Alkotmánybíróság
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Országgyűlés
- Fidesz
- belpolitika
- pártpolitika
- parlament
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A jóindulattól függ most a füvezők sorsa
Az eltereléssel foglalkozó szakemberek szerint az Alkotmánybíróság úgy semmisített meg paragrafusokat a drogtörvényből, hogy a hétköznapi élettől távol álló, furcsa helyzetet teremtett. Mostantól ugyanis a börtön helyetti elterelés lehetősége a lebukott fogyasztó haverjai és a rendőrök jóindulatától függ. A kormány olyan törvényt szeretne hozni, ami életszerűbb, és továbbra is az elterelést részesíti előnyben.
Medgyessy alkotmányellenes szabály miatt maradt 30 napig
Alkotmányellenes a kormány tagjainak jogállásáról szóló törvény azon rendelkezése, hogy a kormányfő csak harmincnapos határidő megjelölésével mondhat le posztjáról. Ezt a részt ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Így Medgyessynek egy alkotmányellenes rendelkezés miatt kellett még 30 napig maradnia lemondása után.
Fantomszakokat hirdetnek az egyetemek
A napokban megjelenő felsőoktatási felvételi tájékoztató már az új háromciklusú képzésnek megfelelő szakokat tartalmazza annak ellenére, hogy a főiskolai-egyetemi képzést felváltó, új struktúrának nincs meg a törvényi háttere. Az új tipusú képzést szabályozó rendeleteket ugyanis formai okok miatt hétfőn megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A Fidesz szerint mindez káoszt okozhat, az oktatási tárca viszont állítja, év végéig a parlament elé kerül a hiányzó jogszabály.
Az Alkotmánybíróság visszaszigorította a drogtörvényt
A büntetőtörvénykönyv több, a kábítószerekre vonatkozó részét semmisítette meg az Alkotmánybíróság. A testület azokat a részeket töröltette a törvényből, amelyeket ebben a kormányzati ciklusban fogadtak el, hogy az Orbán-kormány alatt bevezetett szigorú szabályozást enyhítsék. Így az Alkotmánybíróság tulajdonképpen "visszaszigorította" a drogszabályozást. Ezentúl újra büntethető lesz, aki például egy füves cigiből ad egy slukkot a barátjának.
Az AB hétfőn dönt a kormányfő lemondási idejéről
Az Alkotmánybíróság hétfőn határozatot hirdet a miniszterelnök lemondási idejéről. A miniszterek és államtitkárok jogállásáról szóló törvény Medgyessy Péter augusztus 25-i lemondása kapcsán került az érdeklődés középpontjába.
Új kórháztörvényt akarnak a pártok
Az MSZP és az SZDSZ is azt szeretné, ha jövő tavasszal az Országgyűlés elé kerülne egy új kórháztörvény. Az MSZP szerint az új jogszabálynak a finanszírozási és strukturális átalakítást, valamint a tőkebevonás lehetőségét kell rendeznie. Az SZDSZ szerint jó volt a korábbi kórháztörvény, hiszen azt az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai okokra hivatkozva semmisítette meg. Az MDF önálló javaslatot nyújt be. A Fidesz ragaszkodik ahhoz, hogy közhasznú társaságokként működjenek a kórházak, és a dolgozókat is vonják be a döntéshozásba.
Kitiltották a koldusokat Kaposvár belvárosából
Megtiltotta a kéregetést Kaposvár önkormányzata a belvárosában. A képviselőtestület szerint a koldusok ugyanis zaklatják a járókelőket. A hazai szabályozás a szótlan kéregetést ugyan engedélyezi, az Alkotmánybíróság szerint viszont a helyi önkormányzatok hozhatnak szigorúbb szabályokat.
Hamarosan eldől, volt-e harminc napja Medgyessynek
Az Alkotmánybíróság megkezdte a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény tárgyalását. A jogszabályt Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa és egy magánszemély támadta meg a testület előtt. Mindketten azt a részt kifogásolták, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Medgyessy e miatt a jogszabály miatt maradhatott lemondása után még harminc napig hivatalában.
Beperelik az Alkotmánybíróságot
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet pert indít az Alkotmánybíróság ellen (Ab), mert nem tette lehetővé, hogy megismerjék az egyik kábítószerekre vonatkozó büntetőjogi szabályokkal kapcsolatos beadványt. A TASZ szerint ezzel az Ab sérti a közérdekű adatok megismerésének jogát, és megakadályozza, hogy vita alakuljon ki egy közérdekű kérdésről. A TASZ emellett egy beadványt is intéz a bírákhoz, mert jelenleg nincs megszabva, hogy az Ab-nek mennyi idő alatt kell elbírálni egy beadványt, és ez sértheti a jogbiztonságot.
Megtartható a népszavazás a kettős állampolgárságról
Az Alkotmánybíróság kedden jóváhagyta az Országgyűlés határozatát a kettős állampolgárságról tartandó népszavazással kapcsolatban. Két alkotmánybíró különvéleményt, kettő pedig párhuzamos indoklást fűzött a határozathoz.
Az EKB kifogásolja a jegybanktörvény módosítását
Az Európai Bírósághoz fordul a Európai Központi Bank (EKB), amennyiben a parlament megváltoztatja a jegybanktörvényt és a jogszabályt jóváhagyja az Alkotmánybíróság is - mondta a Magyar Nemzeti Bank szóvivője Gyöngyösön.
Veres András püspök: Összehangolt támadás éri az egyházat
A Magyar Katolikus Egyház az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a jövő évi költségvetési törvény jelenlegi tervezetét fogadja el - közölte Veres András püspök csütörtökön, rendkívüli budapesti sajtótájékoztatóján. Gulyás Kálmán egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkár "túl keménynek" ítélte a püspök megnyilatkozását. Az államtitkár azt mondta, hogy a költségvetési törvényről az egyeztetések elkezdődtek.
