Megsemmisítette a házipénztáradót az Ab

Megsemmisítette a Gyurcsány-csomag részét képező házipénztár-adóról szóló törvényt az Alkotmánybíróság. A döntés szerint a jogszabály sérti az arányos adózás elvét. Ez az első Ab-döntés, amely a Gyurcsány-csomag miatt érkezett, tucatnyi beadvány ügyében született. Hétfőn a Gyurcsány-csomag egy további részéről is ítéletet mondott a testület, ezt helybenhagyták.

Alattomos liberálisoktól óv Mikola

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz, amint a parlament elfogadja az új egészségügyi törvényeket - jelentette be Mikola István fideszes képviselő, aki szerint alattomos liberális lopakodást látni, amely az egészségbiztosító privatizációjára irányul. Mikola úgy véli, kormányzati köröknek a biztosító több mint ezer milliárdos kasszájára "fáj a foga". Az MSZP szerint szó sincs erről.

Ismét hangfelvétel nélkül ülésezne a kormány

Visszatérne a kormány az Orbán-kabinet korábban sokat támadott gyakorlatához azáltal, hogy hangfelvételek helyett csak összefoglalók készülnének a kormányülésekről. A törvényi szabályozást az Alkotmánybíróság írta elő, épp egy, az Orbán-kormány gyakorlatát sérelmező beadvány nyomán. A kormánytagok egymásra mutogatnak.

A többség elutasítja a Fidesz népszavazását

Az emberek többsége nem ért egyet a Fidesz népszavazási kezdeményezésével - írja a Népszabadság a Szonda Ipsos felmérése alapján. A kutatás szerint a többség úgy véli, a Fidesz saját politikai érdekében kezdeményezte a népszavazást. A referendumról szóló végleges döntés akár hónapokig húzódhat.

A keveset szereplő államfőt kedvelik a magyarok

A tavaszi választások óta tovább csökkent a demokratikus intézményrendszerek iránti közbizalom - derül ki a Medián felméréséből. A legnépszerűbb a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság, a legkevesebb bizalmat a szakszervezetek, a pártok, a kormány, a parlament és az egyházak bírják. A kutatatásból az is kiderül, hogy minden tizedik magyar rendpárti gyanakvónak számít.

18 évesen is lehetne sterilizációt kérni

Bővül azoknak a személyeknek a köre, akik műtéti úton sterilizáltathatják magukat, ha az Országgyűlés elfogadja az egészségügyi minisztérium - az Alkotmánybíróság döntése nyomán előterjesztett - törvényjavaslatát. E szerint ugyanis minden nagykorú, vagyis 18 életévét betöltött állampolgár végleg lemondhat a későbbi gyerekvállalásról. A meddővé tételt korábban több szakmai szervezet élesen támadta, mert szerintük például egy alig 19 éves fiatal nem tud felelősen dönteni erről a kérdésről.

Alkotmánybírósághoz fordul a Fidesz

Alkotmányosan aggályosnak lát hat pontot a Fidesz a kormány által beterjesztett egészségügyi törvényjavaslatokban, ezért az Alkotmánybírósághoz fordul. Az ellenzéki párt egyelőre nem közölte, konkréten melyik pontokat kifogásolja.

Nyugtatgat és a tandíj ellen lép a Fidesz

Meg akarjuk akadályoznia a tandíj bevezetését - jelentette be a fideszes gyűléssorozat szombati szónoka, Pokorni Zoltán, mert az ellenzéki párt szerint a kormány intézkedése nyomán csak a gazdagok gyerekei tanulhatnának. Ezért a Fidesz hétfőn az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény módosítása miatt. Az ellenzéki párt alelnöke arról is beszélt: a jelenlegi helyzet megoldása, ha a politikusok hátralépnek egy lépést, és egy szakértői kormány veszi át a kormányzást.

Már biztosan lesz tandíj

Elfogadta a parlament a felsőoktatási törvény módosítását, amelyre az Alkotmánybíróság kifogása miatt volt szükség. Így elhárult az utolsó akadály is az elől, hogy bevezessék a tandíjat.

Alkotmánybírósági döntés a mobiltornyokról

Megsemmisített az Alkotmánybíróság a hírközlési törvény több passzusát: a jövőben már nem lehet a telektulajdonos beleegyezése nélkül adótornyot telepíteni.

Nevet az álom-kormányon több jelölt

A Fideszhez közel álló intézet által összeállított szakértői kormány névsorát nevetségesnek tartja több, a listán szereplő politikus. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke már hétfőn elhatárolódott attól, hogy miniszterelnöknek jelöljék. Bod Péter Ákos közgazdász szerint pedig az egész felvetés operettszerű, és akár honvédelmi miniszternek is jelölhették volna.

Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény

Alkotmányellenesnek találta hétfőn az Alkotmánybíróság a felsőoktatási törvény módosítását. A testület szerint a gazdasági tanácsok túlzott vétójoga korlátozhatja a felsőoktatási intézmények autonómiáját. Az MSZP szerint az alkotmányossági vétó nem érinti a tandíj bevezetését. 

