Szulejmán szultán
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oszmán Birodalom
- II. Lajos magyar király
- mohácsi csata
- Szapolyai János
- Magyar Királyság
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Címkefelhő »
Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...
- címkék:
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- tájrekonstrukció
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- nagyharsányi csata
- kutatás
- tömegsír
- Oszmán Birodalom
- mohácsi csata
- hódoltság
- régészeti feltárás
- emlékév
- levéltári források
- Magyar Királyság
- PTE
- Címkefelhő »
Török kori palánkot tártak fel a simontornyai várnál
A török korban épült palánkszerkezet maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum régészei a simontornyai vár mellett, a folyamatban lévő kutatás során török és kuruc kori leletek kerültek felszínre.
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...
A magyar királlyá választott csecsemő, aki egész Európára hatással volt
János Zsigmond volt is király, meg nem is. Az első erdélyi fejedelem, a keleti országrész felett uralkodó Szapolyai János fia alig tíznapos csecsemőként került trónra. Viharos időkben, az ország három részre szakadása után született meg, ami nagyban befolyásolta uralkodását és életét. A két évvel korábban megkötött váradi béke ugyanis csak látszólagos egyezséget hozott az ország életében. A II. János néven magyar királlyá választott erdélyi fejedelem Európában elsőként mondta ki a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója 1571. március 14-én, pontosan 449 éve hunyt el.
Újabb nagy felfedezés Szigetváron: megtalálták az ostromsáncokat
Az a multidiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatócsoport, amely Szigetvár határában Pap Norbert és Fodor Pál professzorok vezetésével nagy nemzetközi visszhangot kiváltva megtalálta Szulejmán szultán mauzóleuma valamint a köré emelt oszmán település maradványait, újabb jelentős felfedezést tett. Kitartó terepi kutatómunka, valamint egy 17. századi olasz hadmérnök, Lenadro Anguissola egykorú térképei alapján azonosították annak az ostromsáncnak a nyomait, amelyet a keresztény hadak építettek a törökök megszállta erősség köré, Szigetvár 1688-1689-es visszafoglalása idején. Az ostromsáncok területéről számos értékes régészeti lelet ...
- címkék:
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Lenadro Anguissola
- Zrínyi Miklós
- I. Lipót császár
- Lotaringiai Károly herceg
- Szulejmán szultán
- 17. századi visszafoglaló háborúk
- sáncmű
- térkép
- blokád
- kutatócsoport
- feltárás
- régészeti lelet
- Szigetvár
- Oszmán Birodalom
- hódoltság
- régészeti feltárás
- Szigetvár ostroma
- kahlenbergi csata
- Címkefelhő »
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- nagyváradi béke
- janicsárok
- Címkefelhő »
Újabb történelmi legenda dőlt meg: nem a Csele-patakba veszett II. Lajos király
Egyértelműen kizárható, hogy II. Lajos magyar király az 1526. augusztus 29-én délután három óra körül elkezdődött mohácsi csata összeomlása után, - amikor többedmagával próbált elmenekülni a csatatérről-, a Csele-patakba fulladt volna, mint ahogy az a köztudatban él, illetve a történelemkönyvekben is szerepel – erre az eredményre jutott a csatatér feltárását végző, Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett kutatócsoport. Az egykori csatatér feltáratlan titkait a legkorszerűbb technológia bevetésével, és egy merőben új, multidiszciplináris kutatási módszer alkalmazásával vizsgáló csoport vezetői szerint, a magyar történeleem ...
- címkék:
- Brodarics István kancellár
- II. Lajos magyar király
- Tomori Pál
- Szulejmán szultán
- Pap Norbert
- Fodor Pál
- Mária királyné
- Csele-patak
- történeti geográfia
- multidiszciplináris tájrekonstrukció
- mohácsi csatatér
- tektonikus mozgás
- kutatás
- szemtanú
- rekonstrukció
- krónika
- kutatócsoport
- hidrológia
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- csatavesztés
- Címkefelhő »
Katonai barakk rejtőzött Szulejmán szultán szigetvári türbéje mellett
Egy katonai barakk épületének maradványaira bukkantak a Pécsi Tudományegyetem kutatói Szulejmán szultán Szigetvár melletti sírkomplexumánál. Már évek óta keresték az Esterházy Pál által 1664 februárjában készített beszámolóban és stilizált térképen feltüntetett épületet. A türbétől északra fekvő kaszárnya pont azon a helyen került elő, ahol azt a herceg feltüntette egykor a komplexum alrajzában.
Egy halálos kézcsók Mohács mezején lehetett a belső autonómia ára
A mai napig nincs egyetértés abban, hogy Szapolyai Jánost szuverén és nemzeti királynak vagy török vazallusnak tekintsük. Az utolsó magyar – azaz nem Habsburg – uralkodó szélsőséges megítélése hangnemében Ferenc Józsefével és Szent Istvánéval vetekszik. Egyszerre tekintik a mohácsi csatából való távolmaradása miatt az ország árulójának, illetve az álnok Habsburgokkal szemben álló magányos és tragikus hősnek. Ami biztosnak tűnik, hogy I. János a súlyos magyar vereséggel záruló mohácsi csata után, II. Lajos király halálával került trónra, amit később csak Szulejmán szultán segítségével sikerült megtartania. Halála után az ország 150 éévre ...