December 5-én szavazhatunk a korházprivatizációról
Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán december 5-ére kitűzte a kórházprivatizációval kapcsolatos ügydöntő népszavazást. Az államfő ugyanakkor felszólította az Országgyűlést, hogy haladéktalanul hozzák meg a szükséges törvényeket a külföldön tartózkodó magyar választók szavazásának biztosításához.
Nem lesz egyszerre három népszavazás
Nem vonható össze a tervezett három népszavazás, legfeljebb a kórház-privatizációról és a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárság egyszerűsített megadása érdekében kezdeményezett referendumról voksolhatunk egyszerre - írja a Népszabadság. Ez is csak akkor lehetséges, ha az Alkotmánybíróság november 15-ig határozatot hirdet a szavazás elleni beadványról.
Veszélyesnek tartják a titkos kormányüléseket
Nyilvánosak és az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhetőek lesznek a bírósági ítéletek és a teljes hatályos magyar joganyag - derül ki az informatikai tárcánál készített törvényjavaslat koncepciójából. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet szerint a javaslat színvonalas, azonban több lényeges kérdést nem szabályoz. Kimaradt belőle például az alkotmánybírósági beadványok, illetve a kormányülések nyilvánossá tétele. Ez utóbbi a TASZ szerint "súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot", hiszen a kormány munkája közügy, az ülésein elhangzottakat mégis 50 évre titkosítani lehet.
Kisbér jegyzője pereskedne Keletivel
Keleti György MSZP-s képviselőt Kisbér jegyzője beperelte becsületsértés miatt. Tavaly ugyanis Keleti bejelentést tett a megyei főügyésznek egy önkormányzati ügyben. Az ügyészség vádat emelt Kisbér fideszes polgármestere, a jegyző és egy önkormányzati képviselő ellen. A jegyző a politikus két sajtónyilatkozatát tartotta becsületsértőnek. A mentelmi bizottság azonban nem javasolja Keleti mentelmi jogának felfüggesztését az Alkotmánybíróság nemrég hozott állásfoglalására hivatkozva.
Továbbra sem rágalmazhatnak a képviselők
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította azt az indítványt, amely megtámadta a képviselői jogállásról szóló törvény egyik részét. Ez kimondja: a a képviselő nem vonható felelősségre a munkája közben közölt tény vagy vélemény miatt, kivéve, ha rágalmaz vagy becsületsértést követ el.
Alkotmánybíróság: lehet népszavazás a kórháztörvényről
Az Alkotmánybíróság elhárította az akadályt az úgynevezett kórháztörvénnyel kapcsolatos népszavazás elől, mivel elutasította az ezt kifogásoló indítványokat. A választópolgárok a megsemmisített kórháztörvényre vagy ellene szavazhatnak.
Alkotmánybírósághoz fordulnának a polgármesterek
Az alkotmánybírósághoz, de akár az Európai Bizottsághoz, sőt az Európai Bírósághoz is elmennek a polgármesterek, ha nem tudnak pénzügyi kérdésekben megegyezni a kormánnyal. A városvezetők az idénre ígért közalkalmazotti béremelés teljes fedezetét, illetve az áfatörvény módosításának visszavonását követelik a kormánytól - írja a Népszabadság.
Nyolc jelölt az alkotmánybírói posztokra
Az eredetileg tizenegy tagú Alkotmánybíróságnak jelenleg kilenc tagja van, ez a szám azonban tovább csökken, mert Strausz János alkotmánybíró decemberben betölti hetvenedik életévét. A frakciók még nem tudtak konszenzusra jutni a jelöltekről. A Népszabadság úgy tudja, a kormánypártok Halmai Gábort, az ellenzékiek Pokol Bélát jelölnék, de további nevek is felmerültek.
Vádat emeltek Bácsfi Diána ellen
Az ügyészség önkényuralmi jelkép használata miatt vádat emelt Bácsfi Diána, a magát hungaristának valló Magyar Jövő Csoport vezetője ellen. A közösség elleni izgatás ügyében viszont megszüntették az eljárást.
Alkotmányellenes helyzet az Országgyűlés mulasztása miatt
Az Alkotmánybíróság hétfőn kimondta: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség jött létre amiatt, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg idejében a külföldi szavazásról szóló rendelkezéseket. A választási eljárásról szóló törvény záróvitára vár. Novemberben ugyanakkor két választókörzetben is időközi választás lesz, amikor a törvény szerint szintén lehetne külföldön szavazni.
Szeptember után dönt az AB a harminc napról
Alkotmánybírósági szakértők szerint nincs esély arra, hogy a testület szeptember végéig döntsön Medgyessy Péter plusz harminc napjáról. Ezt a szabályozást már két beadványban is kifogásolják - tudta meg a Népszabadság alkotmánybírósági forrásoktól, de még nem volt rá példa, hogy a testület 3 héten belül határozott volna.
GYISM: Börtön járna a doppingterjesztőknek
A sporttárca tervei szerint a doppingterjesztőket és csempészeket szabadságvesztéssel sújtanák, a doppingoló versenyző egyesületétől és szövetségétől pedig megvonnák az állami támogatásokat. Néhány évvel ezelőtt egy rövid ideig már fenyegette börtön a doppingolókat és a doppingolásban közreműködőket, azonban négy évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette ezt a rendelkezést.