Alkotmánybírósághoz fordul a VOSZ

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordul az Új egyensúly program keretében alkotott törvénycsomag miatt - közölte Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kedden, az elnökség döntését követő sajtótájékoztatón Budapesten.

Tízezer tanár veszítheti el állását

A konvergenciaprogramban szereplő óraszám-növekedés miatt mintegy 10 ezer pedagógus veszítheti el állását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének becslései szerint az ingyenesen vállalt többletórák miatt évi 100 ezer forinttól eshetnek el a tanárok. A PDSZ az Alkotmánybírósághoz fordult - írja a Világgazdaság.

Elsőbbséget kaptak a Gyurcsány-csomagot kifogásolók

Már szeptemberben elkészülhetnek az Alkotmánybíróság első határozattervezetei a Gyurcsány-csomagot támadó indítványok kapcsán. A megszorító intézkedésekkel szembeni kifogásokat soron kívül tárgyalják az ügyek kiemelt társadalmi súlya miatt - döntött a testület hétfőn.

A Gyurcsány-csomag miatt ostromolják az Alkotmánybíróságot

A Gyurcsány-csomaggal kapcsolatban közel tucatnyi beadvány érkezett eddig az Alkotmánybírósághoz (AB). Korábban a Bokros-csomag elfogadásakor fordult elő hasonló roham az AB-nél. A köztársági elnök például a megszorító csomagnak a felsőoktatással kapcsolatos részeit kifogásolta, a Fidesz a tandíj bevetését, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete pedig a tanárok óraszámának emelését.

Alkotmánybírósághoz fordultak a fuvarozók

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) arra kéri az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a főváros XI. és XII. kerületi önkormányzatok azon rendeleteit, amelyek a kamionosok helyi közútra behajtását július 1-jétől közútkezelői és útfenntartási hozzájárulási díj megfizetéséhez kötik.

Egy nap alatt bebiztosítaná a tandíjat az MSZP

Az MSZP szerint egy nap alatt kiküszöbölhető a csorba, ha alkotmányellenesnek találják a felsőoktatási törvénynek - többek között a tandíj bevezetését is tartalmazó - módosításait. A köztársasági elnök szerdán küldte meg a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az államfő nem a tandíjat, hanem a gazdasági tanácsok túlzott vétójogát kifogásolta, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája mégis abban bízik, hogy a kormány átgondolja a tandíjjal kapcsolatos terveit.

Az Alkotmánybíróság előtt a felsőoktatási törvény

A felsőoktatási törvény módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordult szerdán az államfő. Sólyom László szerint a felsőoktatási intézményeken belül felálló gazdasági tanácsok jogköre korlátozhatja az egyetemek autonómiáját. A mentelmi jogról szóló szabályozást az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek.

Nem büntetik az önfeljelentő aktivistát

Megszüntették a nyomozást az önfeljelentő aktivista ellen, aki kábítószeres tűcsere-programokban vesz részt. Mivel a törvényhozók, az Alkotmánybíróság felhívása ellenére, a mai napig nem szabályozták a kábítószereseket segítő programokban résztvevők jogi helyzetét, ezért a tettük formailag bűncselekménynek számít.

Keddre dönt a megszorításokról Sólyom

Keddig dönt Sólyom László államfő arról, hogy kér-e előzetes normakontrollt a parlament által elfogadott megszorítási törvényekről az Alkotmánybíróságtól (AB). A Népszabadság korábban úgy írt, hogy ha a köztársasági elnök normakontrollt kér, az akár hónapokra is elodázhatja a  megszorító rendelkezések alkalmazását.

A 26 éven felüliek kérhetnének meddővé téltelt

Várhatóan még júniusban elkészül a művi meddővé tételt szabályozó új törvény, amely az Alkotmánybíróság által megsemmisítet régit váltja fel. Az új szabályozásban 26 évben húznák meg a korhatárt - írja a Népszabadság. Ha július 1-ig nem fogadják el az új törvényt, akkor 18 éven felül bárki kérheti a beavatkozást.

Az MDF-nek nem hagytak alelnöki helyet

Az MDF az Alkotmánybírósághoz fordult, miután a többi parlamenti párt megállapodása miatt nem jelölhetett senkit a parlamenti alelnöki posztra.

Megtagadná több orvos a meddővé tételt

Határozottan ellenezték az [origo] által megkérdezett orvosok, hogy júliustól -az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében - minden nagykorú személy kérheti meddővé tételét. Szerintük meg kell akadályozni, hogy fiatalos felelőtlenségből, kényszerből vagy egy átmeneti depresszió miatt szánja el magát valaki a sterilizációra, ami gyakorlatilag visszafordíthatatlan.

