamentnek Sólyom László köztársasági elnök, aki hétfőn közölte, újra kellene gondolni az alkotmánybírók jelöléséről szóló törvény módosítását, mert az nem javítja, hanem akár ronthatja is a jelenlegi helyzetet. A jogszabály-módosítással a Fidesz és a KDNP kényelmes helyzetbe kerülne, de Sólyom azt szeretné, ha az államfő és a Legfelsőbb Bíróság is szerepet kapna a jelölésben.

Bihari Mihályt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz

Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, volt szocialista parlamenti képviselőt jelöli alkotmánybírónak a Fidesz. A párt elnöksége arról is döntött, hogy június 25-én tesznek javaslatot az új köztársasági elnök személyére. Kósa Lajos alelnök szerint jelenleg több mint hat személy van a listájukon.

Nagyobb beleszólása lesz a Fidesznek az alkotmánybírák jelölésébe

Elfogadta hétfőn a parlamenti többség azt a javaslatot, amelynek értelmében a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően felállított bizottság jelöli a jövőben az alkotmánybíróság tagjait. A javaslat elfogadásához többek között az alkotmányt is módosítani kellett.

Magyar Nemzet: Megússzák a vagyonosodási vizsgálatot a távozó kormánytagok

Megússzák a távozó kormánytagok a vagyonosodási vizsgálatot, mert az ezt előíró törvény hibás, a javítást pedig az elmúlt két évben a parlament kérése ellenére sem készítette elő sem a Gyurcsány-, sem az Orbán-kormány - írja a Magyar Nemzet.

Btk.-módosítás: kóros elmeállapotú bűnelkövetők a pszichiátriákon?

Májustól számos ponton változott a Büntető törvénykönyv, ám egyes módosításokat értetlenséggel fogadott a szakma. Elsősorban pedig a kényszergyógykezelésre vonatkozó, módosult előírásokat, melyek lényege, a kezelés nem addig tart, míg az szükséges.

Megakadályozza az Alkotmánybíróság az új Ptk. hatálybalépését

Mégsem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv első két könyve május 1-jén az Alkotmánybíróság hétfői döntése alapján. A Fidesz kérte a hatálybalépésről szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát, és alkotmányellenességre hivatkozva, a május 1-i hatályabalépésről szóló rendelkezés megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság határozata szerint túl kevés lett volna az idő felkészülni az új jogszabályokra, a kétlépcsős hatálybaléptetéssel járó átmeneti rendelkezések miatt pedig sérült volna a jogbiztonság. A beadványt benyújtó fideszes képviselő, Répássy Róbert hétfőn azt mondta: idén még biztos nem fog hatálybalépni egy új Polgári Törvénykönyv.

Alkotmányellenes az új Ptk. hatálybaléptetése

Az Alkotmánybíróság (Ab) április 26-án elfogadott határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új Polgári törvénykönyv (új Ptk.) hatálybaléptetéséről szóló törvény (Ptké.) egyes rendelkezéseit.

Alkotmányellenes volt a traktoros tüntetés megtiltása 2006-ban

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes volt a fővárosi közgyűlés négy évvel ezelőtti rendelete, amely a szerveződő traktoros gazdatüntetés előtt kimondta, hogy minden egyes járműre külön területfoglalási engedélyt kell kérni. A rendelet miatt végül nem tudtak tüntetni 2006 őszén a gazdák a Kossuth téren.

Jogvédő szervezetek támadják a titoktörvényt az Alkotmánybíróságon

Megtámadja az Alkotmánybíróságon a tavaly decemberben elfogadott, idén április 1-én hatályba lépő titoktörvényt három jogvédő szervezet. Úgy vélik, az új jogszabály visszalépést jelent a régihez képest is, és áprilistől könnyebb lesz államtitokként elrejteni információkat a nyilvánosság elől. Az egyik jogvédő szervezet munkatársa szerint az is gyanús, hogy a törvényt nagy egyetértéssel, gyorsított eljárásban fogadták el.

Megsemmisítette az Ab az építtetőket védő szabályt

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a jogszabályt, amely az építési vállalkozók védte volna a nem fizető megrendelőktől. A döntés értelmében nem jegyezhetnek be jelzálogot az általuk épített ingatlanra.