Torgyán volt bizalmasa sietett Medgyessy segítségére
Alkotmánybírósághoz fordult Béres Béla, a kisgazdapárt volt alelnöke, Torgyán egykori bizalmasa, aki jelenleg az Európai Bíróság munkatársa. Beadványában azt kérte, semmisítsék meg a kormány tagjai jogállásáról szóló törvény egyik mondatát, mely szerint a kormányfő harmincnapos lemondási idővel mondhat le. Béres szerint a rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, amely a miniszterelnök belátására bízza lemondásának időpontját.
Alkotmányjogászok egy része vitatja az államfő döntését
Téves Mádl Ferenc köztársasági elnök és az Igazságügyi Minisztérium kormányfői lemondással kapcsolatos jogértelmezése - mondta Bragyova András alkotmányjogász. A szakember más alkotmányjogászokhoz hasonlóan a napokban már többször is kifejtette, hogy álláspontja szerint a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alkotmánnyal összhangban álló értelmezése szerint nem kell várni 30 napot a miniszterelnök lemondásának hatályosulásához, illetve az új miniszterelnök-jelölt parlament elé terjesztéséhez.
Polthoz és az AB-hez fordul a Britton-vezér védője
Törvénysértőnek tartja a brókerügy egyik gyanúsítottjának, a Britton Kft. vezetőjének ügyvédje azt a bírósági döntést, amellyel védencét előzetes letartóztatásba helyezték. Az ügyvéd ezért a legfőbb ügyészhez fordult. A védő megerősítette azt a sajtóhírt, hogy védence nem fogad el ételt fogva tartóitól, és csak a családtól kapott csomagokon él. Az ügyvéd ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz fordult amiatt, hogy az ügyészség és a rendőrség párhuzamosan nyomoz.
Kegyetlensége miatt eltöröltetnék a tényleges életfogytiglant
A legsúlyosabb, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés megsemmisítését kérte két jogász az Alkotmánybíróságtól, mivel szerintük ez a büntetés alkotmányellenes. A magyar jogrendszerben a tényleges életfogytiglan öt éve jelent meg, amikor szigorították a Btk.-t. A többi európai országban megadják az életfogytiglanra ítélteknek a szabadlábra kerülés lehetőségét.
Nem végezhetnek házkutatást a revizorok
Az Alkotmánybíróság 2004. december 31-i hatállyal megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvénynek azt a passzusát, amely lehetővé tette volna, hogy az adóhatóság szolgálati igazolványával és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja a vállalkozási tevékenységgel összefüggésbe hozható helyszínt, gépjárművet, vagy magánlakást átvizsgáljon.
Szigorúbban szabályozzák a csomagok átvizsgálását
Késik a csomagok átvizsgálására vonatkozó új jogszabály koncepciója, a tervezetet a Belügyminisztériumnak még áprilisban kellett volna a kormány elé vinnie. Ha év végéig nem születik új szabályozás, a vagyonőrök januártól nem vizsgálhatják át a táskákat az üzletek pénztárainál és az állami intézményekben sem - írja a Népszabadság.
A megállapodás miatt nem nőhetnek a gyógyszerárak
A gyógyszercégek túlnyomó többsége a határidő előtt aláírta a kormány és a gyógyszergyártók közötti megállapodást szabályozó szerződést, ezért az július 1-jén hatályba léphet. Ennek alapján nem nőhetnek a lakossági terhek a gyógyszervásárlások terén, noha az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően visszaáll a gyógyszerár-befagyasztás előtti állapot. Ezért a kormány további 12, a gyógyszergyártók pedig 9 milliárd forintot fizetnek be a gyógyszerkasszába. Csütörtökön jórészt megszűnt a pár nappal korábban hirtelen támadt gyógyszerhiány is.
Mádl aláírta a gyógyszerár-törvényt
A köztársasági elnök aláírta a gyógyszerárak befagyasztásáról szóló törvényt, amit a parlament egy héttel ezelőtt, ellenszavazat nélkül fogadott el. A törvénymódosítás szerint a gyógyszerár befagyasztására legfeljebb kilenc hónapon át van lehetősége a kormánynak. Mádlhoz a gyógyszergyártók fordultak, hogy kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól mielőtt aláírja a törvényt. Mivel az államfő ezt most megtagadta, a gyógyszergyártók maguk fordulnak az Alkotmánybírósághoz.
Törvénysértő a parkolóóra az üres kerületekben
Sok olyan hely van a fővárosban, ahol annak ellenére fizetni kell a parkolásért, hogy nincs zsúfoltság. Márpedig az Alkotmánybíróság döntésének értelmében az önkormányzatok csak forgalomszervezési okokból alakíthatnak ki fizetős övezetet, pusztán a pénzszerzésért nem. Az Autóklub jogásza szerint viszont az ügy megoldását nehezíti, hogy nem könnyű olyan bizonyítékokat beszerezni, amelyekkel érdemes lenne a bírósághoz fordulni.
Normakontrollt kérnek az árbefagyasztásról a gyógyszergyártók
A gyógyszergyártók levélben fordultak Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, hogy a gyógyszerárak befagyasztását lehetővé tevő törvény kihirdetése előtt kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
A kormány ígéri, idén nem lesz drágább a gyógyszer
Megállapodás született a kormány és a gyógyszergyártók képviselői között arról, hogy idén már nem emelkednek a gyógyszerek fogyasztási árai. A két oldal képviselői azt követően ültek tárgyalóasztalhoz, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyógyszerárak átlagosan 15 százalékos befagyasztásáról szóló kormányrendeletet.
Parlament előtt a gyógyszerár szabályozása
A parlament a gyógyszerek árának szabályozásáról hétfőn rendkívüli ülést tart. Kökény Mihály egészségügyi miniszter szerint előbb az alkotmányos helyzetet állítják helyre, melyet átfogó szabályozásnak, majd egy összeurópai normának kellene követnie - írja a Népszabadság.