Szabályoztatná a képviselők hozzászólási idejét az AB

Az Alkotmánybíróság a képviselők felszólalási idejének szabályozását kéri az Országgyűléstől hétfői határozatában. A bírói testület szerint nincsenek megfelelő előírások és garanciák arra, hogy egy parlamenti képviselőnek elég ideje legyen kifejteni a véleményét a tisztelt ház előtt.

Az Alkotmánybírósághoz fordul három egyház

Az Alkotmánybírósághoz fordult hétfőn a katolikus, a református és az evangélikus egyház az ez évi költségvetési törvény elfogadása, illetve a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosítása miatt, mert ezeket a jogszabályokat az egyházakra nézve hátrányosnak és alkotmányellenesnek tartják.

Tüntetők várják a lengyel elnököt

Egyenlőségért tüntető jogvédők várják a Magyarországra látogató lengyel elnököt péntek délelőtt a Sándor-palotánál. A civil szervezetek a Lengyelországban kialakult melegellenes légkör, a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetése és a gyülekezési szabadság megsértése ellen akarnak tiltakozni Sólyom László és Lech Kaczynski találkozója előtt.

Választók átirányításától tart a Fidesz

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul egy, a választási eljárásról szóló törvényhez kapcsolódó belügyminiszteri rendelet miatt. A rendelet szerintük "tömeges választási visszaélést" tesz lehetővé - jelentette be Szijjártó Péter szóvivő sajtótájékoztatón. Az Országos Választási iroda vezetője szerint ugyanakkor a rendelet megfelel a választójogi törvénynek.

Három kitüntetést kifogásolt Sólyom

Három személy - Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank volt első elnökhelyettese, Marjai József volt miniszterelnök-helyettes és Mosonyi Emil, a bősi vízlépcső tervezője - kitüntetésével kapcsolatban voltak kifogásai Sólyom László köztársasági elnöknek. Az államfő végül is aláírta a listát, de egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordult a kitüntetések odaítéléséről szóló hatáskör tisztázására. Fekete János az [origo]-nak azt mondta, nem érti, mi baja Sólyom Lászlónak az ő kitüntetésével.

Tizenegyszer sértett alkotmányt a parlament

Tizenegy esetben nem teljesítette határidőre az Alkotmánybíróság (Ab) határozatait a parlament. A legrégebbi, Ab által megállapított alkotmánysértő mulasztás a kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos: az Országgyűlés erről annak ellenére nem alkotott törvényt, hogy az Ab erre 1992. decemberig adott határidőt.

Nyártól szabad a meddővé tétel

Júliustól szabadon kérheti minden nagykorú nő művi meddővé tételét - írja a Népszabadság. A korábbi szabályt ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította, és a jogalkotók még nem módosították a törvényt.

Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Pető Intézet főiskolai tanácsa, mert továbbra is jogsértőnek tartja az új főigazgató, Makói Zita kinevezését - nyilatkozta Demeter Katalin, az intézet tanszékvezető tanára.

Gyurcsány újratárgyalná az ügynöktörvényt

Gyurcsány Ferenc szerint újra kell tárgyalni az ügynöktörvényt. A kormányfő szerint a tárgyalások alapja az a javaslat lehet, amelyet korábban elfogadott a parlament és amelyet adatvédelmi aggályok miatt alkotmányellenesnek talált az Alkotmánybíróság.

Alkotmánysértő a költségvetés salátázása

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a tavalyi költségvetési törvény azon szabályait, amelyek  más törvények módosításáról rendelkeztek. Ezek "salátatörvénnyé" tették a jogszabályt, és ezt kifogásolva fordult az Alkotmánybírósághoz az MDF elnöke.

Jogellenes a kereskedelmi törvény tervezete

Februárban dől el, hogy megtámadja-e a szakma a kereskedelmi törvényt az Alkotmánybíróságon. A készülő végrehajtási rendeletekről megkezdődött az egyeztetés a szakma és a szaktárca között.

Jogsértő a 13. havi bér átalakítása

Az Alkotmánybíróság után a helyettes ombudsman is fogást talált azon a törvényen, amely szerint az év végi 13. havi illetményeket egy januárban kifizetendő nulladik havi bér váltotta fel. Takács Albert szerint ez sérti a jogbiztonságot.

A földtörvényt támadja a Magosz

Az Alkotmánybíróságtól remél jogorvoslatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), mert megítélésük szerint a földtörvény módosítása sérti a gazdák alkotmányos jogait.

Elakadt a Fidesz aláírásgyűjtése

Elakadt az állami vagyonnal kapcsolatban indított fideszes aláírásgyűjtés, a párt kezdeményezését ugyanis több magánszemély megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az MSZP szintén aláírásgyűjtést hirdetett tavaly ősszel, az akcióval azonban a figyelemfelhíváson kívül nincs különösebb célja.