Rábólintott a regisztrált élettársi kapcsolatra az Alkotmánybíróság

Elutasította az Alkotmánybíróság az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvényt támadó indítványokat, ezzel szabad utat adott annak, hogy a házassághoz hasonló kapcsolatban éljenek a melegek. A testület 2008 végén még megsemmisítette a jogszabály korábbi változatát, mert az az azonos neműekre is vonatkozott, így megkettőzte volna a hazasság intézményét.

A benzinárhoz kötné a parkolási díjat a kormány

A parkolási díjak maximálását is célul tűzte ki a kormány egy új javaslatcsomagban, amelynek elfogadását a következő országgyűlésre hagyja. A javaslat szerint a parkolási díjakat a 95-ös ólmozatlan benzin árához kötnék, és csak olyan helyeken lehetne pénzt kérni a parkolásért, ahol átlagban 70 százalékban kihasználják a parkolóhelyeket az autósok. Az új szabályozás azért vált szükségessé, mert az Alkotmánybíróság novemberben megsemmisítette az önkormányzati parkolási rendeleteket.

Az Ab-hez fordul az iskolák pénze miatt az egyház

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházi iskoláknak járó kiegészítő támogatás ügyében.

Törölte az APEH a vagyonadó-kalkulátor adatait

Törölte az APRH a vagyonadó-kalkulátor által rögzített adatokat. A nagy értékű ingatlanról bevallást benyújtó adózókat külön is értesíti a hivatal.

Bajnai: Letett a kormány az ingatlanadóról

A kormány nem írja át a vagyonadóról szóló törvényt - közölte szerdán Bajnai Gordon. A kormányfő hozzátette: keresik a megoldást, hogyan lehet pótolni a költségvetés egyéb fejezeteiből, illetve a tartalékokból az ingatlanadó megsemmisítése miatt kieső 50 milliárd forintot.

Megt�madja a Visa a jutal�ksapk�t

Az Alkotm�nyb�r�s�gra viszi a Visa bankk�rtyt�rsas�g a bankk�zi jutal�kok t�rv�nyi korl�toz�s�t. A c�gnek m�r a GVH-val is folyamatban van egy pere.

Még ötlete sincs a kormánynak az ingatlanadó pótlására

Bár a kormány bízott abban, hogy a korábbi kudarc után az újracsomagolt ingatlanadót elfogadja az Alkotmánybíróság, ám a testület a második verziót is eltörölte, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A döntés miatt 50 milliárd forintos lyukat ütött a befektetők által árgus szemekkel figyelt költségvetésben, a hiányzó összeg pótlására egyelőre ötlete sincs a kormánynak.

Alkotmányellenes az ingatlanadó

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, mondván, a szabályok sértik a jogbiztonságot. A határozat szerint a vagyonadó több passzusa,az autókra, a vízi- és légi járművekre kivetett adó kiállta az alkotmányossági próbát. Az Ab döntése 50 milliárd forinttal rövidítheti meg a költségvetést. A határozat szövegét itt elolvashatja. 

Nem elég jók magyar ügyvédnek a határon túliak

Hiába van meg minden képzettségük, se közalkalmazott, se ügyvéd, se köztisztviselő nem lehet Magyarországon sok külföldi. A törvény sújtja többek között az Ukrajnában és Szerbiában élő határon túli magyarokat is, pedig van olyan európai ország, ahol még a rendőröknek sem kell állampolgárság. Jogvédők szerint a tiltás diszkriminatív, és semmi nem indokolja, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak.

Fizetnek az alkotmánybírók, ha átmegy a vagyonadó

Az alkotmánybírók nagy többségének biztosan kell vagyonadót fizetnie, ha nem semmisítik meg februárban az új adónemet bevezető törvényt. Vagyonnyilatkozataik alapján egyikük sem tekinthető különösebben tehetősnek. Autója csak pár alkotmánybírának van, hajójuk, repülőjük, helikopterük és földjeik nincsenek, de többségüknek van olyan ingatlanja, ami adóköteles lehet.

Akár április végéig is csúszhat a választások időpontja

Bár már több helyen, így az [origo]-n is megjelent, hogy a parlamenti választások legvalószínűbb időpontja április 11., a külképviseleti szavazás szabályai felülírhatják ezt az időpontot. Ha a köztársasági elnök szigorúan értelmezi az erről szóló törvényt, akkor vagy két héttel későbbre, április 25-re tűzi ki a választást, vagy szakít a hagyományokkal és vasárnap helyett hétköznap lesz a voksolás.