A mobilposta miatt perelne Komlóska
Az alig 400 fős Zemplén megyei település, Komlóska a mobilposta kiszámíthatatlanságát kifogásolja. Emellett diszkriminatívnak tartja azt a kormányrendeletet, mely szerint a 600 fő alatti településeken nem kell fix postahivatalt működtetnie a Magyar Posta Rt.-nek, míg a 600 és 2000 fő közötti településeken a postának az önkormányzattal közösen kell döntenie. Ezért a település amellett, hogy pert indít, kész az ombudsmanhoz és az Alkotmánybírósághoz is fordulni. A Magyar Posta Rt. nem kommentálja az ügyet.
Alkotmánybíróság dönt a privatizációs népszavazásról
Soron kívül dönt az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás jogszerűségéről az Alkotmánybíróság, amelyet két magánszemély keresett meg az ügyben. Kolláth György alkotmányjogász egy korábbi alkotmánybírósági határozatra hivatkozva úgy véli, hogy a testület várhatóan nem fogja megakadályozni a népszavazás megtartását.
Alkotmányellenes a gyógyszerárak befagyasztása
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntése szerint alkotmányellenes, hogy az egészségügyi tárca korábbi döntésével befagyasztotta a gyógyszerárakat. A kormány azért döntött a gyógyszerárak átlagosan 10 százalékos befagyasztásáról március közepén, mert a gyógyszertámogatásokra kifizetett összeg 18 hónap alatt 110 milliárd forinttal nőtt. Az Ab döntése értelmében a rendelet június 30. után veszti hatáját, így a gyógyszerárak akkor ismét az év eleji szintre emelkedhetnek. A kormány azt ígéri: megtalálják a megoldást, hogy ne kelljen majd többet fizetni az orvosságokért.
Nem lesz bűntény a cigányozás
Alkotmányellenes a gyűlöletbeszédet szabályozó jogszabály az Alkotmánybíróság hétfői döntése szerint. A testület Mádl Ferenc államfő beadványa alapján vizsgálta meg a törvénymódosítást. A köztársasági elnök azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélte: a jogszabály alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék. Az MSZP tudatta: négypárti egyeztetést kezdeményez az alkotmány módosítására, hogy ne lehessen etnikai alapon becsmérelni.
Hétfőn hirdeti ki határozatát a gyűlöletbeszédről az Ab
Hétfőn hirdeti ki a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos határozatát az Alkotmánybíróság. A testülethez még decemberben fordult Mádl Ferenc államfő, aki úgy véli a büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusa alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint ahogyan azt alkotmányosan megtehetnék.
Népszavazás: Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a kórház-privatizációs népszavazás kérdésének értelmezése érdekében. A népszavazást a Munkáspárt kezdeményezte. Arra a kérdésre kell majd válaszolni: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?".
Szavazunk a kórházprivatizációról
Az Országgyűlés hétfőn 294 igen szavazattal, három tartózkodás mellett szinte egyhangúan elfogadta az országos népszavazás kiírásáról szóló határozati javaslatot. Az [origo] által megkérdezett politikusok szerint ugyanakkor a népszavazás eredményét akár előzetesen, akár utólag, értelmeznie kellene például az Alkotmánybíróságnak, mert nem egyértelmű, milyen törvényre vonatkozik a kérdés.
A letelepedésnél hátrány éri a melegeket
Az Alkotmánybírósághoz fordult egy meleg férfi, mert a törvények nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű lengyel állampolgárságú élettársa egyszerűsített módon kapjon letelepedési engedélyt. Az egyszerűsített letelepedés lehetőségével jelenleg csak a házasok élhetnek "családegyesítés" címén.
Lépni készül a főváros a türelmi zónák ügyében
A főváros hamarosan újra napirendre veszi a prostitúció ügyét, mivel az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalása szerint a kérdés a Fővárosi Közgyűlés hatáskörébe tartozik - írja a Népszabadság. Eddig, hiába az ezt előíró törvény, nem jelöltek ki türelmi zónákat. A lap szerint egy piros lámpás negyed kialakításának a kérdéseivel is foglalkoznak majd.
Az alkotmánybírák miatt összevesztek a pártok
Kampánytéma lett az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása, a Fidesz és a kormánypártok ugyanis azon is összevesztek, hogy mikor és hány új tagot válasszanak a testületbe. Arról pedig még nem is egyeztettek, hogy kik lehetnének az új alkotmánybírók. A kétharmados többséget igénylő szavazást a Fidesz csak szeptemberben tartaná időszerűnek, mert akkor már három új bíróról lehetne dönteni. A kormánypártok viszont még a tavaszi ülésszakban megválasztanának két bírát. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint veszélybe kerülhet a testület működése, ha nem választanak új tagokat.
Alkotmányellenesen lazák voltak a bíróságok
Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, melyek viszonylag könnyedén megengedték a bíróságoknak, hogy a terhelt távollétében is megtartsanak tárgyalásokat. Ezentúl is lehet gyanúsított nélkül tárgyalni büntetőügyeket, de az eddiginél több kört kell futnia a hatóságoknak a terhelt megjelenéséért.
Nem vár tovább a politikusokra az OVB
Alkotmánybírósághoz fordul az Országos Választási Bizottság (OVB), mert a törvényhozás többszöri kérésük ellenére nem rendezte még a testület közjogi státusát. Többek között saját apparátust, székházat, önálló költségvetést, az országgyűlési képviselőkéhez viszonyított, törvényben rögzített fizetést és mentelmi jogot akarnak maguknak. Az MDF frakcióvezetője állítja: a házbizottság ülésén egyetértés volt arról, hogy az európai parlamenti választás után nekilátnak az OVB jogi helyzetének rendezéséhez. Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor nem tartja jogosnak a követelést.