Késnek a hivatalok az adatközléssel

Akadozva indul a jogszabályok tervezeteinek közzététele: elvileg januártól már az előkészítés alatti jogszabályokat is - amelyeket véleményezhetünk is - nyilvánosságra kellene hoznia a minisztériumoknak. A gyakorlatban azonban a tárcák döntő részénél még nem készültek el ezzel a szolgáltatással, de még az adatvédelmi biztos sem tudja maradéktalanul betartani az előírásokat. A késlekedés egyik oka lehet, hogy csak december legvégén készültek el a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek.

2005: a készülődés éve

Államfőválasztás, érettségi botrány, madárinfluenza-pánik, szécsényi gyerekgyilkosság és móri ítélet - az [origo] összefoglalója 2005-ről, amelyre alaposan rányomta a bélyegét a választási készülődés is.

Sólyom rábólintott a felsőoktatási törvényre

Aláírta az új felsőoktatási törvényt Sólyom László köztársasági elnök, amely így jövő év március elsején hatályba is léphet. Ezzel Magyarország átáll a bolognai típusú képzésre, ami az egységes európai oktatási tér kialakítását tűzte ki célul.

Ősöreg alkotmánysértések a parlamentben

A parlamenti képviselők nem sietik el az alkotmánysértő helyzetek megoldását. Jelenleg hét olyan ügy van, amelyről az Országgyűlés annak ellenére nem hozott jogszabályt, hogy az Alkotmánybíróság előírta számára a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetését. Igaz, a törvényhozók nyugodtan tehetik ezt, ugyanis semmilyen szankció nem fenyegeti őket. A legrégebbi elmaradásuk már 13 éves.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a hallgatók

A héten elfogadott felsőoktatási törvény miatt Alkotmánybírósághoz fordul a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A hallgatók kifogásolják, hogy az egyetemek gazdasági tanácsának csak diplomával rendelkezők lehetnek tagjai. Nehezményezik azt is, hogy a új törvény nem ad elegendő garanciát azon diákok számára, akik a régi képzési struktúrában kezdték meg tanulmányaikat.

Lezárta a hatásköri vitát a két főbíró

Lezárta a hatásköri vitát az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait. Az LB elnöke ugyanakkor kérte, hogy a jövőben fontolják meg a jogegységi döntés kötelező jellegének megszüntetését. Ezen kívül azt is kérte, hogy az Alkotmánybíróság szabjon bővebb határidőt a megállapított alkotmányellenesség kiküszöbölésére.

Sólyom szerint túl zárt a bírói pálya

Túlságosan zárt a bírói pálya - jelentette ki Sólyom László államfő, amikor a legfelsőbb bíróval találkozott. Az államfő, aki az Alkotmánybíróság első elnöke volt, kijelentette: a bírói függetlenség nem jelenti az alkotmánytól való függetlenséget. Ennek előzménye, hogy a Legfelsőbb Bíróság sérelmezte, hogy az Alkotmánybíróság felülvizsgálja jogegységi határozatait.

Elfogadták az új felsőoktatási törvényt

Elfogadta kedden az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt, amely többek között a bolognai folyamathoz való csatlakozást is tartalmazza. A törvény több pontját októberben alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság. Az új változatot viszont kifogásolja a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a törvény ugyanis az egyetemmel kapcsolatos gazdasági döntésekből kizárná a diákokat.

Hiába törvénysértő, a pártok fillérekért kapnak irodát

Ingyen vagy jóval a piaci ár alatt bérelnek irodákat a pártok több önkormányzattól. Annak ellenére, hogy a törvénysértő gyakorlatra az Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék is felhívta a figyelmet, több településen is meghagyták maguknak a kedvezményeket a pártok.

Nem lehet három gyerek a sterilizáció feltétele

Alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette az Alkotmánybíróság az egészségügyről szóló törvény művi meddővé tételről szóló rendelkezését. A testület szerint ugyanis sérti az alaptörvényt az a szabály, amely szerint csak azok sterilizáltathatják magukat, akiknek legalább három vér szerinti gyerekük van.

Ismét teljes az Alkotmánybíróság

Megkapta a parlament igazságügyi bizottságának támogatását Balogh Elemér, a Fidesz alkotmánybíró-jelöltje. A parlament is igent mondott a jelölésre, megkapta a kétharmados többséget a kormányoldal által jelölt Holló András is, így több mint három év után ismét teljes létszámú az Alkotmánybíróság.

Beiktatták az Alkotmánybíróság új elnökét

Beiktatták hivatalába Bihari Mihályt, az Alkotmánybíróság új elnökét. Az új elnök beszédében a testület hagyományaihoz való ragaszkodást emelte ki A leköszönő elnököt, Holló Andrást az Országgyűlés várhatóan ismét alkotmánybíróvá választja.

Szegedi professzort jelöl alkotmánybírónak a Fidesz

A Fidesz Balogh Elemér szegedi jogászprofesszort jelölte az Alkotmánybíróságba. Balogh a 2002-es önkormányzati választáson indult a szegedi polgármesteri székért egyebek mellett a Fidesz támogatásával.