A benzin árához kötnék a parkolási díjakat

A főváros vezetése egyetért a közlekedési minisztérium azon javaslatával, hogy a benzin árához kössék a parkolási díjakat. Eszerint a 95-ös benzin előző évi átlagára alapján számítanák ki a fizetendő összeget. Az elképzelés szerint Budapesten a legdrágább és a legolcsóbb parkolási övezetekben csökkenne a díj.

Januártól nyilatkozhatnak az élettársak

Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az élettársak a közjegyzőnél nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérjék. Mi a különbség a "rendes" élettársak, a bejegyzett élettársak, illetve az élettársi kapcsolatról hivatalosan nyilatkozók jogi helyzete között? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője világított rá az eltérésekre.

Elgáncsolná a magánnyugdíjtörvényt a Fidesz

Alkotmányellenesnek tartja a Fidesz a hétfőn elfogadott, új magánnyugdíj-biztosítási rendszerről szóló törvényt, ezért szeretnék, ha az államfő az Alkotmánybírósághoz fordulna előzetes normakontrollért.

Megsemmisítette az Ab a jogalkotási törvényt

Alkotmányellenes a jogalkotás rendjéről szóló törvény az Alkotmánybíróság szerint. A testület úgy döntött, a törvény nincs összhangban a jogrendszerrel. A rendszerváltás óta minden kormány megpróbálta lecserélni a most megsemmisített 1987-es jogszabályt, de nem jártak sikerrel.

Alkotmányellenes a családi pótlék adóztatása

Alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette őket az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában. A kormányszóvivő szerint a költségvetési hiánycélt a döntés nem érinti.

A testüreg-átvizsgálást is engedné a fogdákban egy új törvény

Egy készülő törvény szerint újra lehetne testüreg-átvizsgálást végezni  azokon, akiket rendőrségi fogdába visznek. Korábban egy belügyminiszteri rendelet adott lehetőséget erre, de azt a rendelkezést az Alkotmánybíróság alkotmányellenessége miatt megsemmisítette.

Alkotmányellenes a budapesti parkolás szabályozása

Ingyenessé válhat a parkolás jövő nyáron Budapesten az Alkotmánybíróság döntése alapján, ha addig a jogalkotóknak nem sikerül új, a jogállami normáknak megfelelő rendeletet alkotniuk. A testület szerint jogsértő, hogy a fővárosi közgyűlés önkényesen állapíthatja meg a díjakat, miközben anyagilag érdekelt a minél nagyobb bevételben.

Zöld út a szuperbruttónak

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényező - döntött az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépő személyijövedelemadó-változásokról.

Komolytalan népszavazási kérdéseken bosszankodik az Ab-elnök

A jelenlegi parlament már nem dönt az Alkotmánybíróság (Ab) hiányzó két tagjáról, és várhatóan a mulasztásos alkotmánysértésekkel sem foglalkozik már - mondta Paczolay Péter, az Ab elnöke. Az elnök szerint megfelelő szabályozás hiányában napokat töltenek el olyan népszavazási kérelmek megtárgyalásával, mint például a sör ingyenessé tétele.

Megelégelte a TASZ az otthon szülés körüli totojázást

Évek óta tartó egyeztetések után az Alkotmánybírósághoz fordul a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet az otthon szülés jogi szabályozása érdekében. A jogvédő szervezet szerint már a rendszerváltás után meg kellett volna alkotni az intézményen kívüli szülés szabályozását.

Az Alkotmánybíróság dönthet az elvárt járulékról

Nem lesz népszavazás a képviselői költségtérítésről

Az Alkotmánybíróság szerint nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Bár Seres Mária sikeresen gyűjtött össze több mint 500 ezer hiteles aláírást a referendumért, a parlament megelőzte: módosították a képviselői jövedelmeket szabályozó törvényt, és átkeresztelték a költségtérítést választókerületi pótlékra.

Kedden döntenek a költségtérítésről szóló népszavazásról

A képviselői költségtérítésről szóló népszavazásról dönt kedden az Alkotmánybíróság. A parlament június 29-én úgy döntött, jövőre megszűnik a képviselői költségtérítés - Seres Mária, a népszavazás kezdeményezője szerint egyértelmű, hogy pártok a népszavazást akarták megelőzni.