Az ombudsman is a fizetős orvosválasztás ellen
Takács Albert helyettes ombudsman szerint akadályozná a szabad orvosválasztás jogát az az elképzelés, miszerint a jövőben a betegnek kellene fizetni az ellátás 10 százalékát, ha nem abban az intézményben kezelteti magát, amelyet háziorvosa - az úgynevezett ellátásszervezőn keresztül - ajánl neki. Az egészségügyi minisztérium elképzelése ellen foglalt állást az orvosi kamara és egy jogvédő szervezet is.
Elköltözne a miniszterelnök hivatala a Parlamentből
A jelképbizottság azt javasolja, hogy a miniszterelnök és hivatala költözzön el a Parlamentből, és hivatala a Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épületében vagy a Magyar Televízió Szabadság téri székházában, a volt Tőzsdepalotában legyen - írja a Népszabadság. A Legfelsőbb Bíróság foglalná el a Néprajzi Múzeum épületét, az Alkotmánybíróság székhelye pedig a budai Várban lenne.
Mádl előzetes normakontrollt kér egy agrártörvényről
Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos törvénnyel összefüggésben - jelentette be közleményben az államfő sajtóirodája.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a gyógyszergyártók
Alkotmánybírósághoz fordul az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a gyógyszerárak befagyasztása miatt. Az egyesület szerint a kormány döntése - melynek értelmében április 1. óta hatósági áron lehet csak értékesíteni a gyógyszereket - sérti az ártörvényt. Az árbefagyasztás miatt korábban az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Gyógyszerész Kamara is.
Ab: Tucatnyi ügyben mulasztott a parlament
Az Alkotmánybíróság szerdai ülésén összesen 12 esetben állapította meg az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését. Így például kifogásolnivalót találtak az adatvédelmi törvényben, a házszabályban, valamint a testület azt is kimondta, hogy alkotmányellenesen járt el az állam, mert még mindig nem kártalanította azokat a magyar állampolgárokat, akiknek tulajdonát a szövetséges hatalmak a párizsi békeszerződés alapján lefoglalták.
Elfogadták a PSZÁF-törvényt
Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az országgyűlés a lex Szászként elhíresült, a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos törvénymódosításokat, amelynek korábbi változatának egyes részeit az Alkotmánybíróság is aggályosnak talált. A módosítás révén a kormány megszabadulhat a sokat bírált elnöktől, akinek helyét egy kollektív irányító testület veszi át a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete élén.
Ma szavaznak a PSZÁF-törvényről
Támogatta a parlament alkotmányügyi bizottsága hétfőn azt a kormányjavaslatot, amely a köztársasági elnök által kifogásolt és az Alkotmánybíróságot is megjárt, úgynevezett PSZÁF-törvény módosítására irányul. A javaslatról várhatóan délután szavaz a parlament. Az új verzió szerint Szász Károly, a PSZÁF elnöke addig marad posztján, míg fel nem áll az új vezető testület.
Ab: nem lőhetnek a rendőrök a szökevényekre
Az Alkotmánybíróság az élethez való jog és a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte, és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvénynek a rendőri lőfegyverhasználatra vonatkozó egyes rendelkezéseit. Így nem tüzelhetnek a rendőrök a fogságból megszököttekre, tűzfegyver használata nélkül kell elfogniuk az állam- és emberiség ellenes bűntettel gyanúsíthatókat.
- címkék:
- rendőr
- rendőrség
- Alkotmánybíróság
- Címkefelhő »
Kijavítja a PSZÁF-törvényt a kormány
A kormány elkészítette az úgynevezett PSZÁF-törvénnyel kapcsolatos módosítási javaslatát. A változtatásra azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a törvény átmeneti rendelkezéseket tartalmazó részét. Az új javaslat szerint Szász Károly, a PSZÁF elnöke addig marad posztján, míg fel nem áll az új vezető testület.
Az Alkotmánybírósághoz fordulnának a gyógyszerészek
Gyógyszerellátási zavaroktól tart a fővárosi gyógyszerészkamara a gyógyszerár-csökkentés miatt, ami sértené a betegek alkotmányos jogait. A testület ezért azt javasolja az országos elnökségnek, hogy forduljanak az Alkotmánybírósághoz az ügyben, egyben az állampolgári jogok biztosát is felkérték, hogy indítson vizsgálatot a gyógyszerárak állami befagyasztása miatt.
Rossz a PSZÁF-törvény, de Szászt elküldhetik
Az Alkotmánybíróság mai döntése szerint ugyan elmozdítható posztjáról Szász Károly PSZÁF-elnök, de a szervezetről szóló jogszabályban meghatározott eljárás az alaptörvénybe ütközik. Az indoklás szerint az átalakítás menete jogbizonytalanságot eredményezne, mert a legfontosabb hatósági jogkörök gyakorlását meghatározatlan ideig lehetetlenné tenné a törvény. Maga az átszervezés viszont nem alkotmányellenes - állapította meg a testület.
Csökken a közös szavazás esélye
Határozati javaslatról tárgyalt szerdán a kormány, amely a parlament létszámának csökkentéséhez, illetve a köztársasági elnök közvetlen választásához szükséges törvény előkészítéséről rendelkezik - tudta meg a Népszabadság. Az SZDSZ ugyanakkor közölte: valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordul az egyidejű népszavazás miatt, amit ellenez.