Jövőre eltüntetik az apró szakokat

Jövőre már csak az új rendszerben lehet továbbtanulni: a szakok nagy része eltűnik. A bölcsészképzésben hatalmas átalakulások lesznek, az apró szakok beolvadnak 13 alapszakba, a magyar például tíz szakot egyesít. Kevesebb lesz a jogász és a kommunikáció szakos is. Az első három év után csak a diákok harmada mehet tovább ingyen. Mielőtt a felvételi tájékoztató megjelenne, az [origo] használati utasítást készített a Bologna-rendszerhez, összegyűjtötte azt is, hogy mely szakok szűnnek meg.

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény

Alkotmányellenes az új felsőoktatási törvény több pontja az Alkotmánybíróság keddi döntése szerint. A május 23-án elfogadott jogszabályt Mádl Ferenc korábbi államfő küldte meg véleményezésre a testületnek, mivel úgy látta, az több ponton is ellentétes az alaptörvénnyel. Az oktatási minisztérim úgy véli: az alkotmányossági kifogások nem érintik a törvény legfontosabb elveit, a bolognai típusú képzésre való áttérés nem áll le.

15 éve nem akaszthatnak fel senkit

Október 24-én van a halálbüntetés eltörlésének tizenötödik évfordulója. Noha a magyar lakosság nagyobb része, hasonlóan a kelet-európai országokéhoz, valószínűleg még ma is a visszaállítása mellett foglalna állást, Európában ma már egyetlen országban sem hajtanak végre halálos ítéletet.

A skizofrének járnak legrosszabbul a drága recepttel

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Pszichiátriai Társaság a magánorvosi receptírás korlátozása miatt. A magánorvosok októbertől ugyanis nem írhatnak fel gyógyszereket kiemelt támogatással. A pszichiáterek szerint a skizofrén betegek orvosváltásra kényszerülhetnek a korlátozás bevezetése miatt, ez pedig visszavetheti a kezelésüket, sőt az öngyilkosság kockázata is nőhet. Az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a társaság az Alkotmánybírósághoz fordult.

Bihari Mihály az Alkotmánybíróság új elnöke

Bihari Mihályt választotta titkos szavazással a jelenleg tíztagú Alkotmánybíróság negyedik elnökének. Bihari novembertől tölti be posztját három éven át, addig Holló András marad az elnök. Azt, hogy milyen arányban döntöttek az új elnökről, nem közölte az Alkotmánybíróság. Bihari neve legutóbb lehetséges köztársaságielnök-jelöltként merült fel.

Bihari Mihály lesz az Alkotmánybíróság elnöke

Az Alkotmánybíróság (AB) titkos szavazáson korábbi előadónkat, Bihari Mihályt választotta meg a testület jövőbeli elnökének. A politológus professzor november 12-én veszi át a hivatalt Holló Andrástól, az AB jelenlegi vezetőjétől.

Az Országgyűlés módosította a felsőoktatási törvényt

Az Országgyűlés hétfőn módosította a felsőoktatási törvényt, igazítva azt ezzel a bolognai folyamathoz.  A kormánypárti képviselők által beadott módosító javaslat szerint a kormány szabályozná az új képzési rendszer részleteit. Minderre azért van szükség, mert az ezt szabályozó új törvény jelenleg az Alkotmánybíróság előtt van. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, ha az Országgyűlés igennel szavaz az indítványra, Alkotmánybírósághoz fordul.

Kedden új elnököt választ az Alkotmánybíróság

Új elnököt választ kedden az Alkotmánybíróság. Holló András jelenlegi elnök mandátuma ugyanis novemberben lejár.

Alkotmányellenes az ügynöktörvény

Az Alkotmánybíróság döntése szerint a májusban elfogadott ügynöktörvény alkotmányellenes. A jogszabály megszüntetné az ügynökök, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak személyére és működésére vonatkozó adatok titkosságát, így bárki megismerhetné, hogy ki működött együtt az előző rendszer állambiztonságával. Jelenleg csak a közszereplők adatai nyilvánosak. Az MSZP a döntés után úgy vélte: nekik nincs tennivalójuk. A Fidesz csak annyi módosítást támogatna, hogy tételesen sorolják fel, ki számít közszereplőnek. Az SZDSZ pedig kibővítené a közszereplők körét.

Kiutasíthatják a kamerákat a próbafülkékből

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői határozatában alkotmányellenesnek találta a vagyonvédelemről szóló törvény több pontját. Az Ab azt kifogásolta, hogy a törvény lehetővé tette volna, hogy olyan helyeken is használjanak kamerát, mint például a próbafülkék vagy a mosdók. Az Ab szerint az intim helyzetben történő megfigyelés sérti az emberi méltóságot. A jogszabály miatt még Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a taláros testülethez.