Alkotmányellenes kivételezni a nagy rádiókkal

Az alaptörvénnnyel ellentétesnek találta az Alkotmánybíróság a médiatörvény tavaly decemberi módosítását, amely lehetővé tett volna, hogy pályázat nélkül meghosszabbítsák a rádiók és tévék műsorszolgáltatási jogosultságát. A testület a köztársasági elnök kezdeményezésére vizsgálta a jogszabályt, amely a bírók szerint indokolatlanul kedvezett volna a médiapiac jelenlegi szereplőinek.

Ab: Sérülnek az elítéltek alkotmányos jogai

Alkotmányellenes, hogy a büntetőeljárási törvény nem szabályozza a jogerősen elítéltek jogát az ügyükről szóló iratokba való betekintésre. Ezzel sérül a tisztességes eljáráshoz fűződő joguk az Alkotmánybíróság szerint.

Versenyt futnak a láthatatlan pénzért a képviselők

Még egy kísérletet tesznek a parlamenti képviselők arra, hogy legalább részben megmentsék a mostani költségtérítési rendszert. Kedden kezdték egy MSZP-s javaslat tárgyalását, amely meghagyná a képviselők mostani juttatásait, de megadóztatná a bérpótlékot, ha nem tudják számlával igazolni, hogy mire költötték. A költségtérítések rendszerét átalakítani kívánó népszavazás kezdeményezője, Seres Mária szerint a javaslattal az a baj, hogy pont azt nem oldaná meg, ami most is probléma: nem derülne ki, mire megy a képviselők bérkiegészítése. Ha a javaslatot elfogadja a parlament, azzal elgáncsolhatják a népszavazást.

Alkotmányos az objektív felelősség

Jóváhagyta az Alkotmánybíróság kedden az objektív felelősségről szóló törvényt, amely szerint a gépjármű üzemben tartója felel a közlekedési jogsértésekért még akkor is, ha nem ő vezette az autót. Az Alkotmánybíróság szerint az élet védelme indokolttá teszi a törvényt.

Alkotmányellenes a tubesi radart ellehetetlenítő rendelet

Az Alkotmánybíróság formai okok miatt megsemmisítette a pécsi közgyűlés rendeletét, amely kizárta a Pécs közelében lévő Tubes hegyre tervezett katonai radar építését. Az Ab azt kifogásolta, hogy a pécsi közgyűlés már hatályon kívül helyezett rendeleteket módosított többször is. Kedden újabb tárgyalás következik a radar ügyében.

AB: alakulhat vizsgálóbizottság a parkolócégek ellenőrzésére

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében parlamenti vizsgálóbizottság alakulhat az önkormányzati parkolócégek vizsgálatára. Korábban nem volt egyértelmű, hogy a parlamentnek van-e jogköre az önkormányzati cégek ügyeiben kutakodni - írja a Népszabadság.

Megbukott az Ab szerint zavaros távoltartási törvény

Megsemmisítette a távoltartásról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A testület szerint a családtagokat bántalmazó emberek távoltartása nem ütközne az alaptörvénybe, de a tavaly decemberben elfogadott törvény túl tág, és lehetőséget ad visszaélésekre. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök küldte a testülethez, aki szerint a parlamentnek új, alkotmányos megoldást kell találnia a problémára.

Alkotmányellenes a vényre írni a betegek nevét

Az Alkotmánybíróság megsemmisített két, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését. Az Ab szerint alkotmányellenes feltüntetni a vényen a betegek nevét, lakcímét, születési idejét és taj számát. Szintén alkotmányellenes feltüntetni a gyógyászati segédeszközök rendelésére szolgáló vényen a beteg kórisméjének kódját. 

Paczolay: Az Ab a beszéd szabadságát védi

A gyűlölködő kifejezések használatát amég megengedettnek minősíti az Alkotmánybíróság, de a tettlegességre való uszítást már nem - mondta a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról folyó vitákról Paczolay Péter, a testület elnöke. Az Ab-elnök szerint ma is lehetne büntetni bizonyos jelenségeket, de ennél sokkal hatékonyabb lenne a morális elutasítás.