Bárándy: Nincs jogi akadálya a közös szavazásnak
Bárándy Péter igazságügyi miniszter szerint - más tekintélyes jogászokkal ellentétben - nincs közjogi akadálya annak, hogy az európai parlamenti (EP) választás napján népszavazást tartsanak a köztársasági elnök közvetlen választásáról és a kisebb parlamentről. Az Alkotmánybíróság volt elnöke, Sólyom László szerint viszont etikátlan, az alaptörvény szellemével ellentétes lenne a közös szavazás.
Alkotmányjogászok szerint etikátlan lenne a közös szavazás
A választási törvényekben lévő joghézag miatt nincs kialakult álláspont arról, összeköthető-e a júniusi európai parlamenti voksolás a kormányfő által felvetett népszavazással - írja a Magyar Hírlap. Alkotmányjogászok szerint ugyanakkor a kabinet visszaélne az alaptörvény szellemével, ha egyszerre tartaná a kétféle voksolást.
Kovács László: A parlament nem dönthet a kettős állampolgárságról
Sem a magyar kormány, sem a magyar parlament nem dönthet a kettős állampolgárságról, csak a magyar állampolgárság kedvezményes megadásáról - nyilatkozta hétfőn a Kovács László külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) megkezdheti az aláírásgyűjtést a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásáért.
Gyűjthetik az aláírásokat a kettős állampolgárságért
A Magyarok Világszövetsége megkezdheti az aláírások gyűjtését a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírásához - közölte hétfőn az Alkotmánybíróság. A testület szerint ugyanis a szavazólapon szereplő kérdés - Kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket megfelelő módon igazolják? - nem sérti sem az alkotmányt, sem a népszavazásról szóló törvényt.
Alkotmánybírósághoz fordul az orvosi kamara
Alkotmányos szempontból aggályosnak tartja a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi megszorító intézkedéseket tartalmazó kormányrendeletet, ezért a napokban az Alkotmánybírósághoz fordul. Az egészségügyi miniszter csodálkozik, hogy a kamara feltételezi: a tárca és a kormány az állampolgárok jogait akarja sérteni.
Alkotmánybíróság: Polt nem tartozik felelősséggel a parlamentnek
Az Alkotmánybíróság szerint hiába nem fogadja el a parlament a legfőbb ügyész interpellációkra adott válaszait, ez nem érinti közjogi helyzetét, és ezért nem vonható felelősségre. Polt Péter maga kérte az Alkotmánybíróságot, hogy értelmezze az alkotmánynak a legfőbb ügyész interpellálhatóságáról szóló paragrafusát. Polt Pétert korábban sorozatosan interpellálták kormánypárti képviselők, mert szerintük politikai okokból szüntette meg több, az előző kormányhoz köthető büntetőügyben az eljárást. Polt ezt tagadta.
Ott felejtették az MSZMP-t az alkotmányban
Az alkotmány szerint az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai "a pártnak" - vagyis az MSZMP-nek. Mécs Imre szabad demokrata képviselő törvénymódosítást kezdeményez, hogy az évek óta az alkotmányban felejtett névelőt töröljék a szövegből. Nem teljesen aktuális az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII.törvény sem, amely szerint "az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja".
Magáncélra használják az alkotmánybírósági faxot
Magáncélra használja az Alkotmánybíróság (AB) infrastruktúráját, faxát, telefonját és fejléces levélpapírját a testület két tanácsadója - mondta a Magyar Hírlapnak egy neve elhallgatását kérő jogász. A kijelentést az illető dokumentumokkal tudja igazolni. Az ügyet a Köztársasági Etikai Tanács mellett Keller László közpénzügyi államtitkár is elítélendőnek tartja.
Tovább pereskedhetnek a kismamák
Újabb kereseteket indíthatnak a pótlékaikért perelő kismamák - írja a Magyar Hírlap. Ügyvédjük meglepőnek nevezte az Alkotmánybíróság hétfői döntését, miszerint nem alkotmánysértő, ha öt helyett csak három évre visszamenőleg és kamatmentesen kapják meg elmaradt jövedelempótlékukat a kismamák. Az ügyvédnő úgy véli, más jogcímen is van mód keresetek indítására.
Nem jár a kamat a kismamáknak
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányellenes, hogy a kismamák nem kapják meg a késedelmi kamatot a visszamenőlegesen megállapított családi támogatásért. Az ügyben a kismamákat képviselő ügyvédek fordultak a testülethez.
Esélyesek a kismamák jövedelempótlékuk kamataira
Jó esélyük van a kismamáknak, hogy öt évre visszamenőleg kamatostul kapják meg elmaradt jövedelempótlékaikat - írja a Magyar Nemzet. Az ügyben márciusban hirdet határozatot az Alkotmánybíróság. A testülethez azért fordult két ügyvéd, mivel szerintük a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenes jogszabály alapján döntött nyáron az ügyben.
Április 1-ig van lehetőség banki adategyeztetésre
A köztársasági elnök alkotmánysértőnek találta a PSZÁF-törvényt, ezért az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult és nem írta alá a jogszabályt. Az Ab soron kívül foglalkozik az üggyel, de még így is egy-két hónap kell a testületnek ahhoz, hogy állást foglaljon. A döntés miatt a parlament a házszabálytól eltérve tárgyalt a törvénynek egy másik részéről, hogy azoknak a banki magánügyfeleknek, akik bankjuk felszólítása ellenére nem egészítették ki személyes adataikat, ne fagyasszák be a számláikat január 1-jén. Az Országgyűlés döntő többsége elfogadta az április 1-jei határidőt.
Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordult
A köztársasági elnök gyűlöletbeszédről szóló büntető törvénykönyv-módosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt. Szerinte ugyanis a bíróságok előtt jelenleg is nyitva áll a lehetőség, hogy a gyűlöletkeltő beszédet az Alkotmánybíróság határozatainak megfelelően büntessék, nincs szükség a hatályos törvény módosítására.