Alkotmánybírákat választhat a parlament

Két alkotmánybíró-jelöltről szavaznak hétfőn a parlamentben. A testület két új tagja Bragyova András és Kovács Péter lehet. Utoljára több mint fél évtizede, 1999 júniusában választott alkotmánybírákat az Országgyűlés.

Ab: Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó szabályok

Alkotmányellenesek a 13. havi fizetésre vonatkozó egyes rendelkezések az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői döntése szerint, ezért azokat a testület visszaható hatállyal megsemmisítette. A Pénzügyminisztérium ennek pénzügyi hatásairól az írásos alkotmánybírósági döntés tanulmányozása után nyilatkozik - mondta Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke.

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg

Az Alkotmánybírósághoz fordult egy volt rákbeteg, mert úgy látja, hogy a prosztatadaganatos betegeket Amerikában jobban gyógyítják, mint itthon. Emellett egy kiadványt is terjeszt, melyben arra bíztatja a férfiakat, hogy menjenek szűrővizsgálatra.

Lábady nem akar alkotmánybíró lenni

Nem vállalja újra a jelölést Lábady Tamás volt alkotmánybíró. Igaz, az SZDSZ is bejelentette, hogy nem támogatják volt alkotmánybírók újbóli megválasztását.

A négy új alkotmánybíróból kettő régi lesz

A közel egy éve húzódó vita az új alkotmánybírákról várhatóan szeptember 12-én megoldódik: a már tavasszal kijelölt két új bíró mellett meghosszabbítják Holló András mandátumát, és visszatérhet a testületbe Lábady Tamás.

Helyhiány miatt rakják ki a tévéket a parlamentből

Technikai akadálya van annak, hogy valamennyi kereskedelmi tévé közvetítsen a Parlamentből, ugyanis nem férnek el - közölte az igazságügyi miniszter. Petrétei József szerint ez nem sérti a sajtószabadságot. A közelmúltban öt kereskedelmi tévé és az újságíró-szövetség is az Alkotmánybírósághoz fordult azért, mert a plenáris üléseken nincs lehetőség saját képanyag készítésére.

Mádl álma nem teljesült

Az elnöki tisztről leköszönő Mádl Ferenc egyszer sem tévedett: ha egy törvényt az Alkotmánybíróságnak elküldött, akkor az legalább részben biztosan megsértette az alaptörvényt. Visszafogott elnök volt, aki kerülte a feltűnést és a konfliktusokat, bár óvatosan többször is méltatlankodott Medgyessy Péter volt kormányfő vagy a baloldali koalíció működése miatt. Sok energiát fektetett a határon túli magyarok kettős állampolgárságának ügyébe, de erőfeszítései kudarcot vallottak. Pedig ez volt az egyetlen ügy, amelyben éveken át kezdeményezőként lépett fel.

Pechje van az OM-nek az érettségivel

Többéves előkészítés után indult el a kétszintű érettségi gépezete, az Oktatási Minisztérium (OM) mégsem tudta megúszni botrányok és alkotmánybírósági, ombudsmani elmarasztalások nélkül. A pechsorozat még nem ért véget, legutóbb az Alkotmánybíróság mondta ki, hogy igazságtalan előnyt kaptak a korábban érettségizettek. Az [origo] összegyűjtötte az OM érettségis bakijait.

Újra büntetnék a gyűlöletbeszédet

Újra és újra előkerül a gyűlöletbeszéd büntethetővé tételének gondolata. Legutóbb az MSZP jogi és közigazgatási tagozata állt ki emellett, és a kezdeményezésüket a miniszterelnök is támogatja. A gyűlöletbeszéd szankcionálását két éve szavazta meg a parlament, azonban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség miatt megsemmisítette az erről született jogszabályt.

TASZ: az eddigi legszigorúbb drogtörvény készül

A Társaság a Szabadságjogokért Egyesület szerint minden idők legszigorúbb drogtörvénye készül. Az Igazságügyi Minisztériumban viszont úgy vélik, hogy a szigorítás minimális, amit muszáj bevezetniük az Alkotmánybíróság korábbi határozata miatt. A jogvédők többek között azt kifogásolják, hogy a tervezet szerint súlyosabb büntetés jár egy füves cigi átadásáért az iskolában, és hogy továbbra sem tesznek különbséget az egészségre veszélyes, és kevésbé veszélyes kábítószerek között, holott ez uniós előírás.

Liberális maradna a drogtörvény

Továbbra is megúszhatnák a börtönt azok a 21 éven alatti fiatalok, akik közös szórakozás alkalmával droggal kínálják kiskorú társaikat - írja a Népszabadság a drogtörvény új tervezetéről. A lap szerint, ha ilyen formában rábólint a parlament a tervezetre, az ellentétes lehet az Alkotmánybíróság korábbi döntésével.