Az AB dönt a járuléktartozás elengedéséről

Kora tavasszal dönthet az Alkotmánybíróság (AB) arról, hogy elengedheti-e az adóhatóság a járuléktartozásokat. Jelenleg - az adózás rendjéről szóló törvény értelmében - erre nincs lehetősége - írja a Napi Gazdaság.

Újra nekifut a rádiófrekvenciák ügyének az ORTT

Ismét napirendjére veszi az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának ügyét. Január elején a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, hanem megvárja, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben. Az [origo] információi szerint Wéber János ORTT-tag kezdeményezte, hogy tárgyalják újra a pályáztatás kérdését.

Parkolásiper-dömpingtől félnek a bíróságok

A parkolási társaságok döntésén múlik, újraindítják-e az egy évnél régebbi parkolási tartozások behajtására indított pereket, miután az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az ilyen behajtásokat tiltó törvényt. A Magyar Parkolási Szövetség elnöke szerint az Ab döntése több tízezer ügyet érint, a Fővárosi Bíróság attól tart: elárasztják majd a kérelmek a bíróságokat.

Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a választási körzetek miatt

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Political Capital a ferencvárosi időközi választás apropóján, amiért az Országgyűlés továbbra sem igazította ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. A ferencvárosi voksolás névjegyzékét ezen az alapon nem sikerült megtámadniuk, mert a bíróság szerint alkotmányos kérdésről van szó.

Ab: Behajthatók a régi parkolási bírságok

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a törvényt, amely tiltotta az egy évnél régebbi parkolási bírságok behajtását. A testület utólagos normakontroll-indítványok, 870 bírói kezdeményezés, valamint csaknem kétszáz alkotmányjogi panasz alapján vizsgálta a kifogásolt rendelkezést.

Újra nekimehet a rádiópályázatoknak az ORTT

Újra napirendre tűzheti az ORTT a két országos rádió, a Danubius és a Sláger frekvenciájának meghosszabbítását a testület név nélkül nyilatkozó tagjai szerint. Alig két hete a médiahatóság úgy döntött, hogy nem ír ki pályázatot a két kereskedelmi rádió frekvenciájára, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a kérdésben.

Kikerülhet a versenytörvényből a vezetői felelősség

Alkotmánybírákra várnak a rádiópályázatokkal

Nem ír ki frekvenciapályázatot a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájára az ORTT, mert meg akarják várni, hogy az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánítson a médiatörvény módosításáról. A törvényt Sólyom László vitte a testület elé, mert aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélküli újrázási lehetőséget kapott volna a két nagy rádió.

Nem írta alá Sólyom a távoltartási törvényt

Sólyom László köztársasági elnök szerint részben értelmezhetetlen, részben alkotmányellenes a családon belüli erőszak esetén alkalmazandó, távoltartásról szóló törvény. Az államfő ezért nem írta alá a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte véleményezésre.

Nem tetszik Sólyomnak a módosuló médiatörvény

Nem írta alá a médiatörvény módosítását Sólyom László köztársasági elnök, hanem az Alkotmánybíróság véleményét kérte róla. A törvény pályázat nélkül hosszabbítaná meg több rádió szerződését - ez érdemben a Sláger és a Danubius Rádiót érinti. Az államfő szerint a módosítás sérti az egyenlő bánásmód elvét.

Csak félmegoldás lett volna a meleg párok bejegyzése

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amivel valójában az azonos nemű párok jogaiért állt volna ki. A törvény legnagyobb baja a melegek szerint az volt, hogy számos praktikus dologban nem volt életszerű: nem rendezte például az azonos nemű párok gyerekükhöz való viszonyát. Az igazságügyi miniszter februárra ígér új törvényt.

Szabályok megsértésével született a költségvetés

A törvényhozás nem tartotta magát teljesen az előírásokhoz a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Ezzel Sólyom László köztársasági elnök térfelére került a labda, de akár egy párt is keresztbe feküdhet. Az általunk megkérdezett alkotmányjogász szerint ugyanakkor kevés az esély a törvény utólagos elkaszálására.

Egyelőre nem lehetnek élettársak a melegek

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényt, amely január 1-től lehetővé tette volna az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. A testület azt kifogásolta, hogy az új szabályozás megkettőzte volna a házasság intézményét. Az Alkotmánybíróság azonban hangsúlyozta, nem alkotmányellenes az azonos neműek élettársi kapcsolatának biztosítása.