Mádl hétfőn dönt a PSZÁF-törvényről
Az államfő még gondolkozik azon, hogy mit tegyen a PSZÁF-törvény ügyében, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Szombati lapértesülések szerint Mádl Ferenc nem írja alá a törvényt, és előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Az ellenzék hevesen támadta a kormányoldal által elfogadott jogszabályt, amelynek következtében megszűnne Szász Károly jelenlegi elnök megbízatása.
Mádl nem írja alá a PSZÁF-törvényt
A köztársasági elnök - a Népszabadság és a Magyar Nemzet egybehangzó információja szerint - minden valószínűség szerint nem írja alá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF)kapcsolatos törvénymódosítást. Hétfőn Mádl Ferenc előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól. E törvény hatálybalépésével megszűnne a kormány által sokat támadott PSZÁF-elnök, Szász Károly megbízatása.
PSZÁF-törvény: Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a parlament által elfogadott úgynevezett PSZÁF-törvény ügyében. A hétfőn megszavazott törvény szerint átalakítják a PSZÁF vezetését, és ezzel Szász Károly elnököt hivatali ideje lejárta előtt leválthatja a kormány. Megszűnik ugyanis a felügyelet egyszemélyi irányítása, elnök helyett öttagú tanács irányítja majd a bankfelügyeletet. Emellett létrehoznak egy főigazgatói posztot. A pénzügyi kormányzat még nem döntötte el, kit látna szívesen a főigazgatói székben, 6-8 bankvezető is esélyes a posztra.
Nem ment el a kormány kedve a kórháztörvénytől
Az [origo] információi szerint az szinte bizonyos, hogy csupán presztízsszempontból nem adja be újra az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített kórháztörvényt a kormány. A célok azonban változatlanok maradtak, így a kormány újra megpróbálja ezeket érvényesíteni. Arról azonban még nincs döntés, hogy ezt új törvényjavaslat benyújtásával, vagy a meglévő jogszabályok módosításával kívánják-e elérni. A miniszter szerint a megsemmisített törvény helyett más jogszabály alkalmazásával is lehet folytatni a privatizációt.
Orbán: Megsértették a köztársasági elnököt
A Fidesz elnöke hétfőn egy rádióinterjúban úgy értékelte, hogy a köztársaságot sértették meg azok, akik nem foglalkoztak érdemben a köztársasági elnöknek a kórháztörvénnyel kapcsolatban megfogalmazott ellenvetéseivel.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a lakáshitel-szigorítás miatt
Az Alkotmánybírósághoz fordul a lakáshitelezést megszigorító kormányrendelet miatt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. "A méltánytalanul gyors változtatás ellentétes az alkotmány jogállamisági kritériumával és a jogalkotási törvényben előírt kötelező felkészülési idő követelményével" - indokolta a szervezet.
Nem állítható elő az eltűnt személy
Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek minősítette és ezért megsemmisítette a rendőrségről szóló törvény egyes részeit, például azt, mely szerint az eltűntként körözött személy a hatóság elé állítható. A határozathoz a tízfős testületből öten különvéleményt fűztek, így a kórháztörvény után másodszor, ismét az elnök szavazata döntött.
Megsemmisítették a kórháztörvényt
Az Alkotmánybíróság hétfői határozatában megsemmisítette a kórháztörvényt, mert a jogszabályt azt követően, hogy a köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek, a képviselők nem tárgyalták érdemben újra, hanem változtatás nélkül elfogadták. A törvény kapcsán Mádl Ferenc köztársasági elnök mellett több párt és szakmai szervezet is az Alkotmánybírósághoz fordult. Kökény Mihály egészségügyi miniszter a parlamentben napirend előtti beszédében sajnálatát fejezte ki az AB döntése miatt, ugyanakkor hozzátette: megnyugtató, hogy a testület nem a törvény tartalmának vizsgálata alapján helyezi hatályon kívül a jogszabályt.
Jövő héten tárgyalja az Ab a kismamák jövedelempótlékát
Az Alkotmánybíróság (Ab) a jövő héten kedden kezdi meg a kismamák jövedelempótlékának visszamenőleges kifizetésével kapcsolatos, a családtámogatási törvényt érintő indítvány tárgyalását. Az indítványozók szerint a Legfelsőbb Bíróság egy alkotmányellenes jogszabály alapján döntött arról, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék.
Újpest és Óbuda sem tilthatja be a prostitúciót
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a III. és a IV. kerületi önkormányzat egy-egy rendeletét, melyben gyakorlatilag kitiltották a prostituáltakat a kerületből.
Az újpesti polgármester bírálja az Alkotmánybíróság döntését
Politikai motivációt vélt felfedezni szerdán az újpesti polgármester abban, hogy az Alkotmánybíróság alig másfél hónap alatt eljárt egy nyáron hozott kerületi határozat ellen benyújtott panasz kapcsán, amely a prostituáltak tevékenységét volt hivatott szabályozni a kerületben.
Mádl nem kötelezte el magát gyűlöletbeszéd-ügyben
Mádl Ferenc köztársasági elnök kedden hivatalában fogadta Kuncze Gábort, az SZDSZ elnökét. Kuncze a gyűlöletbeszéd elleni törvénymódosítás miatt kérte a találkozót. Mádl közölte: a parlament által elfogadott törvény elolvasása után, amennyiben alkotmányossági aggályai merülnek fel, az Alkotmánybírósághoz fog fordulni.