Alkotmánybíróság: mulasztott a kormány az érettségivel

Alkotmányellenesen mulasztott a kormány, amikor a felvételi pontok számításában igazságtalan előnyt adott a korábban érettségizetteknek - állapította meg az Alkotmánybíróság. Az ide vonatkozó rendeleteket azonban nem semmisítik meg, mert az alkotmánybírák szerint az anarchiát okozna. A problémával szülői szervezetek fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a korábban érettségizők most "pénzen vett plusz hét ponttal" juthattak be az egyetemekre.

Az esztétikum miatt tilthatják a koldulást Pesten

Megtiltanák a koldulást a Hősök terén, a Várban, a Váci utcában és a Vörösmarty téren egy MDF-es javaslat alapján. Az indoklás szerint a társadalom és a gazdaság érdeke is, hogy a koldusok ne lepjenek el minden helyet. Kaposvár és Szeged hasonló intézkedései miatt Béki Gabriella SZDSZ-es képviselő korábban az Alkotmánybírósághoz fordult, döntés azonban még nem született.

Alkotmányt kapnak az érettségizettek a kormánytól

A kormány által használt szlogennel felcímkézett ("Lendületben az ország") alkotmányt kap minden érettségiző a bizonyítványához ajándékba. A Fidesz szerint öniróniára vall, hogy a kormány az alaptörvényt osztogatja a fiataloknak, miközben az Alkotmánybíróság jelenleg is vizsgálja az érettségi és felvételi pontszámítási rendszerét.

Mádl nem írta alá a kisebbségi választást

Mádl Ferenc köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult a kisebbségi választásról szóló törvénnyel. Az elnök szerint nem tűnik alkotmányosnak, hogy a legtöbb szavazatot kapó kisebbségi képviselő a települési önkormányzatnak is tagja lesz.

A tollas csalást kizárja az új választási törvény

A négy parlamenti párt megállapodott a választási eljárási törvény módosításáról. A javaslat, amely rendezni próbálja az Alkotmánybíróság által észrevételezett hiányosságokat, rendelkezik a külföldön történő szavazás lebonyolításáról, valamint egyértelműsít bizonyos pontokat, így például a politikai hirdetésekkel kapcsolatos szabályszegés szankcionálását és a jogorvoslati eljárásokat.

Mádl szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény

Az Alkotmánybírósághoz küldte az államfő az ügynöktörvényt, mivel egyes rendelkezései álláspontja szerint alkotmányellenesek. Mádl Ferenc szerint a módosítás megfelelő alkotmányos indokok nélkül korlátozza az ügynökök személyes adatainak védelmét. Az ügynökkérdés rendezése így még tovább húzódhat.

Folytatódik az elnökválasztás

A hétfői eredménytelen forduló után kedden folytatódik a köztársaságielnök-választás, amelynek két jelöltje továbbra is Szili Katalin házelnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke. A második forduló 10 órakor kezdődik, a harmadik pedig 13 órakor.

Nem írta alá Mádl az új felsőoktatási törvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl véleményezésre az Alkotmánybírósághoz küldte az új törvényt, mert szerinte a törvény több pontja is ellentétes az alkotmánnyal.  

Elfogadták az ügynöktörvény módosítását

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az  úgynevezett ügynöktörvény módosítását előírányzó törvényjavaslatot, melynek szocialista készítői előzőleg arra kérték a köztársasági elnököt, hogy jogkörénél fogva kérjen alkotmányossági normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság neutrális

A Magyar Alkotmánybíróság sikerét annak köszönheti, hogy neutrális, pártpolitikától mentes és munkáját szakmai alapon végzi - állítja Holló András, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnöke, akit Sólyom László előadása után kérdeztünk. 

Sólyom Lászlót egyelőre nem foglalkoztatja az államfői poszt

Mivel egyetlen párt sem jelölte, így egyelőre nem tekinti magát köztársaságielnök-jelöltnek Sólyom László, aki a Mindentudás Egyetemén az alkotmánybíróságokról tartott előadást. Az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke szerint pártok sosem próbáltak meg közvetlenül nyomást gyakorolni a taláros testületre, az AB helyzetét azonban meg tudja nehezíteni, ha a parlament sokáig húzza az alkotmánybírák kinevezését.

Alkotmányellenesen kérnek másolási díjat a periratokért

Az Alkotmánybíróság szerint sérül a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jog azzal, hogy sokszor horribilis összegű másolási illetékeket kell fizetniük azoknak a gyanúsítottaknak és vádlottaknak, akik a nyomozati vagy perirataikhoz hozzá akarnak jutni. Az Országgyűlésnek év végéig ingyenessé kell tennie a másolást a terheltek vagy védőik számára.

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul a felsőoktatási törvény miatt

A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordul az új felsőoktatási törvény miatt. A párt szerint a jogszabály tizenkét ponton ellentétes az alaptörvénnyel. Az  MDF is aggályosnak tartja a hétfőn elfogadott új felsőoktatási törvényt, ezért nem is támogatja azt.

AB: Ismét mulasztott az Országgyűlés

Az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességét és ezzel összefüggésben az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését állapította meg hétfőn kihirdetett határozatában.