Megsemmisítette az Ab a luxusadótörvényt

Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a luxusadóról szóló törvényt. A döntés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja.

Negyedszer is az Ab elé kerül a gyűlöletbeszéd-törvény

Sólyom László az Alkotmánybírósághoz küldte a gyűlöletbeszéd-törvényt, amely szerinte sérti a szólásszabadságot, és veszélyezteti a jogbiztonságot. Ez a kormány negyedik próbálkozása a gyűlöletkeltő megnyilatkozások szankcionálására, az előző három próbálkozás alkotmányellenesnek bizonyult.

Az igazságtalan priusz ellen lépett az Alkotmánybíróság

Hátrányos megkülönböztetés érheti a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján akár azokat is, akiket gyanúsítottak valamivel, de később nem ítélte el őket a bíróság - derül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. A bűnügyi adatokat indokolatlanul hosszan, nem egységes elvek alapján őrzik. Pórul járhat már az is, aki valamilyen kisebb súlyú kihágást követ el, és a legkisebb büntetésben, megrovásban részesítették - kifogásolta az AB.

Tíz éve perel a fiáért, de még nem látta

A Strasbourgi Emberjogi bíróságot is megjárta egy férfi ügye, aki tíz éve hiába harcol magyar bíróságokon azért, hogy apasági nyilatkozatot tehessen - írja a Népszabadság.

Elfogadta a parlament a plafontörvényt

Elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló plafontörvényre vonatkozó javaslatot hétfői ülésén a parlament. Elutasította viszont a bankmentő csomagról szóló törvényjavaslatot a költségvetési bizottság, egyedül a szocialista képviselők szavaztak mellette. A több-biztosítós egészségügyi rendszerre vonatkozó népszavazás ügyéről is döntött hétfői ülésén az Országgyűlés. A parlament elé kerül a kacsából és libából előállított termékek védelméről szóló javaslat, az idősotthonokról szóló bizottsági jelentés, és folytatódik az adótörvények, valamint a költségvetés vitája is.

Lesz új agrártámogatási rendszer, ha az AB is akarja

Az Alkotmánybíróság dönt az egységes agrártámogatási rendszer (SPS), mivel Sólyom László köztársasági elnök az testület véleményezését kérte. Ha márciusig nem születik döntés, akkor marad a régi támogatási szisztéma.

Sólyomnak nem tetszik az egységes agrártámogatás

Megtámadja a januári időközi választást a Political Capital

Veszélyben van a soron következő országgyűlési választás a Political Capital elemző cég szerint, mivel az Alkotmánybíróság határozata ellenére sem igazították ki a választókerületek határait úgy, hogy nagyjából azonos legyen a választási körzetekben élők száma. Így már a januári ferencvárosi időközi választás is sérteni fogja az egyenlő választójog elvét a politikai elemző cég szerint. Figyelmeztetésként ezért megtámadják az időközi választás eredményét, bárki nyeri is el a mandátumot.

Törvény kell a testüreg-vizsgálathoz

Csupán egy BM-rendelet határozta meg eddig, hogy mikor motozhatják meg, illetve vizsgálhatják át az őrizetbe vettek testüregeit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint ez alkotmányellenes, törvényre van szükség - írja a Népszabadság.

A hiányzó képviselők miatt ment át a Robin Hood-adó

Késő este kezdi meg hétfőn az Országgyűlés a jövő évi adótörvények általános vitáját, miután egy sor javaslatról szavaztak a képviselők. Zöld utat kapott többek közt a Robin Hood-adóról és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény. Szavaznak a gyűlöletbeszéd szankcionálásáról is, amit az Alkotmánybíróság már háromszor elkaszált.

Visszatérhetnek a megyei közigazgatási hivatalok

December 31-ig kétharmados törvényben kellene szabályozni a közigazgatási hivatalok működését, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábban hatályos kormányrendeletet. A Népszabadságnak nyilatkozó önkormányzati miniszter szerint konszenzust kell kialakítani, így nem kizárt, hogy a regionális szervezetről visszatérnek a megyei szintű működéshez.