Levett talárral várja Holló a vendégeit
Levett talárral, azaz nem alkotmánybíróként várja Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant vitáik elsimítása érdekében. A két prominens jogász a szegedi bíróság által primitívnek kikiáltott és ezért csökkentett kártérítésre ítélt romák esetén vitázott a nyilvánosság előtt.
Az Alkotmánybírósághoz kerülhet a gyűlöletbeszéd-törvény
Szerdán egyeztet a két kormányzó párt a büntető törvénykönyv tervezett módosításáról. Az MSZP büntetné a gyűlöletbeszédet, az SZDSZ szerint viszont csak a társadalmi fellépés segít, nem a büntetés. A kisebbik kormánypárt szerdán azt javasolja: érjék el, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, alkotmányos-e a szólásszabadság ilyen szintű korlátozása.
Alkotmánybíróság előtt a kórháztörvény
Kedden folytatja az Alkotmánybíróság a kórháztörvény vizsgálatát. A kórháztörvénnyel kapcsolatos Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányértelmezésre irányuló indítványa is, mely szintén szerepel az AB keddi ülésének napirendjén.
Ma dönt az Alkotmánybíróság a Mécs-bizottságról
Az Alkotmánybíróság (AB) ma nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében. Az indítványozók szerint alkotmánysértő a vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat.
Alkotmánysértő volt a titkosszolgálati múlt kutatása
Az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek tartja a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását és annak tevékenységét. Az AB kifogásolta többek között, hogy a testültet megállapításai ellen nem élhettek jogorvoslattal az érintettek. Az Országgyűlést felszólították arra, hogy jövő márciusig törvényben rögzítsék a vizsgálóbizottságok pontos jogkörét. Mécs Imre, a testület egykori elnöke szerint jóhiszeműen jártak el. Demeter Ervin, a bizottság korábbi alelnöke viszont úgy véli: a határozat figyelmezteti a kormánypártokat arra, hogy az alkotmányossági szabályokat bee ...
Hétfőn határozathirdetés a Mécs-bizottság ügyében
Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében - tudatta szerdán közleményben az AB.
Öten kaptak Nagy Imre Érdemrendet
Csütörtökön Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére öt személyt tüntetett ki a Nagy Imre Érdemrenddel. Köztük volt többek között Kosáry Domokos akadémikus, történész és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke.
A díjazottak életrajza
A Nagy Imre Érdemrendet az idén Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Kosáry Domokos akadémikus, történész, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János tábornok és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke kapta meg.
Mostantól tilos figyelni a szabadult rabokat
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével azonnali hatállyal megsemmisítette a rendőrségi törvény bűnmegelőzési ellenőrzésről szóló részét. Az 1999-ben hozott törvény eddig lehetőséget adott a rendőröknek arra, hogy akár titkosszolgálati eszközökkel is figyeljék a három év után szabadult, veszélyesnek tűnő rabokat. Az AB szerint az önkényes értelmezés veszélyével fenyegető szabályozás sérti a jogbiztonságot.
Tiltakoznak a melegek nyugdíjának elutasítása miatt
Nyílt levélben tiltakozik a Magyar Helsinki Bizottság az ellen, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - korábbi döntését visszavonva - mégis megtagadja az özvegyi nyugdíj kifizetését egy homoszexuális férfinak. A jogvédő szervezet szerint a hivatal döntése súlyosan diszkriminatív és alkotmánysértő. Az igazgatóság szerint a melegek csak 2006-tól jogosultak a tíz együtt töltött év után adható özvegyi nyugdíjra, mivel 1996-ban született törvény az azonos nemű párok együttéléséről. A jogvédők szerint azonban a törvény megszületésével egy időben fel kellett volna számolni a diszkriminatív helyzetet.
Felemás eredmény a paksi vizsgálóbizottságnál
Eltérő eredményre jutottak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők az áprilisi paksi üzemzavar körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság szerdai ülésén a meghívottak által előadottak értékelésében.
Pokorni: alkotmányellenes a szülők előtt titkolózni
Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője az Alkotmánybíróságtól kéri a tanári titoktartásról szóló törvény megsemmisítését. A volt miniszter szerint a józan ésszal, a morállal és az alkotmánnyal is ütközik, hogy a tanárok csak diákjaik írásos beleegyezésével mondhatják el a szülőknek, ha a gyerekkel valamilyen baj történik.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a májtranszplantáltak
Az Alkotmánybírósághoz fordul a szervátültetettek szervezete és a májtranszplantáltak egyesülete, ha az egészségügyi tárca nem juttat elég pénzt májátültetésre. A Magyar Szervátültetettek Szervezetének elnöke szerint ugyanis a jelenlegi 25 átültetéshez képest 70-80-ra lenne szükség, amire a minisztérium nem biztosítja a fedezetet.
Nem lehet népszavazást tartani a termőföldről
Az Alkotmánybíróság két, kedden elfogadott határozata értelmében nem lehet népszavazást tartani a termőfölddel kapcsolatban a Hajrá, Magyarország! mozgalom és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) által ügydöntő országos népszavazásra bocsátani kívánt kérdések ügyében.
Alkotmánybírósághoz fordultak a kismamapótlék miatt
Soron kívüli eljárást kért az Alkotmánybíróságtól a kismamák jövedelempótlékának ügyében két Somogy megyei ügyvéd. A két ügyvéd szerint alkotmányellenes, hogy öt év helyett csak három évre visszamenőlegesen, kamatok nélkül jár a kismamáknak az elmaradt jövedelempótlék. A jogászok a családtámogatási törvényt is megtámadták az Alkotmánybíróság előtt, mert a szerint csak a kettős ikrek után jár dupla összegű gyermekgondozási segély, a hármas vagy többes ikrek születése esetén a juttatás összege már nem arányos a gyermekek számával.