Alkotmánybíróságnál a vagyonvédelmi törvény

A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését.

Az alkotmány őrei

"Az Alkotmánybíróság egyrészt kikényszerítette, hogy a politika betartsa az alkotmányt; másrészt ítéleteivel logikus rendszert épített belőle" - fogalmazott lapunknak adott őszi interjújában (Élet és tudomány 2004/43) a magyar rendszerváltásról Sólyom László alkotmányjogász. Ezúttal arról kérdeztük, hogy milyen eszközei vannak a "taláros testület"-nek arra, hogy őrködjön az alkotmányosság felett.

Bibliográfia

Június elején lesz az államfőválasztás

Jogszerűen titkolózik az Alkotmánybíróság

Jogerősen elutasították a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatok kiadása érdekében az Alkotmánybíróság ellen indított keresetét. A jogvédők azért indítottak pert az Alkotmánybíróság ellen, mert a testület nem adta ki egy országgyűlési képviselő alkotmánybírósági indítványát.

Nincs egyezség a taxik fix tarifájáról

Hiába találkozott szerdán szinte az összes érintett szervezet képviselője, továbbra sem tudtak közös nevezőre jutni a taxizás új szabályairól. A Gazdasági Versenyhivatal nem támogatja a fix tarifa bevezetését, sőt kilátásba helyezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, ha mégis bevezetnék azt. A taxisok képviselői a fix tarifát elfogadnák, bár a tervezett összeggel és a házhoz rendelési díj bevezetésével nem mindenki ért egyet.

Ismét elmarad az Alkotmánybíróság ülése

Az április 18-19-i alkotmánybírósági ülések is elmaradnak, mert a testület határozatképtelen lenne. Ezt megelőzően márius 21-22-én sem tudott ülésezni a testület. Az AB létszáma ugyanis jelenleg nyolc fő, ezért ha valaki hiányzik,  határozatképtelenné válik a testület.

Környezetvédelmi okokból alkotmányellenes a Balaton-törvény

Több ponton is alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a négy évvel ezelőtt meghozott balatoni területrendezésről szóló törvényt. A testület többek között azt kifogásolta, hogy a törvény túl széles jogkört biztosít a közigazgatási szerveknek, és ezért félő, hogy a gazdasági és idegenforgalmi érdekek kerekednek felül a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi szempontokkal szemben.

Elvennék az alkotmánybíró-jelölést a képviselőktől

Egy szocialista javaslat kivenné a parlament kezéből az alkotmánybíró-jelölés jogát, ha 15 napon nem tudnának jelöltet állítani. Ezt az alkotmánymódosítást azzal indokolják, hogy lassan két éve képtelen új bírákat választani az Országgyűlés, amellyel a saját maguk által hozott törvényeknek nem tesznek eleget. 

Alkotmánybíróság dönthet a koldulásról

A Társaság a Szabadságjogokért és a Menhely Alapítvány közös indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz. Azt kérik, hogy a testület semmisítse meg azokat az önkormányzati rendeleteket, melyek kitiltják a koldusokat Kaposvár és Szeged egyes területeiről.

Több egyházi pénzért harcolnak az Alkotmánybíróságon

Egyszerre fordult az Alkotmánybírósághoz három képviselő, valamint a katolikus, protestáns és evangélikus egyház a költségvetési támogatások megkurtítása miatt. A képviselők szerint a egyházi intézményeknek juttatott támogatások megvonása ellentétes a magyar állam és a Vatikán között létrejött 1997-es szerződéssel.

Novemberre teljesen ellehetetlenülhet az Alkotmánybíróság

A héten nem tudott ülésezni az Alkotmánybíróság, mivel nem tudott minden alkotmánybíró megjelenni az ülésen. Az Országgyűlés mulasztásából csak nyolc bíró van a tizenegy helyett, annyi, amennyi a működéshez éppen elegendő. Novemberben azonban újabb alkotmánybírónak jár le a mandátuma, ha addig nem tudnak megegyezni a pártok az új bírákról, akkor teljesen ellehetetlenül a testület.

Az AB-hez fordult egy képviselő a koldulás tiltása miatt

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult Béki Gabriella SZDSZ-s képviselő amiatt, hogy több város önkormányzata kitiltotta a kéregetőket a belvárosból. Eddig ilyen rendeletet hozott Kaposvár, Szeged, valamint hasonló lépésre készül Pécs is.

Az Ab-nél támadják az igazságtalan érettségit a szülők

Az Alkotmánybírósághoz fordul két szülői szervezet, azt kérve, hogy semmisítsék meg a kétszintű érettségire vonatkozó rendeletnek a pontszámításra vonatkozó részét. A szülők szerint ugyanis a korábban érettségizettek igazságtalanul előnyt élveznek a most érettségizőkkel szemben. Az Oktatási Minisztérium szerint viszont a kétszintű érettségi új szabályozása kiállja az alkotmányosság próbáját.