Gaskó: Alkotmányellenesen döntött az Alkotmánybíróság

Alkotmányellenesnek tartja a több-biztosítós egészségügyi rendszerről szóló népszavazás tiltását elrendelő alkotmánybírósági döntést Gaskó István. A Liga Szakszervezetek vezetője szerint téved a testület, amikor arra hivatkozik, hogy az egészségbiztosítási rendszerről szóló törvényt időközben hatályon kívül helyezte az Országgyűlés, ezért nincs miről voksolni.

Alkotmányellenes a közigazgatási hivatalokról szóló rendelet

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendeletet. Az indoklás szerint egy kétharmados törvényt nem lehet kormányrendelettel pótolni. Gyenesei István önkormányzati miniszter szerint az ellenzék nem volt partner a törvénymódosításban, a Fidesz szerint viszont az Ab a kormány hatalmi arroganciáját leplezte le. 

Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság azt a rendeletet, amelyben az Országgyűlés országos népszavazást rendelt el a több-biztosítós egészségbiztosításról. A népszavazást az Albert házaspár kezdeményezte, a félmillió aláírást pedig a Liga Szakszervezetek gyűjtötték össze. A népszavazást kezdeményező Albert Zsolt szerint az ügy még nem zárult le.

Ab: Lehet aláírást gyűjteni a parlament feloszlatásáról

Helyben hagyta az Országgyűlés feloszlatására vonatkozó népi kezdeményezést jóváhagyó OVB-határozatot az Alkotmánybíróság. 50 ezer aláírás összegyűjtése után így a parlamentnek napirendre kell majd vennie saját feloszlatását. A döntéssel több alkotmánybíró nem értett egyet, Bragyova András szerint például ezen az alapon akár Mormon könyvét is a parlament elé lehetne vitetni népi kezdeményezéssel.

Nem hívhatja magát Ferencvárosnak a IX. kerület

Jogtalanul nevezi magát Ferencvárosnak a IX. kerületi önkormányzat - mondta ki az Alkotmánybíróság. A regionális közigazgatási hivatal fordult az ügyben a testülethez, amelynek döntése nyomán lehetséges, hogy a kerületi utcanévtáblákat, pecséteket és levélpapírokat is le kell cserélni - derül ki az MTV Híradó riportjából.

Sólyom és az Ab elnöke sem megy el a nemzeti csúcsra

Sólyom László köztársasági elnök nem megy el a Gyurcsány Ferenc kormányfő által kezdeményezett nemzeti csúcsra, amit több szempontból sem tart jó ötletnek. Keddig az Alkotmánybíróság elnöke és Mádl Ferenc volt köztársasági elnök jelezte, hogy nem vesz részt a csúcson. A miniszterelnök szombatra hívta össze a csúcsot, amelyen hatvan egykori és jelenlegi közjogi méltóságnak, szakértőnek kéne dűlőre jutnia a világgazdasági válságra adandó válaszon.

Visszakozik a kormány az egészségügy átalakításában

Napokon belül a parlament elé kerülhet az egészségügy átalakításával kapcsolatos törvénymódosító csomag, amelyet az Alkotmánybíróság döntése kényszerített ki - olvasható a Népszabadságban. Visszaállítják az orvoslátogatói díjat, és hét kis szervezetre bontják az Országos Egészségbiztosító Pénztárat. A Világgazdaság azt írja, hogy nincs fedezete a hazai kórházaknak a törvényben előírt 13. havi bérek kifizetésére.

Túl nagynak találta a volt miniszter hatalmát az Ab

Alkotmányellenesnek találta, és ezért megsemmisítette a kórháztörvény több rendelkezését az Alkotmánybíróság. A testület azt kifogásolta, hogy a kórházbezárásokról, ágyszámcsökkentésekről a miniszter egymaga döntött. Az Ab szerint ebben a kérdésben túl nagy hatalom összepontosult a tárcát akkor irányító Molnár Lajos kezében.

Serényen döntöttek saját pénzükről a pártok

Egy nap alatt, ötpárti egyetértéssel lezavart egy törvénymódosítást az Országgyűlés hétfőn. Ha nem tették volna, 300 millió forinttól estek volna el a pártok saját alapítványai. Amikor nem a saját pénzükről van szó, akkor nem kapkodnak a pártok: van olyan kérdés, amit 16 éve nem tudnak megoldani.